The Plucky Squire teszt

Bájos külső, dimenziójáró kalandok, hibrid játékmenet – ezzel kecsegtet a Plucky Squire, de a rajzfilmes térváltás vajon elegendő-e az élvezetes játékélményhez?

Üdvözöllek dicső lovag, mutasd meg a dimenzióidat!

A játékok varázsa, hogy új, a valóságban lehetetlen világokba tudnak elrepíteni minket. Hol a múltba, hol fantasy világokba, hol sci-fi univerzumokba – néha pedig szimplán meseszerű, kellemes helyszínekre. Időnként ugyanis pont utóbbira van szükségünk: egy kis kellemes kikapcsolódásra, szellemes hangvételre és vidám hangulatra, extrém kihívások és sok stressz nélkül. A Plucky Squire ezt nyújtja amellett, hogy ötletesen visz metanarratív elemeket játékmenetébe, de párhuzamosan utaztatva minket vissza gyerekkorunkba és akkori fantáziánk világába.


[+]

Jot, a címadó bátor harcos Mojo világának ifjú, víg hőse, aki cimboráival együtt tucatszám legyőzte már a galád Humgrumpot. A gonosz azonban egy mindent megváltoztató igazságra bukkan: mindannyian egy mesekönyvben élnek, ahol Jot mindig is a hős, míg Humgrump örökre ellenfele lesz. Speciális képességekre szert téve a beste lény kirúgja a lapokról figuránkat, akinek így mind a lapok 2D-s, mind a környező valóság 3D-s terepein helyt kell állnia. Az eredmény pedig egy elképesztően bájos és szerethető kaland, aminek legfőbb problémája az, hogy talán túlzottan fogja a játékos kezeit.

[+]

A móka elsősorban egy ügyességi kalandjáték hol síkban, hol térben, minijátékokkal és egyszerűbb logikai fejtörőkkel megtűzdelve. Mindent áthat egy vidám, kedves, szívmelengető hangulat, valamint metanarratív elemek, amik egyedivé és izgalmassá teszik – merthogy ugye a karakterek tudják, hogy eleddig egy mesevilágban éltek. Jottal ki-beugrálhatunk a könyvbe, sőt, kintről akár lapozhatunk is. Van, hogy átrendezhetünk szavakat, így hatva ki a valóságra, miközben társaink csak ámulnak, hogy miféle csodák zajlanak környezetükben. A harcok nem túl bonyolultak, és ugyan lehet a fellelhető kincsekből fejlesztéseket vásárolni, ezek nemigen osztanak vagy szoroznak – általában csak csapkodni és kerülgetni kell a továbbjutás érdekében, a nagy trükkökre nincs szükség. Olyannyira nem, hogy szerintem a játék meglett volna viadalok nélkül is; igaz, akkor a konfliktus ábrázolása lett volna még nehezebb dolog.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Előzmények

  • Neva teszt

    A Gris alkotóinak új játéka ismét egy csodálatos képi világú kalanddal kecsegtet, amiben egy harcost és farkasszerű társát kísérjük útján. Vajon többet is tud a vizuális szépségnél a Neva?

  • Castlevania Dominus Collection teszt

    Az itthon talán kevésbé ismert Nintendo DS-es Castlevania-trió – plusz egy még régebbi bónuszjáték – tér vissza, hogy ezekkel a gyöngyszemekkel hasznos modern funkciókkal kiegészülve játszhassunk.

  • Kena: Bridge of Spirits teszt

    Némi késéssel, de végre Xboxra is befutott a Kena, egy animációs stúdió első, és ennek megfelelően igen látványos videojátéka – szellemekkel, fagólemekkel és durva főellenfelekkel.

  • Mika and the Witch’s Mountain teszt

    Mika, a boszorkánytanonc a futárkodáson keresztül találja meg helyét a világban, mi pedig egy egyszerű, rövid, de bájos kalandban vehetünk részt – seprűn lovagolva.