-
GAMEPOD.hu
Mibe tegyem a megtakarításaimat? Összefoglaló!
Új hozzászólás Aktív témák
-
vnorbi
aktív tag
PMÁP (2023/J) közben lesz még egy kamatfizetés is. Ha most fektetnél be, akkor így nézne ki:
999.229-ért tudsz venni 976.000 névértékért papírt (102.38 %)
Szeptember 23-án (ami vasárnap, úgyhogy 24) lesz kamatfizetés 2,63%-os árfolyammal:
2.400 kamat mínusz 366 kamatadó, és még megkapod azt a 23.229-et, amit most kifizettél a felhalmozott kamatra.
Ha szeptember 24-én még forgalmazzák a 2023/J-t, akkor az eredeti 976.000 mellé még tudsz venni 25.000-ért, így ha ragaszkodsz az egy éves időtávhoz, akkor 343 napig fog kamatozni az 1.001.000, és végül 2,57%-on tudod visszaváltani (3,8 / 365 * 343 - 1), ha egy év múlva is 1%-kal büntetik a lejárat előtti visszaváltást.Van némi kerekítés, mert esik bele hétvége, és a 25000-et valamivel 100%-os árfolyam fölött tudod csak befektetni, de végeredményben nagyjából 1.023.200-at kapsz vissza az első kamatfizetés után megmaradt apróval együtt.
-
vnorbi
aktív tag
Szívesen. Ha azzal számolsz, hogy pont szeptember 23-án veszel 100%-on, akkor egyszerűbb átlátni, de minden hosszú lejáratú papírnál ez van, hogy hiába gondolkodsz mondjuk csak egy évben, szinte biztos, hogy közben lesz egy kamatfizetés (eurós papíron kettő is), ami miatt kell foglalkozni a kamat újrabefektetésével, mert csak úgy adja ki azt a hozamot, amit az elején vársz tőle.
Két kockázat van, amit próbáltam kiemelni: nem biztos, hogy a kamatfizetéskor a kamatot ugyanabba a papírba vissza lehet forgatni (mert idő közben lezárják), és nem biztos, hogy egy év múlva is 1%-ot vesznek le a korai visszaváltásért (én konkrétan hosszabb időszakra emlékszem, amikor 2% volt, mint amióta 1%, és ha visszatérnek arra, azt valószínűleg nem fogják még csak napokkal előtte sem előre bejelenteni).
-
vnorbi
aktív tag
Jogos, szeptember 28, elnéztem. Pedig a múlt héten még tisztában voltam vele, és pont ma csodálkoztam rá, hogy hát 23-át mentettem el magamnak, akkor biztos rosszul tudtam a 28-at a múlt héten, de nem, a 28 a jó dátum :-)
(Így kicsit módosul a számítás az első kommentemben írtakhoz képest, de az elv nem változik).
-
-
vnorbi
aktív tag
válasz
MuMa012
#30908
üzenetére
Köszi! Ez nem államkötvény, hanem az Erste által kibocsátott USD alapú kötvény. Ez azt jelenti, hogy nem az USA-nak adod kölcsön a dollárodat, hanem az Erstének. Szerintem ez is elég biztonságos, annyi a különbség, hogy ha államkötvényt tudnál venni, arra az USA lenne a garancia, erre meg az Erste (ha az Erste csődbe megy három éven belül, akkor lehet, hogy bukó a tőke).
Összehasonlításul, az OTP-nek is van USD kötvénye. 1 éves futamidőre adják, az első fél évre 0,5% kamatot fizet, a lejáratkori kamatot meg még nem lehet tudni. Ettől azért jobban hangzik az Erste ajánlata.
Az ingatlan alapok meg több okból lehetnek problémásak. Ha beüt a vizionált válság, az valószínűleg oda is becsap, és az ingatlanalapok a szokásostól rugalmatlanabbak. Ha egyszerre sokan akarnak kiszállni belőle, és ingatlanokat kell emiatt értékesíteni, akkor meglehet, hogy hónapokat váratnak a kifizetéssel, és az esetleges korai visszaváltásért is szoktak felszámolni büntetőkamatot. Utána kell nézni a tájékoztatóban, hogy mik a pontos feltételek. Én mindenesetre a 3 éves kötvényt választanám a kettő közül.
-
#30913
vnorbi
aktív tag
concret_hp
#30912
vnorbi
aktív tag
válasz
concret_hp
#30912
üzenetére
Az irodáknál több probléma is lehet. Például válság idején, csődbe mennek a bérlők, és a válság miatt nehéz újakat találni, akik csak alacsonyabb díjon hajlandóak bérelni. Ha meg tényleg akkora a tőkekivonás, hogy el kell adni valamit, akkor ott lehet komoly bukó is.
Az amúgy tényleg érdekes, hogy a 2008-as válság az Erste ingatlanalapját szinte meg sem rezgette, máshol meg azért volt visszaesés. A havi jelentés szerint egyébként az általuk kezelt pénz 42,6%-a van ingatlanban (bővebb bontást nem találtam), a többi viszonylag likvid (bankbetét, állampapír...), amiből azért lehet gazdálkodni.
Az OTP normál alapja hasonlóan működik, 41,2%-ot tart ingatlanban, de náluk 2008-ban és 2009-ben is negatív hozam jött össze. Ott egyébként így oszlik most meg az ingatlanok aránya:
FEJLESZTÉS ALATT ÁLLÓ INGATLAN 1,58%
IPARI INGATLAN 1,14%
IRODA 67,72%
KERESKEDELMI INGATLAN 11,58%
LAKÁS 0,29%
LOGISZTIKAI INGATLAN 15,93%
TELEK 1,76%Van olyan alapjuk is, ami 100%-ban ingatlanba fektet, és az meg 100%-ban iroda. 2017-ben indították, jól megy nekik, érdemes lesz megnézni mi történik ott, ha lesz válság.
-
vnorbi
aktív tag
válasz
htomi85
#30914
üzenetére
ETF mánia alatt mit értesz? A torzító hatást (az indexek részét képező részvények árfolyamát az ETF-ekbe áramló pénz akkor is hajtja fefelé, ha az adott cég nem produkál)? Vagy azt, hogy amolyan sláger befektetéssé váltak, és sokan úgy öntik beléjük a pénzt, hogy valójában nem tudják, mit vesznek?
