Univerzális robotpók

A robotpókunk folyamatosan fejleszthető az összegyűjtött alkatrészek elköltésével. Növelhetjük a páncélzatát és kiterjeszthetjük a széthullott csavarok begyűjtésének távolságát (ezzel a fejlődésünket gyorsíthatjuk meg), valamint négy másodlagos fegyvert is aktiválhatunk. Ezek közül a rakéták (Falcon) és talán még a shotgunra hajazó lövés (Blunder) a leghasználhatóbbak (a Tesla nevű elektromos erőtér és a Kessler féle pattogó gránátok hatásfoka közel sem olyan mérvadó). A támadásokat mindig célszerű tartogatni a meredekebb szituációkra, főleg a főellenfeleknél kell ésszerűen bánni velük. Utóbbiak mellett a pályák is mindig tartogatnak valamilyen kegyetlen rafináltságot. Vagy időre kell precízen és rendkívül gyorsan platformról platformra menekülnünk, vagy száguldozó vonatokon kell ugrándoznunk, de az is megesik, hogy az űrben találjuk magunkat és szinte csak az ágyút kell kezelnünk. Olykor még a víz alá is bekergetnek, Tetrist imitálóan dobozokat pakolászó robot elől kell kitérnünk, de a zéró gravitációs mezők között ugrándozni sem egy hétköznapi tevékenység.

Hackelő módba váltva egy rövid ideig a szolgálatunkba állíthatjuk az ellenséges gépeket. [+]

Személyi számítógépen történő lövöldözés során végig ott fog motoszkálni az emberben, hogy kontrollerre cseréli a vezérlést, ámbátor a billentyűzet és az egér kombinációja is tökéletesen alkalmas a gyors, reflexiós irányításra, de ha egyszer valami twin-stick shooter jellemzőkkel rendelkezik, az bizony az analóg karokkal lesz totálisan élvezhető (a klaviatúra azért nem tökéletesen pontos). Az audiovizuális élmény meglepően jól sikerült és minőségi összhangot sugároz. A Two Tribes igyekezett mindenre odafigyelni, így a szinkronmunkát sem vették félvállról. A Star Warsban vagy a Szörnyecskékben is hallható Mark Dodson jót tett a végeredménynek, aki egyszerre szólaltatja meg Daryl Lloyd-Lancastert és Roughshotot is.

A meghackkelt turret jó szolgálatot tesz, ha nagyobb mennyiségű ellenfél zúdul ránk. [+]

Kétdimenziós vizuális művészetre nem kell azért számítani, de az átlagnál jóval szebbek az effektek, kidolgozottak a modellek, ízlésesesen futurisztikus a környezet, pókunk animációja pedig professzionális. A megvalósítás meglepően magával ragadó, a magyar illetőségű Sine Mora kapcsán tapasztalható zsáneri alázat köszön vissza, ráadásul módjával képes még megújulni is és változatosságot felmutatni. A változatosság mondjuk főként a jókor feltűnő főellenfeleknek és az egyes stílusok időközönkénti markánsabb jelenlétének köszönhető. Sajnos itt kell megemlítenünk, hogy egy negatívumot is beállíthatunk pozitívumnak, hiszen a 6 óra körüli játékidő nem olyan tetemes időintervallum, hogy vért izzadva kellett volna kreatívkodni a változatosság címéért. A rövidségen a megnyíló Speed run és Single-credit játékmódokkal igyekeztek korrigálni, azonban az árazás tükrében további opciókat is megkívánt volna a Rive, a különböző ranglisták nem csillapítják az étvágyat. Csak a hardcore réteg fogja szeretni, de az idetartozók biztosan teljes szívvel teszik majd ezt.

RIVE 2016. szeptember 13-ától érhető el PC-n és PlayStation 4-en.

Pro:

• Élményszámba menő műfaji kavalkád;
• ízléses, addiktív, humoros;
• sikerélményt ad.

Kontra:

• Egyeseknek beletörhet a bicskája;
• egyszerűcske történet;
• túlságosan rövid.

85

Rage23