Tapasztalt fejlesztők, kidolgozott univerzum
Hosszú és jobbára zajos PR felhajtás nélküli fejlesztői munka áll a Wildstar mögött. A Carbine Studios 17 alapítója még 2005-ben távozott a Blizzard fejlesztői csapatából. Aztán hat évig nem is nagyon érkezett felőlük hír, azon túl, hogy a NCSOFT felvásárolta az akkor még meg nem nevezett, saját fejlesztésű motorra épülő MMORPG-n dolgzó vállalkozást. A 2011-es Gamescon-on került sor a Wildstar bejelentésére és utána már időnként érkeztek a gameplay videók a világűr egy képzeletbeli szegletében játszódó szerepjátékból.
A játék 2014 júniusi indulását megelőző, (különösen a szűkmarkúan osztogatott kulcsokkal elérhető zárt) beta időszakban már komoly érdeklődés mutatkozott a játék iránt, amibe annó a „bármit csak WOW-ot nem” ars poeticával kezdtek bele a fejlesztők, de első pillantásra mégis ahhoz hasonló lett. Ennek ellenére jóval több volt a pozitív kicsengésű előzetes a klónozást vagy koppintást emlegető fanyalgás így amikor a Gamepod is lehetőséget kapott a hazai forgalmazónak köszönhetően a végleges verzió kipróbálására örömmel vettem át a letöltő kódot is magában foglaló sajtópéldányt. A játék kipróbálása után pedig én is egyet értek azokkal a véleményekkel, ami szerint a hasonlatosság csak a rajzfilmes hangulatú grafikai környezetnek köszönhető és ott nagyjából véget is ér.
Ugyan a technika ördöge komolyan közbe vetette magát, hogy megakadályozza a bemutató elkészítését és a telepítés másnapján hazavágott egy lényeges (és persze költséges) alkatrészt a gépben, de az Asus magyarországi képviseltétől hirtelenjében kölcsön kapott X555LA notebook segített ezen a problémán. Annak ellenére, hogy ez az ultrabook nem első sorban a gamer igényekhez lett optimalizálva, az i5-ös processzor és az NVIDIA 825M GPU páros a játék maximális grafikai beállítások mellett képes futtatni a Wildstar-t. Csak azt sajnálom, hogy mivel játszani csak itthon van időm, csak a család látta milyen elegánsan teszteltem.
Gépigényben persze kompromisszumokkal alább is hajlandó tenni a lécet a Wildstar, bár ha túl sokat engedünk a grafika minőségéből, akkor az már kihatással lehet a játék hangulatára. Márpedig egyértelműen ez az, amiben a Wildstar nagyon erős. A Carbine Studios-nak ugyanis annak ellenére sikerült egy nagyon hihető, átélhető sci-fi mesevilágot teremteniük, hogy nem alapoztak közismert irodalmi vagy filmes franchise-ra. Nagyon kerek kis hátteret hoztak össze az általuk kitalált univerzumnak, saját történelemmel, ami bőséggel megmagyarázza a játékban érvényes szövetségeket és erőviszonyokat. S mindenek felett, ott lebeg az Eldánok eltűnésének nagy misztériuma, aminek felfedését minden játékos erősen reméli, és a lehetőségét egy kérdéssel be is lebegteti a játék. Ráadásul a rajzos látványvilágban jutott hely némi mókára is, ami nem csak élőbbé, de szerethetőbbé is teszi a Wildstar univerzumát.
A galaxis első értelmes lényeinek a hiper-fejlett civilizációt alkotó, de titokzatos körülmények között eltűnt Eldan fajnak legendás bolygóját a Nexust szeretné irányítása alá vonni a nyolc legfejlettebb faj két egymással szemben álló koalíciója. No persze itt nem a puszta bolygó, a terület a lényeg, hanem azok az Eldan titkok, amik felfedezésre várnak és akár a galaxis sorsát is eldönthetik. Mindörökre megszilárdíthatják a Dominion uralmát, vagy olyan előnyhöz juttathatják a Exile-t a lázadók, menekültek és zsoldosok szövetségét, amivel megtörhetik a császár uralmát. Mivel pedig egy egész bolygóról beszélünk, a különféle helyszínek egész sora vár és várhat majd felfedésre, letelepedésre, el- vagy visszafoglalásra a mediterrán ligetektől a zord hegységeken át a kietlen sivatagokig.