-
vnorbi
aktív tag
válasz
MuMa012
#30906
üzenetére
Visszakanyarodva az eredeti kérdéshez, pár hónapja hasonló dilemmám volt, csak sokkal kisebb összeggel (néhány tízezer forintnyi dollárom volt, amit nem akartam sem átváltani, sem otthon őrizgetni). A kis összeg miatt a banki kötvénybe nem lehetett benevezni, és ugyanígy megtaláltam én is a bankomnál elérhető magyar ingatlanpiacba fektető USD alapot. Ezt választottam volna, de ezt sem engedték a kis összeg miatt, így végül pénzpiaci alap lett. Ez most 1,7%-ot hoz, a bekerülést már ledolgozta, még kb egy év, és nullán leszek vele, ha nem változik jelentősen a kamatkörnyezet (TBSZ-en van, lesz idő hozamot termelnie is, de olyan iszonyú drága kiutalni az utalás minimumdíja miatt, hogy jó lesz, ha pár dollár plusz marad a végén).
Ha viszont ezres nagyságrendben lett volna dollárom, és elértem volna USD-s ETF-eket USD-ért kínáló tőzsdét a bankomon keresztül, akkor ott kerestem volna valamit (egyik sem teljesült: százas nagyságrendű USD volt, és EUR-ért tudtam volna USD alapú ETF-et venni). Ezek azért kockázatosabbak, mint amit eddig néztél, nem biztos, hogy megfelelő választás lenne.
-
vnorbi
aktív tag
válasz
Mercutio_
#30925
üzenetére
Mindkettő 0,5%. Jutalékra nincs minimum díj, de a megbízásra van, ami 1000 EUR. Ezzel számolva minimum 5 EUR a vétel, magasabb összegnél megasabb, és egyiknél sincs maximum limit sem, a százalékos összeget vonják.
Nem próbáltam még, de szerintem eladni lehet kisebb mennyiséget is, ott nem kell az 1000 EUR-t tartani (legalábbis ha esés van, és 999-re zuhan a befektetés értéke, akkor azt azért csak nem ejtik ott túszul, amíg be nem fizetsz megint minimum 1000-et, hogy rögtön eladj mindent a 999 kiszabadításáért).
-
vnorbi
aktív tag
Az ETF-eknél nem annyira mérvadó a forgalom szerintem. Ha nincs éppen eladó, a market maker akkor is biztosítja a korrekt árat azonnali tranzakcióhoz. Vagy attól tartasz, hogy ha egy ETF nem népszerű, akkor előbb-utóbb megszüntetik, és emiatt keresel olyat, aminél nagy a forgalom?
Nincs KBC-s tapasztalatom, de állítólag elég rugalmasak. Szerintem érdemes megkeresni azt az indexet, amitől vársz hozamot, aztán keresni olyan ETF-et, amelyik követi azt az indexet és USD-ben bocsátották ki, és végül egy olyan tőzsdét, ahol ténylegesen USD-ben kereskednek vele. Ha KBC-nél elérhető az adott ETF az adott tőzsdén, akkor jó, ha nem akkor kéred őket, hogy tegyék elérhetővé. Ha a kibocsátó és az ETF megfelel a MIFID II szabályozásnak, akkor valószínűleg gyorsan megoldják, egyébként meg szólnak, hogy olyan kibocsátót kell keresni, ami megfelel a szabályozás elvárásainak (ebben lehet, hogy segítenek is).
-
vnorbi
aktív tag
"OTP Supra befektetési alapot vettem (akkor, amikor januárban csúcson volt) azóta pedig sokat esett"
Ezen azért ne keseregj, nem esett sokat, és azóta nagyjából vissza is hozta. Persze az állampapírtól elmarad már egy ideje, az jogos.
Nagy esésnek ott van például a török gazdaságot követő ETF (vagy befektetési alap). Mikor legutóbb úgy gondoltam, hogy most már biztos elindul felfelé, azóta még esett olyan 20%-ot, éves szinten pedig 55-60 százalék esést hoztak össze, és az ország úgy gondolja, hogy nincs semmi probléma, meg sem próbálnak ellene tenni semmit.
@mgoogyi: az ilyen -55%-ot teljesítő ETF egyforma kockázati kategóriába van sorolva az arany ETF-fel, ami nem feltétlenül az ésszerű kockázat (mondjuk ha úgy csökkented, hogy nagyon nagy arányban van állampapír, és kicsi az arany, akkor nem szóltam).
[ Szerkesztve ]
-
vnorbi
aktív tag
válasz
mgoogyi
#30944
üzenetére
Bocs, benéztem. Egy aranybányász cégek részvényeinek indexét követő ETF-et néztem, ami 7-es kategória (mint ahogy a török ETF is). Ha a fizikai arany ETC 5-ös kockázatot jelent a 7-es skálán, az valamivel azért már barátibb, de az állampapír kockázatához képest már ez is elég nagy ugrás.
-
vnorbi
aktív tag
Az első lesz, de nem pont annyiért veszed, amit írsz, bele kell számolni a felhalmozott kamatot is. Ma például 1025, 2049, 3074... forintos áron tudsz 1, 2, 3... darab 2023/J-t venni. Jelenleg a Bónusz papírok olyanok, amik 1 forintos címletben vannak, azaz meg tudsz venni az ezres lépésközzel valamennyi PMÁP-ot, a maradékból meg Bónuszt (ha olyan kicsi a maradék, hogy az éves kamat az egy forintot nem éri el rá, akkor ne vegyél bónuszt, hanem majd csak akkor, amikor lesz annyi apró, hogy már van értelme).
[ Szerkesztve ]
-
vnorbi
aktív tag
válasz
dugynok
#30951
üzenetére
Igen, ha van gyerek, és nem TBSZ-en keletkezett a kamat, akkor ez működik, de TBSZ-en nem nagyon van alternatíva, ha nem akarod állni hagyni a kamatokat, akkor előbb-utóbb muszáj lesz pár száz forintokért bónusz papírt venni.
