Új hozzászólás Aktív témák
-
kovsol
titán
Mondjuk azt én se értem, hogy ha a zár eltakarja a szenzort akkor miért tudja gyorsabban kiolvasni az adatot, mintha simán elektronikusan soronként végig olvassa.
Mechanikus mellett akkor miért tudja azonnal kiolvasni?És ha 1/200 al olvassa ki, akkor miért van az, hogy 1/200 és 1/8000 között jól látszik, hogy az 1/8000 az tényleg megfagyasztja a témát, míg 1/200 al simán bemozdul.
[ Szerkesztve ]
May the Force be with you!
-
Hi!King
őstag
Akkor ezek szerint egy gyorsan mozgó valamit legfeljebb az adott kamera minimum mechanikus záridejével érdemes "elkapni", az ilyen 1/8000, 1/16000 elektronikus záras záridők meg kizárólag arra jók, ha a natív ISO-n és a kívánt rekeszértéken már nem elég a legrövidebb mechanikus záridő?
-
kovsol
titán
-
p_adam
addikt
Valóban, a kiolvasás hasonló, csak sokkal gyorsabb a lefutása, az A9 esetén a legkisebb a különbség (de valami 'trükk' van a dologban, mert négy soros csoportonként olvassa ki a szenzort, nem pedig csak egyenként).
-
_q
addikt
Nem igazán értem továbbra se. Ugyan az a fura ebben az egészben, amit kovsol is ír, hogy a kiolvasás ugyan úgy soronként megy továbbra is. Az, hogy eltakarja-e a zár a szenzort, az a kiolvasási sebességet miként befolyásolja?
(#3058) p_adam
Viszont a régebbi gépek még gondolom nem a csoportosítás elve szerint olvasnak ki, ezért is látványosabb a rolling shutter. Tehát ez nekem még mindig nem világos sajnos. -
Plexicushio
senior tag
Csak az én gagyika vázam nem enged sorozatfelvételt semmilyet elektronikus zárral sajna Bár erről tudtam megvétel előtt, és vígasztal is, ha nagyon kell a csendesség vagy sebesség, akkor ott van a raw burst brutkó 30 fps-sel (de ugye ez még "utómunkát igényel, még a kibontás is, és több tárhelyet eszik, na szóval nem olyan kényelmes mint a sima sorozat), a crop faktor számomra még örvendetes is ilyenkor, kb. +60mm.
De sima módban már én is elektronikussal lövöldözök, és egymás után is egészen gyorsan lehet exponálni.
(#3045) nozs23
Köszi. Szép számok.
Rolling shutterbe egyszer vagy kétszer futottam bele eddig, bár ami téma sorozatfelvételt fog igényelni (főleg sportban leszek érdekelt) oda egyébként is ajánlottabb a mechanikus zár... vagy marad a pre-bufferes raw burst -
Plexicushio
senior tag
válasz Stauffenberg #3046 üzenetére
Okos feature! Felülexponálás veszélye -1
---
A total shutter lenne másnéven a global shutter vagy az megint más?
CCD vs CMOS - erről mindig az jut eszembe, hogy mikor a SonyEricsson S700i megjelent (2004, volt is ilyenem), 1.3MPixeles CCD szenzor volt benne, és egyes fórumokon külön ki is volt emelve, hogy jobb, mint a CMOS. Talán még csak egy másik telefonban volt CCD érzékelő. Aztán rá egy évre jött a slágerteló, K750i, 2Mpixel de sajnáltuk, hogy "csak" CMOS aztán semmivel sem volt rosszabb ugye, sőt. Majd már csak CMOS jött.
Rolling shutter:
Mechanikus zárnál expó előtt/után a szenzor végig bekapcsolva van, szóval egy 1/1000 -es beállítás tényleg ennyi időbe is kerül.
