-
GAMEPOD.hu
Mibe tegyem a megtakarításaimat? Összefoglaló!
Új hozzászólás Aktív témák
-
vnorbi
aktív tag
válasz Genesist #56894 üzenetére
Ha a vételi ajánlatod az árjegyző eladási ajánlata fölé állítod, akkor a megbízás azonnal teljesül az árjegyző árfolyamával. A különbözet marad a számládon szabad pénzként.
Ha alá állítod az árat a megbízásban, akkor az ajánlatod bekerül az ajánlati könyvbe, és majd akkor teljesül, ha lesz olyan eladási ajánlat (nem feltétlenül az árjegyzőé), amelyikkel párba állítható. Ha az árfolyam nem esik be a te áradra az ajánlatod érvényességi idjén belül, akkor nem fog teljesülni, és törlődik a könyvből. A megbízás az általad megadott árfolyamon fog teljesülni, ami miatt napi érvényességű megbízást érdemes csak adni (ha több napra érvényes az ajánlat, akkor lehet, hogy a BÉTa kereskedési idején túl árfolyamesés van, de ha neked még az előző napi magas árfolyam van megadva a következő tőzsdenyitáskor, akkor azon fog teljesülni, nem pedig az árjegyző aktuális alacsonyabb árfolyamán).
Megbízást csak akkor szabad adni, ha az árjegyző benn van az ajánlati könyvben. A többi ajánlat félrevezet, és rosszul járhatsz, ha azok alapján döntesz.
-
nort_on
senior tag
válasz Genesist #56894 üzenetére
Kiindulásnak nem rossz, de ha nem csak forintban és a BETa-n kereskednél, hanem tovább diverzifikálnál (deviza (EUR/USD), ex-US/GER, stb), akkor a Random Capital-nál az XETRA is elérhető, ahol azért sokkal nagyobb választék van, mint a SXR8 meg DAX, illetve a forgalom és a likviditás is nagyságrendekkel nagyobb. Egyébként ezt a kettőt itt többen inkább NYESZ-re vesszük.
Szóval egy Revolut-tal kombinálva (HUF>EUR váltás és utalás RC-be) az egészen egyszerű globális ETF-ektől kezdve (pl VWCE), egy sokkal összetettebb (faktoros, regionális, szektoros, fejlett-fejlődő, stbstb) portfólió is összehozható. Ez igazából tudás és pénz kérdése.
[ Szerkesztve ]
-
Kobe
veterán
válasz Genesist #61042 üzenetére
Valoban erdekes lepes. Szerintem inkabb az lehet a hattereben hogy tartosan becsatornazzak a lakossagi megtakaritasokat ebbe a formaba es ujra vonzova tegyek.
Kell a penz, na.... A fiuk osszehoztak egy 11.000 mrd koruli hianyt, azt valahonnan finanszirozni kellene. Csak hat a covid es magas inflacios kornyezetben az allamot szivesen hitelezok kore is csokkent, egyre kevesebb embernek volt szimpatikus a MAP+ igy valamivel vissza kell vonzani oket, kerul amibe kerul -
Brandynew
őstag
válasz Genesist #61042 üzenetére
Szia,
Az esély megvan rá, de ha ez bekövetkezne, az lenne a legkisebb gondunk, ott államcsőd, teljes összeomlás lenne.
Tudom, hogy páran szoktak jönni a manyup-féle dologgal, de az egy teljesen más helyzet volt, ott a kötelező járulékodat kellett kötelezően befizetned néhány éven keresztül egy külső szereplőhöz, majd az állam kitalálta, hogy mégis az államkasszába fizesd. Azzal a pénzzel te soha nem rendelkeztél igazán, mivel kötelező, az állam által megszabott járulék volt, nem saját döntésből fizetted, csak a látszata volt az.
Az állampapír teljesen más tészta, itt az adózott jövedelmedből, önkéntes alapon vásárolsz papírt.
Ami miatt én továbbra is a MÁP+-t részesítem előnyben az az, hogy meggyőződésem, hogy azért emelt kamatprémiumot az állam a PMÁP-nál, mert jövőre az infláció drasztikus csökkenésére számít, ahogyan én is, tehát 5 éves távon nem fogja jobban megérni a PMÁP a MÁP+-nál, de 5 év előtt feltörni nem igen éri meg az 1 (jelenleg), 2, de lehet, hogy még magasabb (simán behozhatják) visszaváltási díj miatt. Persze ez a saját véleményem, senki nem tudhatja biztosan, hogy mi lesz.