Normál számlán meg az működik, hogy kipótoljuk a jóváírt kamatot, hogy elérje a PMÁP-hoz szükséges ezres lépcsőt.
-
vnorbi
aktív tag
válasz
Mizsala
#30954
üzenetére
A kártyás befizetés TBSZ esetén csak a gyűjtőévben működik, utána már nem lesz rá lehetőség, csak abból gazdálkodhatsz, amit a TBSZ-re korábban bejuttattál (TBSZ-en belüli papír kamatfizetése, lejárata vagy idő előtti veszteséges visszaváltása esetén jutsz az adott TBSZ-en befektethető pénzhez).
-
vnorbi
aktív tag
válasz
Mizsala
#30957
üzenetére
Kicsit pontosítanék egy apróságot az elején: nem ugyanabba a papírba kérted a visszaforgatást, hanem ugyanolyanba, ami most véletlenül ugyanazt jelenti. Amikor a megbízást adod, akkor nem tudható, hogy amikor az teljesülni fog, akkor lesz-e lehetőség ugyanabba a papírba visszaforgatni, vagy már csak a következő kibocsátásba, például 2021/L-be (fiktív példa). Csak azért írom, hogy ne lepődj meg, ha ilyen megbízás után olyan papírt vesz neked a kincstár, amiről nem hallottál.
Ezek az értékpapírszámla konstrukciók úgy működnek, hogy van egy nyilvántartási számla, amin az értékpapírokat tartják nyilván, és ehhez hozzá van kapcsolva minimum egy pénzszámla (ha euród is van, akkor kettő). Amit "Értékpapír nyilvántartási-számla" néven hívnak, az a normál, ahhoz is tartozik egy pénzszámla, meg a TBSZ-hez is tartozik egy. Amikor a TBSZ-en kamatfizetés van, akkor az a TBSZ-hez kapcsolt pénzszámlán került jóváírásra (azaz a TBSZ konstrukcióból nem kerül ki). Ha elmész a Beállítások -> Ügyfél adatok menübe, ott meg tudod nézni a két pénzszámla egyedi GIRO számlaszámát is, amire tudnál utalni pénzt (spoiler: 2019-ben a TBSZ-hez tartozó számlaszám el fog tűnni, hogy meg se próbálj oda utalni, mert nem fogadhat pénzt). Itt egyébként csak a forint számlák látszanak, az eurót máshogy kezelik.
Szóval amikor kamatfizetés volt a 2021/K-n, akkor nem került ki a pénz a normál számla (Értékpapír nyilvántartási-számla) pénzszámlájára, hanem a TBSZ-hez tartozó pénzszámlán írták jóvá, ahonnan aztán be tudtad fektetni TBSZ-re vásárolt értékpapírba.
Ha az Áttekintés menüben vagy, akkor bal oldalon fenn be tudod állítani, hogy melyik számlát akarod látni. Így meg tudod nézni, hogy mennyi pénz/értékpapír van az adott számlán (normál/TBSZ) vagy az összesen együtt.
-
vnorbi
aktív tag
válasz
anniston
#31028
üzenetére
3.000.000 forint névértékű 2021/K-ért most 3.006.600 forintot kell fizetni az előző kamatfizetés óta felhalmozott kamat miatt. Ezt a plusz 6.600 forintot visszakapod 2019. augusztus 26-án. Ebből nem vonnak le adót, csak a maradék 98.400-ból veszik le a 15%-ot (ha nem TBSZ-re veszed). Ha akarod, akkor a megkapott 92.240 forintot befektetheted valamibe (ha ezt nem intézed, akkor nem lesz kamatos kamatod).
A 2020-as és 2021-es kamatról csak annyi biztos, hogy legalább 1,1% lesz. A 2020-asról sejthető, hogy ettől a mostani 3,5%-tól valamivel magasabb lesz, hacsak valami nagyon be nem torzít az inflációs adatokba, a 2021-esről is hasonló értéket várnak, de ez azért még nagyon messze van. 2019. augusztus 26-tól már tisztán a 3.000.000 forint fog kamatozni az akkortól érvényes kamattal.
A pénzedhez való hozzáférés költsége attól függ, hogy hol fekteted be. Van, ahol ennek nincs díja, cserébe folyamatosan fizettetnek számlavezetési díjat (3 millióra 3 év alatt simán elkérhetnek ilyen címen olyan 20 ezret). Van, ahol nincs számlavezetési díj, viszont fizetsz, ha visszakéred a pénzed. Szóval ez attól függ, hogy kinél van az értékpapír számlád, és ott milyen költségek vannak.
[ Szerkesztve ]
-
vnorbi
aktív tag
válasz
anniston
#31030
üzenetére
Jogos, 90.240 a jó összeg, valamit rosszul üthettem be a számológépbe.
Az államkincstárba lehet készpénzt vinni, de nem minden irodában fogadják el. Ha nem megyeszékhelyen élsz, akkor valószínűleg utazni kell miatta. Ha véletlenül folyamatosan értékesítik a 2021/K-t, akkor igen, a kamatot befekretheted ebbe is, de az eddigi gyakorlat az, hogy néhány hónap után lezárják a papírt, és majd egy másikat kell választani az újrabefektetéshez. Az éves kamatfizetéskor mindig nullázódik a felhalmozott kamat (kifizetés miatt), így ha ez után tudsz venni, mint ahogy most is, akkor megint közel a névérték fölött megkapod.
Kamatadót kamatfizetéskor rögtön vonják, csak a kamatra, a tőkére természetesen nem. Most a 3 millió forint nagyösszegű pénzfelvételnek számít, ezért be kell jelenteni pár nappal előtte, hogy melyik irodába kéred, és akkor fogod tudni felvenni (jelenleg a felvétel díja 0,3%, max 6.000 forint). Ha ki akarnád utalni bankszámlára az összeget, azt nem kell bejelenteni, a díja ugyanannyi, mint a pénzfelvételnek. Ezeknek a feltételeknek és díjaknak majd a felvétel előtt is érdemes lesz utánanézni, mert változhat.
