Új hozzászólás Aktív témák

  • kolosanyi

    veterán

    válasz BÁ Nutrition #30878 üzenetére

    Én konkrétan 13 évig röplabdáztam versenyszerűen. 7 év után hívtak be az utánpótlás válogatotthoz és csak akkor kezdett el igazán komolyodni a dolog. Edzőtáborokban napi 7-8 órát edzettünk. Embertelen terhelést kaptunk, pedig ez még az igazi profiktól messze volt. Én időben kiszálltam ebből, a sérüléseim ráébresztettek, hogy nem akarok roncs lenni 40 éves koromra. 3 éve nem versenyzek, nagyjából regenerálódtam, de érződik a hatása azoknak az éveknek. Pl. most ugye a derekam szar épp. 22 évesen nem a legjobb dolog, hogy így kiégtem, de sajnos megvan az oka. A társaim, akik tovább folytatták (egyik srác Dél-Koreában játszik havi 7,5 milláért), mind állandóan sérültek. Hol a térd van begyulladva a terheléstől, hol a váll húzódik meg, egy szerencsétlen leérkezéskor elszakadnak a bokaszalagok (2006-ban nekem is szétszakadt, 3 műtéttel rakták össze), az arra hajlamosaknál gerincsérv alakul ki stb. Egyszerűen a versenysport ilyen. Nem arról szól, hogy élvezd a mozgást, sportolj az egészségedért, a francokat. Csak a teljesítmény számít, semmi más. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy én csak korosztályos válogatottig jutottam, meg magyar NB1-ig. Külföldön talán mégdurvább a terhelés. Szóval igen. Mi hobbisportolók nem fogunk olyan teljesítményt produkálni, mint egy igazi profi. Aki ezt nem tudja felmérni, az nem tud reálisan gondolkodni.

    Az a két gyerek meg... Nos, fura. Jópofa meg minden, de mindenkin lehet fogást találni.

Új hozzászólás Aktív témák