[ Szerkesztve ]
-
stingy2
senior tag
válasz Genesist #61042 üzenetére
Attól nem tartanék, hogy egy Mo-on HUF-ban kibocsátott papírt az állam nem fog visszafizetni, mert egyszerűen pénzt nyomtat a semmiből és fizet. A kérdés inkább az, hogy fog-e érni akkor ez valamit? Mert azt viszont simán megteheti már holnaptól, hogy lejáratig nem váltja vissza. Mivel másodpiac nincs, ezért ilyen esetben tartani kell lejáratig. Na az most szvsz nagyobb kockázat.
INTJ
-
.mf
veterán
válasz Genesist #61042 üzenetére
Szvsz: a további árfolyam-rontás érdekében inkább belső, forint-alapú finanszírozást akarnak, mint külső, €/$ alapút. Ezért terelték a MÁP+ felé az embereket, és csökkentették a PEMÁP kamatát még tovább. Most a megugró inflával a MÁP már nem hoz be új forrásokat, más, lakosság számára vonzó eszköz kellett a megtakarítások begyűjtésére, ezért megemelték PMÁP kamatát.
És/vagy: választás van, a megtakarítással rendelkezőket szavazatáért már nem elég a krumpli vagy farhát.A manyuppal van annyi párhuzam, hogy ott is forrást szereztek (államosítottak), amit később kell visszafizetni, nagy vonalakban az is egy hitel. De a nyugdíjfolyósítást, rá vonatkozó szabályokat ők alakítják, és az hosszú távú, míg egy PMÁP 5 éves, na meg a pénzpiacokat nemzetközileg is jobban figyelik, a kötvények nem-fizetését már államcsődnek értékelhetik. Ha ilyen Venezuela meg hasonlók is ilyen sokáig el tudták kerülni a hivatalos államcsődöt, akkor nem kell aggódni.
Fotóim és kalandjaim a világ körül: https://www.facebook.com/fmartinphoto/
-
julius666
addikt
válasz Genesist #61042 üzenetére
Elsőre nekem is meglepő volt, mint ahogy a pofátlanul alacsonyra hazudott inflációs mutató is (kb. az összes nem KSH-s inflációs kosár 10%+ éves inflációt mért...)
Kicsit jobban utánagondolva, meg a tágabb képet nézve azért lehet a döntés mellett racionális érveket is találni. A kamatbázist adó kamu inflációs mutatónk alig magasabb, mint a (kormány által nem befolyásolható) EU-s statisztika, ami ugye a PEMÁP alapja. Nyitni kellett hát valahogy a PEMÁP és a PMÁP hozama közti ollón, hogy kevesebb embernek jusson eszébe inkább átlapátolni a pénzét forintból euróba. Ehhez az elmélethez szépen passzol is, hogy tavaly decemberben lerontották a PEMÁP kamatbónuszát pont annyival, amennyivel most a forintos papírét emelték.
Nézheted úgy is, hogy inkább kifosztották a régi megtakarítókat az alacsonyabbra hazudott inflációs mutatóval, az új megtakarításoknál meg visszaadták bónuszként a különbség egy részét.
(Ezzel csak az nem vág össze, hogy miért csökkentették a papírok visszaváltási költségét 1%-ra 2%-ról, de lehet van statisztikájuk arról, hogy igazából tök mindegy, mert alig váltogatnak vissza az emberek lejárat előtt).Van annak bármi reális esélye, hogy olyan gond van a háttérben, hogy az állam rátegye a kezét az állampapírokban tartott megtakarításokra?
Most is ráteszi egy részére, mert bőven (a valós) infláció alatt hoznak.Ha arra gondolsz, mint amit a többiek írtak, hogy behúzza a kormány a kis megtakarításod mint a MANYUP pénzeket, attól én nem tartanék, az konkrétan államcsődöt jelentene. Olyan simán lehet, hogy az ÁK-nál tartott papírokra megszűnik a visszavételi opció (ideiglenesen egy válság esetében - tudod, pont amikor visszaváltanád, hogy részvényt vegyél belőle ), vagy ami még esélyesebb, hogy megemelik a visszaváltás költségét.
főleg, hogy itt többen sokkal jobban értenek a befektetésekhez, mint én.
