Hidden Through Time 2: Myths & Magic teszt

Az elveszett, elrejtett dolgok keresgélése a lehető legritkább esetben vidám dolog, de természetesen ebből is lehet játékot csinálni. De vajon mire képes itt egy folytatás?

Hidden Through Time 2

Komplex narratíva, élethű szimuláció, millió lehetőség, lenyűgöző méretek – a játékosok szeretik az epikus dolgokat, na! Néha azonban mindenkinek jól esik egy kicsit kiengedni, leadni valamicskét az állandó adrenalintermelésből, és ilyenkor valami könnyedebb, akár fáradtan, bármiféle feszültség és koncentráció nélkül is játszható programot betölteni. Aki ebben a hangulatban találja magát és lazítani szeretne, az mindenképpen kerülje el a Hidden Through Time 2-t, mert ennyire szerintem még sosem meresztettem szemeimet a képernyőre!

Az utóbbi években több apró, korábban alig ismertnek számító játékstílus népszerűsége is az egekbe szökött – roguelite játékokkal már bármilyen folyót el lehetne rekeszteni, valami trükkös fantasy kártyajátékból szinte minden napra akad egy új, és bizony a rejtett objektumok megkereséséről szóló programokból is igen sok akad már. Igaz, e miniműfajt ma valamiért az elrejtett macskákkal dolgozó játékok uralják, de szerencsére akadnak olyanok is, akik próbálnak némi extra kreativitást belevinni abba a rémesen egyszerű koncepcióba, hogy néhány megtalálandó dolog alaposan el van rejtve a képernyőn. Van, ahol ez a játékelem egy egyszerűbb kalandjáték részét képezi, mások pedig legalább bizarr látványvilággal és az elrejtést másként értelmező koncepcióval dobják fel az ezerszer látott feladatot. Fontos állomás volt a műfaj életében a 2017-es Hidden Folk, amelynek megoldásaira a Hidden Through Time is érezhetően épít.


[+]

A belga Rogueside tehát nem feltétlenül sorolható a „saját ötletek vagy halál!” életfelfogás úttörői közé, és így a Hidden Through Time 2 sem akar radikális újításokat bevezetni ebbe a receptbe. Nem, itt tényleg arról van szó, hogy minden pálya egy óriási rajz, a zsúfoltságig megpakolva épületekkel, karakterekkel, tereptárgyakkal, állatokkal és mindenféle szétszórt bigyóval. A vizuális káoszt alaposan megnöveli, hogy rengeteg sprite animálva van, vagy legalább kattintásra megmozdul, és a vastag fekete körvonalakat használó képregényes design is pont úgy lett kitalálva, hogy az megzavarja a szemet, és megnehezítse az apró tárgyak megtalálását a hasonló színű hátterek, alakok és biszbaszok tengerében. Ahogy a cím is utal rá, az első rész tényleg afféle időutazás volt: kőkorszaki jelenetek, ókori Egyiptomot mintázó pályák, enyhén fantasy szagú európai középkor, valamint klasszikus western kompozíciók vártak a játékosra – ezt pedig később a DLC-k egyéb világokkal egészítették ki.


[+]

A második rész is négy világot kínál fel, de ezek mindegyike sokkal több fantasztikumot tartalmaz, mint az előd. Itt van az Ezeregyéjszaka meséinek dzsinnekkel, mágikus lámpásokkal, illetve megdöbbentő mennyiségű csontvázzal teli helyszínei, a görög mitológia ismert legendái által ihletett képek, a jól láthatóan a Dungeons & Dragons által ihletett klasszikus fantasy jellegzetes jelenetei, illetve az állandó Halloween-hangulatba burkolt nyolcvanas évek nem kicsit idealizált, tinifilmes univerzuma. Minden „világ” nyolc pályát tartalmaz, mind egyre méretesebb és zsúfoltabb, mint az előző – és persze keresett objektumokból is egyre több akad. Ezek mindegyike egy jobbára hasznos tippet is ad: ha például egy lábcsont arra panaszkodik, hogy egy kutya elásta, hát tudjuk, hogy a földkupacokban kell keresgélni, amikor pedig azt halljuk, hogy a fényképezőgép a retkek közé hullott, nyilván a zöldségesbolt lesz az első hely, ahol körülnézünk.