Viszont elektronikusnál nem. Kikapcsolva a szenzor, majd soronként be-kikapcsolja, hiába pl. 1/500, ha így az egész folyamat több időt vesz igénybe, akár 1/10 sec is lehet. Ezért a torzulás. -
hibavissza
veterán
A mechanikus zár másik neve az, hogy redőnyzár. Úgy éri el a kívánt záridőt, hogy az első és második redőny közötti követési időt növeli és csökkenti. A redőny elméletileg mindig ugyan olyan gyors sebességgel mozog. Pl. 1/4000 s/teljes út. Ez nem szokott publikus lenni, úgyhogy lehet gyorsabb vagy lassabb is. Tudtommal az e-shutter is mindig azonos sebességgel olvassa ki a sort vagy újabban sorokat, de ez jóval lassabb 1/30 vagy 1/200 például. Az e-shutternél a záridőt a pixelek kiolvasásának ideje határozza meg. A soronkénti lefutás nem változik, mivel a teljes szenzor kiolvasásának idejét az adatbusz/feldolgozó sebessége adja meg. Az pedig maximum pár sort bír realtime, így nem minden pixelt olvas ki egyszerre. Ott még nem tartanak a konzumer gépek. Amikor ez megvalósul el lehet hagyni a redőnyzárat. Aki jobban ért hozzá majd kijavít.
[ Szerkesztve ]
-
_q
addikt
válasz hibavissza #3063 üzenetére
Igazából az eddig kapott válaszokkal csak az elektronikus és mechanikus zár közötti különbséget magyarázta meg mindenki szerintem. Arra a te hozzászólásod se ad magyarázatot szerintem, hogy egy szenzor soronkénti kiolvasása, ami fizikailag nem képes tegyük fel 1/200 s záridőnél gyorsabb kiolvasásra, az miért lesz még is hatékony mechanikus zár használata mellett és képessé válik az 1/200 s-nál gyorsabb záridővel történő képalkotásra.
Az első redőny teljes lefutása után indul el a második redőny, vagy gyors záridő miatt a kettő együtt fut le kicsi részt képezve a lefutás teljes tartományában, attól még a szenzor ha nem képes 1/200 s-nál gyorsabb kiolvasás-ra és a kiolvasás elve is ugyan az marad, akkor a zár lefutása tegyük fel már 2 mm-el arrébb jár, mint a szenzor kiolvasás (ha a képmezőt nézzük), mert a mechanikus zár fut pl. 1/500 s-al, de az elektronikus kiolvasás meg 1/200 s-al le van maradva és igazából sötét képet kellene adni, a zár által kitakart részt kellene kiolvasnia, ami persze a valóságban nem így van, mivel az 1/500 s-al futó redőnyzárak által nem kitakart részt ki tudja olvasni, valahogy még is képes 1/500 s-al futni a kiolvasás? Lehet itt a kiolvasás és maga az elektronikus zár két külön elvet használ és az elektronikus úton történő pixelek soronkénti kiolvasása nem egyenlő az elektronikus zárral is, lehet más elvet használnak az elektronikus zár megvalósításra és a pixele kiolvasására.
Ha még is tévedek és jött válasz csak én nem tudom értelmezni akkor elnézést. Régóta foglalkoztat a kérdés, most szóba került és jó lenne választ kapni, mert sajnos eddig még nem sikerült megfejtenem a választ.
[ Szerkesztve ]
-
hibavissza
veterán
Értem mit nem értesz. Valóban ez így a saját farkába harapó kígyó és hiányzik információ a megfejtéshez. Próbálom elmagyarázni, de ez egy kicsit vak vezet világtalant esete. E-shutternél ki kell sütni a cellát utána kiolvasni a kisütés óta - a záridő idejéig - felvett töltést. Olyan mint az LCD tv-k válaszideje. Normál redőnynél pedig ki van sütve minden cella, lefut a redőny - aminek a résén átjutó fény feltölti a cellákat - majd szép komótosan kiolvassuk a felvett töltéseket (az e-shutter sebességével) és kisütjük. Vagy valami ilyesmi lesz a megfejtés.
[ Szerkesztve ]
-
_q
addikt
válasz hibavissza #3065 üzenetére
Ez már logikusnak tűnik. Tehát maga az első redőny lefutása elzárva a fényt a szenzortól engedi kisülni a cellákat és ahogy ismét fényt kap a szenzor, úgy tölti fel a cellákat újra. Maga a cella kisütés pedig gyorsabb így a redőny által történő fény elzárásával, vagy az ehhez tartozó megvalósítással amit használnak, mintha valamilyen elektronikus úton sütnék ki e-shutter esetén, (Lehet nagyon más, de talán hasonló, mint egy kondenzátor, több idő mire "kisül" a kondenzátor ha magára hagyjuk, mint ha rövidzárral sütjük ki. Itt most a redőny a rövidzár, az e-shutter a "magára hagyott" kondenzátor amit a valóságban biztos nem hagynak magára, de több időt vesz igénybe).