-
vnorbi
aktív tag
válasz
anniston
#31033
üzenetére
Szívesen!
Így egyben valószínűleg nincs leírva sehol, de ha végigolvasod a ~150 oldalnyi üzletszabályzatot, meg ismertetőket, meg a weblapon is szétnézel, akkor sem biztos, hogy minden letisztul. Inkább az idővel kialakuló tapasztalat segít átlátni. Bár nem tudom, lehet, hogy akinek voltak pénzügyi tanulmányai, az mindent rögtön vág.
Pénzfelvételnél egyébként jelenleg az 1 millió forint fölötti összeget kell bejelenteni két munkanappal a felvétel előtt (ez például a 2. számú függelék - Hirdetmény-ben van benne).
-
#31049
vnorbi
aktív tag
szőröscica
#31047
vnorbi
aktív tag
válasz
szőröscica
#31047
üzenetére
A magyar brókercégek nem látnak fantáziát a havi kis megtakarítások külföldi tőzsdére engedésében. Van ahol nemcsak drága, de konkrét összeghatár alatt nem is fogadnak megbízást.
Az ilyenre szokták ajánlani, hogy gyűjts össze egy olyan összeget, ami már költséghatékony, és azt egyben fektesd be. Például a PEMÁP-ba egy ideig ne tegyél új pénzt, hanem spórolj össze annyit, amit már nem irreálisan drága tőzsdére vinni. Aztán ha ez megvan, akkor egy darabig megint PEMÁP, utána meg megint tőzsde...
Nem tudom, hogy ez jó módszer-e, és nem futsz-e bele abba, hogy a várakozás miatt kimaradsz az árfolyam-emelkedésből, de ez van. Vagy az, hogy keresel olyan brókert, aki nem kér el minimum díjat a tranzakciókért, de ilyet talán csak külföldön találsz, de ott meg esetleg van inaktivitási díj, ha nem termelsz elég jutalékot nekik a kis összegű tranzakciókkal... Viszont még ez sem lesz jó nagy cég részvényeihez. Az Amazon részvénye például most 2000 dollár körül mozog, ettől kisebb összeget nem tudsz bele tenni, legfeljebb úgy, hogy keresel ETF-et, amiben az Amazon felül van súlyozva a többi komponenshez képest (vagy kivársz, hátha meglépik a részvénydarabolást, mint pár éve az Apple, hogy legyen olcsó részvény).
-
vnorbi
aktív tag
Én azt javasolnám, hogy várd meg a nyitást, mert ha olyan részvényt veszel, ami több tőzsdén is forog, akkor nem mérvadó, hogy a Nasdaq-on most éppen milyen árakat látsz, sokat változhat még nyitásig (főleg ha mondjuk tegnapi záró árakat mutat a rendszer).
Biztosra csak azzal mehetsz, ha piaci áras megbízást adsz, limit áras vásárláskor pedig a legalacsonyabb eladási ár fölé kell célozni valamivel (vagyis többet kell kínálnod az utolsó kötési árnál, és akkor vélhetően lesz eladó, akitől tudsz venni). Minél magasabb árat adsz meg, annál valószínűbb, hogy azonnal teljesül a megbízás. KBC-nél nem tudom hogy megy, de gondolom, ott is zárolják az ajánlatod összegét, három nap múlva meg visszakapod azt a részt, amivel többet ajánlottál a tényleges kötési árnál.
-
vnorbi
aktív tag
Első alkalommal én is így jártam, és annyira nem értettem, hogy mi van, hogy még telefonáltam is miatta az ügyfélszolgálatra. Ott mondták, hogy +10%-ot kell rászámolni (nem KBC), hogy befogadják, vagy limit árat válasszak. Ez lett, teljesült is, és már aznap esett 10%-ot a részvény, fel is függesztették a kereskedést délután (3 év után nyerőben szálltam ki, de az első nap azért erős volt
).[ Szerkesztve ]
-
vnorbi
aktív tag
Ha nem csak speciálisan a Facebook-ban látod a fantáziát (bár szerintem sem rossz a mostani beszálló), akkor van olyan ETF, ami az S&P 500-on belüli IT szektort követi (Apple, Microsoft, Facebook, Google, Visa, Mastercard, Intel, Cisco és Nvidia adja az index közel 65%-át, a Facebook jelenleg 6%-ot).
Ez már azért valamennyire diverzifikált, amikor a FB 20%-ot esik, akkor az nem érinti olyan nagyon, mint az egyedi részvényt (és ugyanakkor amikor éves 100%-os növekedés van egy részvényen, abból is csak arányosan részesül). Az ETF 2016-ban 13,4%-ot, 2017-ben pedig 38,3%-ot teljesített, és az idei év eddigi teljesítménye alapján idén is meglehet a 30% fölötti növekedés.
-
vnorbi
aktív tag
Van. OTP-n keresztül vettem a frankfurti tőzsdén euróért. Kétszer vettem, márciusban és júniusban. Márciusban kérni kellett, mert nem volt meg a kínálatukban, júniusban már simán ment.
A jutalék itt magasabb (0,5%), mint a KBC-nél, meg csak ezt az egy külföldi tőzsdét adják a nem privát banki ügyfeleknek, de egyelőre még olcsóbbnak tűnik, amiért nem kell pénzt utaztatni másik brókerhez, és nincs minimum díj a tranzakciókon (viszont vételenként legalább 1000 euró árfolyamértéken kell megbízást adni).
Aztán lehet, hogy később keresek olcsóbbat. A normál értékpapírszámlámon egy ETF van tavalyról, idén meg nyitottam egy TBSZ-t direkt ETF-eknek. Ez így még nem tűnik drágának, de itt a számlavezetés csak akciósan olcsó (kb annyi, mint a KBC-nél), viszont az öt év alatt bármikor duplázhatják (mondjuk máshol is bármi lehet ennyi idő alatt).
[ Szerkesztve ]
-
vnorbi
aktív tag
Nekem sem az odautalással van most igazán gondom, az ingyen menne, hanem a későbbi visszautalással. Bár ahogy nézem, a most érvényes kondíciók szerint 0,05% a kiutalás, ami nem olyan súlyos, ezt valószínűleg kitermelné az alacsonyabb tranzakciós jutalék.
