Új hozzászólás Aktív témák

• #129181 hoffman_ nagyúr Viszlát #58664

  Új Válasz 2019-12-08 01:04:20 #129181

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  hoffman_

  nagyúr

  válasz Viszlát #58664 üzenetére

  The Sunset Limited
  filmklub

  nnnna, visszakerestem, 2012-ben láttam először, most rajtam kívül eső filmválasztás nyomán másodjára. örültem, mert már láttam, szerettem (bár kissé jóval kevesebb rutinnal vágtam neki anno, mint most), és kíváncsi voltam, hogy mi újat fog mutatni. a Birdman-ről szóló szösszented meghozta a kedved azon film újranézéséhez, ilyen aprólékos kivitelezést nem véltem felfedezni és nem is akartam anno, de határozottan kedveltem, azt tudom. többnyire így van ez nálad/veled, kevés dologban nem értünk egyet. így most kifejezetten megragadnám az alkalmat és idéznék a soraidból:

  a The Sunset Limited - több szempontból gondjaim vannak. A legfőbb az az érzékelhető tétovázó topogás, hogy most akkor készítsünk filmfelvételt egy hagyományos értelemben vett kamaradrámáról, vagy készítsünk egy filmet ami hasonlít a színpadon láthatóakhoz. A másik zavaró probléma a folytonosság megoldása egy egészen más struktúrális környezetben mint a színház, nincsenek felvonások, a közbeiktatható betéteket pedig nagyon nehéz úgy megoldani, hogy ne legyen stílusidegen, ezért nem is nagyon szokott sikerülni. De valahogy csak meg kell oldani a tagoltságot, a példaként említett filmben ilyen lett volna a főzés és a folyamatos távozási szándék White részéről, de nagyon erőltetett és nehézkes, majd egy idő után kifejezetten kínosak voltak már Black izzadtságszagú visszatartási próbálkozásai

  az apró részletekre természetesen nem emlékeztem, ebben kimondottan rossz vagyok. viszont, mivel tudtam, hogy mire számítsak, még jobban tudtam koncentrálni a színészek játékára és a nüanszokra, amit ez a film magában hordozott. ezerszer lerágott csont volt a dráma alapgondolata, mégis -általam- keveset látott megvalósításban. a színészválasztás aprólékossága és tudatossága szerintem megkérdőjelezhetetlen. egy ilyen filmet igenis a színészek tesznek le az asztalra, semmint a script vagy a rendező, véleményem szerint. utóbbi persze elengedhetetlen, hogy megfelelő kvalitással rendelkezzen, de egy ilyen páros esetén azt gondolom, hogy a karakterformálás a színész legbelsőbb gondolataiból és akció-reakció készségéből jön össze, ami miatt szükségszerű a jól műküdő kémia és szimpátia. természetesen lehet, hogy tévedek, de el nem tudom képzelni, hogy ez a két ember a vásznon nem akart együtt játszani és nem akarták a véleményüket, világképüket, gondolataikat, Neked, mint Nézőnek a lehető legteljesebb formában átadni. és itt következik az, hogy megcáfolni érzem a soraid: számomra a vontatott és erőltetett mivolt a másodperc tört részéig nem merült fel. egyszerűen természetesnek hatott Mr. Black minden megmozdulása, a visszatartást én nem véltem felfedezni bántó erőszakosságában. kamaradrámát nem láttam, ezt le kell szögezzem, így érdemi összehasonlítási és vélemény-nyilvánítási alapom sajnos nincs - hozzáteszem, tudtommal, ezt a műfajt a színpadon sem szedik szét. egy helyszín, kevés szereplő, adott cselekmény. mint film, a lassúságát nem tudom hátrányának felhozni, a második megtekintés alkalmával még inkább feszülten figyeltem minden egyes mondatukat és rezdülésüket. a mai kor legendái prezentáltak, általuk megformálásra érdemesnek ítélt szerepet, szerintem ez egy kiemelkedő alkotás. tény, hogy nem egy könnyű film-élmény.

  ui.: azért megeszem a kalapom, ha nem volt zseniális fricska Mr. White-tól a kérdés: You think you are your brother's keeper?

  #értékelés

  [ Szerkesztve ]

  "The time you enjoy wasting is not wasted time."

Új hozzászólás Aktív témák