Frakciók, fajok, kasztok és hivatások
Játékosként szabadon választható a Birodalom (Dominion) vagy a Számkivetettek (Exile) frakciója, melyekben 4-4 faj képviselteti magát, melyek közül szintén választani kell a játékosnak, és ez a döntése kihatással van a játszható kasztokra. A Birodalom oldalán Cassian fajt választva bármely kasztot lehet játszani. A brutális kinézetű és erejű Draken faj képviselői harcosok, varázshajlítók vagy lesvadászok lehetnek. Az eldánok alkotta mesterséges lények, a Mecharik harcos, lesvadász, szanitéc vagy hadi mérnök kasztba tartozhatnak. A fekete humort és a technológiát nagyra értékelő Cshuák pedig varázshajlítóként, elmemágusként, szanitécként vagy hadi mérnökként szolgálhatják a császárt. A számkivetettek oldalán az ember a jolly-joker, vagyis a bármely kasztban játszható faj. A birodalommal az első találkozás óta hadban álló élő sziklák, a Granokok harcosként, szanitécként vagy hadi mérnökként erősítik az ellenállók sorait. A bolygójukról kimenekített Aurinok a varászhajlító, lesvadász vagy elmemágus kasztot választhatják. Az örök élet elixírjének „kissé” félresikerült kutatása során, hajszál híján kipusztult Mordesh faj képviselői harcosok, lesvadászok, varázshajlítók, szanitécek vagy hadi mérnökként csatlakoznak a szövetséghez, miközben az őket sújtó zombi-vírus ellenszerét kutatják a nexusra telepített alkimista laboratóriumaikban.
Kasztot választani pedig a játékos stílusa alapján érdemes, hiszen ez annak ellenére alapvetően határozza meg a játékbeli lehetőségeit, hogy a szintlépések során, a felszerelési tárgyak megválogatásával van némi lehetőség a karakter kedveltebb, jobban kézre álló képességeinek megerősítésére . Harcos (warrior): Nem meglepő módon a harcra fókuszáló osztály, komoly sebzéseket képesek kiosztani, de elviselni is. Bár távolsági fegyvert is használhatnak, igazán a közelharcban aknázható ki brutalitásuk. Varázshajlító (spellslinger): Szintén harcos kaszt, de itt a távolsági támadáson és a gyorsaságon van a hangsúly. Mágikusan támogatott célzó és sebző képességük rettegett fegyverré teszik „dali pár pisztolyaikat”. Lesvadász (stalker): Eldán eredetű nanotechnológai teszi félelmetes orgyilkossá a remekül rejtőzködő és különleges „karmai” mellett taktikai fegyvereket, aknákat is bevető lesvadászokat. Elmemágus (esper): Hipnopengéjükkel és más fájdalmas illúziókkal távolról képesek komoly sebzést okozni ellenfeleiknek. Ugyanakkor az elmemágusok társaik támogatására, gyógyítására is használhatják speciális képességeiket. Szanitéc (medic): Amellett, hogy igen hatásos gyógyítók, sebeket is okozhatnak az ellenfélnek, mind az elsődleges „fegyverükkel” mind orvosi szondáikat használva. Hadi mérnök (engineer): Sokoldalú kaszt, a berendezések javításán túl komolyan fejleszthetőek harci képességei is. Ugyanakkor sokféle robot előállítására is képessé válnak fejlődésük során, akár még önmagukat és szövetségeseiket gyógyítani képes szerkezetek összeállítására is.
A fajon és kaszton túl még hivatást is kell választani a karakternek, ami nem a képességeire van hatással. A felfedezőknek, katonáknak, tudósoknak és telepeseknek kínált missziók igencsak eltérők lehetnek. A Wildstar fejlesztői ezzel is a változatosságot igyekeztek növelni, ami akár a döntheti is egy játék sikere vagy bukása között. Ráadásul a még a legmegrögzöttebb egykarakteres játékosokat is arra csábítják vele, hogy kedvenc fajuk és kasztjuk képviselőit többféle hivatásban is kipróbálják. Igaz nem tudok szabadulni attól az érzéstől, hogy a játék nem azzal az elsődleges céllal készült, hogy már évek óta az online világokban játszó gamereket csábítson el jól bevált játékuktól. Úgy vélem éppen arra koncentráltak a fejlesztők, hogy egy könnyen használható és sok sikerélményt nyújtó lehetőséget kínáljanak az MMORPG játékokkal csak most ismerkedő játékosgenerációnak.