Lehet, hogy ha jövőre is akarok TBSZ-t nyitni, akkor megfontolom őket.
Azt egyébként nem tudod (vagy más?), hogy a KBC-s számlára lehet-e devizát utalni nem saját névre szóló külföldi számláról? Mintha a brókerek ezt nem annyira tolerálnák. Az OTP-nél működik az, hogy nem kérem az ő devizaváltásukat, hanem TransferWise-on keresztül váltok (ez jobb árfolyamot jelent, 1000 eurónál összejöhet 2000 forint körüli különbség is), és közvetlenül a TBSZ-hez tartozó deviza pénzszámlára jön a pénz a TW valamelyik németországi számlájáról.
Mondjuk ha a KBC középárfolyamon vált, akkor erre a körre nincs szükség...
-
vnorbi
aktív tag
A tudástár oldalon végül is találtam mindkettőre utalást.
Emlegetik a vételi és eladási árfolyam közti spreadet a devizaváltással kapcsolatban, úgyhogy biztos nem középárfolyamon váltanak.
Nincs egyedi IBAN számlaszáma minden ügyfél minden számlájának, de lehet devizát beutalni a KBC központi EUR (vagy más deviza) számlájára megfelelő közleménnyel. Nem írnak megkötést azzal kapcsolatban, hogy ki legyen a küldő, vagy hogy csak belföldről érkezhet az utalás, szóval akár itt is működhetne a TransferWise-os váltás. Mondjuk ha nagyon aktuális lenne, azért még rákérdeznék náluk a biztonság kedvéért.
Én egyébként úgy szoktam, hogy nézem a bank deviza eladási árfolyamát, meg az aktuális középárfolyamot, amit a TW használ. A TW-nál akár másodpercenként is változik az árfolyam, a banknál viszont van, hogy naponta csak egyszer frissül. Ezért előfordulhat olyan, hogy a banki árfolyam még egy korábbi kedvezőbb érték, mint a valós idejű árfolyam, ami még mindig rosszabb pár száz forinttal a TW-nál, és volt már olyan, hogy péntek délután inkább kértem az azonnali váltást a banktól kicsit drágábban ahelyett, hogy a TW-tól csak hétfőn kapjam meg a devizát, amikor nem lett volna időm foglalkozni a befektetésével.
[ Szerkesztve ]
-
vnorbi
aktív tag
válasz
vnorbi
#31082
üzenetére
Majdnem biztos vagyok benne, hogy ha a banki váltást választom 2 forint euróra váltására, akkor abból 0,01 eurót váltanának (ami a 327-es árfolyam helyett csak 200-as árfolyamot jelent). Ezt sokszor megismételve már be sem kell fektetni, csak visszaváltani egyben és kezdeni elölről. Mondjuk egy ilyen akció után lehet, hogy nem a bank keresne meg, hogy ezt nem pont így kellene használni, hanem rögtön a rendőrség jönne.
-
vnorbi
aktív tag
válasz
dugynok
#31091
üzenetére
Elvileg igen. Legalábbis amikor legutóbb negatív hozamot hozott össze a pénztár, akkor megkérdeztem, hogy az ilyet ki lehet-e védeni azzal, hogy lekötöm a náluk levő pénzt (gondolván, hogy ha le van kötve, akkor nem piszkálják, és nem vesztenek belőle). Az volt a válasz, hogy nem érdekes, hogy lekötöm, a hozamfelosztásnál ugyanúgy a teljes benn lévő pénzem lesz a rám eső hozam alapja, mint amikor nincs lekötve. Gondolom, ez akkor is igaz, ha pozitív a hozam.
-
vnorbi
aktív tag
Ha esetleg azóta nem nézegetted, pont azon a héten átstrukturálták az említett IT Sector ETF-et. A nagyok közül a Facebook és a Google átkerült belőle a Communication Sector ETF-be. Mondjuk azt nem nagyon értem, hogy akkor az Apple miért maradhatott.
Ez annyira nem szimpatikus húzás, mert most észrevettem, és tudom akár követni is, de TBSZ-ről lévén szó, nem feltétlenül örülök neki, hogy így variálják. Lehet, jobb lenne stabilabb, nagy indexet követni (mondjuk Nasdaq-100), ami talán nem változik ilyen mértékben, viszont ezek a szektorokra specializált ETF-ek költségben (TER) jobbak.
-
vnorbi
aktív tag
MÁK-nál ingyen vezetik, OTP-nél pedig fizetős.
Minimum 549 forint/negyedév, de ha prémium ügyfél vagy, akkor a minimum díjat elengedik. Minél több pénzed van rajta, annál magasabb a számlavezetési díj, felső határ pedig nincs. Kb 2,7 milliós egyenleg fölött már nem érdekes, ha prémium vagy, ugyanannyit kérnek, mint a normál ügyfelektől.
-
vnorbi
aktív tag
Másik fórumon azt írták, hogy igen, Randomnál lehet.
Én hó elején néztem az OTP-nél, mert hát ha ők az árjegyzők, akkor a saját rendszerükben miért ne lehetne velük kereskedni, de nem találtam meg őket. Sőt, egyéb BÉTa piacon kereskedett külföldi részvényeket sem találtam. Beletörődtem, hogy mivel a bróker szerepkör náluk amúgy sem hangsúlyos, nem fogják ezt bevezetni. De aztán olvastam valamelyik szabályzatukban a BÉTa piacról, mint kereskedési helyszínről, meg még magyarázzák is, hogy ott forintért lehet külföldi cégek részvényeit megvenni, és az milyen jó, szóval lehet, hogy mégis van náluk, csak bénán kerestem. Majd egyszer rákérdezek.
[ Szerkesztve ]
-
vnorbi
aktív tag
válasz
bernel
#31198
üzenetére
Én néha benevezek a havidíjas direktbrókerbe, ott sincs ilyen lista. Az a mondás, hogy ami Xetrán elérhető, az náluk is az.