Persze sok részlet hiányzik, de már közelebb vagyunk .[ Szerkesztve ]
-
kovsol
titán
válasz hibavissza #3069 üzenetére
0,5sec és 1/50sec között segít a shutter shock csökkentésében.
[ Szerkesztve ]
May the Force be with you!
-
MrChris
nagyúr
Itt van az én meglátásom:
Szenzor adatokat nézegetve ezeket a másodpercenkénti teljes felbontású képszámokat és kiolvasási időket találtam. Az aláhúzás 1 kép esetén a kiolvasási sebesség. A vázakat én gondoltam ki, hogy kb ezeket a szenzorokat tartalmazzák:
GH5/G9
IMX272 20MP 60,0fps 16,6ms 12bit
IMX272 20MP 64,0fps 15,6ms 10bitA6500/6300
IMX271 24MP 19,3fps 51,7ms 14bit
IMX271 24MP 22,6fps 44,4ms 12bitXT3/4
IMX571 26MP 48,4fps 20,7ms 10bit
IMX571 26MP 18,8fps 53,2ms 12bitA7III
IMF410 24MP 19,2fps 52,0ms 14bit
IMF410 24MP 40,6fps 24,6ms 12bit(Az IMX571 adataiban szerintem valami elírás lehet, mert hiányzik a 14 bites kiolvasás, de ez most nem lényeges.)
Elterjedt redőnyzáras vakuszinkron idő, pl. 1/250s esetén ez ~4ms, vagyis az első redőny kb. ilyen gyorsan szalad le, míg (ha a frame rate kb. a kiolvasás sebességével egyezik meg) akkor a szenzor kiolvasás sebessége 17-50ms, ami azt jelenti, hogy 3-10-szer tovább tart. Legalábbis a fenti adatokból erre következtetek.
Ha az első redőny a teljes útjának felét tette meg és ekkor indítjuk a második redőnyt az máris 1/500s záridőt jelent, ha felének a felével az 1/1000s, vagyis exponenciálisan csökken a követési távolság. Az átlagos maximális redőnyzáras zársebesség pl. 1/4000s esetén az első redőnyt 1,5mm-re követi a második redőny! 1/8000s ami még gyakori már csak 0,75mm! Ez azért nagyon precíziós cucc, hogy több 10.000 lefutás után is jól működjön.
Az e-shutternél ilyen mechanikai nehezítő tényező nincs és a kisütés-kiolvasás távolságát lehet közelebb venni pl. egy 24MP-es FF szenzor esetén 32 sor kioltás után már lehet kezdeni a kiolvasást, ami adott pixelre 1/32000s e-záridőnyi fényt jelent.
Vagyis e-záridő rövidítése esetén csak a kioltás utáni (fénygyűjtést és annak) kiolvasást közelítjük egymáshoz, vagyis adott képpont bár 1/32000s-nyi fényt kap, de a tempó marad minden záridő esetében változatlan pl 50ms csak a kioltás-kiolvasás távolsága csökken.Egy példával szemléltetve van egy lámpánk, villogtatni szeretnénk, de azt másodpercenként csak 1-szer tudjuk ki/bekapcsolni. A világítási idejét kimaxolva elérhetjük a majdnem 1 másodpercet is, ha piszok gyorsak vagyunk akár 1/100s rövid is lehet. Ettől még másodpercenként nem tudjuk 100-szor felkapcsolni csak egyszer.
Tévedés jogát fenntartom.
[ Szerkesztve ]
-
p_adam
addikt
válasz hibavissza #3069 üzenetére
A rolling shutter ugyanolyan alacsony, mintha teljes mechanikus zárral, ami nagyobb zajt és késleltetést okoz az EFCS-hez képest, viszont mentes az egyéb képhibáktól (pl. sávosodás, háttérmosás zavarosabb lehet 1/1000 felett EFCS esetén).
