Új hozzászólás Aktív témák
-
Ashitaka
tag
Naná hogy részben a lelkesedés működteti mint általában minden Retro dolgot. Lehet,hogy nem lesz hosszú életű a fellángolás,de nézd meg mi történt a vinyl lemezekkel. Kihalásra ítélték most meg él és virul az a piac. Ami meg az üzleti racionalizmust illeti : ha a kazetta lejátszókra nem lenne kereslet és a gyártóknak nem lenne rajta akárcsak minimális haszna is,nos akkor nem gyártanák őket.
-
#00137984
törölt tag
Készültek normál méretű maxi LP lemezek a 90' években, ahol a DJ-k még nem mp3-ról remixelték a bulizenéket. Ezek megemelt dinamikatartományt és frekvenciasávot tudtak a lemez teljes területén. Queen vagy rockzenekari albumok között is voltak kivételesen jó remasterelt kiadványok, ahol nem volt kihallható hangminőségromlás. Némelyik Magneoton hanglemez is kivételesen jól szólt, de lehet a lemezjátszó is közrejátszott ebben...
-
#00137984
törölt tag
Azért a SONY hangzást jó kontektusban lehetett értelmezni régen, de mivel a semlegesebb száraz hangzásra változtak, ezért már tényleg nincs miről beszélni...
Angol audióeszközöknek szintén jól behatárolható hangzása van (ARCAM, B&W és a Tannoy), amit jól meg kell fizetni.
[ Szerkesztve ]
-
#56474624
törölt tag
Tök jó ám, hogy az ember nekiáll összemosni a masterelés kérdését azzal, hogy az adott hanghordozó mit tud.
Ez nem összemosás, csak ha a gyakorlatban nem érvényesül, akkor irreleváns.
A dinamikatartományt meg gyakran keverik a dinamikával, nem vagyok biztos benne, hogy itt nem ez történt.
[ Szerkesztve ]
-
Tetsuo
aktív tag
Az utómunkát és a hanghordozó hangminőségét azért illik együttkezelni, mert az előbbi nagyon erősen függ az utóbbitól, ráadásul a zenerajongónak csak a végeredmény számít, mindegy, hogy a hanghordozó vagy a "master" sajátossága befolyásolta azt.
Kijelenthetjük azt is, mit a mai magas minőségű stúdióeszközök, ha manapság csak a sz@r ömlik szórakoztatóipari tartalom gyanánt. (Hozzátéve, hogy szerintem az analóg korszakban sok stúdió volt, ami kenterbe verné a maiakat, legalábbis hangminőség terén.)A hanglemez dinamikatartományát direkt nem korlátozta a jel-zaj viszony, hanem a jel még a zajban is hallható, emiatt nagyobb az a tartomány az általad említettnél, továbbá mivel analóg rendszer, a fül számára kellemesebbek a hibái, mint egy digitálisé.
Talán hallottál hifi, csöves erősítőkről. Nos, azért készítenek még ma is ilyeneket, mert nagy igény van a sajátos hangzására, ami - valljuk be - bizonyos előadások esetén kiemelkedő zeneiséget, atmoszférát teremt.
Sok esetben a hanganyag nem tökéletes, pl. köszönhetően az utómunkának. A hifi-rendszert ezt a "saját hangzással" keni el éppen csak annyira, hogy a hallgató számára közelebb álljon a tökéleteshez.[ Szerkesztve ]
-
Tetsuo
aktív tag
Ez egy kiterjedt trollkodás volt tőled, de nem baj. Kezdem megszokni.
1. Az utómunka a hangordozótól függ, hiszen arra optimalizál. Hogy ezt a kettőt te teljesen el akarod szeparálni, a te magánügyed, a kettő mégis szorosan összefügg.
2. Hogy gyenge a zene dinamikája a CD-lemezeken, arra nem lehet kifogás az, hogy ez nem a hordozó, hanem a sz@r maszter hibája - ez a zenehallgatót/vásárlót nem érdekli, neki a végeredmény számít. Ha a hanglemezen szebb felvételt hall, azt fogja megvenni. Persze az átlag messze nem ilyen igényes, hanem olcsó, mesterséges trendek szervilis követője és újdonság-, illetve technofétise van, de ettől most tekintsünk el.
3. Ha tudsz magyarul, megérted azt a mondatot, csak úgy csinálsz, mint aki nem érti. Talán, mert cáfolja a fenti halandzsádat.
