Új hozzászólás Aktív témák

  • h-1-i

    lelkes újonc

    válasz Attila2011 #27612 üzenetére

    Más egy birodalmi átok, és más a pápai átok. Luther esetében nem a birodalmi átokról beszélgettünk, hanem a pápairól. Nem ugyanaz. De ebbe az irányba nem szeretnék elmenni. Nem fog minket közelebb vinni az üdvösséghez. Még a végén megnyerném a protestánsoknak a mártíromsági statisztikai versenyt, és mit érnék vele? Ez ilyen mai divat, hogy óvni, védeni kell a provokátorokat... Nem fogom védeni őket.

    Milyen különös, épp az előbb olvastam egy Pázmány Péter prédikációt. Vagyis szentbeszédet. 10 oldal tömény érvelés... Nem mondanám jónak. Inkább rettenetesnek. Sok nyomorúságot okozhatott maga az a konkrét beszéd is, és a lelkület, amiről árulkodik. Mind a mai napig ebben a lelkületben élünk és szenvedünk sokan. És sokan "menteni" akarnak minket ebből a lelkületből, és a ló másik oldalán döglünk meg. Bár meg se szólalt volna akkoriban... Igaz, retorikailag valóban hatékonyan csinálhatta. És igen imponáló a széles műveltsége. Meg kell vallanom, hogy az idézett történelmi és mitológiai alakoknak csak a töredékét ismerem rendesen. Milyennek kellett volna lennie, ha "előítéletektől mentesen" olvasom? Nem tudom nem figyelembe venni, hogy mit végzett Pázmány az életművével és ezekkel a prédikációival. Előítéletektől mentes csak az lehet, aki még sosem hallott róla, és nem érezte a bőrén a hatását. Így annyit tudok mondani, hogy igen, ez az, szóban kimondva, ami máig is fáj. És nem kéne, legalább ma már ne!

    Amit a lelkészeinkről és a politikáról mondtál, azt inkább nem hallom meg. Sértésnek szántad, de nem látom értelmét megsértődni. Igen, választunk lelkészt, ahogy háziorvost is választunk és iskolát a gyereknek. Aktuálpolitikát kiolvasni az ember szabad választási lehetőségéből lehet, de offtopik. Apropó, nem tudom, tudtad-e, hogy nálunk nem kinevezi a püspök-érsek-pápa a templomba a plébánost, hanem a gyülekezet választja magának a lelkészt. Szavaznak rá! Tiszta politika :)

    Nem valamiféle titkos hatalomátvétel volt Magyarországon a protestáns lelkészek részéről. Míg fordítva, az ellenreformáció dolgozott ilyen módszerekkel. Egyszerűen művelődtek, tanultak a papok, és rájöttek, hogy lehet ezt tisztábban, szentebben, hitelesebben csinálni. És beálltak mögéjük a főnemeseink. Vagy a főnemeseink találtak rá a reformátori tanokra, és hívtak olyan lelkészt, aki ebben járatos volt. Különösen azért volt "keletje", mert felismerték, hogy a török támadása és az ország pusztulása párhuzamba állítható a babiloni fogsággal. És ezért élet-halál kérdés a megtérés, hogy Isten segítségét, áldását kapjuk valahogy. (Ezt ma is jó volna komolyan venni.)

    Azért, azt ne felejtsük el, hogy a római katolikus egyházzal szemben a protestáns egyházak soha nem úgy működtek, hogy valaki kiadta a központból az utasítást, és akkor mindenkinek végre kellett hajtani. Tehát ez, hogy van egy zsinati határozat, mindig csak azt jelenti, hogy van egy közmegegyezés, amit ajánlanak a többieknek is követni. A református egyház alapegysége a gyülekezet. Ezért nem lehet a török időkben "A" református egyházról beszélni, mint olyanról. Áldottabb és kevésbé áldott igehirdetők, lelkészek voltak, akik ott-ott tudtak valami maradandót alkotni.