Itt pl. le van írva, hogy (elvileg) milyen felhasználáshoz melyik mód az ideális. -
hibavissza
veterán
Ezer helyen leírják ezeket a dolgokat, de ha végiggondolod nem oldja meg a szenzor kiolvasásból adódó torzulást tökéletesen. Nem akarok ebbe belemerülni és linkelgetni, de ha valakit érdekel rálel az oldalakra ahol ezt bemutatják. Ugyan úgy statikus, alap témákra ajánlott. Biztos a legújabb vázakon már sokkal gyorsabb a kiolvasás és többsoros és a vázon belül javítja az algoritmus a torzítást, stb, stb, de mivel én nem csinálok sok fényképet kizárólag timelaps esetén kapcsolom be. Még egyszer: nem véletlenül törekszenek lágyan működő mechanikus zárra ma is a gyártók. A global shutterig nincs más ami megbízhatóan működne minden szituációban.
[ Szerkesztve ]
-
p_adam
addikt
válasz hibavissza #3073 üzenetére
A global shutter sem lesz mindenre jó, (pl. az új RED kamerában váltogatható a két üzemmód), de a kamera és szenzor kialakítása felől szintén erőteljes kompromisszumokat követel majd.
Az elektronikus zárat csak ritkán használom, mert az általam használt kamerával tényleg sokkal nagyobb kompromisszum, túl lassú.
Meg az se jó, ha full mechanikus állandóan hangosan kattog és remegést okoz, és a lassabb reakció miatt lemaradok valamiről (vannak olyan kamerák, amikben nincs EFCS, de mégsem hangosak).
Ha 1/1000 fölé megy a zársebesség, akkor átváltok teljes mechanikus zárra, mert nem lesz zavaros a háttér(meg bemozdulni sem tud), alatta viszont nem látok különbséget EFCS és mechanikus zár között. Meg beltérben az anti-flicker módot sem árt bekapcsolni.
Feleslegesen bonyolult ez az egész, a másik kamerámban nincs EFCS vagy elektronikus zár, nem lehet semmit állítani, de működik és nem kell rá figyelni -
hibavissza
veterán
-
konyi79
addikt
Valami készül, vagy valamiről lemaradtam? Létezik egyáltalán L-bajonettes croppos váz?
-
konyi79
addikt
válasz MrChris #3078 üzenetére
Csak úgy nem hiszem, hogy kiadják, még az a pár cent is költség piacon tartani, hanem veszi senki.
p_adam
Ebben megint az a fura, ki vesz egy divatcikkre Sigmát? Lehet én gondolkodok rosszul, de el nem tudom képzelni, hogy valaki vesz egy Leicát, aztán Sigmával eteti.... -
p_adam
addikt
Igen, ezt elfelejtettem, a Sigma viszont biztosra vehető, hogy lesz.
A korábbi Leica vázak egyébként elérhetők, és nem is rosszak, így meg olcsóbb objektívek is lesznek hozzájuk. Vagy 4k60p-re is jó lehet S1 vagy S1H vázakhoz, nem kerül annyiba, hogy ne érje meg annak, aki ezt használja.
Használok sokféle távmérős obit, és nem csak Leica van, ami nagyon jó, más is ugyanúgy használ Voigtlander, Zeiss, stb. objektíveket M vázon. Persze olyan is van, aki szerint csak Leica objektív való ilyen vázra.[ Szerkesztve ]
-
konyi79
addikt
Ha Sigma akkor nagy eséllyel valami foveont álmodik meg, de mondjuk azon se lepődnék meg, ha még valaki beszállna. Mondjuk Pentax?
Bár lehet csak erősen delirálok. -
-
p_adam
addikt
válasz Stauffenberg #3088 üzenetére
Ebben a tavalyi interjúban még a Leica vázakról beszél ezekhez az objektívekhez, de egy másik beszélgetés során belengették, hogy lesz APS-C váz is.
-
Stauffenberg
Topikgazda
Ez esetben eléggé a küszöbön kell állnia, mert lehet bármennyire is poénkodni azzal, hogy majd Leica APS-C vázakra tenné fel bárki is, mint BMW-re a kínai gumit, de azért a hasonlat szerintem nem áll meg, ez inkább olyan kérdés, hogy valaki Porschére rakna-e kínai gumit. Biztos akad aki igen, de a kínai gumigyáros sem belőlük fog megélni.
Olyat látunk minden nap az utakon, hogy valaki szutyvadék félig elpusztult BMW-be invesztál és rendes gumira már nem adna pénzt, de olyat én még sosem láttam, hogy szutyvadék félig elpusztult Leica vázakra utazna bárki is az embléma kedvéért.
