A japán kapcsolat
Steins;Gate
Bár az anno Xbox 360-exkluzívnak indult, de e platformon csak japánul megjelent játék hivatalos angol nyelvű PC-s változata már tavaly a boltokba került, mégis meg kell emlékeznünk róla. Egyrészt azért, mert egy nagyszerű, egészen különleges kalandról van szó. Másrészt meg azért, mert a játék PS3- és Vita-változata idén jelenik meg , amit egy iPad-kiadás is követ. (Aki esetleg a mangát vagy az animét ismerné, azok alapulnak a játékon, nem pedig fordítva történt az inspiráció.)
A megannyi vizuális novellától eltérő módon igen komoly témákat is feszegető, abszolút nem a romantikázásról vagy háremépítésről szóló Steins;Gate már csak azért is új élmény lesz, mert ez a stílus szinte ismeretlen Japánon kívül. A nem csak az akciót, de a tárgyhasználatot, a logikai feladatokat is nélkülöző programban a történet végigkövetése és a megfelelő döntések meghozatal lesz a feladatunk, no meg a sok karakter hozzánk való viszonyának a befolyásolása. Az elsősorban az időutazásról és a végzettel, eleve elrendeltetéssel kapcsolatos filozófiákat boncolgató játéknak összesen hatféle végkimenetele lehet, így elég sok időbe beletelik, míg mindent felderítünk, amit a játék kínál.
Psycho;Pass: Mandatory Happiness
Az Xbox One nem sok Japánban készülő exkluzív játékot tud felmutatni, de a Psycho;Pass anime alapján készülő játék ilyen – ráadásul, épp a tévésorozat sikere miatt angolul is megjelenik. Az érdekes módon Makoto Asada (a Cave egyik fő designere volt, néhány DoDonPachi, az Espgaluda 2 és a nagyszerű Mushihime-sama Futari fejlesztésének vezetője) által irányított Mages Division 8 stúdió azonban nem egy szimpla vizuális novellán dolgozik, a Kinectet és a Smart Glasst (a tableteken elérhető Xbox One társ-applikáció) is használni fogja az új program.
A nagyjából a cyberpunk thriller kategóriába begyömöszölhető anime első hat része szolgáltatja a hátteret a játéknak, de a sorozatban látottak tényleg csak háttérként jelennek meg. A játék ugyanis új, teljesen eredeti főszereplőket használ (egy hölgy és egy úr között kell választani a játék elején), így a nyomozás megoldása során nem lesz segítségünkre az anime-néző múlt. A Tokyo Game Show-n kipróbált demóban egyrészt megkaptam a szokásos vizuális novella "játékmenetet", ennél azonban jóval több volt a játék. A kipróbálható tablet ugyanis minduntalan megelevenedett, egyszer ujjlenyomat-olvasóvá vált, máskor üzenetrögzítőként, vagy hangszóróként működött. Én általában nemigen kedvelem az ilyen extra dolgokat, de egy vizuális novella annyira felületes játékmenetet kínál, hogy ezek üdítően feldobták a szövegolvasást (már amennyiben a sok bonyolult kanjival való birkózásomat ennek lehet hívni). Néha az amúgy teljesen elhanyagolt Kinect is szóhoz jutott, a demóban egyszer integetni kellett valakinek, vagy meghajolni, amikor egy feljebbvalónkkal találkoztunk. Az biztos, hogy nem lesz tömegjáték, de aki vevő az elborult japán dolgokra, az csapjon le rá!
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
