Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • PROTRON

    addikt

    válasz 313313 #5045 üzenetére

    De az a fogadó szekrény , vagyis hogy a "csatlakozó elosztó", nem pedig a mérőszekrény vagy tévedek?
    Típust nem tudsz írni?
    Tudom hogy egyes területeket másképp kezel az új szabályozás, ellenben látom a Bp-i üzletek nyilvános árlistáit.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 313313 #5048 üzenetére

    Te ez a mérő szekrény ez nagyon tettszik, országosan is elfogadásra került? Vagy csak Démász területen? MEEVEt honlapjáról nem rémlik, szal nem tudom hogyan tudnék rákeresni.
    Mert az is jó, 1-1x beesik felkérés Démász területről, aztán ha épp amúgy is arra fele járunk, legalább tudnánk dolgozni, vagy legalább javaslatot tenni...persze eszem ágában sincs belezavarni a bizniszetekbe, megértem a nem vizelek más területére dolgot. :D

    Mondjuk az hogy alul a mért oldali kapcsok is feltételezem plomba lemez mögé kerülnek 5-10 évvel később gondot okozhat, de az ár eléggé meggyőző.

    #5056 noorbertt

    Na ezért írtam mind a kettőtöknek hogy levegőben nem lehet árazni/javaslatokat adni, konkrétumok kellenek.
    Szerintem lehet köré valami ízléses szekrényt építeni, de mindenképp zár nélkül kell legyen(ne kelljen kulcs az ajtó nyitáshoz), továbbá még jobb ha van betekintési lehetőség, hogy a szolgáltató emberei lássák nem őket akarod kizárni az ellenőrzés lehetőségéből, hanem csak esztétikai okok vannak.
    Legjobb ha olyan méretű a "felépítmény" hogy az eleje fullba plexi ajtó és az oldalsó falak annyira messze vannak hogy szemből készített fotón tökéletesen kivehető hogy semmivel nem sértetted meg a szolgáltató felségterületét. Hátulra ne is kerüljön fal, fusson ki a kerítésig., így a felépítményben oldalról betud tekinteni a doboz mögé.

    Annyi még hogy jövőállóság érdekében érdemes annyival szélesebbre csinálni, hogy később szélesebb, 2 mérőhelyes doboz felkerülhessen. Szerintem.
    Mellé meg mehet egyébként kukatároló. :D

    Vagy akár egy konkrét fészert építhetnél. :)

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz tototos #5059 üzenetére

    Első kérdés:
    hány "házrészről"/ingatlanról/lakásról van szó? Nagyon tudja befolyásolni az ügymenetet.
    A házrészek önálló földhivatali bejegyzésűek?
    BTW, az "épületen fut keresztül" annak is van egy beérkezési pontja, na ott ha nincs földkábel, akkor valamelyik villanypóznáról beérkező légvezetékre gondolt a költő. :)
    Nem minden internet ami fentről jön. :D

    A bojlert rendesen kihasználjátok? Hány fős család? Mert ha jól látom 25A-es túláramvédelem van, tehát az vagy több bojler vagy 1 db eléggé combos. :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz fbaloo #5062 üzenetére

    A csere mindenképp indokolt, mert nem tudni mikor volt az utoljára ellenőrizve, simán meglazulhat évtizedek alatt, mivel az alu anyaggal az a gond hogy több karbantartást igényelne mint amennyit kap. Ha meg már valaki hozzányúl, akkor már érdemes egyből cserélni és akkor a lakásnál a faláttörési munka is visszavakolható.
    Fontos hogy azért húzzon be akkora hosszúságú földelő zöld-sárga vezetéket is (plusz pénz sajna) hogy elérjen a szinti elágazó dobozig.
    Hogy később tényleg ne kelljen "szabványosításkor" behúzni. Valahol tekercselje fel, ne látszódjon klívülről.
    Jó lenne ha a nulla vezetékből is behúzna ekkorát, de az nem kötelező, mert van olyan doboz ami esetén nem lényeg.
    Ha ezeket is megcsinálja, +5-10k vezetékanyag költség kb, akkor később amikor a társasházban teljes fővezeték felújítás keretében szabványosítják az összes mérőhelyet, nem kell majd a lakáselosztót belül lebontani.

    Ha legalább 25A-es a kismegszakító a mérőóránál akkor mi is sokszor szoktuk javasolni, hogy csak az elmenő vezetékezés legyen cserélve. Ebben az esetben az "órához kell nyúlni", ami azt jelenti hogy az óra alján lévő sorkapocs fedél alatt lévő kapcsokból kell kikötni a vezetéket és kicserélni az elmenőt.

    Ehhez plombabontási engedéllyel tehát ASZR azonosító számmal rendelkező villanyszerelő kell, akármelyik rendes képesítéssel rendelkező villanyszerelő tud regisztrálni képzésre, nem kellenek az ELMŰ céges emberei. Le kell rakni kiegészítő vizsgákat, aztán 2 évente ismétlő vizsgát.

    Másik opció hogy rögtön az óra felett elvágja az elmenő vezetéket, rászerel egy kis 5 modulos elosztót és onnan már szabad a gazda, azt vezet amit akar. Ehhez nem kell reg szerelői azonosító, cserébe az óra alatti laza kötés nem derül ki.

    Ha 25A-nél kisebb a megszakító, mindenképp teljes szabványosítás javasolt. Ma már az elektromos sütők korában 25A alatt szakmai véleményem szerint nincs élet, ugyanakkor ha nincs 4 zónás indukciós főzőlap, akkor 32A felett jó ideig nem lesz még kihasználva a dolog távhő-távmelegvíz területen.

    Ha nem vagyok indiszkrét mekkora a lakás és milyen árajánlatot tettszikelt adni a villanyász? Csak tájékozódás céljából érdekel...

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Atomgeszi #5069 üzenetére

    Szerintem igen, tehát 2500 alatt vagy beszereléssel együtt...néha tényleg csak jól körül kell nézni, hátha valahol olcsóbban megkapod hasonló a minőséget, csak 10%-al törékenyebb változatban, de negyedáron.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz lappy #5077 üzenetére

    Hivatalosan alumíniumot nem köthetsz bele pl a legolcsóbb lakáselosztók réz anyagú nulla és földelő sínjébe (az én lakásomnál is szétment a betáp nullám, óriási szerencsém volt hogy nem tette tönkre egy nulla hiba az összes berendezésemet), ezért szoktak olyan trükkhöz folyamodni hogy az érvéghüvelyt ami ónozva van gyárilag, érvégfogóval rároppantják az alu vezetékre, így már azon keresztül ad át az alu, nem közvetlen érintkezik a rézzel.
    Így már a fizika tantárgy szabályai szerint nem fog olyan könnyen szétmenni a kötés mint egyébként van esély rá. Ez sem hivatalos, de biztonságosabb mint ha belekötöd a réz sínbe...mondjuk ha 6 havonta rendszeresen visszajársz karbantartani akkor persze megtehető, csak nem illdomos.