Meg én olyanra is gondoltam, hogy az L-mount Alliance tagság miatt ők már láthatják előre akár új gyártó közeljövőben esedékes csatlakozását, akik hoznak még APS-C vázat. Itt is meg lett említve a Pentax, szerintem nekik baromi jó lehetőség lenne, hogy ne süllyedjenek el a DSLR hajóval együtt. Én örülnék ha végre észhez térnének, mert ők igazi műértői a kompakt objektív tervezésnek.
-
p_adam
addikt
válasz Stauffenberg #3090 üzenetére
Ezt nem írtam, hogy kifejezetten a Leica kamerákra lettek volna tervezve.
Mindenesetre, az l-camera-forum oldalon rá lehet keresni, érdeklődéssel fogadják a Leica APS-C felhasználók ezeket a Sigma objektíveket, sőt, remélik, hogy lesz még több is belőlük (már csak azért is, mert a Summilux-TL 35/1.4-en kívül nincs is más 1.4-es objektív a rendszerben, és főleg FF L-mount objektíveket fejlesztenek, crop-os objektívekkel nem nagyon foglalkoznak).
Egyébként egyáltalán nem szutyvadék egy használt Leica TL2 váz, általában olyan, mint az új, mivel nem használják profi munkára, pedig a színeket elnézve még jobbak is, mint az 'átlag' APS-C gépek, jól is van megépítve, nem csak egy Leica embléma van ráragasztva.
A Leica CL-t valamiért nagyon utálta a TCSTV, de ettől még sokan szeretik.[ Szerkesztve ]
-
Stauffenberg
Topikgazda
Nem is rád értettem, csak volt erről több komment is a korábbiakban.
Az pedig mindenhol a crop rendszer rovására megy, ha a gyártónak van full-frame termékvonala is. Ilyen szempontból a Panasonic szerencsésebb helyzetben van, hiszen az MFT már egy eléggé kiforrott objektív kínálatot tud maga mögött.
A Fujinál meg tökre becsülöm, hogy már csak azért sem mentek bele a full-frame versenybe, helyette ott a GFX, ami meg szerintem az egyik legjobb húzás volt tőlük. Nem igazi középformátum, de a (35mm) full-frame-nél így is nagyobb. Akinek nem elég az APS-C és nagyformátumú printben, divatiparban, enteriőrben, szépművészetben meg hasonlókban utazik, annak egy tök jó választás. A Fuji nagyon rá tud érezni a dolgokra, régen az X-rendszerre mondták, hogy a szegény ember Leicája (amin szerencsére túl tudott lépni az imázsa), míg a GFX meg a szegény ember Hasselbladja.
"Egyébként egyáltalán nem szutyvadék egy használt Leica TL2 váz"
Ismét a Porschét tudom párhuzamnak hozni: Abból is keresni kell az igazi lelakott sztyuvadékot, olcsón abból is csak a GTK-s donorautó van, ami megy és teszi a dolgát az sosem lesz a szegény ember hobbiautója. Eközben BMW-ből tele bármelyik használt kereskedés murvás udvara és minden pénztárca megtalálhatja a hozzá illő példányát a hányással egyenértékű szutyvadéktól a szépen megőrzött, nyugdíjas német fogorvostól eladó, lepel alatt tartott példányig. Leica TL2-t sem azok vesznek jellemzően, akik remegnek egy százezres Sigma fix után, őket már elvitte a Sony magával. Attól még lehetnek olyanok, akik rápróbálnak, már csak azért is, mert az ő szemszögükből ezek potom pénzért adott szuperolcsó objektívek.
[ Szerkesztve ]
-
Stauffenberg
Topikgazda
Most azért rácsekkoltam, hogy mibe kerül beleugrani egy Leica TL2-be:
Új magyar ára: 710k
eBayről új példány: 650k
eBayről használt: 330-400k között (de nincs nagy választék)Szóval ja, lehet nem annyira vészes az ára a márkához képest, de ennyi pénzért messze sokkal jobban felszerelt Fujikat lehet kapni és azért azokkal sem néznek ki egy kamerasznob társaságból, színek szintén parádésak.
Hozzáteszem nagyon szeretnék egy Leicát, de inkább az M-sorozatból.