Erre azért ne vegyél mérget. A technikai dolgokat véve lehet igaz az állításod, de az itteni jóslatok (pl. a Törökország jövendölések) nem sokkal érnek többet, mint amit a sarki kocsmában kaphatnál valamelyik helyi bútortól.[ Szerkesztve ]
-
skristof
tag
válasz Genesist #63927 üzenetére
ez alapjan szerintem (meg) nem
-
aujjobba
addikt
válasz Genesist #64258 üzenetére
Sajat magam meglevo befektetest nem bantok emiatt semmikepp, de visszaolvasva van olyan is aki maskepp cselekedett.
Tudom ez olyan 'nesze semmi fogd meg jol', de erre en nem tudok jobb valaszt, keves vagyok hozza.
Amennyire ismered magad, mit csinalsz, ha most megteszed amit tervezel, majd ujra bezuhan az OTP es esetleg hosszabb idore lent is marad?
Ha idegesitene, aggodnal, inkabb hagyd. -
PredatorZoli
Topikgazda
válasz Genesist #65079 üzenetére
Másik felvetés, hogy vajon az Erste mikor darálja be a Random Capital-t?
Senki nem tudja. A random annyira nem ismert, így az a célközönség, aki hajlandó arra hogy megrövidítség, az úgyse ott fog nyitni, hanem a bankfiókban.
Egyébként az Erste értékpapírszámla mennyire számít drágának szerintetek?
Magyar viszonylatban versenyképes. Ha a randomot nem számítom, akkor csak a KBC van hasonló árazással, minden más jóval drágább. Szóval nem számít rossznak egyáltalán.
Az RC mellett az Erste és a KBC az ajánlott bróker. -
tomazin
veterán
válasz Genesist #68306 üzenetére
Amugy csak en erzem azt,h ez pont szembemegy azzal mint amit itt sokan leirtak 1honapja kb, h miert nem erdeke az allamnak rontani a kondiciokat, mikor beesett a sok allam elveszi a penzt tipusu hozzaszolas?
Amugy is megy a siras az adossagkezelo reszerol,h nem adnak el a bankok eleg allampapirt (kiemelve a map+t), erre tovabb rontjak az amugy is gyenge kondicioit.
Mostansag terveztem berakni par eurot pemapba, de most valahogy meginogtam a racionalissagukra valo tekintettel. (Ugyanis a rontott pemap kamat is jobb mint a semmi, de ez a sittysutty modositunk annyira nem palya) -
attiati
veterán
válasz Genesist #68397 üzenetére
Nincs jelentősége az eltelt napok számának, téged a mostantól hátralevő időszak érdekel.
Esetedben a PMÁP-os verziódnál dupla visszaváltási költséggel kell számolnod (MÁP és PMÁP visszaváltás is lesz).x = mostantól eltelt napok száma
((6,6/365*x)-0,5-1))-((4,5/365*x)-0,5)) > 0
x= 174. napon fordul át PMÁP javára
Feltéve, hogy:
1. máp+od kamata nem lép az 5%-os sávba
2. változatlanok maradnak a most érvényben levő visszaváltási költségek[ Szerkesztve ]
-
-
-
PredatorZoli
Topikgazda
válasz Genesist #73864 üzenetére
Számold ki úgy, hogy a 36 nap múlva megkapott kamatot visszaforgatod bele és 1 évig még a visszaforgatott rész is gyarapodik. Hisz kamatos kamat ugye... (most tekintsünk el attól az aprócska ténytől hogy az árfolyam is változni fog 36 nap múlva ahogy közeledik a lejárat (még akkor is ha addig nem emelkedik a kamat mert csöken a hátralevő futamidő így már nem ér annyival kevesebbet a névértékhez képest), szóval nem olyan egyszerű a számolás ha teljesen korrekten akarja valaki)
[ Szerkesztve ]
-
vnorbi
aktív tag
válasz Genesist #73867 üzenetére
Pár nappal ezelőtt írtam erről részletesen több posztbon keresztül. Innen érdemes indulni.