Játék egy új generációnak?
A könnyű kezelhetőség a játék irányító rendszerére kimondottan abban az esetben igaz, ha a játékos nincs hozzászokva a nézet teljes egészében egérrel törtnő mozgatásához, mert a Wildstar-ban csak a fel-le tekintést vezérelhetjük az egérrel a bal gombot nyomva tartva, jobbra-balra már csak a billentyűzettel a teljes karakterrel forogva tudunk tekintgetni. Amiben mondjuk annyi ráció van, hogy mindig egyértelmű marad hogy a merre van a mozgás előre és hátra iránya, ami adott esetben életmentő lehet egy támadás elkerüléséhez. Én viszont csak hosszú idő alatt tudtam megszokni és megszeretni még mindig nem sikerült ezt az egyelőre nem is módosítható vezérlést. Az viszont egyértelműen sokat segíthet mind a túlélésben mind a sikeres támadásban, hogy a játékos karakterének és az ellenfelek esetében is megjeleníti a támadás hatósugarát. Így nem kell pusztán a mozdulatról felismerni, hogy az ellenfél milyen támadásra készül és az alapján hátrálni vagy oldalra mozdulva megpróbálni kikerülni a sebzést és saját támadásai előtt is könnyebb úgy helyezkedni, hogy minél több ellenségnek minél jobban fájjon.
Arról, hogy sikerélményben se legyen hiánya a játékba belekezdő gamernek már a Nexus körüli pályán keringő anyahajón végrehajtandó betanulós küldetések és missziók során is bőven jutnak a tapasztalati pontok és felszerelési tárgyak, aztán mikor a bolygó felszínére jut (túl legalább az első szintlépésen) a nagyobb léptékű küldetések közben számos apróbb missziót is végrehajthat. Itt jut komoly szerephez a már korábban is emlegetett változatosság, mert a minden kasztnak és hivatásnak egyaránt felajánlott missziók között akadnak olyan tapasztalatszerzésre kétség kívül jól használhatóak mint az egy fajtából adott számú ellenfél legyőzése, de a speciális feladatok segítenek megelőzni ezek unalmát. Ilyenek a hadi mérnök javítós, vagy épp szabotálós feladatai, a tudósok nem a békés bokrétakötögetésről szóló botanikai vagy a telepesek városépítési, javítási missziói.
Arra a kérdésre pedig, hogy fenntartható e a Wildstar havi előfizetéses rendszerben, amiben a Carbine Studios, illetve az NCSOFT üzemeltetni kívánja majd csak jó néhány hónap múlva születik meg a válasz. Játékos szempontból minden esetre biztatónak ígéreteik és üzleti modelljük. Az ígéretek szerint a havi díjért havonta komolyabb mennyiségű új tartalom is érkezik – amiből az elsőt már be is harangozták. Kihívásban elvileg nem lesz hiány, amíg a fejlesztők bírják kreativitással, változatos területeket nyithatnak meg újabb és újabb küldetésekkel és missziókkal.
Az üzleti modell szerint pedig nem feltétlenül szükséges a boltokban kapható 15, 30 vagy 60 napos játékidőt biztosító gamecard-ok megvásárlása, az előfizetés játékon belüli tranzakcióval is megválható. A megoldás kulcsa a C.R.E.D.D., egy speciális tárgy, amit a Wildstar honlapján 16.99 euróért lehet megvásárolni, és a játékban felhasználva 30 nappal meghosszabbítható vele az előfizetés. Ugyanakkor a játékban a C.R.E.D.D. exchange felületen eladni és megvásárolni is lehet a kereslet és kínálat szerint változó árfolyamon, a Wildstar-ban valutaként használt platináért. A sokat játszó, küldetéseket teljesítő vagy farmoló játékosok így megvásárolhatják az előfizetésük meghosszabbítását a Wildstarban megszerezhető anyagi javakért, azoktól a gamerektől akiknek kevesebb idejük jut a játékra, vagy hirtelen nagyobb tőkére van szükségük, viszont nem jelent számukra anyagi megterhelést néhány C.R.E.D.D. beszerzése.