-
Hi!King
őstag
válasz Stauffenberg #3093 üzenetére
Combos egy ára van. Ha kell az EVF, akkor még 180 ezer. Ennek mi az előnye egy kommersz APS-C MILC-el szemben (Sony, Fuji, Canon, stb.) azon kívül, hogy tényleg nagyon jól néz ki, és nosztalgia érzést adhat azoknak, akiknek a filmes korszakban volt Leica gépük? Vagy ez olyan a fényképezőgépek világában, mint a Vertu a telefonoknál?
-
p_adam
addikt
válasz Stauffenberg #3093 üzenetére
Persze. mindig lehet venni mást, de akkor sem ugyanaz. Lesz ez még sokkal olcsóbb is, bár most ezekkel pont az lehet majd, hogy egy ideig jobban tartják majd az árakat.
Az előzőhöz hozzáadva még egy másik videó is, ő meg már pont úgy érzi, hogy kezd kinőni az M sorozatból a CL javára, ami elég érdekes.
Itt van a Sigma 45mm f/2.8 fekete Leica L-mount vázakon, szerintem semmi különösebb gond nincs vele, és használják is.
Így már csak a váz felárát kell megfizetni, az objektívekét nem, ebben én csak előnyt látok.
Az M (vagy bármi más távmérős gép) a maga módján tökéletes, ha jó a távmérő.
De ha elállítódik, akkor egyből azt gondolja az ember, mennyivel jobb lenne egy jó kis pixeles elektronikus kereső -
Neck
veterán
válasz Hi!King #3094 üzenetére
Ízlések és ficamok (tudom, az enyém utóbbi) de én még csak nem is vagyok elájulva attól, ahogy kinéz. Nekem egy Xiaomi Yi M1-re hasonlít a leginkább...
Vagyis, inkább megfordítva: A Xiaomi YI M1 egy Leica-koppintás, de attól még nekem nem tetszik egyik sem.
[ Szerkesztve ]
An α beta user... "A pokol szerintem egy végtelen IKEA áruház, az örökkévalóságig bolyonganak a kárhozott lelkek a Boysenbar alátétek és az Almaröd tükrök közt"
-
p_adam
addikt
válasz Hi!King #3094 üzenetére
Minden aprónak tűnő dolog összegződik, a márkanév, a felhasználói kör, az építési minőség, az optikai minőség, képminőség (nincs AA szűrő, más színek).
De tény, hogy más APS-C és FF MILC gépek egyre nagyobb mértékben kezdik háttérbe szorítani a Leica-t és az M, ami az igazán különlegesnek mondható (és adott esetben ugyanúgy küzdenie kell ezekkel).
Aki ilyet vesz, azt nem valószínű, hogy érdekelni fogja, hogy az említett márkák olcsóbbak és adott esetben technikailag sokkal jobbak, ha egyszer nem az kell neki és ez számára tök jól működik, és nem fog vele szembejönni egy ugyanilyen darab, és nem készít ugyanilyen képeket.
http://findingrange.com/2018/02/28/leica-cl-mirrorless-camera-review/
Az alábbi bekezdés a lényeg, amikor más márkákhoz hasonlítja:
"First off though, it’s a Leica, so we all knew the CL was going to be priced a bit higher. I think it’s pretty obvious at this point :)
If you want the Leica build, ergonomics, and the Leica rendering, it’s not going to come cheap. Leica have never been about the mass market, and they’re perfectly fine with it. They are a niche brand, and they know the customer base that they’re targeting.
I love Leica products, and of course, I would love it if I could pay less for them lol but for the most part, I’m a loyal user for a reason.
I feel they’re worth it not just in terms of user satisfaction, and image quality but also in terms of resale value. I feel the CL is worth it but everyone has different needs and preferences, so you have to decide what is right for you." -
MrChris
nagyúr
Elsőre én úgy is láttam, hogy Xiaomi van a kezében, hol a Leica? De ezzel láthatóan nem vagyunk egyedül, másnak is feltűnt. A formája a piros pöttyöt leszámítva számomra nem idézi a Leica-t, semmi régi Leica feeling nincs benne, inkább egy Sony NEX7 moddolt, butított kinézet, variáció egy témára mint a Hasselblad Lunar. A markolat kifejezetten Leicatlanítja és inkább egy újabb Sigma DP variánst juttat még eszembe, vagy egy új Ricoh GR verzió.