[+]

A dolgokat szórakoztatóbbá teszi, hogy minden térképből két verziót kapunk: nappali és éjszakai, verőfényes és esős, téli és nyári, ködös és tiszta időben készült párokat lehet megnézni. Ezek nem csak a bevilágításban különböznek, de jelentősen átrendeződnek a körülmények is: egy trópusi szigetet éjszaka szellemek árasztanak el, az évzáró diákbuli másnapján atlétikai verseny zajlik, egy napfényes görög falut pedig ugyanúgy átalakít a lezúdult hómennyiség, mint amikor a városi park piknikezőire vad zivatar csap le. Néhány keresett objektumot mindkét verzióban megtalálhatunk, de a legtöbb célpont csak az egyik „idősíkon” létezik. Ez az extra húzás a játékmeneten nem igazán változtat, de kis túlzással megduplázza a pályák számát, és sokszor egy kis extra humort is csempész a dologba, hisz általában ugyanazokat a karaktereket találjuk mindkét tablóban, csak radikálisan eltérő helyzetben – és például Kirké szigetén ez azt jelenti, hogy a falatozó katonák helyén éjszaka csak disznókat találunk.


[+]

Már az előd is rendelkezett egy olyan játékmóddal, amit a hasonló játékok sosem tudtak nyújtani: az Architect menüpont alatt ugyanis mi magunk is készíthetünk objektumvadász jeleneteket. Ezt kipróbálva látszik igazán, hogy milyen brutális mennyiségű munka is megy a Hidden Through Time egy-egy helyszínébe, hogy milyen kreatív munka is élettel és zsúfoltsággal igényesen megtölteni egy-egy nagyobb tablót. Ennek egy olyan következménye is van, hogy az online böngészhető, letölthető és kipróbálható játékosi pályák nagy része túlontúl egyszerű, de az a néhány, amelyekben sok munka van, hozzá tudnak tenni a játékhoz. Bájos grafikájával és nem egyszer pokoli módon elrejtett holmijaival a Hidden Through Time 2 egész tartalmas szórakozást nyújt, de én a harmadik résztől már komplexebb pályákat is elvárnék: apró feladatok elvégzését talán, netán tárgyak kombinálását, vagy mondjuk dinamikusabb helyszíneket.

A Hidden Through Time 2 PC-re jelent meg. Később PlayStation 4-re, Switch-re és Xbox konzolokra is érkezik az Android- és iOS-verziók mellett.

Összefoglalás

A casual objektumkeresős játékok egyik legnépszerűbb darabja váratlanul folytatást kapott – bár extrém nagy változások nincsenek benne, aki órákra lekötötte magát az előddel, az még jobban fog szórakozni a második résszel. A legjobb ötlet kétségtelenül az, hogy minden pályából két eltérő verziót kapunk – nagy kár, hogy ezt komplexebb fejtörők létrehozására nem használták ki az alkotók.

A Hidden Through Time 2 legfőbb pozitívumai:

  • A látvány továbbra is elragadóan bájos;
  • két, okosan átgondolt verzió van minden pályából;
  • a pályaépítő mód szép lassan megtelik igényes alkotásokkal.

A Hidden Through Time 2 legnagyobb hiányosságai:

  • Világonként mindössze egyetlen zene;
  • néhány elhúzható paravánon vagy kinyitható fiókon túl statikus;
  • nincs igazi előrelépés az elődhöz képest.

Bényi László

Azóta történt

  • The Fabulous Fear Machine teszt

    A fantazmagórikus félelemmasina megkezdte működését – az összeesküvés-elméletek, városi legendák és ősi mítoszok üzemszerű terjesztése végre gond nélkül zajlik!

  • SteamWorld Build teszt

    Városépítés játék a föld felett és a föld alatt, jól kidolgozott játékmenettel, a már jól ismert steampunk világban.

  • Irem Collection Vol. 1 teszt

    Az Irem a nyolcvanas évek egyik rövid ideig tündöklő sztárja volt – de az R-Type mellett is voltak jó játékaik. Egy új gyújtemény-sorozat ezeket kísérli meg mai platformokon is bemutatni.

  • Backpack Hero teszt

    Lehet még újdonságot hozni a fantasy roguelite szerepjáték-szerűségek nyüzsgő világába? A bravúr csak ritkán sikerül, de a Backpack Hero szerencsére új ötletekkel a táskájában jelent meg.

Előzmények

  • Under the Waves – teszt

    A víz alatt, vagy az űrben játszódó egyszemélyes játékoktól valószínűleg mindenki egy izgalmas túlélő kalandot vár, azonban a Quantic Dream valami egészen mást kínál a közönségnek.

  • Ghost Trick: Pantom Detective teszt

    A Ghost Trick ott kezdődik, ahol más játék szomorú zene kíséretében felvillantja a Game Over feliratot: a főszereplő szomorú és visszavonhatatlan halálával.

  • Apico teszt

    Méhek és pillangók, mézital és gyertya, alkímia és füstölők – az Apico talán még annál is többet tud, amit egy Stardew Valley-szerű méhészkedéstől elvárna az ember.

  • Planet of Lana teszt

    Limbo, Unravel, Voyage: működését tekintve ezek talán a Planet of Lana legközelebbi rokonai – de a jól ismert recept ezúttal ritka igényes körítéssel lett feldolgozva.