    Nagyobb elosztók esetében is kötelező pl ónozott, "lap" kötéssel átadó sorkapcsokat használni ha alu vezetéket akarsz bekötni, nem szabad a sima réz anyagú legolcsóbb, "csavar"-al átadó weidmüllert.

    Ettől függetlenül a kollégát inkább a keresztmetszetek érdeklik. :)

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz lappy #5079 üzenetére

    Pont azt keresi, hogy ha a 2,5-es rámegy, de lazának tűnik, lehetséges-e hogy tömör vezetékből az 1,5 keresztmetszetre rámegy a 2,5-es érvéghüvely?

    Amúgy azért is jogos a felvetés, mert fővezetéki sorkapcsokra is rá van írva pl hogy érvéghüvelyezett vezetékből 16-ost fogad, de tömörből 25 is bele szabad kötni gyártó szerint.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz pube111 #5086 üzenetére

    Nagyjából minden anyagi kérdésedre a válasz:
    Ki kell menni helyszínre egy a környéken dolgozó ASZR regisztrációval rendelkező szerelőnek (az MVM honalpján is rájuk tudsz keresni), felmérik meg mondják mi merre hány méter.
    A 3x10A nem érdekes a "H" tarifa szempontjából, mert az külön mérőórát kap külön kismegszakítókkal.

    De a legutolsó kérdésedre a válasz igen, a dugvillát leszerelik róla és bekötik fixen, ha nem elég hosszú a kábel, akkor elvileg cserélik a hogy elérjen az új csak "H" tarifás fogyasztót ellátó külön mért oldali kiselosztóig.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz tototos #5094 üzenetére

    Hoppá, lemaradtam a válaszodról, a többiek meg alszanak aztán rá se bagóztak.
    Szóval a lényegi kérdésem az volt hogy hány lakóingatlan van az épület egészében?
    Tehát hogy az adott földkábeles csatlakozási pont a Te mérőóráidon kívül hány lakást/épületet lát még el?

    Mert ha van 6 lakás, akkor már társasház, ott már kötelező teljeskörű főelosztót kiépíteni és onnan kell elvinni az új leágazó méretlen vezetékeket az egyes ingatlanok mérőóráihoz.
    Ha ez falvésést jelent, nem mind1 milyen messze van, megdobja az árat, ezért nem tud senki sem becsülni Neked, mert rossz irányból közelítetted a témát.
    Az volt a lényeg hogy a betáplálás irányából nézve hogyan épül fel a hálózat a többi lakóingatlannal ha vannak. Ha 4 lakás van, az még ingoványos terep, nem biztos hogy kell teljes főelosztó kiépítés, de ha csak 2 lakás, akkor igazából csak egy 2 elágazásos csatlakozó doboz kell, ahonnan indul a lakásonkénti direkt mérőhelyhez a vezetékezés.
    Ez utóbbi nagyon nem mind1 hogy mehet-e a régi nyomvonalon, vagy nem, meg hogy földmunka vagy falvésés...túl kevés paramétert adtál eddig meg.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz tothjozsi96 #5104 üzenetére

    Ha nagyon nem akarsz végzárót, akkor többrétegben tekerd át szigszalaggal, nehogy valaki belenyúláskor megzizzenjen...
    Aztán majd máskor hozod a végzárót.

    Én flexel szoktam levágni, van direkt parkside miniflexem, imádom, helyre is igazítom vele hogy tényleg ne nyúljon túl.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz tothjozsi96 #5106 üzenetére

    Tehát kombi tűzhely alatt azt érted hogy a sütő elektromos, de a rózsák gáz üzeműek igaz?
    Ott akkor a sütő rész a felmelegítési szakaszban 7-12 percen át simán elkér 11-14A között, típusól függően, míg a 3x2,5-es kábelre csak 16A kismegszakítót rakhatsz.
    Ezt azért írom mert oké hogy most te csak meg akarod toldani a kábelt amit "kötésnek" hívsz, de tuti hogy a jövőben majd egyszer csak valaki ráébred hogy "dejó itt van egy wago-s kötés, arra rá tudok kötni másik áramkört, dugjuk már rá a 2kW-os vízforralót". :D

    Szóval toldani wago-val szabad, legalábbis a hitelesítési bizonylatok szerint el kell viselnie a terhelés átfolyását a 4mm2-es vezetékhez való 16A-ig minimum, de kapni 6 mm2-es vezetékhez valót, persze 2x annyiért, na az már 20A-t is le kell tudjon kezeljen.

    Viszont arra is ügyelni kell hogy ezek a wago-k azért tudnak ám melegedni, tehát tessék jól elhelyezni a kötőtdobozban.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz tototos #5107 üzenetére

    Na pont ezek azok a részletek amik kellenek.
    Ez elvileg akkor sorházként lett anno építve?
    Mert az megint más helyzetet jelent, pláne ha telekkönyv szerint is külön helyrajzi szám van, mert azt a papírt elkérik.
    Tehát tulajdoni lap szerint kell ezt bizonyítani hogy egyedüli tulajdonosa vagy az adott helyrajzi számnak, ami közterületként bejegyzett útról megközelíthető, tehát nem magánúton, hanem rendes közúton megközelíthető.

    Ha ez megvan, akkor elvileg be lehet adni az igénybejelentést azzal a rubrikával hogy "Csatlakozási mód váltás" és "H tarifa igénylés".
    Ilyenkor kötelező mellékelni legalább a foldhivatal.hu-ról letöltött térkép másolatot, azon berajzolva hogy pontosan mi a tényleges telekhatár, hol van a legközelebbi villanyoszlop, hol lesz a mérőhely, hogyan lehetne elhozni a nyomvonalat, hova kerülhet az ELMŰ-s "csatlakozó tokozat".
    Meg ilyenkor meg kell adni hogy kb hány méter a telepítendő ELMŰ betáplálás a villanyoszloptól az ELMŰ csatlakozó tokozatig.
    Pl ha légvezeték, akkor rögtön a meglévő pozícióba kerülő új mérőhely alsó részén lévő csatlakozó tokozatba is megérkezhet a betáp. De a légvezetéknek muszáj 40 méter alattinak lennie. Ha földkábel, akkor a telekhatárra kell a csatlakozó tokozat.
    Ha beadtad a papírokat, akkor kijönnek a rajzod alapján felmérni a helyzetet, felvesznek egy betétlapot a végleges javaslattal, majd az alapján kiállítják a "Műszaki gazdasági tájékoztatót" (MGT), hogy ha pl 15 méter alatti a telepítendő ELMŰ földkábel betáp, akkor nem kérnek kábel telepítési díjat, fölötte meg méterenként x összeget.
    Eddig a pontig Neked csak pár ezer forintba fog kerülni, legfőképpen a foldhivatalos papírok letöltögetése miatt.
    ELMŰ felé fizetni csak a regszerelő által elvégzett munkát követően kell.
    De nagyon fontos hogy ha tudod hogy belevágtok, mindenképpen aláírva, vissza emailezed az ELMŰ-nek válasz emailben az MGT-t ez jelenti hogy elfogadtad. Ezt rengetegen elfelejtik

