Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Bad Pritt

    félisten

    Star Trek Picard

    Tavalyi elmaradásom volt, most befejeztem és milyen jól tettem, ez a tíz rész a legjobb dolog szerintem, ami a Star Trekkel történt az Elite Force óta körülbelül és az bizony nem ma volt.
    Nosztalgiázni sokféleképpen lehet és érdemes, jómagam soha nem voltam az erre épülő filmek, sorozatok ellen, mert tehetséges kezekben tényleg megindító múltidézéseket láthatunk (közeli példa: Logan), a Picard pedig nagyon érdekes ebből a szempontból mert a legpozitívabb példák ugyanúgy akadnak benne, mint egészen negatív pillanatok, de a sorozat összességében bőven és toronymagasan pozitív maradt számomra az utolsó, gyenge epizód ellenére is.
    A sorozat legnagyobb érdeme szerintem, hogy ügyesen lavírozott a címszereplő egyszemélyes show-ja és a legénység néha teljesen különálló, néha összeérő szálai között, Picard mellett a többiek pont annyi időt kaptak, amennyire érdekesek voltak, bár én úgy éreztem, Rios kapitány, de főleg a hologramjai lopták a show-t (az a bizonyos jelenet velük fergeteges volt szerintem :D), Santiago Cabrera egészen zseniálisan oldotta meg a feladatot.
    Minden másra pedig ott volt maga Picard. Nincs arra jó szó, Sir Patrick Stewart milyen eszement jó színész, amit ebben a 10 részben művelt, az túlzás nélkül mestermunka, egyszerre adott a karakternek új mélységeket, új irányokat és személyiségjegyeket, miközben végig ott lapult a játékban a három évtizeddel ezelőtti Picard kapitány is. Imádtam azt, hogy nem kellett klisés pszichológusnál üldögélés, folyamatos lelkizés ahhoz, hogy átadják, Picardban milyen mély sebet ejtett Data önfeláldozása és mit érezhet most, két évtizeddel a Nemezis után.
    Lépten-nyomon megvoltak azok a hol apróbb, hol óriási jelek azzal kapcsolatban, mennyire furdalja a lelkiismeret és ebből merítette ezt az egész évadon át kitartó elhivatottságot és ami a legnagyobb érdeme volt a sorozatnak, hogy nem fordult át eszetlen, tűzön-vízen át zajló őrületbe (mint a Kapcsolatfelvételben pl.), hisz mégiscsak egy 94 éves emberről beszélünk, hanem végig ez a csöndesebb, diplomatikus karakter maradt. Főleg a Borg kockás részben volt nagyon látványos, ahogy képletesen nagy levegőt vett és fogát összeszorítva megtalálta Sojit, zseniálisan oldották meg ezeket a nehézségeket, nem lett bazári, de az Új Nemzedék ismerőinek mégis sokat jelenthettek ezek a pillanatok.
    Minden más szempontból a sorozat hozza a kötelezőt: a történet érdekes, van szerencsére rendesen eleje, közepe és vége is, de nem mentes a logikai és egyéb hibáktól, a színészek szerintem jobbak itt, mint mondjuk a Discovery-ben, az egész sorozat dizájnja, effektek és hangok pedig úgy autentikusak és mégis frissek, hogy azért nincsenek mondjuk a Discovery-vel ellentmondásban, ez előny és hátrány is egyben, a zenék szintén modernek, miközben rengetegszer idézik meg az Új Nemzedéket.
    Nagyon kíváncsi leszek, merre folytatják, mert pár hülyeségtől eltekintve (az utolsó részben az a transzdimenzionális csápos trasformers szörny elég wtf volt szerintem) egy remek alapot jelent ez a sorozat, én sokkal jobbnak érzem, mint a Discovery bármelyik évadát.

    Some motherf*ckers are always tryna ice skate uphill.

Új hozzászólás Aktív témák