    Háborús időkről beszélünk, tehát az átállás nem valami tervszerű dolog volt. Nyilván voltak olyanok, akik továbbra is úgy prédikáltak, olyan liturgiát követtek, mint a katolikus papok korábban, és talán Bibliát csak ritkán használtak alapigének. A zsinati határozatokat nem olvastam végig mindet, nem ez a szakterületem. Lehetett ilyen szándék, hogy legyen mindenütt Biblia, és ez a reformátori felismeréseknek megfelelő szándék. Ha hisszük, hogy "Sola Scriptura", akkor nyilván lennie kell Szentírásnak mindenütt. Amikor volt könyvnyomtatás, akkor ez egyszerűbb volt. Amikor az államhatalom kinyomtatott Bibliák százait kobozta el és zúzta be, akkor ez a szándék kicsit lassabban teljesülhetett. De az igazság akkor is igazság marad, hogy attól református valami, mert a Szentírás alapján hirdeti az Igét. És az is igaz, hogy a protestánsok a bibliatanulmányozásról ismerszenek meg. Amikor már lehetséges volt, a hívek is Bibliával a kezükben mentek istentiszteletre. A katolikus híveknek nincs ilyen kikötés, sőt a szentbeszédnek sem kell a Szentírásra épülnie. Ott a pap azt mondja, amit az egyház tanításából jónak lát elmondani. De a hallgatóság is más volt. Luther egyenesen egyetemi közegben dolgozott. Az evangélikus irányzat a városokban, a kereskedők-iparosok közt terjedt először. Ők nyilván tudtak olvasni. Az első hallgatók között ott voltak a nemesek, az ország művelt rétege. Ők be is álltak támogatónak. A templom mellett később ott volt az iskola minden faluban, benne a kántortanító. Ők sem lopták az időt, kiélezve a Biblia olvasására és a templomi énekek éneklésére tanították a népet. Mivel ez volt az információ, és nem özönlött rá az emberekre az a sok média-szemét, ami most van, ezért szerintem sokkal többet tudhattak a Bibliáról, mint a mai hétköznapi ember. Ne nézzük le a parasztokat... Bár nekem volna annyi eszem, hogy tudjam, hogy kell élelmiszert termelni... Azokról van szó, akiket ma már csak "kulákoknak" ismerünk. A múlt rendszer gondoskodott róla, hogy az egyháznak ne legyenek saját lábukon megállni képes hívei. Na, ők sem voltak írástudatlanok. A zsellérek, a cselédek, persze más. Azért volt közöttük olyan nagy sikere a katolikus egyháznak.

    Amúgy Pál apostol sem kapta elő a zsebéből a szétázott Bibliát, amikor hajótörés után a partra vergődve az Ószövetség alapján hirdette az evangéliumot. Az írástudatlanság korában a szóbeli hagyomány nagyon pontos tudott lenni, és működött. Ettől még simán lehet biblikus egy prédikáció, hogy nem lapozgatok közben oda-vissza, amikor mondom.

    Amúgy, ha egy földesúr magának épített templomot, azt nem vette el tőle senki. Ha meg a népnek építette, akkor ne sírjon, hogy a nép igét hallgatni jár oda. Akkor a rendeltetését tölti be a templom. Isten háza. Nem a földesúr háza. Nem olyan volt ez, mint a kommunista igazságszolgáltatás, hogy minden kastélyt állami tulajdonba kellett venni, a tulajdonos pedig mehetett béresnek valahová. Megmaradtak a templomok azoknak, akik jártak oda. Ez nem lopás. A pápa elesett a bevételektől, meg a katolikus hierarchia. Volt is ezen huzavona, amikor kijelölték a felekezetek közti szabályokat. Volt ilyen törvény, hogy "Jól van, lehetsz református, de az egyházadót a katolikus plébánosnak fizeted." Itt azért kilóg a lóláb, hogy miről is ment a vita valójában. Ha a hívek üdvösségéről lett volna szó, akkor olyan törvényt hoztak volna, hogy "fizethetsz, ahol kizsarolják tőled, de az Igét azt hallgasd nálunk, nehogy elvessz valahogy..."

    Múltkorjában találkoztam egy régi ismerősömmel. Mondja, hogy meghalt a lelkészük. Mondom neki, olyan ember volt, akinek nem csak bűne volt. Igazából szent ember volt, szívvel-lélekkel hirdette az igét, látogatta az embereket. De a falu már csak ilyen, hogy mindenben talál hibát. Ha azt mondom, "nem csak bűne volt". Hátha legalább ennyiben egyetérthetünk.

    A reformációnak sem csak bűne volt. Mondjuk írtak ilyen énekeket. Imádságokat. Amiket ki lehetett vinni a templom falai közül. Kivinni a vallást a templom falai közül, ez például fontos újításuk volt. Máig követendő példa.

    https://youtu.be/tRC560dbgOs

Új hozzászólás Aktív témák