Mi nem világos azon, hogy a digitális rendszerekben a zaj hangszintje a dinamikatartomány határértéke, míg az analógokban a zajszint alá nyúlik a tartomány? -
Tetsuo
aktív tag
"A vinil korlátoz, ott direkt vinilre kell masterelni, a CD viszont nem, arra azt raksz, amit akarsz."
Ez konkrétan nem igaz.Nem mondtam, hogy minden CD album rossz, de a legjobb felvételek többsége nem CD-re kerül(t) - hogy ennek mi az oka, az hosszú történet.
"Ebből nagyjából annyit értek, hogy valami nagyon-nagyon naív elképzelésed van zajról, jelről meg dinamikatartományról."
Akkor ideje olvasgatnod a témában egy kicsit.
(Talán a helyesírásod is fejlődik. )[ Szerkesztve ]
-
olbaidhun
őstag
"konkrét adattárolóktól függ, ennyire nagy általánosságban nem nagyon lehet semmit sem kijelenteni."
Akkor meg is kérnélek, hogy mondj konkrét példát, dobj pár linket olyan közkézen elérhető optikai vagy hasonló "korszerű" adattárolóra vonatkozóan, mondjuk a diszkek világából, ami átlendíti a mérleg nyelvét a mágneses szalagoknál elérhető biztonsági kérdésekről.
Kolléga így fogalmazott:
"takarékosságból olyan festéket használtak, ami évek alatt átszivárgott a felső rétegen és reakcióba lépett az információ hordozórétegével".Ez elég erős kijelentés, hasonlóra és még pár problémára emlékeztem.. az egész gyártástechnológiát minősíti, hisz nem tudhatod, mi lesz a jobb minőségű tárolókkal 25+ év múlva.
Javítsd ki ha tévedek, de a kazi, mágnes szalag, mágnesesség elvén létező (akár digitális) adattárolás már bizonyított.
Magyarán megközelítőleg sem tudsz hasonló referenciát előásni. Azért köszi.7o/638-9O93 ► Telón érsz el leghamarabb \_(ツ)_/
-
olbaidhun
őstag
Igen, volt a 3.5" diszk, meg az 1,44". Azok valóban sérülékenyek. Meg úgy általában az új éra.. talán nem véletlen de nem ez volt a kérdés. Másra gondoltam amikor elkezdtem hsz-t rajzolni a topikba.
A mágneses megoldás, mint elv és gyakorlati eredményeket tekintve adattár, általánosságban az egyik legjobb megoldás, amit elérhet az ember manapság. Innen megfogva nagy kár a régi technológiákért, amik ezen az elvend dolgoztak: a kaziért a datkazettákért! Nem csodálom, hogy:
"A nagyobb gazdasági szervezeteknél ma is szalagos biztonsági mentést készítenek.
Az író-olvasó egység (streamers) drága, de a szalag hozzá olcsó. A napi szintű vagy gyakoribb backup esetén a legolcsóbb megoldás. Ráadásul a körülményesebb kezelése sem nagy gond. Ha adatokat kell visszaállítani, akkor ez a legeslegkisebb gond"(#135) Sinesol
Visszavágyunk. Manapság a mennyiség számít. A minőség nem mehet a mennyiség rovására. A kazi meg olyan személyes volt.. és itt most nem csak a "régenmindenjobbvolt" dologra kell gondolnod. Vettem egy zenét és ott volt kéznél, benyomtam a diszkmenbe és működött, nem karcolódott, évek múlva is elérhető és minőségi darab volt. Most 12 egy tucat a tartalmat tekintve különösen... egy általános értéktelenedés zajlik, talán előkapom a régi bakeliteket a padról és keresek hozzá egy lejátszót.[ Szerkesztve ]
7o/638-9O93 ► Telón érsz el leghamarabb \_(ツ)_/
-
veterán
Dehogynem, teljesen biztos, hogy jelentősen romlott a felvétel minősége.
Azért ezt a határozott kijelentést vitatnám
Egy kazettára felvett jellel azok az időbeli változások tudnak csak történni, amik egy bármilyen mágneses jellel. Vagyis csökkent az elemi részecskék felmágnesezettsége (illetve az eredetileg nem felmágnesezett részecskékben növekszik a mágnesezettség), ami azt jelenti, hogy romlik a felvétel jel/zaj viszonya.