Talán úgy lehet a legjobban megérteni, hogy amikor a 2023/C-ből vásárolsz 9311 forintért, akkor valójában két befektetést kötsz egyszerre. Az egyik ára 148,63 forint, ami 36 nap múlva kifizet 150 forintot. A másik 9162,9 forintba kerül, ami 401 nap múlva fog fizetni 10150 forintot. Mindkettőre évenként forduló kamatos kamattal kell számolni:
148,63 * (1+0,0976)^(36/365) = 150
9162,9 * (1+0,0976)^(401/365) = 10150Így lesz a 9311 befizetett forintból 9,76%-os hozammal nominálisan 989 forint nyereséged a lejáratkor (9311 forintból 10300 forint 401 nap múlva).
Ahogy Zoli is említette, ha be tudnád fektetni az összes kamatfizetést újra ugyanide ugyanilyen hozammal, akkor működne a
9311 * (1+0,0976)^(401/365) = 10314,05 képlet, de mivel a kamatfizetésekről nem tudható, hogy mit lehet majd csinálni, csak a 10300 forintra számíthatsz biztosan, ami a fenti darabolás szerint jön össze.
Ebből az is következik, hogy ha hosszú lejáratú kötvényt választunk azért, mert arra számítunk, hogy már a csúcs közelében vannak a hozamok, és innentől kezdve esés várható, akkor érdemes olyat keresni, ami minél alacsonyabb éves kamatfizetéssel működik, mert ha bejön a várakozásunk, akkor a jövőbeni éves kamatfizetéseket nem fogjuk tudni olyan jó hozammal befektetni, mint az eredetit, és azzal járunk jobban, ha minél nagyobb összeg marad benn a lejáratig, mert arra a futamidő végéig jár a vásárláskor érvényes hozam kamatos kamattal számolva.
[ Szerkesztve ]
-
PredatorZoli
Topikgazda
válasz Genesist #74090 üzenetére
Ez kb ugyanaz az eset, mint amikor ugyanabból a részvényből vettél olcsóbban meg drágábban.
Vagy amikor egy adott sorozatú PMÁP-ból két különböző időpontban veszel és közben rakódott rá némi kamat ezértt változott az árfolyam.Miért lenne ezzel gond? A hogyan kezelire a válasz kb az, hogy :hogy nélkül
-
PredatorZoli
Topikgazda
válasz Genesist #74389 üzenetére
Szerintem a változót úgy számold, mintha a következő kamatfordulóig fix kamatozású lenne (és mintha akkor árfolyam szempontjából le is járna). Csak ugye kamatforedulókor nem lejár, hanem visszaáll 100% árfolyamra és beáll az aktuális kamatszintre. Mindig két kamatforduló közt változik, mintha azalatt az idő alatt fixként viselkedne. (szerintem így kellene)
-
vnorbi
aktív tag
válasz Genesist #74389 üzenetére
P(E)MÁP-nál és BMÁP-nál egyszerű. Az eladási és vételi nettó árfolyam stabil. Az eladási mindig 100%, és a vételi is nagyon ritkán változik (évek óta 99%). A nettó árfolyamhoz jön az adott kamatperiódusban az adott napig időarányosan felhalmozott kamat (teljes kamat osztva a kamatperiódus összes napjának számával, és szorozva a már eltelt napok számával). Ezzel megvan a bruttó árfolyam, ami minket érdekel.
A BUBOR-hoz kötött papírok trükkösebbek, ezeket nem figyeltem még meg jobban. A nettó árfolyamokat a Kincstár szabadabban és gyakrabban variálja, de a felhalmozott kamat beszámítása szerintem egyezik a többivel.
-
PredatorZoli
Topikgazda
válasz Genesist #75807 üzenetére
IB nél szerintem csak akkor, ha lesz TBSZ, akkor viszont igen.
Az adóegyezmény az ucits etf-eket nem érinti.Van tastyworks accountom, de felfüggesztettem a befektetést rajta egyelőre, mert ha nem lesz adóegyezmény, egyáltalán nem éri meg az egész. Az lett volna az értelme hogy az amerikai etf-ekhez is hozzá lehet rajtuk keresztül férni, aminek jobbak a hozamai, alacsonyabbak a költségei, jobb a választék és extra diverzifikáció, mert semmi köze európához és magyarországhoz.