    Ha elfogadtad az MGT-t de nem történt meg a kivitelezés, akkor nem is történik ELMŰ bekötés, tehát nem kell kifizetni, hagyhatod lejárni...bár lehet felszámolnak valami kötbért felesleges ügyintézésre.

    Ha nem használjátok a "B" tarifát, mert már nincs valódi elektromos bojleretek (azt a 10 fok rásegítést az ELMŰ annak tartja, de azért 1 hónapon keresztül szerintem érdemes lenne felírogatni annak az órának az állását, mert szerintem nem spóroltok vele sokat. Ha igazam van és csak azt kéred hogy azt "váltsták át " H tarifára, akkor nem is kérnek amperenkénti díjat.
    Ha a meglévők mellé kérsz "H" tarifát, akkor eleve 3 mérőórás szekrény fog kelleni, további 2x-es mérőszekrény díjjal. Továbbá alanyi jogon elvileg csak 1x32A-ig olcsó a bekötés, fölötte amperenként asszem 4 ezer + áfa./ új amper. Tehát ami megvan azért nem kérnek pénzt. Pl ha elég a nappalin a 25A, arra nem kértek rá bővítést, megmarad a "B" tarifa, ezek mellé kéred 16A "H" tarifát, akkor az utolsó 16A * 4000 = 64 ezer, amire rájön az áfa. Ezen felül van a kábel telepítési költség ha 15 méternél hosszabb a nyomvonal. De ha kell új csatlakozó tokozat telekhatárra, na annak az árát most nem tudom.

    Ezek még csak az ELMŰ összegek, a mérőhely szerelési díja, amit külön vállalkozóval csináltatsz ezeken felüli.
    De legalább a jövőben nem fogtok függni a szomszédoktól.

    Ha megtartjátok a közös méretlen fővezetéket, amiről le vagytok ágaztatva, akkor azt viszont a helyszínen kell ellenőrizni hogy milyen hosszú, kell-e cserélni, ha igen mit hova, ahol bejön az ELMŰ betáp milyen állapotú az a tokozat amit említettél, elfogadja-e az új rendszerben az ELMŰ vagy csere.

    #5111 tothjozsi96

    Persze adatlap szerint (2,8kW) elégnek kéne lennie a 13A kismegszakítónak, csak sokszor 1-1 pillanatra induláskor megugrik az áramfelvétel, majd kitapasztaljátok.

    A csatos wagonak a füle ugyan kicsit mozglik, de annál a pontnál ahol már "nyílnának" a kapcsok, ott azért van neki ellentartása. A merev vezetékhez valóból nem tudom kapni-e 6 mm2-eshez valót, mert az azért erősebb terhelésre van méretezve, nem melegszik annyira.
    De egyébként az is jó ha sima nem csatossal összekötöd, nem szabadna hogy gond legyen a 2 db toldás miatt.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Balion #5119 üzenetére

    Valszeg maga az hogy a készülékek be vannak dugva a hosszabbítóba gyakorlatilag azt jelenti hogy van bennük olyan transzformátor, ami már zárja az áramkört. Abban igazad van hogy minimális terheléssel jelenik meg, de az már elég az elfáradt kismegszakítónak.
    Előtte még annyit tegyél meg hogy máshova, pl konyhába bedugod ugyanezzel a hosszabbítóval, ugyanezeket a készülékeket, mert lehet a hosszabbító is hibás, nehogy a végén derüljön ki aztán beégsz.

    Nem tudom hogyan van szövegezve a bérleti szerződésed (ha van) de hivatalosan albérlet esetén minden ilyen hibáért a tulajdonos felel mind anyagi mind életbiztonsági felelősséggel. Tehát ezt a fotót mi most nem láttuk, visszaszereled a dugaljat, majd hívd fel a tulajt hogy folyton levágódik a kismegszakító és hogy villanyszerelők az elosztótábláról küldött fotód alapján teljes elosztó cserét javasolnak. Tehát ki kell hívni egy szakit, aki az elosztót mindenképp teljesen kicseréli, aztán ha még mindig fenn áll a hiba végig csinálja a hibakeresést.

    Persze jó pénzért Te is elvállalhatod, de mindig az a biztos ha tulajdonos hív szakit, érezze a költségét annak hogy nyerészkedik. :D
    Najó valójában nem az anyagi része, hanem a felelősség része miatt. A költséget Ő az adójából(már ha adózik a bérlet után) elvileg el tudja számolni ha kiszámlázza a szaki.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Balion #5121 üzenetére

    Az a szép egyébként hogy jogszabály kötelez minden bérbeadót a bérbeadás előtt szabványossági felülvizsgálatra (vagy amennyiben nem régen történt az előző és nem voltak változások akkor az megtartható), aminek során azonnal kibukik ez a dolog. :D
    Persze ebben a világban vannak szabályok amiket meg lehet kerülni, a többit sajnos meg kell szegni.

    Az is lehet amit másik kollega említett, hogy valahol egy kötés van meglazulva vagy érintkezik valamivel amivel nem kéne, de épp úgy hogy csak teljes záródó áramkör esetén jelentkezik tényleges hibaként.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz csemberlen #5125 üzenetére

    Az gyakorlatilag meg volt:
    "egy kapcsolós elosztó volt először, azt bekapcsolva történt először a kioldás"= azt jelenti hogy meg volt szakítva az áramkör, tehát mint ha semmi sem lett volna bedugva a hosszabbítóba.
    Ha egyébként az egész elosztót az összes eszközzel másik dugaljba átdugva letesztelte hogy a másik km nem old le, akkor ez biza rendszer hiba és nem eszköz.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Dapro #5139 üzenetére

    Ki kell hívni villanyszerelőt, mert ennyi infoból távolról nem lehet felelősségteljes tanácsot adni a teljes villamos felújításon kívül.
    Azt sem írtad hogy a 4 közül melyikeket veri le. De ami a legfontosabb hogy nincs rálátás az elmenő vezetékekre, így nem lehet felelősen tippelni hogy szabad-e nagyobbra cserélni a kismegszakítókat, de elsődleges válasz hogy TILOS.
    Egyébként én alapból teljes kiselosztó cserével indulnék neki, új kismegszakítókkal és áramvédő-kapcsolóval hogy védettebb legyen. De én nem szerelek így vadidegeneknek villanyt, csak ismerősöknek és az összes villanyász a cégnél nagyon le van terhelve, tehát ajánlani sem biztos hogy tudnék a feladatra.

