Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • PROTRON

    addikt

    válasz 313313 #6234 üzenetére

    Jelezni hogy minden extra óráért amit az orális minősítésű munkáért végzel, egy extra üveg pálinka dukál.
    1-2 hét alatt összejön egy szeszesital bolt készlete. :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz tyielow #6248 üzenetére

    Az mkh 1eres vezetékként csak 1xes szigetelésű, én azért azt nem vinném csövezés nélkül.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz tepenzed #6263 üzenetére

    Van másik áramvédő-kapcsoló is az épületben?
    Mert inkább az a fura hogy csak 1 lámpa-kör nem világított, elvileg ez a betápláláson van, tehát mindent áramtalanítania kellett volna. Esetleg a 2 bal szélső lehet hogy 1-1 hűtő vagy valami egyéb, de a többi dugalj világítás elvileg mind az ÁVK-ról kéne hogy kapja a tápot.

    Amúgy jó ötlet a hibakeresés első lépéseként megnézni melyik áramkör lehet a ludas.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz tepenzed #6273 üzenetére

    Jól látod, valszeg azok mind kültéri áramkörök.
    Ha tippelek, akkor a felső 3-ból a vezeték beérkezik a kismegszakítókra(ott van egy "gyűjtősínezés", majd onnan egyből párhuzamosan megy tovább a házba, így a házba menő táp megkerüli ezeket a megszakítókat, mert a házban úgy is van rajta túláramvédelem a másik kiselolsztóban.

    #6274 Blackmate
    A profi szakinak ezért fizetsz 3x-os bért, mert 2 óra alatt úgy elköti, hogy mindent egyből beazonosítva köt be a megfelelő megszakítókba és a nulla földet úgy kötözi fel hogy egyértelmű lesz melyik melyik fázis vezetővel van együtt. ;)

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz q13579 #6283 üzenetére

    Szívesen válaszolok és az pedig a következő:
    a fenti esetleírásnál jobban nem tudom elmagyarázni, a legegyszerűbb ha elkezded felrajzolni a fenti esetet, tehát:
    adott egy társasház, ahol a méretlen közös fővezeték még nem került felújításra, 50 éves 4 vezetős rendszer épült ki a főelosztótól az emeletekre. Persze a főelosztóban le van földelve, de az emeletekre nem megy fel szeparált földelő vezető, csak PEN, közös nulla-föld.
    Erről megy be a lakások kiselosztójába a nulla sínre a leágazó vezeték és itt történik meg a "szeparáció" az ÁVK előtt, ahonnan van átkötés a földelő sínre. Ugye mindenkinek az a feltételezése hogy nem tud csak a bejövő "PEN" elvágódni, hisz a csőben összetekerődik a fázisokkal, ha elflexelik a lakáshoz leágazó PEN-t, akkor a leágazó fázisokat is el kéne hogy flexeljék...csak hát hát furcsa szó az a kéne, sok mindent kéne ami még sincs egészen úgy..
    És innentől kell rajzolnod, alaposan olvasd el az esetet, minden lényeget beleírtam.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Gézengúz #6289 üzenetére

    Ilyet itt nem javasolhatunk, mert ugyan "kicsinek" tűnik, de hivatalosan akkor is szerződésszegésnek minősül.
    Egyébként sokan hiszik hogy fixek az időpontok.
    De jelzem, nem azért van mindennap fent a nap 10 órakor, mert az illető 10-kor szokott felébredni. :P

    Központilag monitorozzák a napi terhelési görbét, mellette persze igyekeznek a saját szabályzatuk szerinte mindenkit egységesen ellátni hogy reggel is mindenkinek jusson meleg víz zuhanyhoz, meg azért napközben is legyen mosogatáshoz.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 313313 #6306 üzenetére

    Gondolom azért nem akarja minden alkalommal bővítést kérni, mert ha folyamatosan változnak a szabályok, lehet hogy valamikor nem fog megfelelni és ismét több százezres mérőhelyi munkát kéne kicsengetni...

    Sejteni lehetett...éveken át semmit sem ellenőriztek belőle, simán cserélgették az emberek a klímákat és telepítettek fel 1 helyett 3-4et bejelentés nélkül.
    Hozzáteszem ha egyszer a hálózat elbírja (hisz nem oldott le a szerződött kismegszakító), másra nem használja, csak a feltételeknek egyenként elege tevő berendezésekhez, akkor kicsit fura ez a bekeményítés a kötbérekkel.
    Hisz ha épp 1 nappal az ellenőrzés előtt garanciálisan cserélték a kültérit mert hibás volt, már más a széria szám, aztán kapja az ember egy ilyen miatt a büntetést? Mikor ugyanaz a típus?
    Mert ugye a szériaszámot is kéri az EON, szal ennyi erővel nem csak a típust nézhetik...

    Cudar világ jön.

    De azt megértem hogy a belső szerelést lecsekkolják hogy télen nem kapcsolja-e a rá a fél lakást a "H" tarifára a delikvens.
    Elvégre azt korábban senki sem ellenőrizte hogy az egyébként maximális turbó alatt 6-8A terhelésű split klíma esetén miért kér az ügyfél 32A-t. A maradékról meg simán el lehet látni egy kisebb lakást, aztán télen szépen lehet spórolni. :D

    Mondjuk az én Fuji 12LTCA egységem adatlapján az szerepel hogy turbó alatt max 10,5 A-t kérhet, így a gyártói elvárás a 16A kismegszakító, szal én be vagyok védve a 16A-es "H" tarifa igénylésemmel.

    De az továbbra sem világos, hogy ahol nem falon kívül megerősített mechanikai védelmű védőcsőben viszik a mért vezetéket közvetlenül az elosztótól a klímáig, ott hogyan lehet 100%-ig bebiztosítani egy ilyen ellenőrzést.
    Nyilván nem fog felmászni az EON-os a klímához hogy lekösse és rákössön az áramtalanított vezetékre egy hangfrekvenciás csipogtatót hogy végig kövesse a falban van-e valahol elvakolt kötésdoboz mágneskapcsolóval...

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 313313 #6311 üzenetére

    Mivel az általános igénybejelentőn nem az szerepel hogy "2 db klímára kérem a H tarifát" hanem hogy fázisonként hány ampert kérek hosszabbított vezérlési idejű tarifára, így igazából az a kérdés hogy a változott ellenőrzési (mert régebben nem érdekelte őket) metódusban nálatok ezzel van-e teendő.
    Tehát a klíma(vagy hőszivattyú) adatlapján
    max terhelés: 1 fázis 14 A
    gyártó által megkövetelt túláramvédelem: 16A

    De én az igénybejelentőn 32A-t kérek "H" tarifára
    Eddig én nem találkoztam ilyen téren visszadobott igénybejelentéssel, tehát amennyire én tudom lazán bekötik a szabványos mérőhelybe az igénybejelentőbe foglalt kismegszakítót, ha a műszaki feltételek adottak, nem nézik hogy a klíma kevesebbet kér.

    Szóval a kérdés hogy a teljesítményt Ti utólag ellenőrzitek-e?
    Tehát ha valaki látványosan több ampert kért mint ami a leadott klíma adatlapján szerepel(mert jövőben átépítés nélkül akar bővíteni), de jelenleg tényleg csak azt az 1 db klímát telepítette(tehát bekötési oldalról stimmel és a leadott típus adatok is stimmelnek, csak lehetősége van több amperre), olyankor is "hiba"-ként kerül felírásra?

    Ez azért is érdekes, mert az igénybejelentőre klíma adatlapokon szereplő kismegszakító értékeket összegezve kéne írni, de a klímák annál jóval kevesebbet kérnek.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Atomgeszi #6319 üzenetére

    Lehet szenvedős, de az első rögzítéshez villanyszerelésnél gipsz a jó. Később szerelés során kaphat véletlen mechanikai igénybevételt.
    Utána már mehet hab vagy akár rendes falazás is.
    A hézagokba egyébként tégladarabokat is szotunk gipszelni, így kevesebb gipsz kell és a téglához való kötés is erősebbé teszi.
    Legalább is mérőhelyeknél így szoktuk.