-
p_adam
addikt
válasz MrChris #3098 üzenetére
Lehet nem csípni a design-t, de ez nem egy átcímkézett/átalakított kamera, mint a Lunar vagy a D-Lux széria. (És még így is van, aki nem a Panasonic gépet választja)
Az M már létezik, mellé viszont csak újítani kell valamit, a CL azt mutatja, hogy irányt váltottak, nekem (meg sok más embernek) pl. az SL, ami nem jön be, de használtan már egész közel került más FF gépekhez, és az egyetlen, amin gyárilag vékony a szenzort borító üveg, vagyis a régi objektívekhez is jól passzol (bár most már a Nikon Z széria is ott van a 2. helyen, mint a modernebb, olcsóbb alternatíva)
Az biztos, hogy ennyiféle MILC nem fér meg a csárdában, bizonyos gyártók jobban vissza fognak esni, mint mások. (Az L-bajonettnél maradva nagyon kellene egy APS-C meg egy FF "sláger" kamera, hogy elkezdjenek jelentősebb mértékben növekedni, ami van, az mind eléggé túl szélsőséges)[ Szerkesztve ]
-
Stauffenberg
Topikgazda
válasz Hi!King #3094 üzenetére
Én a Leica dolgot szétbontanám négy részre:
1. A japánok beletolták őket a luxusiparba
A történelmi Leica is drága volt, de mondjuk az 1960-as évekig nem igazán lógott ki a sorból, addig főleg a német gyártók uralták a fotópiacot és a Leica nem volt több, mint közöttük az egyik amely high-end minőségű kisfilmes gépeket és objektíveket gyártott (arra a formátumra, amit eleve ők találtak ki). Aztán jöttek az 1960-as évek és egyre inkább betörtek a nyugati piacra addig alig ismert márkák, mint a Canon, Nikon, Olympus vagy a Pentax a német gépek műszaki megoldásainak másolataival, nagyon hasonló építési minőséggel és az 1970-es évekre odáig repítette őket a siker, hogy futotta komoly koponyákból álló R&D csapatra, egyre jobban elkezdték diktálni a technológiai fejlődés ütemét és a fotóipar innovációi már egyre inkább japánból jöttek. A sikernek nyilván az is az egyik kulcsa volt, hogy a drága presztízs modellek mellett megjelentek az elérhető(bb) árú gépeikkel és objektíveikkel, amikkel a tömegfotózás addigi királyának számító Kodakot is kiszorították az olcsó gépek piacáról.
A Leica pedig inkább előremenekült, leigazolt egy csomó marketingest a luxus divatiparból, a legmenőbb sétálóutcákba telepített butikokat a Gucci meg a Versace közé és az 1990-es évekre már komoly imázsa lett, sztárok kezében lengedezett egy piros pöttyös gép, a legmenőbb haditudósítók és riporterek rohangáltak lőpornyomos M6-osokkal és persze betört a középformátumba is, hogy a Vogue és a Harper's Bazaar címlapjaira dolgozó divatfotósok is inkább Leicával fotózzanak, mint Hasselbladdal (ez utóbbi azért elég mérsékelt siker lett, mert a Hasselblad is hasonló mítoszépítő módszerekkel épített márkaidentitást és nekik ez jobban ment, legalábbis a középformátumban). A 2000-es évekre a Leica már egymás után dobálta ki a kollaborációban készülő speciális kiadásokat az M-sorozatból, a legnagyobb divattervezők adták a nevüket egy spéci repülő alaszkai hód vaníliás pezsgővel cserzett bőrével bevont különleges kiadáshoz.
2. Nem minden sznob ami annak látszik
Egy pár évvel ezelőttig még tök természetes volt lefikázni a Leica felhasználókat amiért egy divatmárkának behódoltak és csak egy szép nagy sznob családot alkotnak. De az igazsághoz hozzátartozik, hogy a márka sosem hagyta cserben azokat sem, akik még az eredeti értékeik miatt választották őket, nem volt kötelező a Hermés Edition-t megvásárolni (ami egyébként a legkevésbé elborult, sőt kifejezetten szép limitált kiadás volt a világosbarna bőr opcióval). Sokan azért vették, mert a papa is azzal fotózott és valamilyen érzelmi kötődésük van, megint mások pedig a masszív konstrukcióért, zseniális szervizháttérért vagy azokért a részletekért, amikkel a Leica mindig is foglalkozott, például ők már a Fujifilm előtt is nagy hangsúlyt fektettek a digitális gépeikben arra, hogy a színeknek legyen valamilyen rájuk jellemző varázsa, mikor még mindenki természetesnek vette, hogy az ilyesmi baromság és az igazán tökös fotós csak RAW-ban fotóz és kézzel pöcsöli végig az összes csúszkát Lightroomban, akkor ők már vitték azt a koncepciót, amit később a Fujifilm és az Olympus is kiemelten kezdett kezelni. Az árazásra meg nehéz mit mondani: Kis széria, Európai gyártó. Aki ki tudja csengetni megveszi, aki nem, az megy a japánokhoz.