    Egyébként csak az elosztócsere 4 elmenő áramkör esetén kb 45k-tól indulhat (kiszállás+anyag+munkadíj, ilyenkor csak minimális szerelés történik, ami a jövőbeli bővítésekhez tutira kevés lesz), továbbá megint csak helyszíni szemlével lehet biztosat mondani hogy az elmenő hálózat esetében egyáltalán az áramvédő kapcsoló nem fog-e hibásan leoldani alapból olyankor is amikor egyébként nincs veszélyhelyzet.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Zolabol #5180 üzenetére

    A vezetékekben is van valamennyi tartalék, ezért a megszakítók sem azonnal vágnak le amint eléred az ampert, hanem rövid ideig (pl 5-10 perc) megengedik a 10-20%-os túlterhelést.
    Ha épp a kávéfőző, a daráló, meg egy frissen beszerzett 2kW asztali kontakt grill (upsz párdon, szendvics sütőt akartam írni) egyszerre jár, akkor ki tudsz futni a 10A kismegszakító engedékenységéből, szal hosszútávon kelleni fog az a 13A-es legalább, hisz a másfeles vezeték szódával "elbír" annyit, van benne annyi tartalék a kismegszakító megengedett túlterheléséhez.

    Na ezért szoktam mindig kötni az ebet a karóhoz hogy világításhoz külön vezetékezés.

    A hűtőnek valójában adott időpillanatban még a maximális terhelése is elenyésző, azért "fogyaszt" sokat 1 év alatt mert 24/7 be van kapcsolva, de egyébként kicsike terhelésű a benne lévő kompresszor. Nem azért húznak 2,5-öst a hűtőhöz mert tényleg igényli, hanem mert dugaljas és dugaljhoz 2,5-ös az előírás, mert később bármikor beledughatnak egy hosszabbítót, amibe meg mást is beletudnak dugni.

    Ha biztosra akarsz menni inkább a kapcsolót cserélném.

    #5181 _q
    Komolyabb lámpáknál épp ezért a [lm/w] értéket is megszokták adni hogy tényleg összehasonlítható legyen a fény teljesítmények, illetve az energiahatékonysági paraméterek.
    Hiába van a két lámpa mondjuk 100[W]-os, ha az egyik 100 [lm/W], míg a másik 130 [lm/W], akkor a második erősebb fényű. Pedig mind a kettőre 100[W] van írva.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz tothjozsi96 #5201 üzenetére

    Én nem merném használni rendes műszeres ellenőrzés nélkül, ahogy fentebb írták.
    Megpróbálnám újhrahúzni a régi vezetékeket használva behúzószárnak.
    Fontos hogy a védőcső ki és belépési pontjánál rendesen le élvédőzöm, továbbá a vezetékeket teljes hosszban összeszigszalagozni extra szorosan, "minuszosan". Macera, de hátha másodszorra nem sérülnek meg a vezetékek.
    Aztán amikor kihúzod a régieket, ne lepődj meg hogy a kolléga által "szódával elmegy, csak multival mérj rá" kategória több helyen is veszélyes lett volna, vagy jobb esetben csak elkezd a falbafolyni az áram aztán vagy feleslegesen le vág a Fi relé, vagy folyik a villanyszámla.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz tothjozsi96 #5205 üzenetére

    Sokan el vannak tévedve, a villamosenergiát nem szokta érdekelni hogy Neked mennyire volt szenvedés foglalkozni vele, 1 dolog érdekli: merre van neki a könnyebb út. ;)

    Egyébként meg mindig szét lehet vésni mindent, ahogyan bármikor fel lehet szerelni kábelcsatornát is.
    Szal ha valaki meg akar oldani egy energiahiányos helyzetet, mindig van megoldás.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz tothjozsi96 #5211 üzenetére

    "nem gondolom hogy bármit jobban tudnék csinálni másodjára"

    Végül is csak amit fentebb megírtam, mivel pont azért ajánlom a körbeszigszalagozást, hogy behúzáskor legyen "második köpeny". Ez így vékonyabb mint ha 3 eres kiskábelt húznál, könnyebben átmegy, ha folyamatosan beszappanozod a behúzási oldalról, így hogy maga a csőben ott van már a frissen behúzott másik szálak, szerintem át fog menni.

    Egyébként a szigszalag helyett vékonyka zsugorcsövet szoktak öngyújtóval rá melegíteni, de ettől még a fali szakaszon ismeretlen az állapota, 50% hogy rossz. Vagy igen, vagy nem.

    Az a műszer amit fentebb ajánlottak, annak önmagában 500-700k huf a beszerzése és maximum 2 évente hitelessítettni kell, továbbá szakértelem kell az adatok értelmezéséhez, hogy a szakipari rugalmasságon belül mi az ami tényleg elfogadható és mi az amire a vevő megnyugtatása érdekében ráfogják hogy elmegy, elfogadják a pénzt, aztán x évvel később meg gond lesz.

    1 ilyen célzott vizsgálat Neked biztosan nem éri meg, olcsóbb ha falon kívül elviszed. :D
    Ha nincs földelés, akkor meg gyakorlatilag előre vetíted hogy rengeteg olyan apró hiba lesz, amit egy teljes ingatlant érintő szabványossági felülvizsgálat során (ami indulhat kb 35-45k-tól, meg persze kiszállási díj is lehet, nem tudom pontosan), tutira fel fognak írni, amiket ki kell javítani.
    Persze hivatalosan minden lakóingatlan esetén kötelező vásárlás-bérbeadás-villanyszerelési felújítás esetekben (meg úgy általánosan asszem 5 évente) szabványossági felülvizsgálatot csináltatni.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    Maga az első változata a "hálózat tervednek" szimpatikus ( 1 fi relé elegendő, mondjuk jobb lenne a kábel elejétől kezdve védeni), annyi kiegészítést ha megengedsz hogy az 5x4-es kábelre kellene rakni saját túláramvédelmet, tehát max 20A-C kismegszakítót az indítási ponton, ki tudja hogy később elfelejti-e valaki hogy mi a helyzet és a 16-osok előtt ráköt valamit.
    Meg azért is ha valaki véletlen elvágja a kábelt, a kismegszakító az igazi zárlat védelem.
    Egyébként jó/szakszerű az elgondolás.