    A klímás csövezésnél direkt ragasztóhabot szoktak alkalmazni (nem sima purhabot) és nem gipszelnek mivel ott pont nem a 100%-os mechanikai behatásokal szembeni rögzítés a lényeg, hanem inkább csak a hézag feltöltés.
    De ugyanaz a hab itt is jó lesz a gipszes rögzítési pontok közötti szakaszokon kitöltésre.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Atomgeszi #6322 üzenetére

    Szerintem az első rögzítés alkalmával pár ponton (pl sarkok) sima gipszel csináld, hogy ha kell kicsit mozgatni rajta legyen időd.
    Aztán ha megkötött eléggé hogy ne tudjon elmozdulni a gipsz csapatástól, mehet körbe telibe homokkal kevert gipsz hogy hamarabb és erősebben megkössön.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz WiZARD #6331 üzenetére

    Igazából a kismegszakító a kábelt védi a tartós túlterhelés, valamint zárlat (pl flexel elvágod) miatti leégéstől:
    milyen kábel megy a fűtőszálhoz?
    Mert 3x32 amper után legalább 5x6-os kábelt kéne kötni ha levegőben is több métert halad.
    De a fenti terheléshez szerintem 5x2,5-öt húztatok ki (amúgy jobb lenne 5x4-es) amihez meg valamikor tényleg bekéne szerezni kisebb megszakítót.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz WiZARD #6333 üzenetére

    Az teljesen világos hogy a fűtőszálban kontrollál körülmények között szeretnél bizonyos hőfokot, a belső vezetékezése olyan amilyenre gyártották.
    Viszont máshol nem szeretnél kontrollálatlan hőfejlődést. ;)
    Ha csak 3méter, akkor simán mehet 4essel is, csak cseréld le a kismegszakítót.
    Matematikailag a 11,7A-re kisebb vezeték is elegendő, de ez fűtési kör, ott mindig túl kell méretezni biztonság miatt.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz WiZARD #6335 üzenetére

    Egyes mérnökök szeretnek veszélyesen élni. ;)
    Mármint kockázatatni a saját kamarai engedélyüket...ja várjál csak, ha a külföldön gyártott cucc felgyújtja a lakást, akkor mennyit is ért az adott mérnöki felelősség vállalás? Költői kérdés :D

    Az 1,5-ös vezeték papíron elbírja az adatlap szerinti áramokat, de kisebb meghibásodás esetén nincs benne tartalék.
    Pl itt a topicban is írtam már, volt egy esetünk egy 1 fázisú 11-13A-t igénylő ételmelegítővel egy menzán. Emiatt 3x2,5-ös gumikábele van.
    Folyton levágta a 3x16A kismegszakítóval kobinált Fi relét (4 db ételmelegítő jár 1 db 5x2,5-ös áramkörről).
    Kiderült hogy a dugalj amibe bele volt dugva, na ott volt szarráégve a nulla, de nem volt szakadás, szal működött.
    Emiatt érintethetetlenül tűz forró volt a bedugott kábel és meg is lágyult, még egyszer ez gumikábel.
    Holott a lakatfogós mérés szerint nem lépte túl a 13A-t. Csak a lakatfogó működési korlátai miatt nem jelzett mindent és a tényleges össz. terhelés miatt hoszabb 10-30 perces sessiont követően levágódott a 16A kismegszakító.
    Előtte 5 éven át úgy használták hogy 3x32A-es kismegszakítóra kötötték ahelyett hogy megvizsgálták volna hogy miért veri le a kisebbeket.
    Mindennap a tűzveszéllyel játszottak, de ugye konyhában nedves a környezet, így pont a határra visszahűlt a kábel és nem lett tűz.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz tepenzed #6337 üzenetére

    Szia,

    Látatlanban az első dolog ami eszembe jut hogy a Fi relé nulla-föld összeérintésekor(legyen az az álmennyezet fém kerete, vasbeton födém beton anyaga, rendes földelő vezeték a kézfejeden keresztül, etc...) le kell hogy verjen.
    Hiszen "hiba van a hálózaton", szivárog az áram a nulláról a föld irányába.
    Kiesik az egyensúlyból(nem = nullával) a Fi relé betáp és az elmenő oldalán az egyes vezetéken átfolyó áramok által ellentétes irányban keltett mágneses fluxus valójában ezt figyeli a Fi relé, hogy a 0-hoz képest van-e 30 mA-nyi hiba.
    Ez akkor még inkább igaz, ha a hálózat terhelés alatt van, mert a többi lámpa és egyéb fogyasztók be vannak kapcsolva, tehát a fázison befolyik nagyobb mennyiségű áram ahhoz képest mint amikor terheletlen a vezetékhálózat.

    Ettől még azért jó lenne ha szakmabeli is azért körbetudna nézni, mert sose lehet tudni.
    De 1-2 ilyen eset után mindenki megtanulja óvatosan tekergetni a nulla vezetéket amikor

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Blackmate #6342 üzenetére

    Tudnád kicsit pontosabban specifikálni?
    Milyen a térkő alatti réteg, amibe belekerült gondolom a fűtőszál, milyen "szorosan", a reklám szerinthez képest lassabban fűti-e fel?
    Tényleg csak érdekel, még nem kellett ilyennel foglalkoznom, csak egyik társasháznál a hegyen kérték hogy bővítsünk nekik a közösségi mérőn, mert a meredek hegyoldalon az udvaron lévő aszfalt burkolat téli fűtése levágta a 3x25A-t...volt vagy 30 méter a távolság a kapuig..

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Blackmate #6346 üzenetére

    Majd ha téma lesz nálam (ha lesz egyáltalán házam, jobb szeretem a lakásokat), körbenézek hogy milyen hőszigetelő megoldások vannak az egész alá, hogy a hasznos hőből először minél több inkább a fagyott felső felületet támadja. :)
    Nézem hogy egyikőtök keresztbe, másik hosszában húzta végig, akkor már csak a sűrítés maradt mint kipróbálható lehetőség, mert azt látom hogy térkőnél max 8 cm-es hézagot írnak mint telepítési utasítás.

    Ha tényleg 10 perc alatt használhatóvá teszi a felhajtót, akkor nem sok érte alkalmanként 22-50 forint, de ha kell neki 1 óra, akkor már szépen fog pörögni a piaci áras áram, kivéve ha valaki szaldóban tudott maradni. :)

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz sambenez #6357 üzenetére

    Jéé, előző este van szabad 2 perced beállítani a timert, mert tudod hogy nagyjából mikor kell indulnod másnap reggel? Itt mindenki időmilliomos? : O
    Bezzeg az én időmben még szögletes kerekeken gurultunk...

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz sambenez #6360 üzenetére

    Persze hogy nem érdekel hogy le lesz-e fagyva ha egyszer nem érdekel a fogyasztása, akkor nem fogok azzal bajlódni hogy most épp fél órát feleslegesen járt-e.
    Egyszerűen fix hőmérséklet érték alatt a beállított idő intervallumban adja ki a feszt. Aztán 1 hétig mérem a fogyasztását és ha sok a tárcának, akkor megnézem hogyan lehet okosítani és hogy ár-érték arányban milyen jó megoldás van, mert lehet a 100-ezres kütyü 100% hogy csak akkor kapcsolgat ha tényleg szükség van rá, de ha havonta spórolok 2 ezer hufot, akkor egy élet mire visszajön az ára...

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz tetrix #6376 üzenetére

    Más lakásokban nincs probléma?
    Ha jelented a szolgáltatónak, akkor nekik nincs mérlegelési lehetőségük, minden ami nem 0 V esetben az egész társasházat lekapcsolják!!!
    Ilyenkor addig nem lesz áram a társasházban, amíg egy felülvizsgáló ki nem ad jegyzőkönyvet arról, hogy MINDEN lakásban az utolsó dugaljig rendben van az áramütés elleni védelem. Szal ha valakinél nincs minden rendben, akkor neki meg kell csináltatnia, addig sehol nem lesz áram.

    Sok helyen találkozunk olcsó, gagyi bojlerekkel, meg darálós WC-kel, ahol amíg azok be vannak kötve, de épp nem terhelik a hálózatot(pl bojler nem fűt, csak készenlétben van) addig ilyen 110V alatti fesz érték jelenik meg a föld-nulla között. Amint rákapcsol az 1kW fűtőszál, leesik 0-ra a fesz.
    Pl a fázison átfolyó áram által a vele azonos védőcsőben szorosan vezetett másik vezetéken indukálódó feszültség, valamint a gagyibb bojlerek belső elrendezése okozhatja.
    Tehát elképzelhető hogy nincs veszély, ezért nem kéne zaklatni a szolgáltatót.

    De az is lehet hogy a társasház földelésével is van némi gond.

    Ugyanígy indukálódhat a másik 2 db, egyébként feszmentes vezetéken is feszültség.
    Ha viszont tényleg 3 fázisú a rendszer és még sem érkezik meg a 230 a barna-szürke vezetékek esetében, akkor ott nulla sérülés-szakadás is elképzelhető.
    Megint nem szolgáltatói problémakör, hanem társasház vagy a végfelhasználó kezelésében álló vezetékeken kell hibát keresni.

    Szal szerintem hívnotok kéne egy villanyszerelőt aki rendesen feltárja a különböző hibalehetőségeket.
    Sajna nem mindenki látja át kellő szinten a lehetőségeket, szóval ne az első gyorsszogálatos legyen kihívva, mert nem biztos hogy van elég gyakorlati tapasztalata ezen típusú hiba esetén...