3. Új értékrend a régiek alapjain
Nem tudom kinek tűnt fel, de az elmúlt pár évben egyre kevesebb a speciális luxus kiadású gépük és (és!) sorra tűnik el az új vázakról a piros pötty és nem csak a Monochrom modellekről. Szépen jönnek le arról az imázsról, ami korábban a túlélésüket jelentette. Persze ez nem azt jelenti, hogy kiszállnak a luxusiparból, de át akarják pozicionálni az egész márka megítélését oda, ahonnan indultak eredetileg, de közben értik azt is, ami a világban zajlik a 2000-es években. Minden nap azt halljuk, hogy nagyvállalatok olvadnak sorra össze (autóipar, söripar, agrárium, stb), de eközben ez a konszernekbe összeborulós buli a fotóipart eddig többnyire elkerülte, felvásárlások voltak ugyan, de olyat nem látunk, hogy a Canon és a Nikon összeáll egy konszernbe és együtt osztják fel a piacot. Viszont a Leica tudja jól, hogy az új évezredben egyre fontosabb lesz összefogással küzdeni a zsugorodó piaccal szemben. Ezért nagy dolog, hogy az L-bajonettet megnyitotta más gyártók előtt (a Micro 4/3-tól eltérően ez nem egy nyílt formátum, csak a tagok hozzájárulásával csatlakozhat új) és nem is előzmény nélküli ez a dolog. A 2000-es években a Panasonic és a Kodak volt akivel kölcsönösen segítették egymást: A Leica adta a know-how-t az optikai fejlesztésekhez, Panasonic az elektronikához és a Kodak szállította a CCD szenzorokat. Később a Leica a 4/3 és a Micro 4/3 alatt is hozzájárult a rendszer bővítéséhez optikai fronton.
4. Ami nekünk a "futottak még", az nekik végig a józan ész volt
Sokan nem tudják, hogy a Leica nagyon erősen jelen van az orvosi eszközök, tudományos és ipari precíziós berendezések, földmérés, térképészet és a mozifilmes objektívek piacán. Azért az ilyesmi segít nem elveszíteni a kapcsolatot a valósággal, miközben a sznoboskodás
megyment a fényképezőgépes divízió megmentéséért. A Vertu-s hasonlat egyébként nem állt olyan messze a valóságtól, őket ugye a Nokia alapította kifejezetten azért, hogy a rongyrázó sznobság legmagasabb csúcsait megostromolja, de mondjuk a Leica erre a szintre sosem jutott el. Inkább olyanok, mint az Apple, csak nekik volt már önálló gondolatuk és nem arról lettek híresek, hogy mások kiforratlan szabadalmait ők vitték először sikerre.[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
- VR topik (Oculus Rift, stb.)
- KERÉKPÁR / BRINGA / ALKATRÉSZ beárazás
- Poco X6 Pro - ötös alá
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Szevam: Érzelmi magabiztosság/biztonság - miért megyünk sokan külföldre valójában?
- Alkalmazásbemutató: Keep
- Gaming notebook topik
- Súlyos adatvédelmi botrányba kerülhet a ChatGPT az EU-ban
- Debrecen és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Futott egy Geekbench kört egy új HTC készülék
- További aktív témák...
- FOTÓS LED Lámpák - Kamera Fények, COB Studió Világítás, RGB Videó Lámpák, Körfények (Ringlight)
- AKCIÓKAMERA tartozékok - GoPro Hero 12/ 11/ 10, Inta360, DJI Osmo Action kiegészítők
- Zenit ET + Helios M44M-4
- 4K UHD autós kamera,dashcam, VIOFO duo,valódi csúcsminőség,SONY EXMOR csip, WIFI,GPS,G-szenzor
- Canon EFS 18-55mm f3.5-5.6 IS II