    Amit a másik kolléga jelzett, az ingatlan maximális terhelését, azt figyelembe kell venni, tehát hogy pontosan milyen fogyasztók vannak pl indukciós főzőlap önmagában el tud kérni 16A-eket fázisonként, sütő szintén 11-14-et.
    Lehet csak elég lehet átrendezni kicsit az energiaelosztás, aztán nem lesz belőle gond, de lehet hogy valamelyik fázisra kell majd kérni bővítést, nem kötelező mind a 3-ra azonos mértékűt.

    szerk:
    látom pont te is írtál, napelemes rendszer esetében nem látom át hogy ha van külön "H" tarifa, akkor az is szaldó alá tartozik-e, de első év után kiderül hogy mennyit sikerül elhasználnotok.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Vasy09 #5216 üzenetére

    Ha csak 5x6-os a szuterén fő betápja, akkor azért jó lenne tudni hogy a bojlerek hány literesek, mekkora a fűtőszál bennünk.
    Nehogy télen egy félnapos áramszünet után, amikor hirtelen minden egyszerre visszakapcsol, maxra felpörög a fűtés és a bojlerek is nehogy átlépje a 25At, tehát valahol kéne lennie egy ekkora kismegszakítónak a szuterén betáp kábelhez.
    Ezért nem kéne a bojlerekkel közös Fi reléről járatni a mert az egy kapcsoló, ami le tud olvadni ha sokáig túl van terhelve, ezért mindig a kismegszakítók értéke fölötti Fi relét kötünk. Pl ha 25A kismegszakító védi a betáp kábelt az indítási ponton, akkor a teljes kábelre már 40-es Fi relé kell.
    Mondjuk a fő betáp kábeleket nem szokták Fi relével védeni csak túláram-zárlat védelemmel. Felesleges pénzkidobásnak tartják, a villanyász meg tanuljon meg vigyázni magára. :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Vasy09 #5218 üzenetére

    Oksa, a jelenleg tervezett bővítést a 6-os vezetékezés el fogja bírni, csak hát az ördög nem alszik. :)
    Tuti ott lesz egy 25-os kismegszakító valahol, mert eléggé jól összerakottnak tűnik az eddig felsoroltak alapján.

    Sok sikert az 1 hetes próba időszakhoz hogy tényleg elég-e a 2 bojler.
    Aztán ha a bővítések után még mindig nem tudjátok elfogyasztani az éves szaldót még az is lehet hogy maradhat a 3 bojler.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz csubuka #5227 üzenetére

    Én inkább az ilyen féle cuccokat használnám erre a célra, értem macera leolvasni, de annyi hozzáadott értéket nem ad házi esetben az 50k hufos cuccok. Mondjuk ha "3" fázisú, azt ha bekötöd 3 db egyfázisú áramkörre, nem fogja érdekelni hogy nem eltérőek a fázisok.
    Úgy már csökken az áramkörönkénti összeg, de szerintem nem megérős.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Shummo #5245 üzenetére

    Tehát tesztelted hogy átkötötted sima kapcsolóra és akkor már rendesen lekapcsolt?
    Amúgy igen, szoktak ilyet okozni ezek a fajta mozgásérzékelők, meg egyéb nyalánkságok, a LED körték maguk is életük végefelé sokszor már nem világítanak, de a kondenzátoraikban tárolt energia miatt még "halvány fényük" azért van.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Vasy09 #5248 üzenetére

    Hát ezt sajnos tényleg nem lehet megtippelni távolról helyszíni ismeretek nélkül, tényleg a helyszínen lehet csak megmondani melyik a jó megoldás a többféle közül az adott "kerületben". Pláne hogy annyira egységes a rendszer, hogy sok helyen vannak kivételek, ahol csak a területen dolgozó villanyszerelők tudják hogy mi fér bele(mi az amit még elfogadnak), hol lehet spórolni.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 313313 #5260 üzenetére

    Amúgy a ti területeken a földelő felől érkező kapcsot is szétbontjátok és úgy végzitek el az ellenőrzést, vagy csak ijesztgetés? : O
    Mert ha a PEN be van kötve és úgy is hibás értéket mérsz akkor visszamenőleg a trafóig szar az egész környék közcélú hálózata is, szal megérteném hogy nehogy véletlen kiderüljön hogy fél falvaknál kéne hibát javítani, ezért inkább nem méricskélnek. :D

    Egyébként azért nem szeretek összeget írni, mert ugye nagyon nem mind1 hogy megtartható-e a légvezeték és elegendő csak falba süllyesztve szerelni a dupla mérőhelyet ("B" tarifa), ami ugye anyagköltségben "csak" 130k-ról indul, aztán persze vezetékezés, védőcsővezés, kis elosztók, Fi relé, földelő(k) stb, aztán persze kiszállási díj, beszállási díj, bajszos kalapos felár és még munka díj is.
    Vagy eleve földbeásottra van szükség, ami meg dupla mérős esetén csak maga a szekrény 430k és akkor még a házhoz is elkell vinni a földkábelt...

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz _q #5273 üzenetére

    Van rajta egy picike luk, amin keresztül a szerencsésebb kétsarkú feszültségkémlelő típusokat belehet töfködni a méréshez...csak elég vékony heggyel kell rendelkeznie.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz tothjozsi96 #5279 üzenetére

    Óvatosan ezzel a szekrénnyel, mert szerintem ez még a tavaly október előtti típusok közül való, ezért ilyen "piszok" olcsó. Bizonyos elemek hiányoznak belőle, vagy másképp vannak megoldva, ami miatt lehet a szolgáltató megtagadja a visszaplombálást. Nagy a kavarodás most az alapanyag hiány miatt is.

    Ennek a szekrénynek van újabb változata, "csp21"-el kezdődik minden olyan új szekrény cikkszáma amit tutira elfogadnak.
    Egyébként pont azért jó ez a doboz elrendezés, mert később elég csak a belső vezetékezést cserélni tarifa váltáskor.
    A meglévő régi vezérelt esetén, 32A alatt 6-os vezetéket kötelező Pest megyében a mérőórához húzni, mivel a mérő mellé kerülő régi típusú berendezésekbe fizikailag nem lehet nagyobbat belekötni.
    Viszont "H" tarifánál meg kötelező a 10es.