    #6377 N.otorious

    A kérdés hogy tényleg be vannak-e a kötve a másik 2 fázisok, mert sokszor csak behúzzák őket(hogy később be lehessen kötni), de nem kötik be a betápot, vagy azonos fázisra kötik.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Atomgeszi #6385 üzenetére

    A LAN kábel arra is jó egyébként, hogy hátha később olcsóbbak lesznek a teljesítménymonitorozáshoz szükséges berendezések, így pl nem minden esetben kellene teljesítménybővítést kifizetni, ha betudod szabályozni hogy csak akkor töltsön az autó, ha épp van neki szabad kapacitás a táphálózaton.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz E.Kaufmann #6395 üzenetére

    Elsőre azt akartam írni hogy minek bántani ha van Fi relé, de aztán megnéztem hogy a "DZL" típus az "XBS" márkát jelöli, amiről nem vagyunk túl jó véleménnyel.

    Sok helyen találkoztunk azzal hogy hamis biztonság érzetet adott, hiba mellett sem oldott le.

    Első lépésként tényleg egy minőségibb, legalább Schneider, Legrand vagy Schrack márkájúra kéne cserélni.
    Ezekből már a belépő kategóriák is megbízhatóak, de ha 1-el felette vásárolsz az már biztosan.
    Tehát ezeknél hiba esetén mindig le fog oldani, de lehet hogy túl érzékeny és ha nincs valós életveszély akkor is leold, ezt ki kell próbálni nálatok eléri-e a hibaküszöböt az a kevéske szivárgás, mert tökéletes hálózat nem létezik.

    Kell neked tehát 1db 3+P, 63A (mivel nem ismerem a teljes hálózatodat) 30mA (0,03A), "A" típusú. De jobb ha villanyszerelő köti be, mert az egy dolog hogy Te is megtudnád csinálni, de a saját szerelése után köteles ellenőrzést végezni és ha számlát kérsz, akkor garanciát is kell vállalnia.

    Ha ez sem jön be, akkor lehetne csak azt az 1 kört külön 1 fázisú Fi relére rakni a nulla vezetékével együtt, hátha külön kezelve nem éri el a hiba küszöböt az egyébként nem életveszélyes szituáció.

    Ha ez sem jön be, akkor jöhet drágább kategóriából választás.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz bohoc71 #6403 üzenetére

    Ilyenkor a pontosabb ha felmész az eon.hu-ra, kikeresed hogy melyik régióban vagy és hogy ott hova kell beküldeni a "Teljesítménybővítés igénybejelentés kisfeszültségen" nyomtatványt, a főoldalon a letölthető nyomtatványoknál kell leszűrni a teljesítménynövelésre.
    "Igénybejelentő" személye mindig a tényleges felhasználó, meghatalmazás esetén is az eredeti felhasználó az igénybejelentő, nem a meghatalmazott.

    Az hogy elindítasz egy igénybejelentőt még nem jelenti automatikusan hogy végig is kell csinálni. Magánszemélyként is elindíthatod, nem kötelező hogy a regisztrált szerelő indítsa el.
    Azt azért pontosan bele kell írni hogy jelenleg légvezeték vagy földkábeles a bekötésed és hogy a jövőben melyiket szeretnéd. Ha cserélni kell a földkábeles drágább és több idő megszervezni.

    Aztán területtől függően 1-2-8-10 héten belül küldenek a megjelölt email címedre egy válaszlevelet, benne egy "Műszaki-gazdasági tájékoztató" (röviden MGT)doksival, amihez a jelszó a felhasználó születési dátuma.

    Ebben leírják az első oldal alján hogy pusztán amperenként kell-e fizetned a Te esetedben és ha igen összesen mennyit kérnek, meg még megtippelik hogy ha kábelcsere kell, akkor az mennyibe fog kerülni.
    Figyelem amit itt leírnak, az a regisztrált szerelő mérőhely szabványosítás költségén FELÜLI összeg!!!
    Ami az MGT-ben szerepel azt a hálózati cégnek kell kifizetni, nem a regisztrált szerelődnek.

    Nálam pl Budapest belváros lakás, volt nappali 1x25A-em, kértem nappalira bővítést 1x32A-re, meg "H" tarifa bekötést 1x16A-re és csak 1x kiszállási díjat kértek 13,5k forint értékben. Ha amperenként kérnek, akkor az a 32A feletti részre él asszem br. 5k/amper.
    Tehát pl a Te esetedben 80k körülről indulhat ha kérnek.

    Ha aláírod és emailben válaszlevélben visszaküldöd nekik, akkor hivatalosan elfogadtad és 1 éved van a mérőhelyi munkát az általad felkeresett regisztrált szerelővel megcsináltatni.

    Ha nem tettszik az összeg, nem küldöd vissza 3 hónapon belül, akkor törlik a folyamatot.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz dzsampi #6406 üzenetére

    Amennyire tudom a szárítógépek általában nem terhelnek 9A-el, max 6-8 között pár percig, a többi időben 4-5.
    Szerk: visszavonom, ránéztem egyre és az épp 2700W-ot, azaz kb 12A-t ír. Pontos típusra keress rá és nézd meg annak a gyártói adatlapját, a max "Teljesítmény/Power" oszd el 230-al.
    A 9A az ahogy írják 2000W alatti érték esetén működhet.

    Viszont mivel egy szárítógépben belül fém dob van, mindenképp fontos lenne földelt dugaljba dugni.
    Nem a folyosóra fog kerülni a szárítógép?
    Mert akkor viszonylag olcsó megoldás lehetne, hogy a bejáratnál lévő elosztóban kialakítani egy új leágazást földeléssel, arról a megszakítóról amiről az a dugalj jár ahová eleve bedugnád.
    Erre az új leágazásra az elosztónál felrakni egy lengő dugaljat és abba egy 10 méteres hosszabbítót amit elviszel a szárítógépig.
    Így tovább költözéskor gyakorlatilag mindent tovább tudnál vinni ha tényleg ennyire segg a főbérlő.
    Viszont az elosztóban való turkáláshoz jobb lenne villanyszerelő havert áthívni.

    Van ÁVK / Fi relé egyáltalán abban az elosztóban? Ha nincs akkor legalább erre az új leágazásra be kéne rakni egyet, mert a földelés önmagában csak a veszélyhelyzetek egy részével szemben véd, a Fi relé tovább csökkenti a kockázatokat.
    Jó lenne az egész lakást Fi relével védeni, de nem minden régi hálózaton marad bekapcsolva a Fi relé, van hogy az alapból régi hálózat miatt folyton leold.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz tothjozsi96 #6428 üzenetére

    "A szárítógép nem nagy fogyasztó, nem is értem miért kérdezte meg bárki is a fogyasztását."

    Ez echte veszélyes megszólalás, mert Te maga is írod később egy másik felvetésre hogy

    "Amit a srác linkelt az hőszivattyús, ez meg egy régebbi, kondenzációs gép."

    Tehát az első visszakérdéseknél amik a legelső #6406-(!!4!!4)os hozzászólásra születtek és amiket nagy dirrel-durral lefikáztál, még senki sem tudhatta hogy milyen technológiájú gép és mint látod vannak 2700W-os gépek is forgalomban.

    Nem fogalmaznék olyan erősen hogy nem a Te topikod, de az is igaz hogy ahogyan Te elsőre reagáltál ezzel a "nem is értem miért kérdezte bárki is" szöveggel, az maga volt a kiáltás a masszív letorkollásért.
    Ha a kérdező nem linkeli a tényleges adatlapot vagy típust, akkor mindig is meg kell kérdezni hogy biztosan jó tanács szülessen.
    Az hogy a kérdező utána belinkelte egy boltnak a prospektusát, nem elegendő, mert nem a gyártói adatlap lett belinkelte, a boltok mindig fenn tartják a jogot a tévedésre.

    Az hogy más rákeres az adatlapra és megtalálja a házifeladatot, az a másiknak az idejébe kerül.

    BTW mint láthatod én is úgy emlékeztem hogy 4-5A-nél többre nem lesz szüksége, de elbizonytalanítottak a jelenleg fogalomban lévő gépek.
    És még annyit is hozzátennék hogy a hsz-eidben kevered a fogyasztást a terheléssel. Nem az a lényeg hogy hány kWh-t ír a gyártó, hanem hogy maximális terhelésnél adott pillanatban mennyi a max teljesítmény igény ami a kismegszakítón átfolyik, nehogy levágjon.

    #6410 dzsampi
    Azért megtennéd hogy befotózod azt az elosztót? Nem minden Fi relé ami annak látszik. ;)

    A földelés és Fi relé együttes értelme:
    hogyha a gépen belül bármi hiba keletkezik pl 1millióból 1x a forgás miatti rezgésektől kicsúszik a betápláló fázis vagy épp nulla vezető és hozzáér a belső fém dobhoz amiben a ruhák vannak, feszültség alá kerülhet a dob.
    Amikor kiveszed a ruhát, hiába kapcsolod ki a gépet mivel a hiba a kikapcsoló gomb előtti, így a dob még mindig feszültség alatt van. Ilyenkor ha például(de nem kizárólag) két kézzel két oldalról megfogod, párhuzamosan belekerülsz a hálózatra és megrázhat az áram. Pl papucsban vagy.
    Mivel a testedből kilépve az áram a nulla vezetéken keresztül visszajut a Fi reléhez, az nem fog levágni, hisz a hálózat egy eleme vagy amin keresztül megy az áram és a Fi relé nem esik ki az egyensúlyi állapotából.
    Ezért kell a földelő vezető az elosztótól behúzni az adott dugaljig, mert ugyanebben a szituációban a dugvillán keresztül a fém dob be van kötve a földelésbe.
    Tehát egy nulla vagy fázis vezető hiba esetén az áram a földelő vezetőn keresztül távozik, ami hibát a Fi relé érzékel és megszakít.

