Ez tuti záptojásnak indult

A texasi Ratloop apróka csapat nevét nem halljuk túl gyakran, pedig egy 20 éves múlttal rendelkező stúdióról beszélhetünk. 1997-ben egy egészen jól sikerült Quake konverzióval álltak elő, Malice néven, melyet két évvel később a járgány építgetős Snap-On Gearhead Garage: The Virtual Mechanic követett, ezután pedig egy bő tíz éves csönd vette kezdetét. Az „évtizedes” munka azonban meghozta gyümölcsét, hiszen 2011-ben PlayStation 3-ra érkezett a csapattól a Rocketbirds: Hardboiled Chicken, amit szép fokozatosan átportoltak PC-re és PlayStation Vitara is. A folytatásra már nem kellet csak egy fél évtizedet várni, a Rocketbirds 2: Evolution pedig az előd nyomdokain halad tovább.

[+]

Az első részben megismert és legyőzött főellenfelünk, Putzki ezúttal is visszatér. Az UFO baglyok megtalálják az űrben keringő sapkáját és az abban található DNS alapján újraalkotják a veleéig romlott pingvin diktátort. Ezúttal is a véres tarajú izompacsirtánkkal főleg az akciózás terén kell jeleskednünk, a platformer részeket nem erőltették túl, ahogy a logikai feladványokat sem. A szürkeállományunk kihasználása kimerül néhány doboz tologatásban, valamint rendszeres hackerkedésben, amivel átvehetjük az ellenfelek felett az irányítást. A robbanó mérges gázt eregető bogarak már a múlt ködébe vesznek, ezúttal a technika kerül ugyanis előtérbe, a pingvin horda mobilkészülékeken tartja a kapcsolatot, így nem is kell több keményre főzött csirkénknek már csörgeti is gyanútlan áldozatát.

[+]

Az első részhez képest érezhetően valamiféle fejlődés a Rocketbirds 2: Evolutionön, mind a játékmenet, mind pedig a megvalósítás tekintetében. Azzal azért nem árt tisztában lenni, hogy míg az első rész esetében felfogható volt egy kezdeti próbálkozásként az egyszerű 2D-s megvalósítás, addig öt év elteltével már közel sincs akkora hatása a minimalista megvalósításnak. Pofátlanul eredeti az tény, de kár, hogy érződik minden egyes másodpercén a produktumnak, hogy bizony a fejlesztők saját korlátaikkal küzdöttek és kifulladt a blődség. Ezúttal a pályák méretével nehezítettek az előrejutáson, egészen könnyen el lehet veszni és ha nem figyelünk alaposan, akkor csak hosszas keresgélést követően találjuk meg az adott kódkártyához tartozó ajtót, ami a továbbjutásunkat rejti. A túlzottan nehéznek nem nevezhető boss harcok mellett visszatérnek a Jetpackes szakaszok is, igaz ezúttal a repkedés mellett egy kis vízalatti csetepatéból kell majd kivennünk a részünket. Ezek a shooter részek sokkal olajozottabban működnek élvezetesebb lett a repkedés és a lövöldözés, arról már nem is beszélve, hogy kellőképpen színesítik a játékmenetet.

[+]

A korábbi 15 fejezetes egyjátékos kampány és a 10 fejezetes kooperatív történet méretes szórakozásnak bizonyult, viszont a Rocketbirds 2-be már kevesebb szufla szorult. A hat fejezetes Part 1: The Cockupot néhány óra alatt ledarálhatjuk, így még szerencse, hogy a négy fős kooperatívmódra építkező Part 2: The Rescue-ben tartalomilag jóval több van. Egy teljes értékű játékot kapunk az egyszerű puffogtatás helyett, hiszen rengeteg küldetés várja a harcias csirkéket, hogy teljesítsék a procedurálisan felépülő pályákat. A maximum négy játékos online és akár offline módban is apríthat, ráadásul ezúttal gondoltak a magányos játékosokra is és egyedül is nekieshetünk a mókának. Albatropolis biztosítja a HUB-ot, ahol a különböző boltokból 100 különböző fegyverből szerelkezhetünk fel (ráadásul mindegyik fejleszthető is), ha pedig nem áll rendelkezésünkre emberi segítség, akkor még egy gép irányította harci kacsát is felbérelhetünk. Akik az együttműködős küldetések helyett egymással szeretnének megmérkőzni, azoknak nincs más dolguk, mint a Dojo Battle felé venni az utat egy kis PVP harc kedvéért.

[+]

Humora kellően bárgyú, de emészthető, olykor még kifejezetten szerethető is. A modern technológia keverése a világháborús zubbonyokban masírozó pingvin sereggel szürreálisan bohókás, a strázsáló katonák rögtön előkapják okostelefonjaikat és nyomkodni kezdik, ami azon túl, hogy átvehetjük felettük az irányítást meghackelve készülékeiket még egy kis görbetükröt is állít napjaink trendjeivel szemben. A történetbe csavart madárinfluenzás poénkodás mellett az animációk is képesek mosolyra kanyarítani az arcunkat, elvégre a lövéseink nyomán vérben fetrengő pingvinek látványa, ha a PETA számára nem is, de az egyszeri játékosoknak már csak az abszurditása miatt is vidámságot sugárzó.

Rocketbirds 2: Evolution egy roppant lassú evolúcióról tesz tanúbizonyságot, 5 év alatt nem nagy fejlődést sikerült produkálnia, igaz valahol egyszerű szárnyasokról beszélünk. A grafikai megvalósításról nem lehet ódákat zengeni, az első részben tapasztalt megoldásokat próbálták tovább csiszolni, így ezúttal is a ’90-es évek elejét idéző parallax technikával értek el kisebb térhatást, ahogy a rétegek különböző mértékben mozognak. Az audio részleg ezúttal kicsit több munkát végzett, hiszen az egyjátékos történet esetében már nem csak makognak és csipognak a szereplők, hanem mindenhol szinkront kaptak és kifejezetten kellemesre sikerült egy ilyen kisköltségvetésű alkotáshoz mérten. Sokszor túlzóak a figurák dialógusai, de ezekhez a sztereotípiákhoz és az alap cselekmény pihentségéhez tökéletesen illeszkednek. A zenék az első részhez hasonlóan kifejezetten élvezetesek, ezúttal is a New World Revolution felelt a témák megalkotásáért és kellően modern, tempós, aprításra alkalmas soundtracket raktak össze. A Rocketbirds 2: Evolution összességében egy kellemes akció-platformer, ami folytatásként talán kicsit kevés újdonságot hozott magával, de még mindig nagyon erős kooperatív móka terén. Aki kicsit is szereti ezt a stílust, annak kötelező az azonnali beszerzése.

Rocketbirds 2: Evolution 2017 január 26-án jelent meg PC-re.

Pro:

• Rambo csirkével még mindig szórakoztató aprítani;
• a különálló kooperatív mód ezúttal is őrületes.

Kontra:

• Eljárt felette az idő, alig több az elődjénél;
• a nagyobb pályákon könnyen el lehet veszni.

66

Rage23