    Ennél a szekrény elrendezésnél a középső alsó dobozba érkezik be a betáplálás, ezt le fogják plombálni, majd innen a merőhöz+vezérléshez, majd onnan a szélső dobozokba.
    Ezekből a mért vezetéket távolabb már olyan keresztmetszetet viszel amilyet szeretne az ASZR villanyászod, mert ha azt szeretnéd hogy át is rakják a mérőórád, nem telepítheted magad.
    Tehát tarifaváltáskor csak ezen 3 pozíció közötti vezetékezéseket kell majd kicserélni

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz tothjozsi96 #5286 üzenetére

    Igen, az a szekrény lesz a tuti.
    A földre telepíthető legnagyobb előnye hogy nem igényel falszerkezetet.
    Ha a 6075-öt akarod, akkor megint csak meg kell kérdezni a területen dolgozó ASZR szerelőt, hogy milyen falszerkezetet várnak el arrafelé amire szabad felrakni ha nem az épület oldalfalára kerül. Az biztos hogy tetőt kell fölé rakni akkor is ha nincs befoglaló "dobozolás".
    Szerintem kerítés nem lesz megfelelő, önállónak kell lennie asszem.

    Vannak kültéren '90-2000-es évek eleje óta gond nélkül üzemelő Hensel tokozatok, tehát a gyártók szerint örökélet + 1 nap, vagy ingyen sör, merthogy láng- és ütésálló műanyag.
    A gyakorlat hogy azért 10 év elteltével ezek a műanyagok a jég és a nyári napsütés pl a burkolatot elszínezi, kirepedezik, megtörik amikor épp kinyitod, a gumitömítés tönkremegy, a műanyag zárócsavarok fejei eltörnek csavarhúzóval nyitáskor...

    Amúgy saját telken belül is lehet légkábelt vezetni, csak plusz oszlop telepítés a kérdés és akkor ugyanoda ki tudod vinni ahol a jelenlegi légvezeték beérkezik.
    Nem biztos hogy az oszlop telepítéssel együtt olcsóbb lesz, de legalább nem kell a szigeteléssel vacakolni.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Kolondrum #5291 üzenetére

    Jaja, normális árat kaptál, nem szálltak el.
    Igen a kolléga is este 9-kor már elütötte a számolóügépet, 160 az a HFH.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz csubuka #5294 üzenetére

    Elvileg a doboz amit felraktak neked "hivatalosan gyárilag kombinált" doboz típus, tehát valóban 2 db egymérős dobozból rakták össze, de gyárilag összecsavarozták, ezért felelt meg annak idején azaz tavaly október 15.-ig beadott igénybejelentések esetén.

    A hivatalos szöveg úgy szól hogy ha a vezetékezés cseréje nélkül megoldható, akkor biztos hogy megmaradhat a régi doboz. Egyébként régebben is volt egy olyan fő szabály hogy ha a berendezések 50%-nál kisebb mértékű munkálattal elő lehet állítani a kívánt eredményt, akkor maradhat a régebbi változat.

    Csak hát a vezérelthez 6-ost kellett húzni, míg "H"-hof meg ugye 10-est kéne, szóval nehéz ügy, mert még a plombálós emberek sem mindig tudják 100-%-ra.
    De kérdés hogy melyik területen vagy, mert démász területen megint más.
    Vagy ha BP de agglomerációban és valahogyan el tudod zárni a mérőhelyet kívülről, akkor az megint más szitu. Mert igazából az egyik legsarkalatosabb pontja az új szabályozásnak a "kizárólagos őrizetbe vonás lehetősége", tehát hogy a plombákhoz csak a Te lakatod leszedése után lehessen hozzáférni, mert pl átlátható ajtó mögött van. Ugye innen látom hogy jelenleg ott fityeg kívül a plomba.

    Egyébként ha elfér lehet azt megengedik, hogy felkerüljön 3. doboz a mostaniak mellé csak a "H" tarifához és akkor nem kell a kombinált mérő költséget kifizet, hanem olcsóbb.

    És igen, eléggé sokan vágták már a döntéshozók fejéhez hogy hova menjenek az egész ötleteléseikkel, van olyan hálózati engedélyes mérnök aki már év elején az első tök ártatlan kérdés után 10 perceket szabadkozott telefonban hogy nem ők akarták ezt az egész sz.rvihart, higgyük el hogy nem ők akarják megszivatni a jónépet.

    Még az is opció, hogy hivatalosan mérnök megteheti, hogy külön engedélyt kér a régi doboz megtartására vezetékezés cserével, ha szépen megindokolja hogy miért maradhatna a cucc.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz csubuka #5296 üzenetére

    32A alatti bojler tarifa esetén már régóta kötelező a 6-os keresztmetszetű vezeték, szóval ha szabályszerűen járt el akkor nem szabadna 10-esnek lennie, mert fizikailag nem lehet bekötni a régebbi vezérlőkészülékekben
    De az is kérdés hogy a Te helyszíneden pontosan hol van a mérőhely előtti kötéspont, mert ha rögtön mellette van, akkor lehet engedékenyek lesznek.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz csemberlen #5302 üzenetére

    Akarod írni a regisztrált szerelő az előírások szerinti vezetékcseréket saját maga elvégezte, majd ezt le is nyilatkozta a kivitelezői nyilatkozatban. ;)

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz robag93 #5306 üzenetére

    Az a helyzet hogy az alvállalkozók a szolgáltató emberei, csak a konkrét villanyóra cserét végzik el, nappali munkaidőben pl szabványosítást nem csinálnak, már csak azért sem mert félóránként vannak címeik betáblázva 8 napra előre csak a villanyóra cserék miatt.
    Ha neked bővítés kell, az teljesen más ügymenet, ahhoz először be kell adni igénybejelentést, nem tudom merre laksz, aszerinti területi illetékes hálózati engedélyes irányába.
    Aztán kapsz rá választ, műszaki gazdasági tájékoztatót amiben leírják hogy milyen feltételek kellenek, pl kell-e szabványosítani, vagy rendben vagy-e ilyen téren.