    De persze ez csak az egyik hiba lehetőség, sokféle lehet még, pl beázhat a víztől maga a kötési pont, ott is csak akkor vág le biztosan a Fi relé ha végig van húzva földelés. Egyébként 50-50% hogy eléri-e a szivárgó áram a hibahatárt.

    Ezért javasoltam hogy az elosztónál azt az 1 db kismegszakítóról indított fázis és persze kikeresni a hozzá tartozó nulla vezetőre + új földelő vezető a fő földelő sínről rá lehet kötni egy dugvillát, aztán kihúzni egy 10m-es hosszabbítót a szárító-mosogatógéphez.
    Aztán kiköltözéskor gyakorlatilag mindent tovább tudtok vinni magatokkal, már csak az egyebeket kell megoldani hogy ne akadályozzon a napi életvitelben.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    Direkt a dupla hsz.
    Mivel általában mérnökként dolgozom, néha besegítek a céges nagyobb kivitelezésekbe, elosztó szerelésekbe, fővezeték munkálatokba, így sose kellett még magamnak átalakítanom régi 4 db T8-60 cm 18W-os neon-fénycsöves armatúrát LED csövesre.
    Mindig csak kollégák mondták milyen egyszerű, de eljött ez is, ez a fajta [link]
    Eredeti kiépítésben a bekötési ponton ott egy kondi, amiről van leágaztatva a 2 neononként 1-1 trafó csak a fázison, innen nézve pedig sorba vannak kötve a foglalatok. Ha jól vettem ki az egyik gyújtós valójában a nulla irányból van sorba kötve nem is a fázisból.

    Na most mikor felmásztam, akkor derült ki hogy előzőleg már LED csövekkel szerelte valaki és az ahhoz kapott startert alkalmazta, de egyébként semmit sem kötött át az eredeti kialakításból.
    Engem már úgy kértek meg a cserére, hogy ezek a LED csövek villódzanak bizonyos esetekben felkapcsoláskor, ilyenkor mindig még1x le-felkapcsolják. Továbbá minden második halványabban világít.

    Azt hittem hogy a kondi és a trafó okozza, de amikor ezeket megkerültem mert ugye LED csövek saját trafóval vannak szerelve, így 230-ra kötjük, azután is villódznak.
    Jól gondolom hogy továbbra is a soros bekötés és a 0,25-ös vezeték együttes eredménye miatt villódzanak?

    Igazából csak azért érdekel hogy legközelebb mire figyeljek. Itt most teljes csere lesz végig játszva ahol mindegyik át vezetékezem párhuzamos bekötésre, 2-vel már végeztem ott az új LED-ek nem villódznak.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz FlashLed #6434 üzenetére

    A védőcső elfúrás ellen ugyan nem ad valós mechanikai védelmet, de legalább egy hajszálnyi esélyt ad arra hogy odébb lökje zárlat nélkül a vezetéket. Ha csak el van vakolva abból szép zárlatok lehetnek, mert x év múlva senki se fogja tudni mi hol megy.

    A vezetékek szigetelésén keresztül is mindenképp szivárog valamennyi áram, ha vakolat alá gipszeled könnyebben elszivárog. Ha nem veszed észre és meg sérül a vezeték telepítéskor, vagy csak elvékonyodik a szigetelés, még jobb.
    Idővel azért ezek a műanyag szigetelések is el tudnak öregedni, pláne ha a terhelhetőséghez közel vannak használva, a sok felmelegedés-gyors kihűlés ciklus miatt idővel elfáradhat az anyag és elkezd kirepedezni.

    Amúgy szakmán belül elég sok a vita, de biztonságilag általános hogy legalább kettős szigetelésű kiskábelt fektetünk védőcső nélkül vakolat alá. A kábel lehet belül 1 eres, de legalább kettős szigetelés kell.

    Ha véletlen leugrik a vakolat, alatta ott a vezeték, belekakad egy izgő-mozgó gyerkőc és megrázza az áram a megsérülő vezetéktől az hagyján hogy ki fog börtönbe menni, de ki fogja visszahozni az életet?

    1x-es szigetelésűt csak védőcsőben akárhol.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Bdanyy #6444 üzenetére

    Lényegében amire reagáltál, ott a kolléga nem az amper bekötésedre írta a választ, hanem a klímák mennyiségére és típusára. Hogy hány amper van a mérőóránál arra nem reagált. Ezt az ampert kell arra méretezni, hogy a később felkerülő klímákat is elbírja a betáp.

    Tehát ki lehet kérni a 4 klíma ellátásához elegendő ampert az EON-tól most azzal az 1 klímával amit már tutira telepíteni fognak. Egyelőre csak ennek az adatlapját és a telepítés kitöltött formanyomtatványait tudod beadni.
    Aztán amikor telepítette a klímás a ttöbbi klímákat, akkor az eredeti MGT-re amire megtörtént a "H" tarifa bekötés, arra válaszemailben, beleírva az eredeti ügyszámot és a címet, megírod hogy az alábbi klímák kerültek még fel melyek szintén megfelelnek a "H" tarifa feltételeknek, mellékeled az adatlapokat és az egyenként kitöltött "H" tarifa nyomtatványokat az egyes gépekhez.

    Ha ellenőrzéskor eltérést találnak, az általad elküldött email alapján már tudsz mire hivatkozni, hogy nem rajtad múlt.

    Vagy még jobb ha ügyfélszolgálatra beviszed és ott adod le, mert arról tudsz kérni a helyszínen lepecsételt papírt hogy átvették. És ezt a papírt dugod az ellenőr orra alá.

    1 klímának kell a 10A, de 2 klímához legtöbb helyen elegendő a 16, ez alapján 3-hoz se kell 20-nál több, 4-hez is elég lehet a 25, de ha biztosra akarsz menni akkor 32A.
    A modern klímák lasan pörögnek fel, nem rántják meg fullra fél sec alatt max teljesítményen a hálózatot, így normál körülmények között szépen eloszlik a terhelés, váltogatva fognak kicsit feljebb-kicsit lejjebb állni. Persze turbó mód az lehet más.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Bdanyy #6448 üzenetére

    Nem hivatalosan, de igen, így szoktuk, amíg nincs "H" tarifa addig ideiglenesen hosszabbítóról járnak a klímák.
    Ilyenkor a végleges kábelezés kerül kialakításra, a végleges "H" tarifa elosztóval.
    Az elosztóba bekerül a jövőbeni "H" tarifás óra irányából egy kismegszakító, ebbe bekötésre kerül a végleges vezeték. Ezt lekapcsoljuk amíg nincs "H" tarifa.
    Emellé bekerül még 1 kismegszakító párhuzamosan, amibe a hosszabbító kerül bekötésre.
    ÉS ezekkel párhuzamosan kerül be a FI relé az elmenő klíma körre.
    Amikor jönnek a "H" tarifát bekötni az időpontot napokkal előre leegyeztetik, akkor az ideiglenes hosszabbítót áramtalanítás után mind a két végén ki kell kötni. Csak szólni kell időben a villanyásznak hogy nehogy véletlen bent maradjon az ideiglenes bekötés, mert akkor a villanyszerelőt megruházzák büntikével...a biztos megoldás ha az ideiglenes kismegszakítót is kiszereli, az még 1-2 perc.

    Fontos, a klímát kikötés előtt már legalább fél -1 órával le kell állítani majd kikapcsolni hogy legyen ideje saját magát elrendezni mielőtt elveszitek tőle a tápot.

    Így csak fél napra lesz hideg a klíma hiánya miatt.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 313313 #6451 üzenetére

    Az általános SCOP követelményt emelték 4.0-ra, vagy bizonyos hőfok mellett az aktuális COP-t? pl +2 fokon?
    Ha az SCOP-t, akkor az EON ott tart ahol az ELMŰ tartott 4 éve. :D
    Néztem nagyokat hogy milyen engedékeny az EON a 3,6-al, meg az egyéb paraméterekkel, hát eddig tartott...mert ELMŰ nem csak az SCOP-ben volt szigorúbb még 2 évvel ez előtt, a többi dologban is erőteljesebben megszabták hogy milyen klímát fogadnak el a belvárosban "H" tarifához.

    Én épp emiatt direkt fűtéshez tervezett klímát kerestem, így az én Fujitsu 12 LTCA-nak az egész téli SCOP-re 4,6, de még -7 fok esetén is az aktuális megközelíti a 3-at.
    +2-nél 4,47, szal a mostani időjárásban szépen dolgozik.

