Szárnyas futárkodás
Napjainkban kisebb reneszánszát éli a cyberpunk stílus, nyilván köszönhetően egy bizonyos szerepjáték közelgő megjelenésének, de mások is sikerrel kóstoltak bele ebbe a sötét, futurisztikus világba. Nemrég ott volt – sőt, következő generációs konzolokon új életre kel – az Observer, töretlen népszerűségnek örvend a Deus Ex, most pedig az Ion Lands jóvoltából konzolokon is tehetünk egy próbát a Cloudpunk című produkcióval, amelyben mintha a Blade Runner repülő autós szekvenciái elevendnének meg, mindez egy felfedezésre épülő kalandjátékban.
A Cloudpunk tulajdonképpen egyetlen éjszaka eseményeit meséli el. A főszereplő Rania, egy belevaló lány, aki akkor este kezdi a munkát a címmel megegyező nevű, nem éppen legális futárszolgálatnál. A feladat csomagok szállítása Nivalis városának egyik pontjáról a másikra, közben pedig számtalan karakterrel ismerkedhetünk meg a disztopikus társadalom minden rétegéből. Igazi konfliktusforrás nincs, ahogy harc, menekülés vagy hasonló intenzív játékmechanikák sem. A játékmenet jobbára annyiból áll, hogy repülő autónkkal (itt HOVA-nak hívják) furikázunk egyik helyről a másikra. Parkolás után gyalogszerrel kell szétnéznünk a többnyire zsebkendőnyi területeken, ahol az NPC-k mellett gyűjtögethető extrákat is találunk – a térkép ezeket jótékonyan jelzi is, nekünk csak az odavezető utat kell kitalálnunk, például felvonók üzemeltetésével, és kisebb logikai feladványok megoldásával.
A városban ilyen, különálló kis „szigetekre" szállhatunk le autónkkal, vagyis nem arról van szó, hogy a teljes játéktér szabadon bejárható. A kis utcákon és sikátorokban a gyűjtögetnivalók mellett más karakterekkel is összefuthatunk. Az árusoknál hasznos holmikat adhatunk-vehetünk, a drogdílereknél pedig módosítókat kaphatunk, például olyan tablettát, amitől gyorsabban szaladunk (néha jól jön), és így tovább. Idővel a járművünkre is megnyílnak fejlesztések, amikkel gyorsabban közlekedhetünk. Főhősünknek pedig saját lakása is van, ide is vehetünk díszítéseket és fejlesztéseket – jelentőségük nincs, de kicsit színesebbé, tartalmasabbá teszik a kalandot.
Ha mindez nem tűnik túl izgalmasnak, az azért van, mert a játék nem is arra épít. A Cloudpunk sokkal inkább egy interaktív stílusgyakorlat, amely a város által teremtett hangulatra, az erős zenei anyagra, és a számtalan párbeszédre épít. Ebben a játékban felfedezni és beszélgetni kell, miközben azért egy nagyobb történetív is kibontakozik: a várost irányító mesterséges intelligencia sötét titkai kerülnek középpontba, mint ahogy a főhős múltja, és a neki munkát adó vállalat háttértörténete is. Rengeteg opcionális párbeszédben vehetünk részt, a térképen jelzett szereplőkkel. Ők többnyire nem küldetéseket adnak, pusztán saját történeteikkel mélyítik tovább a város hangulatát. Apropó párbeszédek: a Cloudpunkban választható magyar felirat, ez pedig jelentősen fokozza az élvezeti értékét!
Technikai értelemben egy nagyon érdekes játékkal van dolgunk. A Cloudpunk voxel grafikát használ, vagyis minden, a főszereplőtől és járműveinktől kezdve a teljes városig, apró kockákból áll. Ez a stílus például a The Touryst-nak elképesztően jól állt, és a technika itt sem vall kudarcot. Közelről mindenen látszik, hogy kockákból van összeillesztve, de az összhatás mégis annyira erős, hogy el lehet veszni benne. Maga a város szenzációsan néz ki – a sötét, esős, neonfényben úszó utcák között repülni maga a cyberpunk esszencia, amit a rendkívül jó soundtrack tesz még hangulatosabbá. Ez a játék legerősebb pontja, és önmagában elviszi a hátán a produkciót, már csak emiatt is érdemes ránézni.
Sajnos itt azt is el kell mondani, hogy a konzolos változatok nem lettek túl acélosak optimalizáció szempontjából. Az általam tesztelt Xbox One X (tehát elvileg legjobb) változat is alacsony képfrissítéssel fut, ráadásul folyamatos képtörés mellett, amitől minden fordulásnál szét akar esni a kép. Konzolon a látótávolság is sokkal alacsonyabb, a távolabbi felhőkarcolók a semmiből jelennek meg a háttérben, ami egy nagyváros esetén, ugye, eléggé feltűnő. Kár érte, és valahol kínos, hogy egy következő generációs konzol fog kelleni a makulátlan teljesítményhez, mert a mostani gépeken ez bizony visszafogja az élvezeti értéket, még ha nem is teszi teljesen tönkre az élményt. A Cloudpunk még így is hangulatos, élvezhető alkotás. Hasonlóan véleményes egyébként a szinkron is. Mindenki a saját hangján beszél, ami nagyon jó, de az összes párbeszéd olyan, mint egy olvasópróba, a természetesség szikrája sincs meg bennük, ráadásul a mondatok mind hosszú szünetek után követik egymást, amitől minden dialógus elnyújtottnak és nyögvenyelősnek hat. Én gyakran megbántam, hogy egyáltalán hozzászóltam egy NPC-hez, mert addig tovább sem tudunk menni, amíg ők be nem fejezik a mondandójukat.
A Cloudpunk egyáltalán nem rossz játék, sőt a népes indie felhozatalban jelenleg az egyik legérdekesebb, leghangulatosabb cím. Nagyon jól visszaadja a Blade Runner hangulatot, vannak benne érdekes szövegek és némi humor is, az erőszakmentes, felfedezős játékmenete pedig, bár önismétlő, üde színfolt a többnyire harcra és kőkemény kihívásra építő produkciók között. Aki ilyen kuriózumra vágyik, vagy csak bemelegítene a „nagy Cyberpunk" érkezése előtt, annak mindenképp ajánlható. De arra is érdemes felkészülni, hogy a konzolos változatok technikailag le vannak maradva, így aki a maximumot szeretné kifacsarni ebből a hangulatból, az lehet, hogy egy decensebb PC-vel jobban jár (vagy megvárja a next-gen konzolokat, amiken valószínűleg sokkal jobban fog futni). Egy nem világrengető, de nagyon érdekes és értékes darab a cyberpunk műfaj palettáján.
Pro:
- nagyon erős cyberpunk hangulat, látvány és zenék;
- korrekt irányítás és felfedezős játékmenet;
- időnként érdekes párbeszédek;
- magyar nyelv.
Kontra:
- hamar önismétlővé válik;
- súlyos teljesítményproblémák konzolokon;
- gyenge szinkronmunka.
60
A Cloudpunk PC-re, PS4-re, Xbox One-ra és Nintendo Switch-re érhető el.
dreampage