Új hozzászólás Aktív témák

• #62157 Bad Pritt félisten

  Új Válasz 2022-05-06 20:48:34 #62157

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Bad Pritt

  félisten

  Outer Range

  Tudtam, annyira tudtam!
  Huh, masszív élmény, ha valaki kerek egészet keres, lezárt, koherens történetet, könnyen érthető mondanivalóval, akkor nagggyon messziről kerülje el ezt a sorozatot. Az biztos, hogy a filmgyártás objektív(ebb) aspektusai mind magas színvonalúak ebben a nyolc részben, elképesztő kameramunka, kiemelkedő színészi játék, remek zenék teremtenek egy olyan atmoszférát, amivel egyszerűen a képernyő elé szegezik a nézőt.
  Ritkán tűnik fel, de itt a szövegkönyv is hihetetlen erős, nyolc részen át rengeteg szálon fut a történet, de sikerült úgy megírni minden szöveget, hogy nincs felesleg, nincsenek filler jelenetek, pláne nem egész részek, minden, amit hallunk és látunk valamely szálat görgetik tovább.

  Viszont ezek a szálak... nem tudok, mit mondani. Általában könnyen értelmezem az ilyen misztikus sztorikat, de itt annyi mindent hagynak a nézőre, annyi nyitott kérdés marad és olyan lezáratlannak tűnik a vége, hogy az ember azt gondolhatná, elfogyott a szufla a végére és gyenge írói teljesítmény ez a végkifejlet.
  De mi van, ha nem? Hisz az egész sorozatot meglepően földközeli nézőpontból (pun intended) néztük végig, főleg Royal és Perry szemszögéből és minden eseményt, információt úgy kaptunk meg, úgy dolgzhattuk fel, mintha az ő fejükkel gondolkodnánk és azért azt elég sokszor nyilvánvalóvá tette a sorozat, hogy ezek egyszerű emberek. Valahol a legelején lehetett már sejteni, hogy nem fogunk mindenre választ kapni, hisz Royal látványosan nem tette fel azokat a kérdéseket, amik minket nézőként érdekeltek volna.
  Viszont az utolsó rész kérdései sokáig nem fogják a nézőt nyugodni hagyni. Mi történt Rebeccával? Amy-vel? Perry-vel? Luke-kal? Billy halálát is el kell tussolni valahogy. Hogy került át a sheriff a múltba? Vagy a múltból kerültek át a jelenbe az indiánok? Ezek a kérdések mind a néző képzeletére vannak bízva.
  És ez lehet nem is baj, mert a sorozat voltaképp nem is igazán erről szól, a misztikum egy keretet ad olyan témáknak, mint hit, sors, eleve elrendelés és Isten szerepe a világunkban. Royal nem hisz már Istenben, hogy is hihetne, az egész életét egy elképzelhetetlen traumával a vállán élte le, de ahogy halad előre a sztori, ahogy egyre közelebb kerül ahhoz a bizonyos gyermekkori eseményhez, úgy tér vissza a hite is, hisz mással nem tudja magyarázni ezt a megmagyarázhatatlan jelenséget, amit első kézből átélt. Cecilia épp ellentétes utat járt be: számára a hit a mindennapok alap pillére és ahogy egyre több, számára felfoghatatlan jelenség történik a családja körül, úgy repedezik meg ez a pillér, az utolsó részre pedig teljesen összerogy benne minden, amit korábban alapvetőnek hitt az életében. Zseniális, ahogy apró jelekből láthatjuk, Royal miért őrizte meg ezt a titkot hosszú évtizedeken át, egyszerűen nincs meg az a közös nyelv a feleségével, amivel el tudta volna magyarázni, mi is történt vele gyerekként.
  Ugyanígy érdekes volt látni, ahogy különböző emberek reagáltak a lyukra, mintha mindenki azt látta benne, amit látni akart: Luke a meggazdagodás lehetőségét, Perry a szabadulás lehetőségét, Royal a múltja démonait, Billy pedig... hát ő alapból kicsit elvarázsolt volt, ettől csak még jobban az lett. De egy közös volt bennük: mindegyiküket megszállottá tette és ahogy az öreg Wayne elmeállapotából láttuk, ez az állapot hosszú ideig kitartott.

  Nehéz összefoglalni ezt a sorozatot. Egyrészt fantasztikus, mert egyedi, másrészt túlságosan szabadjára engedi a néző képzelőerejét, van, amit jobb lett volna megmagyarázni. Én mindenképp ajánlom, mert nem tudom, mihez hasonlítani, annyira egyedi élmény, de azt is tudom, hogy nem mindenki gyomra fogja bevenni és biztos vagyok benne, hogy találni fogunk a közeljövőben lyukakat a sztoriban.
  Azért pedig kudos a készítőknek, ahogy a kvóta homoszexuális kapcsolatot kezelték, valahogy így kéne ábrázolni mindig, értelmes, hihető kapcsolat, hihető problémákkal, amik kihatnak a sztorira, a sztori pedig kihat a kapcsolatra. Üdítő volt látni, hogy nem csak egybites írók vannak még Hollywoodban.

  Some motherf*ckers are always tryna ice skate uphill.

Új hozzászólás Aktív témák