A valóságban meg úgy működik, hogy dob 5-10 forgalmas részvényt, de egyébként meg használhatod a keresőt névvel/ISIN azonosítóval.
Ha ad találatot, akkor lehet kereskedni, ha nem ad, akkor lehet kérni, hogy tegyék elérhetővé. Ez úgy működik, hogy valamire rákeresel, amire nincs találat, akkor feldobja, hogy add meg a teljes nevét és ISIN azonosítóját, aztán megpróbálják megoldani. Részvényekkel még nem próbáltam, de ETF-ekkel már többször is. Legutóbb munkanapon délután a kéréstől számított egy órán belül már lehetett megbízást adni egy olyan ETF-re, ami még annyira új volt, hogy még a Xetra ügyfélszolgálatával is leveleztem miatta előző nap, mert az ő rendszerük sem mutatott semmi kereskedési adatot, viszont az ő ETF táblázatukban már benne volt (és hát működött is, csak valamit bénáztak a weboldalukon).
[ Szerkesztve ]
-
#31247
vnorbi
aktív tag
Oppenheimer
#31246
vnorbi
aktív tag
válasz
Oppenheimer
#31246
üzenetére
Én ma akartam longba beleszállni, de nem sikerült. Pénzváltás sokáig tartott, de legalább így a napi max közeli beszállás helyett láttam, amikor olyan +3%-ról lefordul az etf árfolyama, és elindul vissza a +1% felé, amivel a napi beszállót terveztem. Aztán volt valami rendszerhiba, mert a bróker oldal nem fogadta a megbízást arra hivatkozva, hogy nyesz számlára ilyet nem lehet venni (sima tbsz számla volt, engednie kellett volna, holnap rákérdezek, hogy mégis mi volt az ok). Ekkor már 1-2 órája nyitva volt az amerikai piac is, és ellezdődött a komolyabb esés. Mire már biztos voltam benne, hogy ma nem lesz nasdaq vásárlásra esélyem a hiba és a közelgő európai tőzsdezárás miatt, addigra az árfolyam már bőven az alatt volt, amivel a beszállót számoltam, és ahogy a híreket nézem, holnap legalább -3%-kal indul. Lemondtam róla, vettem mást a rá szánt összegből, és decemberig már nem is igen lesz olyan tőkém, amit ebbe raknék.
Pár hete még +600 euróban volt az idei etf pakkom, ami főleg usa indexeket követ, most -300 az egyenleg, és nagyon riogatnak (mint mindig), hogy most hosszú távon is van indok az esésre. Majd meglátjuk.
-
vnorbi
aktív tag
válasz
mgoogyi
#31255
üzenetére
Ez most 1% alatti része lett volna a megtakarításaimnak, de mivel nem jött össze, nagyon más irányt választottam (tech etf-et tudtam volna venni másikat, ami nagyjából fedi a Nasdaq 100-at, de ezt pont azért választottam volna, mert ugyan a tech cégek viszik az index nagy részét, de van azért benne más szektor is).
Ami végül helyette lett, az már csak 36% USA, tech egyáltalán nincs benne, pénzügyi és egészségügyi cégek adják az index 76%.
-
vnorbi
aktív tag
válasz
bernel
#31291
üzenetére
Ez valamiért titkos információ lehet. Az OTP-nél van egy szabályzat az árképzésről, de a konkrét napi árfolyamokat csak akkor látod, ha ügyfél vagy otp direkt szerződésbe bevont értékpapírszámlával. De lehet, hogy akkor is megmutatják, ha személyesen bemész egy fiókba megkérdezni.
Az 1MÁP és FMÁP már jó ideje 100% + felhalmozott kamaton kerül visszavásárlásra, a PMÁP és BMÁP 99% + felhalmozott kamattal, mint a kincstárnál.
Nem reklámoznak semmit rajta, és a szabályzat értelmében mindenféle bejelentés nélkül lemehetnek 98%-ig, és volt is korábban ilyen időszak, úgyhogy ez kockázat.
-
vnorbi
aktív tag
válasz
Dare2Live
#31297
üzenetére
Mert ez kicsit összetettebb folyamat, és nem érdeke a banknak, hogy erről tájékoztasson, vagy segítsen benne.
Alapesetben csak ott tudod eladni az állampapírt, ahol megvetted, például a bankodnál. Ha találsz egy másik bankot (vagy a kincstárat), ahol jobb árfolyamon váltanák vissza, akkor előbb el kell juttatni az állampapírt hozzájuk, ők lekönyvelik az ott vezetett értékpapírszámládra, és onnan már visszaválthatod az általuk jegyzett árfolyamon.
Itt azért vannak járulékos költségek, az állampapír transzfer ára 1-5 ezer forint körül mozog, és a fogadó oldalon lehetnek költségei a számlavezetésnek.
-
vnorbi
aktív tag
Amit csinálni akarsz, az bonyolultabb a sima transzfernél. Ilyen esetben a teljes TBSZ-t vinni kell, de csak úgy tudod átvinni, ha a TBSZ-en csak állampapírod van és esetleg forint vagy euró szabad pénzed. Ha más deviza is van, vagy egyéb befektetés (pl befektetési alap), akkor az már bukó, a kincstár visszautasítja a befogadást (vagy lehet, hogy megérkezik, megvizsgálják, hogy mindennek megfelel-e az áthelyezés, és ha van valami bibi, akkor visszafordítanak mindent, azaz két helyen kifizettetik veled a transzfereket, és végeredményben ugyanott lesznek a papírjaid, mintha nem csináltál volna semmit).
De ha még az átvitel előtt pénzre váltod a másmilyen befektetést, akkor át tudod vinni a számlát. A bank majd elárulja, hogy ilyenkor milyen költségek vannak (valószínűleg papíronként fix díj a transzferra, és még valami a pénz átutalásra).
Ennek a menetéről a kincstár az üzletszabályzatában ír (139. oldaltól). Ahogy máshol olvastam, ez azért sem egyszerű, mert a banki ügyintézők szeretik húzni az időt, meg félretájékoztatnak. Ez lehet szándékos is, vagy csak szimplán olyan kevesen csinálnak ilyet, hogy nincs rá gyakorlat, és emiatt ügyetlenkednek.
