Új hozzászólás Aktív témák

  • 6030D

    Ármester

    Bükk maraton 2019
    4:30-kor kelés, 3 bringa felcuccolása a kocsinkra szereléssel (E11 Corolla teteje vs 3 bringa 720-800 mm-es kormánnyal-> 2 nyerget kivettünk.), érkezés, check-in, öltözés, bemelegítés, kulacscsere, rajtba állás. Kb középről indultam, jobb lett volna kicsit előbbről, de úgyis az volt a terv, hogy az első órában 165-170 fölé ne menjen a pulzus. Pedelec futamot most előttünk indították 2 perccel, ez jó ötlet volt, mert nem volt kavarodás utána (az elsőt 40 perc után értem utol :) ). Elindultunk, nagyjából eseménytelen volt a hegy tetejéig (13 km/500 m szint) szépen haladtam előre, mindig valaki mögé beálltam, vagy felmentem az előttem lévő csoportra. Jött a lefelé, kis hullámvasúttal, aminek az egyik része a halálfejes lejtő (jelzik a pályán, ha van valami: lefelé 1-2-3 nyíl a lejtő, esetleg felkiáltó jel, meg a halálfej). Ez valami aszfaltozott út lehetett régen, mert a vége is az, de már tele van 10-15 cm sziklával, hordalékkal, ezek között kell veretni lefelé. Minden évben itt hullik ki az emberek jelentős része (jobb esetben) defekttel, most is ahogy elkezdődött a szakasz, már szereltek is az út szélén, kiabáltak habpatronért miegymásért. A szakasz alján látom, hogy tolja egy ismerős, kérdezem kell-e valami, hagyjam, menjek. Sorban mentem el a defektesek mellett, csapattársak is voltak, több olyan ember, aki az első 5-ben szokott lenni. Kiértünk egy fehér köves útra, kocog egy Bringabandás mez, piros bringa, őt is ismerem, ő vezeti az összetettet. Elhaladok, mizu? - Pumpád van? - Van. - Dobd le légyszi'. - Nesze. A defektesekről majd a végén bővebben.*
    Beértünk az első körről, egy hurokban kellett ráfordulni a célkapunál, hallottam, hogy előttem mondják, hogy valaki Master1 10., akkor az nem is vészes. Kifordulunk a mezőről, jön a vasúti sín melletti hirtelen mászás, de szét van túrva, sáros is, meg be is kellett volna gyakorolni, hogy az 1x11-gyel hogy lehetne felmenni, elpörög, leszáll, tol. Utána 50 m gurulás, megint fordulás, elkapar, leszáll, tol (mondjuk itt fejben sem volt az az érzés, hogy tekerni szeretném). Utána eseménytelenül, kb egyedül tekertem. Egy ideig egy srác jött velem, de lassú defektje volt, kérdezte a pumpát, mondtam, hogy már nincs. Egy fehérvári (bringaboltos?) srác jön szemből tolva, ennyi volt?! Ennyi, 2 belső is megadta magát, nincs több... Azt hittem adnak a csomagba szintrajzot, amit fel lehet tenni a vázra, ezért magamnak nem csináltam, így viszont nem tudtam, hogy mi van még a végén, mire kell spórolni. A távot is csak nagyjából tudtam, ezért össze vissza nyomogattam fel-le, a vége felé még egy srácot láttam magam mögött, az adott egy kis erőt, nem is ért be az erdőben. Beértünk a faluba, aszfalton jó vagyok :D , ott már tuti nem ér be, de nyomtam, hátha van még előttem valaki aki fogható. Nem volt, 3 perccel ért be előttem, az 1-1,5 km, az sok. Végén kis rázkódás még a mezőn (hogy utálom az ilyet), finish, speaker megint akkor nincs ott, amikor be kellene mondani, hogy hányadik vagyok. :U
    Evés, ivás, beszélgetés a többiekkel, kinek mi volt, ki hogy törte össze magát (csapattárs, akivel az elmúlt kettőn sprinteltük a végét bekötött sípcsonttal kereste a mentőt, haverom, akivel együtt utaztam arcra esett egy előtte megálló ember miatt, be van dagadva a szeme alatt, oldala fáj).
    Annyira nem vagyok elégedett magammal (bár mindig megkapom, hogy nekem semmi sem jó), 8 perccel mentem rosszabbat, mint tavaly. Bár a pálya vizesebb volt, azért mégis +1 év edzés van benne, meg az új csodabringa, ami tökéletesen teljesített, nem volt kevés sehol. Júliusban kimaradt 2 hét bringa a külföldi nyaralás és egyéb dolgok miatt, futással pótoltam, de a nem megfelelő táplálkozás :U is bőven rontott a dolgokon ebben az időszakban. Ellenben jó volt a frissítésem, nem ment el az erőm, nem volt technikai gondom, nem is hibáztam nagyokat, lábak is jók voltak, ebben nekem ennyi volt. Talán a szokásos, ha a végén nem egyedül kavargok, az adott volna még egy kis löketet, de ez van. Majd egy hónap múlva a Mátrán.

    *defektek: Beértem, majd a barátom(/edzőtársam) is, egymásra néztünk és csak annyit mondtunk: Mitas. Semmi probléma nem volt a gumikkal, az út szélén sem láttam olyat, aki ilyen gumival szerelt volna (mondjuk nem is vagyunk sokan szerintem). Amikor gurultam el a szerelős emberek mellet, mindenki azt nézte, hogy aki halad, milyen gumival megy. Az első ismerős, akit beértem, TL Maxisokkal defektelt el, próbálta pumpálni, de nem lett jó, kitömte avarral, hogy be tudjon jönni szervizelni az első körről, de végül hagyta, és kiszállt. A listavezető srác gondját nem oldotta meg a pumpám, összetettet viszont nem adunk fel, ezért az első kör maradék 12 (!!) km-ét lefutotta karbon talpú spd cipőben, bringát tolva. A rajtzónában nem engedtek neki kerékpárt cserélni, kereket nem tudtak berakni mástól a különböző tengelyek miatt, ezért kicincálták a beragasztott szelepet a felniből, kapott egy belsőt, és azzal tekerte le a második kört, ahol egy másfél órás körön 4 perccel ment gyorsabbat nálam úgy, hogy a szerelés is benne van a köridejében. :) Utána beszélgettünk mi volt: egyrészt a könnyű (~500 g) Speci gumik voltak fent neki, de ki akarta próbálni, milyen alacsonyabb nyomáson, nem jött be. Kérdeztük mi az alacsonyabb nyomás? 1,8 bar, mert amúgy 2,0-2,2-vel megy... Alacsonyabb, mint én, szálkásabb is, szerintem olyan 65 kg körül lehet, és fiatalon dh-zott, most is rohadt gyors a lefeléken. A közös megállapítás is az lett, hogy versenyen fontosabb, hogy körbeérj, mint az, hogy nyerj pár mp-et a jobb tapadáson. Szóval a Mitas gumik ismét jól vizsgáztak, nekem elöl 2 hátul 2,2 bar-ra voltak fújva (80 kg), új gumik, 1 dl/kerék tejjel. Lehetne spórolni 100 g-ot kerekenként másik gumival, de a bringával futkározást inkább meghagyom másnak. ;)

    Merida Big.Nine 6000, Mitas Kratos/Scylla

Új hozzászólás Aktív témák