Ez a szalag mágneses hordozójának anyagától függően jobban, vagy kevésbé hallható meg.
Egy egyszerű vörösvasoxidos kazetta esetében előfordulhat, hogy a változás eléri a mindenki számára meghallható szintet. Viszont a 80-as években már bőven voltak jobb minőségű króm(helyettesítő), vagy metál részecskéket tartalmazó mágnesezhető réteggel gyártott kazettás szalagok, ezeken annyira kicsi a mágnesezettség változása, hogy nem hinném, hogy 10 emberből 1 is meg tudná különböztetni a 30 éves felvételt attól a felvételtől, amit ma készítenénk egy ugyanolyan kazettára, mint az eredeti 30 éves felvételt tartalmazó kazetta.
Minden jó, ha a vége jó. Ha nem jó, akkor még nincs vége.
-
#56474624
törölt tag
Oké, akkor szeretettel várunk a DAC-os topikba, hogy ott elmond, hogy kell mérni, ott ugyanis rendszeresen felmerül ez a mérés nem minden téma.
Viccen kívül, tényleg érdekelne, és biztosan érkezne rá válasz kellően felkészült emberektől.
[ Szerkesztve ]
-
félisten
Nem csak jól kell mérni, hanem a mérés kiértékelésekor figyelembe kell venni azt is, hogy a hallgatója milyen anomáliákra érzékeny inkább.
Nálam pl. a 3-8kHz közötti freki emelés szinte fájdalmas, szúrós hangzást okoz fejhallgatóknál, míg mások ugyanazt a rendszert szép tiszta, részletező hangzásúnak értékelik azonos zenével.
Ugyanez igaz pl. a térérzetre is; én alig tudom megkülönböztetni a kis és nagy terű fejeseket, míg másoknak ez kifinomultabb, így fontos is.Mondjuk arról nagyon szívesen olvasnék, hogy pl. a térérzetet mi befolyásolja, és ezt milyen módszerrel lehet mérni. Gondolom, hogy a membrán vissaztérítés gyorsasága, erősítő kimeneti ellenállása pl. fontos tényező ebben.
[ Szerkesztve ]
Eladó régi hardverek: https://hardverapro.hu/apro/sok_regi_kutyu/friss.html
-
félisten
A gond, hogy amíg az ember nem tudja magáról pontosan, hogy mekkora THD-t, TIM-et, és egyéb torzításokat képes tolerálni, addig nem arról ad képet, hogy hogy fog tetszeni neki, hanem csak egy számmal több lesz.
Az igazi az lenne, ha az összes füllel mérhető tulajdonságot megfejteténk, hogy milyen méréssel lehet kimutatni, és akkor a hallgatók egy idő után megtanulnák magukról, hogy milyen értékeket tudnak tolerálni, és miket nem.
Ehhez persze sokkal több mérésre lenne szükség. Szerintem a nagyobb gyártók rendelkeznek ileyn módszerekkel, csak nem feltétlenül kötik a hobbisták orrára, hogy mit hogy érdemes mérni.Eladó régi hardverek: https://hardverapro.hu/apro/sok_regi_kutyu/friss.html
-
SkyLine3000
addikt
"Dehogynem, teljesen biztos, hogy jelentősen romlott a felvétel minősége." Én nem azt írtam, hogy nem romlott a minősége, hanem azt, hogy nem tűnt el! Azért az nem ugyanaz.
Biztos romlott a minőségük az idők folyamán, de ahogy belehallgattam sokba, teljesen élvezhetőek. Amit én dajdajoztam, az is teljesen "élvezhető". Mondjuk akkor még tudtam énekelni.Ezektől függetlenül nem bánom, h már gyakorlatilag eltűnt a kazi, meg a vhs. Persze retronak jó, hogy van belőlük (nekem is sok), de azért nem volt túl könnyű velük az élet. Rengeteg vhs-t és kazit digiztem be az évek folyamán. De leginkább vhs-t,mert azokon pótolhatatlan videofelvételek voltak. És sajnos amiket a 80-as években vettek fel, már soknak voltak szokásos hibái. A 90-es évekből származó videofelvételek nagyrésze még egész jó volt.