-
vnorbi
aktív tag
válasz
bernel
#31303
üzenetére
Lehetne érdeke, de van abban valami, amire dugynok utalt (#31295). Erre konkrétan én is felfigyeltem bő egy éve, hogy az OTP nemcsak megtűri a hitelkártyás állampapír vásárlásokat, de még ad rá visszatérítést is, és a jó visszaváltási árfolyamból adja magát a helyzet, hogy a ciklus elején bevásárlunk 1MÁP-ból a bank pénzén a kincstárnál, a kincstárnál hagyjuk egy hónapig, aztán transzfer az OTP-hez, ahol magas árfolyamon megveszik.
Aztán augusztusban le is leplezték ezt az okosságot sokkal nagyobb volumenben, mint amit hitelkártyázva össze lehet hozni, de egyébként korábban is cikkeztek róla, hogy a bankok átcsatornázzák magukhoz a lakossági állampapírokat. Nem látunk bele a részletekbe, de az államadósság-kezelő önmérsékletet kért a bankoktól, mert ezt azért nem illik. Az OTP például már nem ad visszatérítést, ha új ügyfél állampapírt vásárol hitelkártyával, és soha nem is reklámozta, hogy jobb árfolyamon vált vissza állampapírt, mint a kincstár. Valószínűleg enélkül is elég jól járnak, és ők sem akarják feszegetni a határokat, hogy aztán végleg beszüntesse az állam a kiskapukat.
-
vnorbi
aktív tag
Nana, csak pontosan. A naponta duplázás az nem éves 365 ezer százalék, hanem 2^365*100 százalék. Ez egy több, mint 100 jegyű szám, amit én már fel sem tudok fogni, de gyanítom, hogy befektetőnk 1 forint tőkével indulva megszerezné a világ összes pénzét nagyon hamar, aztán csak unatkozna.
Az persze igaz, hogy vannak évi 100 százalékot hozó részvények (Amazon, Nvidia...), meg vannak 1000 százalék fölött teljesítők is (Konzum), de olyan azért nincs, hogy bármilyen stratégiával garantálni lehetne még csak éves néhány tíz százalékot is. Ami ilyet ígér, az mind a mohóságra építő piramisjáték, ami meg nem garantálja, csak néha jól spekulál (akár évekig), abban benne van az esés is.
Csak egy példa, ami nem eleve csalásra épített brókercégből indult, hanem külföldi erős hátterű bankhoz kapcsolódó magyar brókercéghez. A kétezres évek elején a K&H Brókerház vip ügyfelekkel 35 százalékos hozamgaranciás vagyonkezelési szerződéseket is kötött, ami az akkori kockázatmentes kamatoktól nem is volt sokkal több. Aztán mégis az lett, hogy eleinte az anyabank költsége volt a garantált hozam kifizetése, aztán a végén magyar állami cégek vagyonát sikkasztották el, hogy ki tudják pótolni a veszteséget. Ebbe aztán csúnyán belebuktak. Amikor meg "legális" tőzsdei tranzakciókkal csináltak pénzt, az teljes mértékben bennfentes kereskedés volt, a saját ügyfeleik pénzét felhasználva manipulálták az árfolyamokat. Ez most is működhet, a magyar tőzsde elég kicsi hozzá, de attól azért több tőke kell, mint amit a kisbefektetők akár csoportosan összedobva fel tudnak mutatni, jól össze kell hangolni a tranzakciókat, és kell valami stratégia arra, hogy ki lesz a balek, aki majd megveszi drágán. Ez egész biztos nem etikus, de talán még nem is legális.
Pénzt leginkább munkával lehet csinálni, vagy mások pénzének befektetésével. Az, hogy van akár néhány 10 milliónk, aminek a hozamából meg akarunk élni, az nem igazán működőképes modell, főleg ha mohóság vezérli. A garantált nagy hozam gyakran a teljes tőke bukását hozza el (volt ismerősöm, akinek volt kis pénze, okosba odaadta valakinek, aztán egyszer kapott kamatot, tolt be még pénzt, aztán többet nem látta az embert, és mivel full fekete bevétele volt csak, nem ment vele rendőrségre), a biztonságos kis hozamok meg valójában inkább csak az értéket őrzik, abból nem lesz meggazdagodás, de valójában ennek kellene a célnak lenni, a tőke növelésére a munka való.
-
vnorbi
aktív tag
válasz
Stanlee
#31375
üzenetére
Mástól is hallottam már, és mindig rácsodálkozok, hogy valakik csak év végén raknak pénzt TBSZ-re (ezzel el is vesztenek egy tört évet a kamatadómentességből). Ebben mi a ráció? Hirtelen csak egy jut eszembe, amikor relatív kis tőkével valami olyan befektetés lesz, ami nagyon húzós minimumdíjat számol fel, és emiatt tényleg megéri összevárni év végéig, hogy csak egyszer kelljen fizetni érte. Lehet esetleg más ok is, ami nem jut eszembe?
[ Szerkesztve ]
-
vnorbi
aktív tag
válasz
#95561216
#31443
üzenetére
A pénzpiaci alapok egy része már jó ideje csak technikai lehetőség, hozamot nem lehet vele elérni. Például az OTP forintos pénzpiaci alapja 4 évre visszamenőleg negatív hozamot produkál, de jó fejek, mert garancia van rá, hogy ha eleget tartod, akkor annyit visszaadnak, amit beleraktál (persze van számlavezetési díj).
De például TBSZ lezárására jó. Ezen ha lenne szabad pénz, akkor azt utalási díjért cserébe vezetnék át a rendes folyószámládra, míg ha veszel mondjuk ilyen pénzpiaci alapot, azt ingyen transzferálják a normál értékpapírszámlára, ahonnan ingyen lehet visszavezetni a folyószámlára.