    BTW ha Budapesti vagy és van előre foglalt időpontod a Váci úti EON irodába (2 hétre előre be szokott tellni), akkor az egyszerűbb ügyek esetében kb helyben kiadják az MGT-t és ha a szerelőddel előre meg van beszélve a dolog, akkor a kövi időpontra már aláírva mindent le tudsz adni. Na ilyen esetben a végső papírok leadása után 8-10 naptári nap mire kijönnek bővítési céllal.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz demars #5312 üzenetére

    A legolcsóbb manuális megoldás hogy 4 állású kapcsolót kötsz be(0-1-2-3) és akkor mindig arról a fázisról járatja az 1 fázisú gépeit amelyikről akarja. Csak azért lassan végezze az átkapcsolást. :D

    Egyébként ezt átkapcsoló automatikának hívják és otthoni környezethez túl drága.
    Én most az egyik helyszínünkre kénytelen vagyok fele költséggel megoldani.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz csemberlen #5314 üzenetére

    Azért ennél picit több biztonságot várunk el egy ipari környezetben, de jó a szó tesó, az alapja tényleg az lesz. :)

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz lappy #5316 üzenetére

    Csak meg lett a trükk, "affenébe". :)

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz csemberlen #5318 üzenetére

    Nem sértésnek szántam. :)
    BTW a legtöbb fázisfigyelő relé esetén ott van a rajz hogyan lehet úgy bekötni ha csak 1 fázist kell figyelni. ;)
    Ha valamit maximálunk bármikor lehet rajta csökkenteni, de fordítva már nehézkess...persze minden megoldható.
    Amúgy több tényező is van, pl világítás esetén az hogy átkapcsoláskor villan egyet a lámpa, az nem gond, ezért pl nem 0 átkapcsolási idejű berendezés kell.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz demars #5320 üzenetére

    Ami hsz-re reagáltál, az már túlmutat a Te eset felvetéseden, más esetről folyik már a beszélgetés, bár kétségtelen hogy arra is használható, csak ár-érték alapján ágyúval verébre.
    Fentebb jeleztem hogy milyen kézi kapcsolós megoldás van.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Kolondrum #5334 üzenetére

    Minden tarifához kapsz külön mérőt, ahonnan kötelező saját fázis nullát kihúzni saját védőcsőben a mérőtől a külön kiselosztóig, vagy régebben közvetlenül az egységbe bekötve (pl bojlereknél).
    A "B" és "H" tarifák esetén az első mért fogyasztói elosztó után sem szabad közös elosztóba, vagy közös védőcsőbe vezetni a nappalival, nehogy felmerüljön a nem szerződésszerű vételezés.
    A földelést is jobb szeretik ha tarifánként van külön, de ha legalább 16-os keresztmetszetű akkor megelégszenek egy közössel a fogyasztói elosztókig, ahonnan már külön mennek.

    A 40m távolság kicsit soknak hangzik, van "feszültségesés" számítására több weboldal is a neten, a mért elosztó után motorikus 1 fázisú hálózatként, max 3% feszesés egyébként elfogadott, de jobb szeretjük 1,5% alatt tartani garanciális okokból(mármint hogy ne ezen akadékoskodjon a gyártó).
    A "H" tarifánál kötelező 10-es vezetéket kihúzni az első mért elosztóig, de hogy onnan mennyit viszel, az már a Te döntésed.
    A 10-es vezetéken ha csak 1 db névleges 3,5kW hűtő teljesítményű klímát kötsz rá(azaz kevesebb mint 16A) akkor ezen a távolságon is tuti elég, de a kalkulátorok megmondják a minimálisan szükséges vezetéket.
    De ha már 32A-nyi klíma jön, ott már lehet gond a 10-es vezetékkel is feszesésből 40m távolság esetén.
    A klímáknál nem a névleges 2,5-3,5-5kW értéket kell figyelembe venni, hanem az adatlap szerinti maximális áramfelvétel, vagy angolul "Rated current" kell.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Kolondrum #5337 üzenetére

    Oké, ha pontosítjuk a dolgot akkor:
    A mért oldali fogyasztói kiselosztó pontos pozícióját Te mint megrendelő jelölöd ki, csak vannak az elosztói üzletszabályzatnak pontjai amelyek alapján javasolnak 1-1 lehetőséget.
    Mint fentebb írtam az első fogyasztói kiselosztóig kötelező a 10-es keresztmetszet külön védőcsőben. De az is megfelelő ha csak felkerül a mérőóra mellé, bele 1 db kismegszakító, még Fi relé sem kell hogy feltétlen itt legyen.
    Innentől kezdve csak az "oldhatatlan" önálló védőcső a mindenkori követelmény, a keresztmetszet és a vezetés hogy falon kívül belül már rajtad áll, meg hogy garancia esetén mit követel meg a gyártó.

    A védőcső oldhatatlansága azt jelenti, hogy a földben is végig megszakítás nélkül hosszú védőcsőben kell futnia (javasolt a belül simafalú hogy könnyű legyen áthúzni rajta, persze lehet hogy így drágább 5-6 ezer huffal), majd ahol a telepítés miatt toldani kell a csövet, ott toldóelemmel, beragasztva kell toldani.

    Én tuti valahol a házban rejtenék el egy második, Fi relé-s kiselosztót a nyomvonalra, hogy ne kelljen sokat sétálni ha szükség van a teljes feszmentesítésre.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Kolondrum #5340 üzenetére

    Naja, az a legbiztosabb megoldás, okos hogy előre látóan alakítod most ki amikor még van rugalmasság a kivitelezésben.
    Még annyit hozzátennék ami csak most jutott eszembe, hogy a 5kW alatti névleges hűtőteljesítményű berendezések esetében max 2,5-es vezetéket lehet bekötni, de ez majd a klíma telepítésekor lesz érdekes, hogy a kábel végére kelleni fog keresztmetszetváltás, ahonnan 2,5 megy tovább.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Kolondrum #5344 üzenetére

    Pedig fontos lenne végigrakni csővel, mert az is része az előírásnak. Oké hogy most még nem kerül letelepítésre az a rendszer, csak utána könnyebb szerintem a csövet is teljes hosszában kiásni ha már egyszer be lett rakva.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz pl92 #5347 üzenetére

    Először ilyenkor a legkevesebb munka mentén keressük a hibát, mert a szakik lusták. :D
    Biztos hogy jó az állólámpa belső vezetékezése és a foglalat is? Nekem 4 év időnkénti használat után durrant el az izzó egy állólámpában, aztán megvizsgálva a foglalatot meg a vezetékezést nem volt minden a helyén. A durranást úgy kell érteni hogy az izzó fém gyűrűjének a közepén robbant ki. :D
    A Fi relét is levágta.

    Ugyanígy ismerősnél a régi csillárban volt a hiba ami miatt szó szerint akkorát robbant az izzó hogy ha nem lefele néz simán belevág a szemébe, a szolgáltatói kismegszakítót is levágta.
    Ez teljesen független attól hogy mikor készült el az ingatlan, bármi lehet gyártási hibás és Murphy kollega is 24/7 szolgálatban van.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz sb #5364 üzenetére

    Nagyjából leírtad hogy bármi is lehet. :D
    Bocs de nem tudtam kihagyni a viccelődést, de mivel semmi konkrétumot nem írtál arra hogy pl milyen építési a lakás, vagy legalább a villanyszereléshez mikor volt utáljára hozzányúlva így még látatlanba sem ötletelnék...pláne hogy a közcélú hálózat állapota is kerületenként eltérő...
    De ki lehet hívni hálózati paraméterek felülvizsgálatára megfelelő műszerrel rendelkező személyt, a gyorsszolgálatos villanyszerelőknek nem éri meg ilyen dolgokkal pepecselni, szóval nem biztos hogy van megfelelő műszerük a teljes felméréshez.
    De vannak szabványossági (régebben érintésvédelmi) felülvizsgálatokat végző cégek, egyéni vállalkozók, köztük kéne érdeklődni...

