Fegyverek szava

A játék indítása, majd a kampány elkezdésével felvázolja nekünk a program az alapokat, amelyről már ekkor láthatjuk, hogy alibiként van csak jelen. Egy különleges harcban megalázó vereséget szenvedünk testvérünktől, aki ezek után nem kisebb tervet eszel ki, miszerint egy bizonyos eszköz segítségével valódi Isten lesz, amely után saját képére változtathatja meg a világot. Természetesen ehhez lesz nekünk is egy-két szavunk, a sztori lényege ugyanis erről szól, hogy megállítsuk a nagy csúnya gonoszt, hogy leigázzon mindent és mindenkit. Nyilvánvalóan idáig eljutni nem lesz egyszerű (legalábbis a fejlesztők ezt szerették volna elérni), plusz mint kiderül, hogy ha feltápoljuk magunkat, akkor sem mehetünk egyből testvérünk elé, hanem előtte kötelezően le kell győznünk a négy csatlósát. Valahol innen kezdődik az egész játék valódi lejtmenete, ami miatt eléggé csalódás számunkra, hiszen az egész program annyiból áll, hogy bizonyos harc és fejlődés, majd mini boss-okkal való csatázás után nekimegyünk az egyik csatlósnak, majd ha sikerült végeznünk vele, mehetünk a következő birodalomba, ahol minden ugyanígy történik.

Persze a kezdeti fejlődés egész gyors, egy idő után azonban már azt vesszük észre, hogy a pályákon elszórt ellenfelekkel már inkább nem is foglalkozunk, csak megyünk a kiszabott irányba, hogy az erősebb lényeket elintézve nekimehessünk a pálya végi lénynek és végezzünk vele. Nincsenek valódi mellékküldetések, mindössze lehetőségünk van arra, hogy a pályán elszórt “titkokat” összeszedjük (amik annyira nincsenek is eldugva, köszönhetően a speciális látásmódnak, amit bármikor aktiválhatunk), levadásszuk a speciális ellenfeleinket külön a menüből minimalista térképről indítva, valamint nyitogassuk a ládákat, amelyekből nagyjából semmit nem érő fegyverek, kiegészítők és nyersanyag eshet. Utóbbi egyébként bár semmitmondó lehet, mégis nagyjából mindehhez szükségünk lesz rá, ugyanis ha valamit fejleszteni akarunk, akkor bizony rengeteg matéria és kredit kell hozzá, amennyiben pedig elfogy, úgy a rendszer nem engedi folytatni a sztori módot, előtte el kell mennünk néhány kör vadászatra.

Ha új páncélt szeretnék, ahhoz szépen ki kell farmolnunk a megfelelő alapanyagokat, de kérdés, hogy megéri-e, ugyanis lényegében csak minimális eltérés van közöttük, valamint egyedi speciális képességet kapunk, amelyek viszont nem igazán hasznosak hosszú távon. A loot rendszer alapvetően még talán érdekes is lehet, hiszen lehet nálunk két fegyver (pajzs külön nem, az alapból a szettünk része fixen), amely mellé gyűrűket, amuletteket és hasonló statisztika növelőket pakolhatunk be magunknak. Adná magát a téma, hogy remek egyedik harcos buildeket lehetne ezekből készíteni egyes bitang erős lényekhez, viszont semmi nem indokolja, hogy ezekkel hosszabban/részletesebben foglalkozzunk, lényegében a játék teljesítéséhez elég, ha minél nagyobb szám szerepel az adott fegyvernél, kiegészítőnél.

A játék stílusának kedvelői egyből felhozhatják témának, hogy itt bizony a kooperatív harcokkal azért jócskán ki lehet tolni a mókát, azonban a kedves fejlesztők elfelejtettek matchmakinget (játékos keresőt) tenni a programba, így mindössze a meglévő barátainkat tudjuk behívni, hogy együtt teljesítsünk például egy vadászatot, vagy folytassük a sztori módot. (utóbbiról nem szeretnénk spoileresen írni, de aki azt a “befejezést” kitalálta, jobb ha többé hasonló munkákat nem vállal be) Vizuálisan a Godfall egyébként szerintünk kifejezetten megállja a helyét újgenerációs címként, egyáltalán nem érdemli meg, hogy egyesek lehordják a sárga földig a “csillogó”, statikus kinézetét. Tény, túl kell esni egy bizonyos ponton, ami után az a sok “arany”-t felváltja az egyedibb látvány, de erre szerencsére olyan sokat nem kell várni. Természetesen PC-n lehet kimaxolni a grafikát, de a PlayStation 5-ön is élvezhető a kinézet, ehhez hozzájön, hogy két beállítást kapunk (performance mód 60 FPS-sel, vagy resolution mód 30 FPS-sel) A hangok teljesen átlagosak, a zenék kezdetben bitang jónak tűnnek, aztán amikor már sokadik órája hallgatjuk ugyanazt, akkor az ember elérkezik arra a pontra, hogy kikapcsolja, lehalkítja azt.

Nincs túlbonyolítva a skill rendszer, a pontokat bármikor ingyen újra eloszthatjuk

Egyelőre nem igazán tudjuk, hogy a Gearbox-Counterplay párosa mit tervez a játékkal hosszú távon, mert ez így sajnos amit prezentáltak nekünk nagyon kevés. A matchmaking és a valódi endgame tartalom hiánya fájó, miközben a menüben már látjuk a Shift Code beváltása pontot, amely a Borderlandsekben látott megoldást veszi át (Közösségi médiákban időnként megosztanak velünk kódokat, amikért fegyvereket és hasonló extrákat kapunk), vagyis vélhetőleg annyiról van szó, hogy nem részletezik nekünk a jövőbeli terveket. Ami kár, mert egyébként az alapötlet remek lenne, de így nem tudjuk azt tanácsolni, hogy vessék bele magukat a felhasználók a programba, főleg, hogy idehaza az alap kiadás lemezes verziója nem kevesebb mint 30 ezer Ft-ba kerül.

Kedves fejlesztők! Lehet, hogy érdemesebb lett volna fél évvel eltolni a premiert és akkor talán olyan formában és tartalommal kaptuk volna meg a végső kiadást, amelyet a játék stílusa megkövetel.

A Godfall 2020. november 12-én jelent meg PC-re (Epic Games Store) és PlayStation 5-re, mi utóbbin teszteltük.

Pro:

• Látványos körítés,
• a harcok ideig-óráig élvezetesek.

Kontra:

• Matchmaking hiánya,
• önismétlő játékmenet,
• nem létező endgame tartalom,
• egy idő után unalmassá váló fejlődés,
• kötelező online jelenlét,
• a végigjátszás bizonyos pontjain mesterségesen gátolt a továbbhaladás.

55

oriic