Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #71562240

    törölt tag

    válasz Lompos48 #42604 üzenetére

    Nyelvészetimagyarság-téma, akit nem érdekel, ne olvassa.

    Vegyük az uráli őshazában kialakult magyar nyelvet "eredeti", azaz primer magyar nyelvnek (amely természetesen már akkor is tele volt "jövevényszavakkal"). A máig kialakult magyar nyelvben maradt néhány tíz "eredeti" finnugor szótő. A "népvándorlásunk" óta eltelt mintegy háromezer évben néhány száz/néhány ezer olyan szótő keletkezett, amely a történelmileg környező és társult nyelvek hatásától függetlenül, "ösztönösen" kialakult a nép ajkán, "magyar" szótőként. (Ezek egy jelentős része olyan tárgyakat, fogalmakat jelöl, amelyek a mai modern életből már kivesztek, tehát már nem használjuk őket.) Az utóbbi mintegy bő két évszázadban (Kazinczy óta) keletkezett néhány száz/néhány ezer olyan szótő, amelyeket szándékos nyelvújításos módszerrel nagyjában-egészében szintén a történelmileg környező és társult nyelvektől függetlenül hoztak létre, ezen szavak egy része meghonosodott, más része nem. A mai magyar nyelv összes többi része, azaz további többtízezer szótő jövevényszó. A "magyar" nyelv szótöveinek több mint 90 százaléka konkrétan jövevényszó.
    Hacsak nem vagy kifejezetten a magyar nyelvészet szakértője (nem vagy), enyhén szólva nem lehetsz biztos benne, hogy amikor egy jövevényszó helyett egy "eredeti" magyar szót ajánlasz, akkor nem ugyanúgy jövevényszót ajánlasz-e helyette. Például nem lehetsz biztos benne, hogy a természetszerű nem ugyanúgy jövevényszó-e, mint a naturalisztikus, csak egy kicsit korábban átvett jövevényszó. Szerintem a természet a legszebb magyar szavaink közé tartozik, és ugyanígy a natúra is.
    Ugyanez a helyzet a mai magyar nép génállományával. A génállományunknak kb. 2-3%-át teszik ki azok az "eredeti" magyar gének, amelyek a másfél-két (a finnugor népekből magyarrá vált) magyar törzs révén elindultak annak idején az uráli őshazából. A (legendák szerint) egymással vérszerződést kötött, a "hétmagyart" alkotó nyolc-nyolc és fél törzsből öt és fél-hat törzs volt török, egy-másfél pedig kabar, kazár, iráni... Nem tudjuk, de valószínűleg hasonlóak lehettek a nyelven belüli arányok is, az egyetlen erre vonatkozó írott forrás szerint a nyolcszázas években a magyarokkal (onogurok, - török név) való tárgyaláshoz a bizánci császárságnak török tolmácsra volt szüksége, és nem véletlenül tartottak minket számon török onogurokként. A hozzád közel élő, a magyarságát (az anyaország háládatlansága ellenére is) oly hévvel őrző erdélyi székelység a tudomány mai állása szerint a török-iráni eszkil törzs népességéből vált "magyar" székellyé, letelepedvén a Kárpát-medence különböző részeiben, de már csak Székelyföldön fennmaradván "törzsként". Arról meg ne is beszéljünk, hogy a mai magyar génállományban kb. tíz százalékot jelent a genetikailag már akkor is igencsak kevert, és "eredeti" magyar génekkel igencsak "alulsúlyozott" magyar honfoglaló eleink génállománya. A te példádból adódóan: őrizzük a magyar Marosvásárhely nevet a román Targu/Tirgu-Mures-sel szemben, de a Marosvásárhely szóösszetételnek is legalább kétharmada jövevényszó a "magyar" nyelvben.
    Nem biztos, hogy hitelesebb, érdemesebb, magyarabb szó a természetes-természetszerű, mint a naturális-naturalisztikus. Aki natúrát mond, valószínűleg ugyanúgy magyarul beszél, mint aki természetet mond. Nyitott nép vagyunk, nyitott nyelv vagyunk legalább háromezer éve, a magyar nyelv jövevényszavakból fejlődött, igencsak nagyrészt. A magyar nép pedig jövevénygénekből. (Az meg más kérdés, hogy a tudomány mai állása szerint az összes mai nyelv az afrikai ősnyelvből alakult ki, és a genetikai Ádám és a mitokondriális Éva leszármazottaiként az összes mai ember egy tőről fakad - kivéve egy picike esetleges keveredést a neandervölgyiekkel.)
    Ennyit mára a hifiről és audiofíliáról... :Y

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák