2. Fórumok
  3. Társadalom, közélet
  4. Vallás

Új hozzászólás Aktív témák

  • #27588 h-1-i lelkes újonc Miklós315 #27587
    Új Válasz #27588
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    h-1-i

    lelkes újonc

    válasz Miklós315 #27587 üzenetére

    Így akkor sikerült két szembenálló "hívő keresztyén" álláspontot elfoglalnunk.

    Véleményem szerint minden, a hentesnél az x kg hús kérése is, illeszkedik abba a hivatásba, amit Istentől kaptam. A hús, mint megölt állat elfogyasztásától kezdve az embertársam, mint hentes tiszteletén keresztül az elkészített ételig, és az asztali áldásig, amit közben elmondunk. Apropó, még Pál apostol is értekezik a hentesnél vásárolt hús teológia helyéről. Szóval igen, pontosan erről van szó, hogy minden szavunk, minden cselekedetünk, egy ilyen fórumon is, életünk minden pillanata arról szól, hogy az Istentől kapott úton járunk.

    Egy fórumtopik nem szószék, természetesen, és egy adott fórumozó nem igét hirdet. De nem kell felszentelt templomnak lennie egy helynek -- református hitünk szerint -- ahhoz, hogy ott Isten megszólalhasson, az igehirdetés működési modellje szerint. Épp csak ilyen közegben nehezebb ezt tudatosítani, mert nincsenek jelen az automatizmusok. Külön "fel kell állítani a szent sátrat" és külön meg kell szentelni az adott beszélgetést hozzá. Viszont, ha ez sikerül, akkor nagyon örömteli dolgok születnek. Akkor már kezd értelme lenni annak, hogy vallásosok vagyunk.

    A vasárnapi igehirdetésről... Csak azért nem dobnám kukába, mert Isten nem szólal meg minden egyes alkalommal. Joga van hozzá. Máskor pedig bénák gyógyulnak, emberek állnak talpra anyagilag, ősellenségek békülnek meg, és még ki tudja, mi minden történik csak azért, mert a Bibliát kinyitjuk, és Isten maga szólal meg, és újjáteremt valamit. Ez pedig a mi lehetőségünk, és az Ő ajándéka.

    A Szentáldozás/Úrvacsora csak pecsét, hitelesítés, origó az igehirdetéshez. A kettő együtt hatékony.
    Persze, ezt aláírom, hogy bátorság kell, vakmerőség, hogy egy közönséges, bűnös, (standupoló) ember töredékes (béna) üzenetén keresztül halljam Isten tökéletes üzenetét, és rá is tudjam bízni magam. Ez nehezebb, mint csak úgy, absztrakt módon hinni Istenben.

    Ameddig ezt magunk között nem tudjuk megélni, addig hiába vitatkozunk a többiekkel, hogy miért nem hisznek benne. Természetesen ők nem hisznek abban, amiről mi csak elviekben tudunk, de nem éljük meg.

Új hozzászólás Aktív témák