Horrorgászbot

A Dredge-ben az idő csak akkor telik, ha hajónkkal haladunk, vagy ha horgászunk – a menüként megjelenő városokban, küldetéslistánkat böngészve, raktárunkat rendszerezve, vagy egyszerűen a hullámokon hintázva nem kell sietni. Ahhoz, hogy a játék küldetéseit óriási szenvedés nélkül tudjuk megoldani, mindenképpen szükséges lesz hajónk fejlesztése. Ez több párhuzamos úton zajlik, és a Dredge első fele nagyjából erről a munkáról szól a gondtalan horgászat, halászat és rákászat mellett. Egyfelől a szárazdokkban lehet a tengerből kiszedett nyersanyagok (deszka, gépek, vászon és acél), valamint igen sok pénz befektetésével bővíteni raktárunkon, és mivel a motort, a lámpákat és a horgászfelszerelést is itt kell elhelyezni, ezek terén is folyamatosan bővülnek lehetőségeink. A hajótest mellett öt kategóriában fejleszthetjük felszerelésünket is – az imént említetteken túl a vonóhálót és a rákászdobozokat lehet kutatni. Ezek megnyitásához speciális tárgyak kellenek, melyeket elsősorban mellékküldetések teljesítéséért kapni, de nagyritkán a hajóroncsokban vagy boltokban is találhatunk belőlük. Ha még ez sem lenne elég, a változatos módon szerzett könyvek elolvasásával passzív bónuszokat lehet elérhetővé tenni.

[+]

Ahogy fejlődik hajónk, úgy bővülnek lehetőségeink is. Ha már erősebb motor van a bárkán, az egykor oly távolinak tűnő szigetek is gyorsan megközelíthetővé válnak; ha apró pilácsok helyett hatalmas reflektorok dolgoznak a hajón, már az éjszaka sem olyan fenyegető. És persze ott vannak a halászatra szolgáló cuccok is: a manuálisan, többféle QTE-vel használható horgászbotok, az automatikusan működő, vontatott hálók, valamint az elszórható, és néhány nap alatt megtelő rákászdobozok. Ezek tekintetében a legfontosabb tulajdonság – a hatékonyság mellett – az, hogy milyen környezetben, milyen préda megszerzése terén használhatjuk őket. A Dredge-ben összesen nyolc ilyen kategória létezik: egy sekély vizekben használható bot fabatkát sem ér a nyílt óceánon, a mangrove-mocsarakban, vagy épp a hat kilométernél mélyebb, úgynevezett hadal árkokban.

[+]

Maga a horgászat apró minijátékokkal történik – bár manuális beavatkozás nélkül is be lehet gyűjteni a jószágokat, a jó teljesítménnyel (és hardverrel) az ehhez szükséges idő töredékére csökkenthető. A halak csak eladásra jók, és szerencsére a boltos még a szörnyű alakú mutáns állatokat is minden komment nélkül veszi át. A horgászat második nehézségét a zsákmány elhelyezése jelenti: négyzethálós rakterünkben a Tetris mintájára kell elhelyezni a halakat. Eleinte ez nem okoz gondot, de a tenger mélyéről előrángatott egzotikus halaknak, rákoknak és lábasfejűeknek néha már igen bizarr alakja van, így ezek raktérbe hajtogatása már nem mindig könnyű. Ettől függetlenül ez is a játékélmény része: az ember próbál úgy váltogatni a „vadászott” halfajták között, hogy maximálisan be tudja tölteni a rakteret, hiszen minden egyes körnél a profitmaximalizálás a cél.

[+]

A Dredge nem egy különösebben komplex játék. Minden reggel kihajózunk horgászni, és ahogy fejlődik ladikunk, úgy tudunk egyre messzebb merészkedni, egyre egzotikusabb jószágokkal feltölteni a halkereskedők ládáit. Eleinte vigyázunk, hogy a sötétben ne ragadjunk a nyílt vízen, hiszen hajónk könnyen sérülhet: már az is idegesítő, ha a rakták egyik mezőjének kiütése miatt elveszítünk egy drága halat, hát még az, amikor a motorokat vagy a lámpát teszi használhatatlanná egy teli gázzal lekoccolt sziget. Amikor hajónk már fejlett eszközökkel van tele, nekiállhatunk összeszedni a Gyűjtő által kért dolgokat is – és bár ehhez kapcsolódnak a legkidolgozottabb és legérdekesebb feladatok a játékban, magához a történethez kevesebbet tesznek hozzá, mint vártam. Bár kétféle befejezés is akad, egyik sem olyan drámai esemény, mint amilyennek szerintem a fejlesztők szánták azokat – meglehetősen kiérdemeletlen a több nagy fordulat.

[+]

A Dredge végigjátszása körülbelül 10 órát emészt fel, amit én még az enciklopédia lapjainak kitöltésével, illetve a hiányzó küldetések teljesítésével további öt órával fejeltem meg. Mindent még így sem tudtam kiszedni belőle: a kincsestérképnek csak egy darabkáját találtam meg, és néhány ritka mutáns dög begyűjtése is várat még magára. Azt viszont nem hiszem, hogy e feladatokat is befejezném; a Dredge inkább az első óráiban varázsolt el, amikor még komoly korlátokat jelent a hajó nevetséges felszereltsége, és persze az is, hogy nem ismertük még ki töviről-hegyire a teljes játékvilágot. Később minden Lovecraft-effekt ellenére is elvész a veszélyérzet, a feszültség, és azt még az egészen bizarr halmutációk sem tudják visszahozni. Szerencsére rossz még így sem lesz – sőt, a Dredge még így is az egyik legélvezetesebb horgász-RPG a piacon!

A Dredge március 30-án jelenik meg PC-re, PlayStation 4-re és 5-re, Switch-re, valamint Xbox konzolokra.

Összefoglalás

Nem egy szimpla fejlesztős horgászjáték – a Dredge ezen felül egy lovecrafti hangulatú világot is bemutat. Amíg ritka halakat keresünk, bizarr varázslatokat használunk és fura alakokkal társalgunk, ez tökéletesen működik is, éppcsak a központi sztoriszálból hiányzik egy erősebb lezárás, egy jobban kibontott karakterábrázolás. De jól néz ki, remekül fut, élmény vele halászgatni, az óceánon töltött éjszakák hangulatáért pedig külön bónuszpont jár.

A Dredge legjobb pontjai:

• A horgászat-hajófejlesztés-felfedezés ritmus nagyszerű;
• remek, feszültséggel teli hangulat;
• változatos mellékküldetések és gazdag élővilág;
• egyszerűen élmény hajózni és halakat gyűjteni.

A Dredge leggyengébb részei:

• Összecsapott, kevéssé hatékony befejezés;
• nagyon hamar elfogynak a fejlesztenivalók.

Bényi László