    Persze sose a gyártói adatokat kell nézni, Euroventen kell rákeresni a cuccra.

    #6452 Bdanyy
    Nem véletlenül írtam korábban is hogy add be az igénybejelentőt az első klímára 32A-el, aztán majd később beadsz módosítást, csak legyen meg a bekötés a forumon totojázás (no offense ) helyett...

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 313313 #6488 üzenetére

    Nagyszerű az új egységes rendszer.
    Ugye alapjáratban úgy kéne működnie, hogy ha a nappali tarifa már korábban szabványosítva lett és az igényt ki lehet elégíteni, akkor országosan elégnek kéne működnie hogy a nappalihoz nem is kéne hozzányúlni, csak a "H" tarifára egy új dedikált mérőhelyet kiépíteni a csatlakozási ponttól.
    Persze a földelés kérdése az ettől független, azt minden hozzányúláskor az aktuális rendszer szerint kell ellenőrizni, kiegészíteni.
    Szal nem kéne kötelezően új kombinált mérőhelyre cserélni...

    Erről a digitális órás szivatásról már nem is ejtek szót... :D

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz lappy #6497 üzenetére

    A mozgás érzékelőkkel mindig is volt egy ilyen nézeteltérésem, amióta első alkalommal sötétben maradtam egy pláza WC-jében alkotva. :D

    Odahaza amíg működött a 12V-os mozgásérzékelőm direkt pisiléshez is 7 percre állítottam az előszobai bútor tetején lévő LED szalag hangulatfényt...

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz E.Kaufmann #6501 üzenetére

    Rossz az aki rosszra gondol, simán pöskölés utáni kézmosás során még arcot mos az ember, esetleg a sliccer akadozik...
    Azt elfejetettem írni hogy a ledszalag folytatódik a fürdőbe, tehát a fürdőbe belépéskor nem kapcsolok kézzel villanyt ha csak kis dolog van. Ha a mozgásérzékelő lekapcsol, akkor sötét lesz a fürdőbe, ahol még nincs kapcsoló a tükörvilágításon...folyamatban van. :D

    Tudom így az előszobán áthaladva feleslegesen világít további 6-7 percig a led szalag a fürdőben is.
    Persze jobb megoldás ha a fürdőbe is kerül 12V mozgásérzékelő, csak amikor a mostani elromlott épp nem találtam a boltokban azóta meg nem foglalkoztam vele.
    Eredetileg olcsóságra ment a projekt, a kis legszalagok ingyen voltak, a fényük éjszaka meg nem zavaró, mennyezet világításra lettek orientálva.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz tutis #6514 üzenetére

    Tehát műszakilag:
    A két fizikai kapcsoló között kell hogy legyen 2 szál vezeték, hogy amikor az egyik zár, a másik oldal szakítani tudjon. Így lehet a legegyszerűbben megoldani a folyosó két végéről kapcsolást.
    Az egyik kapcsolóhoz a fix betáp oldalnak be kell érkeznie, hogy végig tudjon haladni a másik kapcsolóhoz.
    Ebből a másikból pedig a lámpához a kapcsolás eredménye miatt kell egy fix vezeték.
    És ilyenkor jön a bonyodalom, hogy dehát eredetileg csak 2 db vezetéknek alakították ki a helyzetet hisz csak sima kapcsolók voltak 1-1 lámpához.
    Az odáig oké hogy az egyikhez megy egy fix be irányba, a másik vezetéket fel lehet használni a 2 kapcsoló közötti "kommunikációs" szakaszhoz, de honnan lesz 3. vezetékem a két kapcsoló közötti kommunikáció másik ágához?
    Ami másik kapcsolótól a kapcsolás eredménye megy tovább a lámpához, akár visszafele.
    1 db vezetékkel nem tudod megoldani azt, hogy amikor az egyik szál szakít a másik külön szál bezárjon.

    Ha nincs lehetőséged a lámpához elmenő vezetéken kívül a 2 fizikai kapcsoló közé fizikailag második dedikált "átkötő kummunikációs" vezetéket behúzni a kötődobozokon át direktbe, akkor ezzel a smart kapcsolóval nem vagy előrébb.

    Ez a smart kapcsoló annyit csinál hogy a kötődoboztól az első kapcsolóig elmenő vezetéket kiiktatja azért, hogy távolról is tudjál kapcsolni, és ugyanúgy várja a vezérlő jelet a második váltókapcsolótól. A két kapcsoló közötti vezetékezésbe nem szól bele.
    Erre kérdeztél rá eredetileg, hogy ezt hogyan kösd be.

    Nem írtad eredetileg hogy olyan helyen akarsz váltókapcsolós megoldást kialakítani ahol korábban nem volt váltókapcsoló rendszer 2 db kapcsolóval és a kötési pontok között 3 szál vezetékkel.

    Ha a cél a lokális váltókapcsolós és távolról is kapcsolható megoldás kialakítása, akkor ahhoz rádió vagy wifi vezérelt rendszer kell.
    Ott a "központi" egység bekerül a lámpa leágazó vezetékébe, azt kapcsolja,
    A régi kapcsolók helyére kerülnek rádióvezérlős kapcsolók, ezek a kapcsolási jelet vezeték nélkül küldik a központi egységnek.
    Ehhez nem kell átvezetékezni, hisz a rádióvezérelt kapcsolókhoz csak 2 szál kell kapcsolónként.

    Amihez 3 vezeték kell, oda 3 vezeték kell, ezt nem lehet megúszni.

    Másik megoldás hogy ha van lehetőség az elektromos elosztóig visszavezetékezni a kapcsolások eredményét, akkor ott mágneskapcsolózni a lámpához elmenő áramkört.

    Akkor a minden egyes kapcsoló csere nyomógombra, amelyek amikor megnyomod őket 1 db vezérlő impulzust küldenek az elmenő vezetékre, amelyet visszavezetékeztél az elosztóhoz, így nem kell a kapcsolók/nyomgombokhoz elmenő vezetékeket újrahúzni, csak a kötődobozok között kell megoldani hogy legyen külön "kommunikációs" gerinc az elosztóig.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz tutis #6517 üzenetére

    A kapcsoló bekötését a gyártó arra az esetre feltételezi, amikor a váltókapcsolód ugyanabból a kötődobozból kapja az első betápláló vezetéket, ahova a második kapcsolóból a kapcsolt, utolsó vezeték visszaérkezik.
    Ha ez nem adott, akkor új vezetéket kell kiépíteni a megfelelő helyekre.
    Mivel nem ismerem a típust, nem merek a gyártói ajánlástól eltérőt ajánlani.
    A lényeg hogy az első kapcsolóhoz elmenő, a második kapcsolótól visszajövő és a lámpához elmenő fázis-nulla vezetékeket 1 kötődobozban kell összehozni.

    Tehát másképpen leírva, fontos hogy a kötözgetések idejére áramtalanítani kell:
    van az első kapcsoló. Abba belemegy 1 vezeték külön, ami nem megy tovább a másik kapcsolóhoz.
    Ez a vezeték valahol a kapcsoló fölött egy kötődobozból indul. Ezt ki kell kötni a dobozban a betáplálási pontból és át kell kötni a smart kapcsoló S1 kapcsára.
    Ami vezeték a második kapcsolótól a lámpához tart, azt a vezetéket kell kikötni a kapcsoló feletti kötődobozban az elmenő oldalon, át kell kötni a smart kapcsoló S2 kapcsára.
    Ennek a lényege: a továbbiakban a kapcsolók nem normál 230-as fázist vagy a nullát szakítják, hanem a smart kapcsoló küldi a kommunikációs "'jelet" és az is várja vissza a zárt állapotot. Ez persze lehet hogy szintén 230V, nem tudom.

    Ezt követően kell a smart kapcsolónak mint elektromos fogyasztónak betápláló 230V-ot és nullát adni, hogy mint elektromos berendezés tudjon működni.
    Ezt követően kell a lámpához elmenő 230V fázis és a nulla vezetékeket(mind a kettőt) kikötni a kötődobozban és átkötni a smart kapcsoló kimenő oldalára.

    Ha a fent említett vezetékeket nem tudod jelenleg 1 dobozba összehozni, akkor új vezeték kell.
    Ha a dobozok messze vannak egymástól, akkor lehet vésni kell vagy kábel csatornázni a dobozok között.

