Új hozzászólás Aktív témák
-
Szten Márs
nagyúr
válasz macskajancsi #4654 üzenetére
Hát, aki ilyen profi termékfotókat készít, attól minden kitelik
Amúgy meg persze, tele van ilyen-olyan lencsékkel, meg közte levegővel -
Szten Márs
nagyúr
válasz Ghost_Rider #4658 üzenetére
Ja igen, a szervízmenüt. De nem vagyok benne biztos, hogy ezt a raw only feature-t a raw gomb megnyomására tudná a K10D akár a legújabb fw-vel is.
-
Szten Márs
nagyúr
válasz Ghost_Rider #4662 üzenetére
Nem, soha
-
Szten Márs
nagyúr
válasz BiriBum #4774 üzenetére
1:1-es makró, tehát pont olyan a makróleképzése, mint a 100-as Pentaxnak, 90-es Tamronnak, 105-ös, 150-es, 180-as Sigmának stb stb. Ennek megfelelően persze, alkalmas makrózni, viszont tekintve a rövid gyújtótávolságot, néha baromi nehézkes. Attól függ erősen, hogy mit is akarsz makrózni. A képminőség és építési minőség hibátlan.
Egy gyors szösszenet a 35-ös és 100-as makró összevetéséről, amikor mindkettő nálam volt: [link]
Egy részletes blogbejegyzés az objektívről: [link]
Pentaxforums tapasztalatok és vélemények: [link][ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
válasz BiriBum #4776 üzenetére
Ugyan, ez csak az én abszolút magánvéleményem, az én szubjetív érzetem. Mindenkinek más gyújtótáv áll kézre, más gyújtótávval szeret fotózni, illetve a céljainak más gyújtótávok felelnek meg, ráadásul a 35mm másfeles croppos vázakon igen népszerű szokott lenni, sokan szokták szeretni, szóval az, hogy én nem "éreztem" ezt a gyújtótávot és nem tudtam vele összebarátkozni, ne tántorítson el.
Még annyi kiegészítésként, hogy tárgyfotózáshoz, növényfotózáshoz tök jó obi, rovarfotózáshoz viszont mindenképpen hosszabb gyújtótávolságú makróobi után néznék. -
Szten Márs
nagyúr
válasz Slowman #4782 üzenetére
Én úgy szoktam tárolni, hogy a hátsó fele néz lefelé a gépnek, tehát a hátsó lcd, és az objektív néz felfele. Akármekkora hely is van a táskában. Egyszerűen így kényelmes nekem, így alakult.
A zoom crawl helyett gyakrabban szokás a zoom creeping kifejezést használni, és valóban a fejjel lefelé tartott objektívekre vonatkozik, viszont az úgy fejjel lefelé tartott objektívekre, amik alatt nincs semmilyen alátámasztás. Magyarul pl a kezedben lóbálod a gépet, a lencse meg lefelé néz. Ilyenkor gyakorta kitekeredik a tubus, egyszerűen a gravitáció hatására, tehát a zoomállás azon végébe csúszik az objektív, ahol nagyobb a hossza. Erre bizonyos lencsék érzékenyebbek, mások kevésbé, kb. az objektív felépítési minőségétől és leharcoltságától függően. -
Szten Márs
nagyúr
M módban expókorrekciót?
Az M mód arról szól, hogy a blenderekeszt, meg a záridőt is te határozod meg. Tehát fényt mérsz, aztán eltekered vagy a záridőt, vagy a blendét abba az irányba, amibe kell az adott kompenzáláshoz és meg is vagy.decens:
Kicsit félreértettél. A kérdés, pontosabban a következtetés, amit írtam, hogy ennyiért el lehet adni, abszolút pozitív kicsengésű volt esetemben. -
Szten Márs
nagyúr
Akit érdekel: petíció a Pentaxnak, az SDM körüli hibákkal kapcsolatban. Akit érdekel vagy/és érint, annak érdemes elolvasnia, aztán eldönteni, hogy alá akarja e írni: [link]
-
Szten Márs
nagyúr
-
Szten Márs
nagyúr
Ez milyen ez a sávosan zajosodás? Mert az eddig a híresen-hírhedten sávosan zajosodó K10D-vel elkészített... ömm megnézem... kevés híján 19 ezer képem egyikénél sem vettem észre semmiféle izét ami hasonlítana valami "sávos zajosodásra", szóval annyira talán mégsem félelmetes és hűha-effekt. Igazából nem is tudom mit kéne érteni a fogalom alatt (Igazából bosszant kicsit a dolog, mert így születnek a városi kütyülegendák: olvassa az érdeklődő leendő vásárló a fórumokat, és látja, hogy a K10D/K200D sávosan zajosodik, húha, akkor ezeket kerülni kell, mert biztos milyen rossz, főleg, ha hírhedten azok. Ismerősi körében valaki megemlíti, hogy K10D-t akar venni, lebeszéli róla, hogy te, figyelj, nehogy azt vedd, hát nem tudtad, hogy arról híres, hogy sávosan zajosodik? És utána büszke rá, hogy megóvott valakit egy rossz vételtől. Mindketten ezen felbuzdulva vesznek valami belépőszintű műanyagot másik márkától és örülnek, hogy mekkora bukást úsztak meg. Közben meg... Szóval szerintem óvatosan az ilyesmivel.)
A zajt sem látom akkora hűde problémának. ISO 1100-ig jól kezelhető, utólagos zajszűrő célprogramokkal pedig jól élvezhető a kép. Persze, a K-x jobb ebből a szempontból, tagadhatatlan - de hogy a nagyon magas érzékenységek kinek mennyire fontosak, teljesen egyénfüggő, van aki egyáltalán nem használná, van aki meg döntően magas érzékenységen kéne, hogy fotózzon.