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz csubuka #5366 üzenetére

    Jól leírtad a helyzetet, persze nagyon ritkán ellenőrzik, de a tényleges előírásokat jól látod, pl nem szabadna nyitható kötődobozban toldani, hanem 1 hosszú kábellel kéne megoldani, vagy ha vezetékek akkor végig egy hosszban védőcsőben.
    Az ábrák is jók, csak legyen minden fixen bekötve és külön védőcsőben vezetve.

    Látom találtál a neten egy vadidegen mérőóráról fotót.
    Csak azért vagyok biztos benne hogy vadidegen beazonosíthatatlan valakié, mert ha jól látom hogy ott van egy dugalj a "B" tarifás elosztóban, amibe bármilyen egyéb nem hőtárolós berendezést be tudsz dugni, pl fűnyírót...akkor azt ki kéne onnan bontani, nehogy egyszer csak ráébredjenek hogy hoppá itt lehetne büntizni

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz tothjozsi96 #5372 üzenetére

    Teljesen korrekt a szabványokat teljesítő alkatrész.
    Persze ez elé is kell túláramvédelem, kerthez mérten 10A is bőven elegendő.
    Aztán jó lenne külön Fi relé (véletlen áthajtasz a fűnyíróval a saját kábelen balesetek miatt), de nem kötelező, mert olyan helyzetben is bejelezhet kerti környezet esetén ami egyébként nem életveszély.

    Ilyenkor én nem is sorkapcsot szoktam rakni, hanem fázisonként 1-1 kismegszakítót, arról iker érvéggel lehet a kerti leágazást megoldani ha elfér, az a dugalj 2,5 modul széles szal elvileg még pont beleférsz a 8 modulba...ha kismegszakítóval kombinált Fi relét veszel akkor is, de van abból 1 modul széles pl XBS márka is, bár őket kevésbé ajánlom, vagy OMU systems kínálatában...

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz cappa72 #5392 üzenetére

    A dugalj adatlapjától ahonnan szerezted az infót betudnád küldeni ide?
    Csak mert sima háztartási lakás konnektorok esetén általában 16A-esek szoktak lenni és nem különböztetik meg a 7a és 7b terheléseket, pont azért mert nem szoktak nagy terhelésű állandó gépeket beléjük dugni, max porszívóznak heti 2-3x az emberek.
    Egyébként a klímákban alacsony teljesítmény igényű motorikus ventilátorok vannak, magasabb teljesítményű motorikus kompresszor(ok), meg szivattyú. Gyártója válogatja hogy mennyire spóroltak rajtuk.

    A kérdésedre:
    az újabb, inverteres klímák működése úgy szokott történni, hogy mivel energiahatékonyak, így durva ellentmondás lenne ha folyamat 3050W-on pörögne, hisz az óránként 3kWh számlázott energia.

    Ha nagyon nagy a különbség az elérendő hőmérséklet és a tényleges belső valamint a külső hőmérséklet viszonyban, akkor rövid ideig, 5-10 percig a felsőbb teljesítmény tartományban járatják a kompresszort és szivattyút, tehát az energetikai szempontból mértékadó berendezéseket, amikhez képest a ventilátorok elenyészőek.
    Aztán ahogy csak tudnak lejjebb vesznek a kompresszor fordulatszámból, mert amennyire tudom laikus szinten megfogalmazva kb 35-40%-os villamos terhelésen van a legjobb hatásfoka az egész energetikai folyamatnak. Nem a villamos hatásfokra gondolok, hanem az energetikaira ami alapján a SEER és a COP értékek kiadódnak.
    Max teljesítményen járatva a kompresszorokat, ezen értékek kisebbre jönnek ki, tehát csak hasraütésszerű érzékeltetés okán:
    lehet hogy 3kW max villamos teljesítmény mellett pl csak 4-es SEER-t ér el, ami 12 kW hűtési teljesítményt jelent, míg 1,5kW villamos teljesítményen ugyanaz a klíma 6-os SEER értékkel bír, ami 9kW hűtési teljesítményt jelent. Ha neked pl 6kW hűtési teljesítmény elég lenne ahhoz hogy csökkenjen a szobák hőmérséklete, választhatsz hogy lassabban de összességében olcsóbban hűtesz, vagy gyorsan, maxon, turbón lehűtöd a helyiséget, ami drágább fogyasztás lehet.

    A tényleges "automata" működésre tehát egy példafelvetés:
    Ha a 1 hónapja nem voltatok otthon, mindent lekapcsoltatok és a szobákban egységesen felment 32 fokra a levegő, kültéren van 36 fokos hőség, hazaérkezéskor pedig azonnal 24 fokra állítasz be mindenhol célhőmérsékletet.
    Ilyenkor az első 5-10 percben valóban felsőbb tartományban, 2kW fölött terhelhet a duó egységed, ha benyomod a turbot, megközelítheti a 3kW-ot.
    Aztán ahogy közeledik a célhőmérséklethez, a gyári szoftvere elkezdi az algoritmusok alapján beállítani a fogyasztás-hőérzet-hűtési tempó szentháromság optimális üzemállapotát, így folyamatosan csökken a terhelés 1,8 majd 1,5kW.
    Aztán amikor már a beállított hőmérséklet bizonyos tűréshatárán belül ér, akkor már csak szinten tartást végez, lemegy egészen 0,6-0,8 kW-ig, vagy még lejjebb.

    Ezért javasolják a klímások, hogy ha teheted nyáron még éjszakára se kapcsold ki a klímát, persze ha hangos és nem tudsz aludni az más tészta. A teljes fogyasztásod magasabb lesz, hisz éjszaka is jár, de adott kánikulai nap alkalmával pl reggel 8 és este 7 között kevesebbet fog fogyasztani, hisz csak szinten kell tartania. Tehát kevésbé is fogja terhelni a konnektort.

    De mégegyszer, ha hangos és nem tudsz aludni nem kell kínozni magad, én se teszem, az enyém is hangos. :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz demars #5394 üzenetére

    MEA culpa, még második kávé előtt voltam. :D
    Köszi. Kontaktora más téma, de közben látom hogy a klímás topicban megkaptad a kontaktorra vonatkozó szakmai összefoglalást válaszként.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

Új hozzászólás Aktív témák