    #6521 Vladi
    Sok lakásban sajnos nem úgy építették ki az eredeti rendszert, hogy ez utólag bontás nélkül megoldható legyen.
    Ezért szerintem a rádiós nyomógombok egy jó megoldás lehetnek pl az ilyenek:

    [link]

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz tknof1871 #6545 üzenetére

    Ha csak a legszuksegesebbeket nezzuk, akkor szerintem is meg lehet 100kbol, trkintve hogy nem mucsarocsogen vag, 3 ora tavolsagra mindentol, legalabbis a panel eeeten feltelezem.
    Remelem csak ironizaltal azzal hogy neked csak egy lakadra van penzed:p
    Az EON minositett szerelo biztos hogy dragabban dogja vallakni annal, mint aki ugyanolyan minosegu munkat vegez, csak EON extra engedely nelkul. Az az extra engedely akkor kell ha a merohely dzabvanyositast is meg akarod csinaltatni, egyebkent cdak penzkidobas a reszedrol. A lenxeg hogy tenyleg villanszerelot tslalj ne calaki koklert.
    Az EV merest jo lenne elvegeztetned es a benne foglalt hibakat is kijavittatni, ez sokszor csak kotesek javitasat, dugaljak cserejet, 1-1 aramkor kikoteset jelenti, nem feltetlen teljes ujrsvezetekezest, de mindenkepp ido a hibajavitas...
    Fi rele mindenkepp kellene, de sokszor a regi vezetekekszigetelesen es a kotesek allapota miatt nem marad fent. Szoval ezert van hogx sokan nem szeretik elvallallni az ilyet...

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz dtraveller #6558 üzenetére

    A masik kollegaval ellentetben az alabbiakra hivnam fel a figyelmet:
    Ha modern fozolap akkor az keri 2 aramkoron aramkoronkent a 16 ampert(nem kell a 2 aramkornek kulon erkeznie, a fozolapnak van 2 fazid vezetoje), szoval oda vagy 3x6 vagy 5x2,5 kell. Ezen kivul meg az elektromos sutok is 11-13at kernek, tehat ahhoz is kulon legalabb 3x2,5.
    Ha 3 fazisu lenne a lakasod, sokszor a fozilapok+sutohoz osszesen visznek 5x2,5ot, ami eppenhogy szodaval elmegy. 1db 3x4 a ket kulon berendezeshez keves, ezt mindenhol beneztek amikor divatja volt igx szerelni.

    Hivatalosan minden dugsalhoz 3x2,5 viszunk, mert nem tudhatjuk a jovoben nem lesz-e valami mas rakotve.
    Ehhez manapsag C16ot szoktak rakni, mivel a lakaselosztonal a vezeteket vedjuk, nem a gepeket amik barmikor cserelodhetnek.
    Amig nem bovitetek fel 25-rol legalabb 1x32, vagy 1x32+1x20ra, addig lehet fobb megszskitok ala rendezni a tobbit, igy annak az erteket lehet szabalyozasra hasznalni hogy ne az egesz laka vagodjon le egy-egy tulterheles alkalmaval, hsnem csak a harmad.

    Azon MT kabelek eseteben ha egyazon boltnal van ez a kulonbseg felhivnsn oket mi a helyzet, lehet cdak diman ket bedzallitojuk elteto arazast hasznal de ugyan olyan jok.

    MT kabrl es utp nem baratok amikor osszennyomodnak, siman zavarokat okoz a halozatodnak. De ha acsatornaba elfer hogy kozejuk raksz tavtartot mar eleg lehet, persze a csatorna teljes nyomvonalan.

    Szerrintem is jobb ha fuggetlen csinalja az EV merest aztan ha valamit talal szoljon a villanyasznak.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Kolondrum #6571 üzenetére

    Nem nyáron nyújtottad be az igényedet? :D

    Ha máshol véletlenül nem találkoztál vele, akkor éppenséggel az igénybejelenő második oldalán van egy rakás jelölő négyzet. Azokat nem olvastad el? Mert akkor bizony felmerülhetett volna hogy rákéne kérdezni.
    Ha Te nem emílted hogy nem 100%-ban egyedüli tulajdonos vagy és ilyen esetben mi a teendő, akkor mások honnan tudják?
    Amúgy elég sok helyen le van írva hogy tulajdoni lap terén az igénybejelentés időpontjához képest 30 napnál nem régebbi kell.
    Arról nem Ők tehetnek hogy nem jól frissítetted a kapcsolattartói adataidat.
    A törvény szemében is egy jogi papír esetében ha elköltöztél Neked kell mindenhol jól megadni az új lakcímedet, különben a rendszerben tárolt régi helyre küldik az anyagokat...aztán ha nem veszed át 15 nap után jön a vélelmezés és a Te hibád hogy elárverezik a házadat. :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz dtraveller #6576 üzenetére

    Ez a társasházi folyamat picit másképp zajlik.
    Közgyűlésen fel kell vetni hogy kérjenek be árajánlatot csak a méretlen fővezeték és a lakások mérőhelyeinek felméréséről, a teendők megtervezéséről.
    Mellesleg TÖRVÉNYI kötelezettség, hogy az üzembentartónak 100%-ig tisztában kell lennie az állapottal, jelen esetben ez a kötelezettség terheli a lakóközösséget, akik egyébként megbízták a közös képviselő céget a ház műszaki ügyeivel.

    Mivel nem ismerem a társasházat, nem tudom megmondani mennyiért vállalnánk mi, vagy más szakmabeli, de alapjáraton ha csak a fenti témában kell ajánlat és nem érdekes a világítási meg kaputelefon meg egyéb pl napelemes rendszerek, akkor maga a felmérés és a tervezés nem szokott millióba kerülni, bőven alatta megáll.
    Persze lehet kérni hogy a felmérés térjen ki arra is hogy ha esetleg lehetne-e 1-2 teljesítmény bővítés jelenleg belefér-e a hálózat terhelhetőségi állapotába és vagy mely előírások teljesítése hiányzik hozzá.
    Ismerős panel társasháza Bp-en 40 éves, nem volt felújítás, még is megengedték a bővítést 1x32A-ig csont nélkül.

    A beérkezett árajánlatok és referenciák alapján a közösség megbízza a szimpatikus tervezőt.
    Az elkészült terv után kifizetésre kerül a tervezési munkadíj.
    Az elkészült tervhez készül egy tervezői költségbecslés ami alapján lehet látni a teendőket és hogy az mennyi becsült összeg.
    Pl teljes fővezeték felújítás + összes mérőhely szabványosítás lakásonként pl nettó 400-600k között is felkúszhat, tehát pl 30 lakás esetén már több tízmilliós összeg.
    DE EHHEZ KELL A TERV, nem szabad levegőbe dobálózni!!!!
    Ilyenkor kötelezően együtt kell mozognia a lakóközösségnek, nem csak mert teljes fővezeték felújítás esetén megköveteli a szolgáltató, hanem pl hitelfelvétel miatt is.

    Ekkor ha a közösségnek szimpi az összeg, bekülditek a tervezővel a tervet a szolgáltatóhoz, aki megadja a tervre a jóváhagyást(általában 2 éven belüli készre jelentést kér) majd jöhet a kivitelezők megversenyeztetése.
    Ami alatt történhet pl hitel felvétel, hogy ne kelljen hirtelen több száz ezret célbefizetni.

    TLDR:
    Amíg nincs terv, addig felesleges ijesztgetni az embereket 100 millás összegekről, az állapotfelmérés meg igazából kötelessége a közösségnek, hisz lehet hogy valahol van rejtett hiba a főelosztóban vagy valahol amit jó lenne időben megelőzni. Ez nem szokott milliós összeg lenni 1-2 db 10-20 lakásos lépcsőház esetén.

    Az a 4x2,5-ös vezeték ha alu, akkor messze volt a jótól. Ha réz, akkor megtartható azzal, hogy a jövőben csak a főzőlap lesz rákötve és az is csak azt követően hogy kapott legalább második legalább 16A fázist a lakás, amit csak a főzőlap második köre kap meg, más fogyasztó nem.
    Amíg csak 1 fázisú a lakás, addig cserélni kéne pl 3x6-ra.
    A sütő kapjon fixen új legalább 3x2,5-öt ( ha belefér akkor 3x4-et), biztos ami biztos.

    Igen, a többi aljzathoz "szektoronként" külön megszakítós áramkört kellene kihúzni az elosztótól, a biztos ha 3x2,5.
    Pl külön 1 db 16A-es az összes többi konyhai eszközöknek, 1 a fürdő, aztán a szobák stb...ökölszabályként ha nem nagyon megterhelő akkor 4 falu dugalj kiállásonként szoktak 1 áramkört vinni. Persze nem gond ha 8 dugaljanként lesz 1, hisz manapság a szobákban nincsenek általában akkora terhelések.
    Még a hűtő számára szoktunk a lakás fő Fi reléje előttről egy dedikált Fi relé-s kismegszakítót vinni, hogy ha a lakásban bedugnak egy zárlatos lámpát ne olvadjon le a fagyasztó.
    Ehhez is 3x2,5-öt szoktunk vinni, de csak azért mert dugalj, egyébként nem igényli, kisebb a terhelés.