Egy másik praktikum, amikor megragad a pénz az értékpapírszámla és a folyószámla közt. Például az OTP-nél amikor állampapír fizet kamatot, vagy jár le, akkor előbb egy belső számlán íródik jóvá a pénz, onnan pedig átkerül a folyószámlára. Ez szinte mindig azonnal megtörténik, de ritkán előfordul, hogy nem. Ilyenkor lehet várni, telefonálni, panaszkodni és megoldódik, de a leggyorsabb, ha pénzpiaci alapot veszünk (nincs tranzakciós díj), amit aztán rögtön el is adunk. A vétel a beragadt pénzt fogja használni, eladáskor meg kijut a pénz, mert nem valami éjszakai folyamatra kell várni (ami elakadhat), hanem nap közben azonnal könyvelődik minden.
-
vnorbi
aktív tag
válasz
#95561216
#31466
üzenetére
Ez KBC? Náluk olvastam ilyen szabályokról, de ez mondjuk még a jobbik eset. Nekem olyan TBSZ-em van, ami a belső egyenlegre egyáltalán nem enged devizakonverziót. Ami forint és deviza bejutott a nyitás évében, azzal kell gazdálkodni végig. Nem mondom, hogy ez nagyon fáj, fel lehet rá készülni (forintban csak annyi tőke van, ami várhatóan állampapírból kitermeli a számlavezetést akár többször 5 évre, minden más pedig euróban van osztalékvisszaforgató etf-ben), de még az elején vagyok, lehet olyan az 5 év alatt, ami meglep majd.
-
#31473
vnorbi
aktív tag
concret_hp
#31472
vnorbi
aktív tag
válasz
concret_hp
#31472
üzenetére
Nem, OTP.
-
#31478
vnorbi
aktív tag
Miertvansote
#31468
vnorbi
aktív tag
válasz
Miertvansote
#31468
üzenetére
24 évesen volt ennyi megtakarításom, amit családi támogatásként kaptam apránként, de nem költöttem el. Volt tervben lakásvásárlás, kb 5 év alatt, TBSZ, lakástakarék fő pillérekkel. Akkoriban azért még voltak magas kamatok, úgyhogy még több is összejött, mint eredetileg terveztem (kb annak felét tudtam egyébként eleinte félrerakni havonta, mint amit te).
Csak egyúttal elindultak a lakásárak is, és kétségek merültek fel bennem, hogy egyáltalán szükségem van-e lakásra ennyi pénzért. Idő közben három bérelt lakást adtak el alólam, amiknél legjobb esetben is csak fogalmatlanok voltak az ingatlanos szakemberek, de inkább az össze-vissza hazudozást láttam, meg a trükköket a lakás hibáinak elfedésére, ami után bizalmatlan lettem a használt lakásokkal, és úgy általában elment a kedvem az egész dologtól.
A pénz megmaradt, csak most már nincs felcímkézve, hogy ebből lakást kell venni. Azóta is rakok félre, a havi kamatok már közelítenek egy kisebb lakás bérleti díjához, ezzel pedig a lakhatás cél nagyjából teljesülne is, anélkül, hogy saját tulajdonom lenne.
Akkor persze mindent újra kell majd tervezni, amikor családot alapítok, de addig is fölösleges stressznek érzem az ingatlannal való foglalkozást, még ha így ki is maradok az árrobbanás előnyeiből (pl veszek egy garzont, aztán eladom dupla áron).
Ha tehát az eredeti célt nézzük, akkor teljes csőd lett a terv, mert lakásom ugyanúgy nincs, és talán távolabb is kerültem tőle az évek során, mert még csak eszembe sem jut, hogy foglalkozzak vele.
-
#31487
vnorbi
aktív tag
Oppenheimer
#31483
vnorbi
aktív tag
válasz
Oppenheimer
#31483
üzenetére
Az ltp-ben benne van az a kockázat, hogy esetleg nem lakásra lesz a pénz. Ezt mérlegelni kell, és úgy folytatni. Nekem csak egy volt, úgyhogy ez azért nem akkora döntés, mint öt esetében, és mivel 3%-os kamatot ad a bank, az állami támogatás nélkül sem bukó, ezért egyelőre hagyom benn. A szerződésre járó 8 évet kimaxoltam, most már csak a számlavezetést fizetem. A 3% a nyitáskor nagyon gyatrának számított még bankbetéthez képest is, és most megint kezdenek elszállni az állampapír hozamok, úgyhogy át kellene számolnom, hogy mi az az idő, amivel az állami támogatás már nem kompenzálja a piaci kamat elvesztését, és esetleg jobb lenne lemondani róla.
-
#31495
vnorbi
aktív tag
szőröscica
#31492
vnorbi
aktív tag
válasz
szőröscica
#31492
üzenetére
T+1, de számít, hogy értéknap váltás előtt, vagy után vetted. 31-én például délután 2 volt elvileg a vágás, ha az után vetted, akkor az már átcsúszott a mai napra, és csak holnapra várható a megjelenése. Ha előtte vetted, akkor mai dátummal kell neki megjelenni, de azt nem tudom pontosan, hogy ez a tényleges megjelenés mikor történik.
[ Szerkesztve ]
).
Új hozzászólás Aktív témák
PredatorZoli- Vezetékes FEJhallgatók
- Sub-ZeRo: Euro Truck Simulator 2 & American Truck Simulator 1 (esetleg 2 majd, ha lesz) :)
- Mit tehetsz jogilag, ha átvertek, megkárosítottak a Hardveraprón?
- Skoda, VW, Audi, Seat topik
- Vicces képek
- Escape from Tarkov
- koxx: Bloons TD5 - Tower Defense játék
- Milyen belső merevlemezt vegyek?
- Steam Deck
- Musk szerint már jövőre itt vannak a Tesla Optimus humanoid robotok
- További aktív témák...
- Razer Blade 16 2023 (i9 13950HX,RTX 4090 16Gb, 32GB DDR5 5600Mhz, 2x 1TB, 16" Dual UHD+FHD+ MiniLED)
- Lenovo Thinkbook 15 G2 i5-11TH/16Gb/256 Gb SSD/Full Hd
- I7 - GAMER /8700K + VÍZ - Z370 - 16GB DDR4 - 512GB NVME - 4TB HDD -RX 6600/8GB DDR6- 700W - RGB HÁZ
- EVGA 850W BQ 80+ BRONZE
- Banishers Ghosts of New Eden PS5