Szóval jobb ez a digitális világ. Úgy, ahogy.[ Szerkesztve ]
-
veterán
1: Miért jó a 120 dB jel zaj viszony? Miért jó a 0,0000001 % THD? A zene hallgatásakor meglévő környezeti zaj sosem kisebb -90, -100 dB-nél tehát efelett kár hajszolni a jel/zaj viszony javítását. A legjobb elektrosztatikus fülhallgatók torzítása is %-os nagyságrendű (hangfalakról nem is beszélve), akkor mi értelme a THD ilyen leszorításának? A 20 kHz feletti hangokat nem halljuk ha ott vannak, de ha nincsenek ott, akkor a hiányukat megérezzük.
2: A CD lejátszó DAC-járól hiába szeded le az aluláteresztő szűrőt, mert az ADC-n kötelezően rajta volt, hiszen csak így kerülhető ki a 44,1 kHz mintavételezési frekvenciából adódó probléma. Az LP-re készített felvétel során nincs ilyen kötelező szűrő, ha jó volt a master, akkor tényleg ott vannak a 20 kHz feletti hangok.
3: Lásd 1.
Minden jó, ha a vége jó. Ha nem jó, akkor még nincs vége.
-
SkyLine3000
addikt
Igen, azt írtam, h nem tűnt el semmi. Azt sem írtam, h "valamit fel lehet ismerni". Egész jó állapotban megmaradtak a felvételek. Úgyh kár szépítened, amit írtál.
Persze, voltak a 80-as években olyan minőségű kazik, amik kb második felvételnél szart sem értek (Stylandia), kása volt az egész. De azért voltak jó minőségű kazik, amik sokáig megtartották nagyrészt a minőséget.
Nekem ma is megvannak ezek a régi kazijaim. Amikor még gyúrtam, sokszor az ilyen régi zenéimet hallgattam közben magnóról (Lasonic L30K). A lényeg. Mondhat bárki bármit, ha jó minőségű volt az a kazi, akkor igenis sokáig megtartották/megtartják a minőségüket, amik nyilván azért romlanak az idők folyamán, de le nem tűnnek és bőven élvezhetőek maradnak. Úgyh nekem fölösleges az ellenkezőjét magyarázni, amikor én személyes tapasztalatból írom. Pont. Fölösleges tovább az ellenkezőjét bizonygatni nekem. Semmi értelme. -
#56474624
törölt tag
-
#56474624
törölt tag
És ebben mi az ezotéria?
A pszichológia maga nem az esetleg? Hogy egy adott jelenségre adott különböző válaszreakciók nem csak különböző személyiségtípusokat, illetve különböző képességű embereket jelölhetnek ki, hanem akár fejlődési rendzavarokat, személyiségzavarokat is? Ez tényleg hatalmas ezotéria, hogy a többségbe, trendbe nem illőket, még ha akár 0.0001%-os is az előfordulási arány, nem statisztikai hibaként kezelik.
De szerintetek nem, te onnan megmondod egy tesztre hivatkozva, hogy én épp úgy az árcédula bűvöletében élek, mint bárki más. Mert ez már "tény".
Nagyon komoly érvek ezek arra nézve, hogy miért befolyásol mindenkit kivétel nélkül az árcédula.Az a gond, hogy én pont olyan szakmában dolgozok, ahol új dolgokat alkotunk és emiatt még jobban feltűnik az ilyen rettenetes bullshitelés
Kár, hogy a saját korlátaid nem látod úgy, mint ahogy másokét hangoztatod a tudományosság látszatát keltve. Te bárkiről megmondod, meddig terjed. Tudományosan bizonyítottan. Tényleg fantörpikus a deduktív következtetés eme új szintje. Csak tudod ezt emberekre ilyen szinten alkalmazni nem túl szerencsés.
[ Szerkesztve ]
-
Kékes525
félisten
""A 20 kHz feletti hangokat nem halljuk ha ott vannak, de ha nincsenek ott, akkor a hiányukat megérezzük."
Nem."
Ez így nem igaz. Habár nem halljuk a 20kHz feletti hangokat, de azok kihatással vannak az alacsonyabb frekvenciák hallására. Ugyanez igaz az alacsony (20Hz) alatti tartományokra is. Azok befolyásolják a magasabb frekvenciák érzékelését. Az okot nagyon egyszerű magyarázattal meg lehet érteni. Ezek (is) rezgést keltenek a fülben és környékén, amely rezgések már beleeshetnek a hallható tartományokba, ahonnét csont és (egyéb) vezetéssel eljutnak a hallószervekig ahol már érzékeljük őket.
Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.
-
Kékes525
félisten
A magyarázatot odaírtam. Az az érzésem hogy, két különböző dologról beszélünk. Te a küszöbértékről írsz, aminek a határa 20Hz-20kHz-ig terjed nagyjából. Ha hallásvizsgálatokat végzek, akkor ezeket az értékeket kapom. Én viszont arról, hogy kis mértékben módosítja az eredeti hangokat a zene hallgatásakor az ez alatt és ez fölötti tartomány. Egy példa: Az infrahangokat sem hallod, de mégis hatással vannak rád. Szubjektíve befolyásolja a zene élményét.
Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.
-
Reggie0
félisten
Nem a kutatasra mondtam, hanem a cikkre. Szandekosan kodosit, es olyan kovetkeztetesek vannak benne, ami nem megalapozott.
(#294) Kékes525: Csakhogy a szovetek alulatereszto szurokent viselkednek. Persze en sem allitom azt, hogy 20kHz-nel vege a vilagnak.
[ Szerkesztve ]
-
Kékes525
félisten
" és nem hallottak köztük különbséget a tesztalanyok."
Egy kísérlet nem kísérlet. ráadásul az zenei élményt rendkívül sok tényező befolyásolja. Néhány:
1. Az ember (biofizikai) hallása.
2. Az ember zenei műveltsége.
3. Az ember zenei ízlése.
4. A Zene hangszerelése, előadás módja.
5. A zenét szolgáltató eszközök minősége.
6. A hanghordozó minősége.
7. A zene masteringje, elkészítése.
8. Az zenét lejátszó hardverek minősége.
9. A szoba akusztikája.
Ebből is látható, hogy rendkívül sok kísérletet kell elvégezni arra vonatkozólag hogy minden kétséget bizonyítsuk azt, hogy halljuk ez valamilyen vonatkozásban avagy sem a 20 kHz-nél magasabb hangokat. Persze értem, hogy ez résben engem is cáfol. Mármint az egyértelmű kijelentésemet.
Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.
-
Kékes525
félisten
1. Az általad idézet cikk is kijelenti, hogy nem teljesen egyértelműek az erre vonatkozó vizsgálatok. Rögtön az elejéről: "Although it is generally accepted that humans cannot perceive sounds in the frequency range above 20 kHz, the question of whether the existence of such “inaudible” high-frequency components may affect the acoustic perception of audible sounds remains unanswered."
2. Hypersonic effect befolyásolhatja a 20 kHZ-nél magasabb hangok érzékelését. Azonban ez sem teljesen egyértelmű a cikk szerint.
Összességében se a Te sem az én állításom sem bizonyítható a cikk alapján. További vizsgálatok szükségesek.
[ Szerkesztve ]
Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.
-
#56474624
törölt tag
Ezt ezelőtt 30 éve is joggal gondolhatták. Én rengeteg olyan lemezgyűjtőt látok lemezboltban, akik már bőven a CD-, sőt az "mp3"-korszakban nőtt fel.
Azt sosem lehet tudni, mikor mi lesz a trend (a józan ész szerint az LP-nek már abszolút sehol nem kellene lennie se újonnan, se használtan), szóval én nem nagyon jósolnék. Aki örököl, remélhetőleg lesz annyi esze, hogy lecsekkolja, mennyit érhet, amit épp kidobni készül.[ Szerkesztve ]
-
#56474624
törölt tag
Nos, én rendszeresen járok lemezboltba (az eladó pedig sok éve jó haverom), látom, különösen a külföldi turisták körében, hogy az eladások szép kis hányadát teszik ki azok is, akik '90 után, illetve, akik ebben az évezredben születtek. Korántsem az a helyzet, mint amit hiszel.
[link]A 25-34-es korosztály sem az, amelyikről szó van, ők ugyanis max. kisgyerekként találkozhattak hanglemezzel, pláne tőlünk nyugatra, ahol gyorsabban terjedt a CD.
[ Szerkesztve ]
-
#00137984
törölt tag
Szerintem a retró konzolok a fiatalabb korosztályoknak is bejőttek, de még az Atari és a SEGA retró konzolok is sokadik újravirágzásukat élik meg.
Egy hiányos Fonográf lehet akár 90-200ezer forint... Hát ha még müködik is.
Jó állapotú Gramofon 45-100ezer forintért szerezhető be.[ Szerkesztve ]