    Az 1150W a porszívó? Mert általában a watt érték az amit hosszabb távon felvesz, erre kell méretezni a vezetékeket, de ettől függetlenül egyes fogyasztó típusok induláskor hirtelen magasabb induláskori teljesítménnyel megrántják a hálózatot, pl a porszívó ilyen, ezért szokott megvillanni a lámpa ha azonos áramkörön van, pláne ha az 1,5-ös alu vezeték.
    Tehát van hogy 1-1 induláskori teljesítményugrás képes levágni a nem megfelelően megválasztott kismegszakítót.
    Pl ipari porszívót kötsz 1-es réz vezetékre amin 6A-os "B" kismegszakító van és még jár róla 1-2 "apróság". Mert hogy felújításkor a spórolás volt az úr...

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz User_2 #6606 üzenetére

    Nagyon kis merítéssel dolgozol azzal hogy a démász területen vagy. ;)
    Egyszerűen teljesen másképp zajlott már évtizedek óta a folyamat azokon a területeken ahol arányaiban a felhasználók aránya az áramlopás esetekhez viszonyítva jóval nagyobb, pl Budapesten. Hiába van itt is rengeteg áramlopás, annyira sok az ügyfél hogy össze sem lehet hasonlítani...
    Itt már nagyon régóta bárki kelleően tapasztalt, papírral rendelkező villanyszerelő elvégezhet kiegészítő képzéseket, amivel jogosítványt szerez arra a típusú munkára, amit a környékeden kötelezően csak Démász alkalmazottak végezhetnek. A szolgáltató igazából itt utólagos ellenőrzést végez, aztán lezárópecsételi, a mezei villanyszerelő valamint a családi ház tulajdonosa megosztva vállalja a pénzügyi felelősségét ha még is áramlopás történik.
    Ezáltal a piac is gyorsabban tud reagálni az igényekre...az más kérdés hogy annyi az igény hogy a dunát már hatszor rekesztették, az égről meg eltakarják a csillagokat.
    Ennyi ügyfelet fizikailag nem bírna a szolgáltató saját gárdával ellátni.

    Ellenben amikor Balatonföldváron kellett mérőszabványosítást csinálnunk, agyf..t kaptunk attól a mértékű adminisztrációs bullsh.ttől, amivel az egyébként max 3 hét alatt letudható ügymenet 4 hónapig tartott és a 3db helyszíni szemle alatt ahova minden alkalommal műszaki szakemberek jöttek, egyszer sem derült ki egy olyan műszaki tényező, amit csak a 4., a mérőhelyet visszaplombáló emberke problémázott...de az meg egyből ordítozva beszélt a kollegámmal mint ha a kutya fenekéből rángatták volna ki a villanyszerelőt...a stílus maga az ember.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz tothjozsi96 #6601 üzenetére

    Bocs a dupla posztért.

    Igen, a homokágy jó ötlet, a jelző szalag meg manapság elengedhetetlen. Régen is az volt, csak inkább haláli jó ötletnek tartották hogy spóroljanak rajta.
    Helyszínrajzot mindenképp csinálj, még ha nem is tökéletesen méretezettek a földfelszíni ojjektumok távolságai.

    Az alumínium vezető mint fém anyag természetesen nem romlik meg mint a tej.
    Csak hát a fránya fizika olyan amilyen.
    Igazából az alumínium vezetőkkel mindenhol az a helyzet, hogy gyakoribb karbantartást igényelnének, mint amit valójában megkapnak. Ez ott okoz különösen gondot, ahol terhelhetőségi határon alkalmazzák, pl 16-os kábeledet folyamat 3x40-50A-en terhelik, majd hirtelen kikapcsolják, majd megint hirtelen fel kapcsolják a terhelést.
    Maga az alu anyag a kötési ponton, pláne a környezeti hőmérséklet és páratartalom változások miatt szilárdságilag különböző fémtechnikai helyzetekbe kerülhet, pl megfolyik az anyag a csavarkötés alatt. Ezáltal a ki-be full terhelés - nulla terhelés kapcsolások alkalmával mindig kicsit(pár mikron) meglazulhat a kötés, végül 10-20 év alatt fellazulhat annyira, hogy már elkezd a levegővel oxidálni. Aztán lesz szikrázás, végül nulla fellazulás...
    A réz vezető ezen dolgokkal szemben jobban ellenáll, a legjobb ilyen téren az érvéghüvelyezett réz vezető, mert ott az érvégen belül az egyes elemi rézszálak felülete egyenként kicsi. Ezáltal az ilyen jellegű probléma is jóval kisebb méretben jelentkezik. Az is feltud lazulni idővel, de lassabban.

    Na most nálad ez azért nem gond, mert nem lesz leplombálva a kötési pont, tehát simán pár évente haveri villanyász rá tud nézni, után tudja húzni a csavarokat. Legalább is az itteni bejegyzéseid alapján vagy annyira felelős magatokért, hogy ha itt szólunk, emlékezni fogsz. :)
    De sokaknál a plomba alatti területen sosincs karbantartva.
    Régi társasházaknál ezért roppantós kötéseket alkalmaztak fővezetékeken, mert tudták hogy sosem lesz karbantartva. Azokat 50-70 évre méretezték, utána kikéne cserélni őket...csakhogy ezeket senki nem ellenőrzi és mostanában jutnak a társasházi fővezetékek abba a korba hogy tömegével jönnek elő a kötési problémák.
    Pláne ha valahol átmeneti jelleggel 1-1 lakás szabványosítása alkalmával a roppantós kötésről lejövő sodrott vastag alu vezetékre rárakták az új sorkapcsot, ami a sok max terheléses fel-le kapcsolás miatt kissé fel is lazult 10-15 év alatt.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz kuntics #6631 üzenetére

    Ha a sütő kmsz-e nem oldott le, akkor jelenleg felesleges cserélni, ha cseréled a sütőt akkor érdemes azért megnézni az adatlapot és akkor kell cserélni ha a watt érték nagyobb.
    A mosogatógép ha csak azt az 1 készüléket látja el, akkor elegendő a jelenlegi C13, persze ha frekventált helyen van és van pénz akkor lehet cserélni, csak jelenleg nem lesz szükség rá.

    Amit cserlénék az a mikró+hűtő+ 1 konnektort ellátó áramkör, nem tudhatod mikor dugsz rá a konnektorra valami erősebbet miközben valaki popcornt melegít a mikróban. :)
    A többi rendben látszik, persze ha már belenyúltok érdemes "karbantartást" végezni, kiporolni, ecsettel letisztogatni, majd ellenőrizni hogy minden kmsz csavarja meg van-e húzva...no nem tökig, csak kellően.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz kuntics #6634 üzenetére

    Az én kollegáim is sokszor raknak resi9-et, megfelelőnek tartjuk ár-érék arányban.
    Ha még van lehetőség jó lenne a sütőhöz erősebb vezetékezést kiépíteni, de megértem hogy már nincs.
    Bármikor meggondolhatjátok magatokat a jövőben, hogy de jó lenne indukciós főzőlap, amihez önmagában vagy 2 áramkörön 2,5-ös, vagy 1 áramkörön 6-os keresztmetszet kell.
    De persze sokaknál látom hogy jobban szeretik gázláng fölött melegíteni a kaját, családunkban is így csinálták a felújításokat rokonok.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz csubuka #6641 üzenetére

    A fotón egy üres cső található, de értjük hogy a felette lévő kötődobozban ott a kiállás ahova majd be lehet kötni.

    A mosogatógép mögé 2 okból nem szoktunk tervezni dugaljat:
    -ha oda van bedugva a villája, nem tudod betolni a falig a mosogatógépet, van ahol ez probléma.;
    -ha kikéne húzni, ne legyen útba maga a mosogatógép;
    Jobb lenne azt akár falon kívül, mögötte elvezetni picivel arrébb, gondolom a jobb oldalára kerülő kihúzható fiókos rész olyan hogy később nehézkessé válik a hozzáférés tőlük...
    A hűtőgép magasságát nem tudjuk, de feltételezem 2 méteres darab, ha csak félig takarja el, akkor jobbra még lehet rajta szélesíteni és annyival több dugaljat oda bekapakolni, mondjuk kávéfőző-vízforralóhoz.

    A sarokban szerintem is érdemes 4 dugaljal legalább számolni, ne kelljen folyton ki-bedugdosni a dolgokat, persze csapfedeleseket, hogy ha nincs beledugva semmi akkor ne menjen tele főzés miatt zsírral.
    Ugyanígy a jobb oldali sarokba is jó a második változat.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz csubuka #6644 üzenetére

    Az IP 44 árban az a pár darab dugalj esetében szerintem nem nagy különbség, persze ha már korábban meg lettek vásárolva más tészta.
    Konyhában bármikor felfröccsenhet valami, mindig IP44-el tervezek, fürdőbe meg inkább IP65-el, mert ott a réseken bejutó pára okozat "átjárást" a nulla vezeték és a földelő között, ami miatt leoldhat a Fi relé akkor is amikor nincs életveszély.
    Eleve szeretnék mindenkit rábeszélni hogy a fürdő dugalj+világítás külön Fi reléről éljen, de ezt legtöbbször még szakmabeliek is felesleges költség pazarlásnak tekintik, arányaiban a hibakockázata miatt.
    A hűtő külön Fi relé az amit még sikerül megbeszélnem, meg a klíma +Fi reléjét duzzogva elfogadják, de azt is csak azért mert így megértik hogy nullázni tudják a klíma felesleges fogyasztását...3-4 év alatt a klíma készenléti üzem elfogyasztja egy Fi relé árát ha nem kerül leválasztásra, ha külön Fi relén van akkor egy dugaljba dugott zárlatos rádió nem fogja menet közben megzavarni az üzemet, a kompresszora nem szereti a hirtelen leállást.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Gabesz87 #6648 üzenetére

    A kötési pont-vezeték ellenőrzésen túl(nem csúszott-e szét valami) ha nincsenek forrasztási ismereteid, akkor sajna kuka.
    Az is lehet hogy trafó csere elég lenne, de ahhoz is szétkéne szedni...méricskélni, ellenőrizni.
    Egyébként a LED panelek javíthatóak, csak nem éri meg a munkadíjat, olcsóbb újat venni. :D

    Hány évet bírt? 3-5?