Az adóegyezmény hiányában az osztalék 35%-al adózna, az árfolyamnyereségnél nem lenne szembeállítás (bár hosszú távon talán ez kisebb gond). Egyelőre el tudtam adni ami már rajta volt 0-san (pár ezer ft minuszban) és egyelőre itthon fektetem be tbsz.ekre, Aztán ha tisztázódott az ügy, újra megnézzük. -
balpeter04
aktív tag
válasz Genesist #76664 üzenetére
Szerintem az IRR (nem kamatfordulókor vásárolt papírok esetében inkább XIRR) figyelembe veszi a pénz időértékét és úgy számol, hogy a kuponfizetéseket ugyanazon a hozamon újra be tudod fektetni - ha jól tudom, a törvényben meghatározott EHM kalkuláció is ezt feltételezi (oldal alja).
Az MNB-s jegyzet is kiemeli, hogy ez természetesen a valós életben elég kevésszer teljesül, hogy minden kuponfizetést azonos hozamokkal tudsz futamidő végéig visszaforgatni - ez például meg is valósul PMÁP esetében, nem tudsz már venni a korábbi sorozatokból, amelyek szépen fizetik a kuponokat.
Az MNB-s jegyzetben használt évesített teljes hozam angolul talán annualized HPR (holding period return) lenne, ami gyakorlatilag egy annualized ROI (máshol ROE-nak is hívják).
Az én értelmezésemben az ann. HPR nem számol azzal, hogy a kuponként kifizetett összegeket a kötvény futamidejének végéig azonos feltételek mellett tudod visszaforgatni - kvázi "kiveszed" a hozamokat és nem forgatod vissza a futamidő végéig. Kötvénybefektetőként ennek így nem tudom, hogy mennyi értelme van, de el tudom képzelni, hogy van olyan szituáció amikor erre az értékre van szükség.
Ami viszont érdekesebb, hogy egy kupont fizető kötvény esetében, mit kezdjünk az újrabefektetéssel.
Ahogy a jegyzet is megemlíti, egy nem-zéró kuponú papír értékét "manuálisan" kell kiszámolni a ténylegesen megvalósított újrabefektetési hozamokkal (amelyek a hozamkörnyezet változása miatt valószínűsíthetőleg mások lesznek mint az eredeti hozam), így kiszámolni a befektetés értékét, majd ezt így vetíteni a névértékre (HPR), végül pedig évesített hozamot számolni (ann. HPR). Utóbbinak az az értelme, hogy más papírokkal így már egy kvantitatív értékkel összehasonlítható a kötvény teljes hozama (újrabefektetésekkel együtt). Az (X)IRR-el szemben szerintem ez "erősebb", ugyanis jobban kezeli a változó hozamkörnyezetet az újrabefektetéseknél, nem él azzal az igen nagyvonalú egyszerűsítéssel, hogy futamidő végéig ugyanazon hozamokkal tudod a kuponokat visszaforgatni.
Az most megint egy jó kérdés, hogy az újrabefektetések várható hozamainak becslésére mennyire használhatóak a spot hozamok?
Ha valahol butaságot írtam, javítsatok, beszélgessünk
[ Szerkesztve ]
-
PredatorZoli
Topikgazda
válasz Genesist #76947 üzenetére
Eddig csak pletyi volt, de mostmár akkor official.
Van még 1 fontos adalék, eddig értékpapíronként és számlánként vonatkozott, de mostantól számlák számámától fügetlenül papíronként csak 1x vonják le az 1 eurt, let a random egyesülős honlapon egy GYIK.[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
- SSD kibeszélő
- Vezetékes FEJhallgatók
- Formula-1
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Futás, futópályák
- OnePlus 7 - magabiztos folytatás
- Borotva, szakállnyíró, szakállvágó topic
- NVIDIA GeForce RTX 3080 / 3090 / Ti (GA102)
- OLED TV topic
- Kicsit extrémre sikerült a Hyte belépője a készre szerelt vízhűtések világába
- További aktív témák...