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Gabesz87 #6650 üzenetére

    Sajnos a LED paneleken belül ilyen időtávban simán megadhatja magát valami kis bizbasz(szakkifejezés), szal a villanyszerelőnek mivel órabérben van tuti az lesz a leggyorsabb megoldása hogy egyben csere, nagyon kevesen foglalkoznak ilyenkor bevizsgálással és azon 1-2 apróság kicserélésével, mert szélsőséges esetben túl sok időt elrabolhat a kevéske nyereségért cserébe.
    Egy elektrotechnikusnak az órabére 8-15k huf, 8 ezer ha a forrasztás után mégse működik a dolog, 15 ha siker és kapsz 1 hónap garanciát. :D
    De a kikötés miatt mindenképp érdemes felügyelet.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Gabesz87 #6656 üzenetére

    Viszont ha egy időben lettek telepítve amiből az első most megadta magát, lehet érdemes nézni az akciókat és egyben cserélni mindegyiket, asszonynak is tuti bejön ha engedélyt kap egy kis dizájnolásra. ;)
    Persze valszeg a legolcsóbb a jelenleg tönkrementet ugyanolyanra cserélni, de ha mindegyik egyesével elszáll akkor már kevésbé.
    Ipari területen 50.000 üzemórákat szoktak megadni, ami napi 12 óra üzemmel számolva egy év alatt 4380 óra, tehát kb 10-12 év.
    Persze egy háztartásban nem mennek ezek elvileg napi 12 órát, de a sok fel-le kapcsolás miatt a trafó egyes alkatrészei meg a forrasztási pontok "több" igénybevételnek vannak kitéve szerintem, emiatt szállhat el valami.
    Ha kiszereled a led panelt lehet még simán 1-2 átkötéssel lehetne javítani és mondjuk a LED-ek 80%-át üzemeltetni, de ezt a kört már kitárgyaltuk.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz julius666 #6658 üzenetére

    Hány amperes egyébként a mérőóránál lévő kismegszakítók? Ha régebbi típus akkor milyen színű a rajta/rajtuk lévő címke?

    Az aluval az a gond hogy a kötési pontokon tud problémát okozni ilyen 30 éves időtávlatban, tehát egyrészről ott van 1 kötési pont a lépcsőházban a méretlen fővezetéken, aztán a mérőóra előtt a kismegszakítónál be-ki oldalon, a mérőóránál szintén be-ki oldalon.

    Aztán megérkezik a kiselosztóba.
    A lakáson belüli kiselosztót már sima villanyszerelő is szerelheti, de az előtte lévő szakaszokon "ASZR" jogosítvánnyal rendelkező, minősített szerelő nyúlhat hozzá, vághajta el a plomba zsinórt, cserélhet vezetéket, tekerheti a sorkapcsokat...

    Ha csak simán biztonságban akarod érezni magad, akkor ennek a díja a fővezetéki elágazástól kezdve Téged lakás üzembentartót terhel.

    Ha bővíteni is szeretnél és senki mást nem érdekel a társasházban a fővezeték állapota, akkor alapvetően megint csak téged terhel.

    Ha a szomszédokkal összebeszélsz, akkor a közgyűlésen fel lehet vetni hogy legyen felújítva a teljes méretlen fővezeték hálózat(főelosztótól a legtávolabbi emelet szinti elágazásáig), továbbá a mérőórák szabványosításával és leágazó vezeték cseréjével együtt.
    Ez persze tervezési köteles, csak azután lehet megmondani hogy mennyibe fog kerülni, mennyi tartalékja van a háznak.

    Terv szinten a főelosztótól a legtávolabbi lakás mérőhelyén keresztül a lakásig tartó vezetékezés felújítását kell belevenni, különben nem adnak jóváhagyást a hálózati szolgáltatók.
    De lehetőség van ütemezéshez engedélyt kérni, hogy 2-4 év alatt anyagilag elosztva lehessen megcsinálni a munkálatokat
    De az első tervjóváhagyást csak 2 évre adják, utána újra be kell adni a tervet ellenőriztetni a szolgáltatóval.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz julius666 #6660 üzenetére

    Naja ha megvan a 3x20A akkor társasházi lakásnál tényleg nem kell bővíteni, azt jól látod hogy az indukciós főzőlap + elektromos sütő a legnagyobb pillanatny terhelésű fogyasztók.
    Az hogy milyen állapotú a fővezeték azt helyszíni bejárással tudja egy szakember megmondani, ez alapján nem lehet eldönteni hogy "az egész lépcsőházat kéne kb újravezetékezni" témában mi a helyzet.
    De alapvetően a saját leágazásodat magadnak kell fizetni és jelen helyzetben valszeg intézni is.

    Ha a kismegszakító hibás, akkor van lehetőség hibabejelentésre az ELMŰ/EON irányába és ha megalapozott a bejelentés(kiszálláskor próbálgatják és látják hogy szarul működik) akkor a kismegszakítót ingyen cseréli, remélhetőleg mind a 3-at.
    De ezen munka során nekik Tilos a vezeték cserét elvégezniük, legfőképpen mert nincs idejük rá.
    Amúgy elég ritka hogy önmagában az alu vezeték problémát okozzon, a túlterhelés az egyik igazi lehetőség, de 20A-hez azért legalább 4mm2-est behúztak annak idején ami elég. Az alu nem tej hogy megromoljon. A kötési pontok tudnak fellazulni pl a kismegszakítónál, amit a fentiek szerint csere alkalmával utánhúznak, esetleg megkérheted őket hogy ha már ott vannak nézzék már meg hogy a mérőóra kapcsainál is minden rendben van-e, ehhez lehet már elfogadnak némi borocskára valót.

    De egyébként vezeték cseréhez mindenképp ASZR jogosítvánnyal rendelkező szerelő kell.
    Ez még a legegyszerűbb esetekben sem áll meg 150k huf alatt, aztán innentől fölfele már egyéni prefencia milyen árat kapsz a adott helyszínen, amit innen nem látunk. De legalább nyugodt alhatsz utána.
    A vezeték cserén túl az is benne van, hogy van egy ökölszabály, miszerint ha a "berendezések" ( a vezeték is berendezés) több mint 50%-át cserélik, akkor teljes szabványosítás kell, tehát a mérőórát át kell helyezni egy új víz-tűz és ütésálló dobozba, amit fel kell szerelni a régi mérő helyére.
    Továbbá a vezetékek újrahúzásához is új védőcső kell, amit ragasztanak hogy szabad kézzel oldhatatlan legyen.

    No meg a villanyszerelő felelősség vállalási díja, értjük hogy ez nem burkolás, ez nem látszik, miért kér érte pénzt a villanyszerelő, hisz a burkolónak a veséjét is odaadják a tulajok, csak "legyen szép".
    Ellenben itt van felelősség a lakás elektromos berendezései(akár millió értékben), valamint érintésvédelem miatt, amit lenyilatkozik a szerelő. Pl kicsit lazán felejti a nulla vezetőt, megpusztul a TV-től kezdve főzőlapon át minden...1 milla kár.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz tothjozsi96 #6673 üzenetére

    Valamilyen szűkítő kellene a csatlakozási szakaszon amivel megtoldod a csövet az adapterhez. Persze ragasztva mind a két oldalon.

    3x32A terhelés esetén szerintem is pont a 20m a max távolság ameddig 5x10-es rezet vinnék.
    1x32A esetén pont 1%-ra jön ki így a mért vezeték feszültség esése, amit elvileg szintén méretezni kell, de gyakorlatilag nem érdekel senkit, csak Neked érdeked. Terhelhetőség szempontjából a 10-es vezeték szabvány szerint 40A-ig terhelhető, de ELMŰ max 32A-t köt 10-esre.

    Oké hogy matematikailag 3 fázisú asszimetrikus motort feltételezve alacsonyabb lesz a feszültség esés az adott szakaszon, de a kulcs hogy Te nem háromfázisú bekötésű berendezéseket üzemeltetsz, hanem 1 fázisúakat.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

Új hozzászólás Aktív témák