Az, hogy az elkészült kép minősége fontosabb a fotográfiában, mint az eszköz, így szintén nem jelenthető ki, nem általánosíthatóbb semmivel sem jobban, mint a markolat-fogás-ergonómia kérdése. Én pl élvezem azt, hogy relative nagy keresőbe nézhetek, élvezem azt, hogy baromira kézbe simul a gépem, azt, hogy hallom és érzem, ha elkattan a zár (K100D-ben még jobban, és igen, azt még jobban szeretem), a fotózás egész folyamatát. Ha egy számokmra kényelmetlenebb, kisebb keresőjű géppel kell fotóznom, akkor bizony elveszi ezt az élvezetet, márpedig nagyban ezért fotózok. Más meg azért, hogy A/2-esben nyomtassa az ISO3200-al készült képeit. Vagy, hogy a monitoron nagyítóval nézze a zajt. Ugyanis az emberek többsége, aki a fényképezőgépet nem technikai kütyüként használja, hogy utána majd a zajt méregethesse, hanem fénykép készítésére szolgáló eszközként, az
1, A monitoron nézi a képeit, monitorméretben
2, Netre töltögeti a jobb képeit, erősen leméretezve
3, Kidolgoztatja őket, esetlegesen nagyobb, A/4 körüli méretben. Ritkábban talán még nagyobban is, gyakrabban viszont kisebb méretben.Nos, ezekre a végfelhasználásokra a zaj olyan szintű méregetése, amilyen mostanában nagyon divatos, teljesen értelmetlen, ha csak nem tényleg ISO3200-6400 a megcélzott tartomány. Ez a mérd mikrométerben, jelöld krétával, vágd baltával tipikus esete - nagyítóval nézzük a zajt magas érzékenységen, 100%-os léptéknél nagyobb nagyításban, majd lövünk közepes érzékenységen egy képet és leméretezzük. Igen, ezek nagyon tipikus felhasználások, amiket említettem, és nincs velük az égvilágon semmi baj. Ha valaki A/3 és afeletti nyomatokat készít, és gyakran használ magas érzékenységet, na az elgondolkozhat azon, hogy bizony, fontos a zajszint. De ez a jóval kevésbé tipikus felhasználás. Ámde mindig, az összes fényképe lkészítésekor bele kell néznie a keresőbe (vagy bámulnia a liveview-et), minden fénykép készítésekor kézbe kell vennie a vázat (kivéve a távkioldós bulik), gyakorta kell állítgatnia a beállításokat, és fontos, hogy mennyire tudja könnyen és élvezettel kezelni azt.
Szóval összességében a zajszint brutálisan túl van misztifikálva, a jelentősége el van túlozva. Mindenkinek józanul végig kell gondolnia, hogy milyen felhasználásra szánja a gépét, milyen formában, hogy fogja nézni a képeit, mik a fotózási szokásai. Ezután lehet gondolkodni azon, hogy mi fontos és mi nem, addig ez a kérdéskör értelmezhetetlen.
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
Nem igazán szeretem azt magyarázni, hogy mit írtam, tényleg. De: ha nem kevés expó alatt, amiben azért bőven van magas érzékenység is, és bizony, RAW konvertáláskor alexpó felhúzása, olyan szinten nem tapasztalom ezt a jelenséget, hogy még ötletem sincs, hogy mi a fene lehet ez, akkor nem hiszem, hogy a te megfogalmazásod túl szerencsés és olyan mértékben prezentálja a dolgot, amely mérték jól korrelál a jelenség mértékével. A híresen-hírhedten sávosan zajosodó megfogalmazás abszolút olyan, ami alkalmas olyan szituációkat teremteni, amit példaként leírtam, alkalmas arra, hogy ez továbbterjedjen, hogy ez maradjon a fejekben. Holott ha ennyire ijesztő lenne, ennyire hírhedt stb stb, akkor nem jöhetett volna létre ez a beszélgetés, mert tudnám mi ez, és minden bizonnyal engem is bosszantana. Nem mondom, hogy nincs ilyen, ezek szerint van, hogy milyen körülmények között, arra kíváncsi vagyok, és erről kérdeznék, ha lehet. Mindenesetre az, hogy az adott megfogalmazásban túlzott ereje van, és tökéletesen alkalmas arra, hogy ilyen jellegű urban-legend kört indítson, az biztos.
Viszont ami érdekelne:
JPG-nél tapasztaltad ezt, vagy RAW-ból? Mekkora méretű kompenzációkat hajtottál végre? 0,5EV, vagy 1, esetleg több, akár két fényérték körüli is?
Mekkora volt az alapérzékenység, amiről felhúztad a képeket, és tapasztaltad ezt a jelenséget? Ugye, ha eleve ISO 1600-on fotózol és még 1EV alexpót is alkalmazol, majd felhúzod, nos a kész kép már nem épp az ISO 1600-as képességeit fogja reprezentálni a gépnek. -
Szten Márs
nagyúr
Nézd, én arra voltam kíváncsi, hogy neked milyen körülmények között jött elő a hiba. De végülis megértem, ha nem szeretnél róla beszélni
Amúgy szerintem a fórumok arra vannak, hogy megosszuk egymással a személyes tapasztalatainkat. Ha mindenki hasonlóan bőbeszédű lenne, mint te, már ha nem épp a hiba tényszerű kijelentéséről van szó, kellően negatív kontextusban, hanem a továbbbeszéléséről, kissé részletesebb körüljárásáról, arról, hogy akkor most hogy is van ez, akkor a google semmit nem dobna ki, mert senki nem írna semmit, csak azt, hogy goto google.
tbs:
Igen, sejtettem, hogy a hiba előállításáért bizony meg kell dolgozni, épp ezért kérdeztem részleteket, hogy ezt is kellően láthassuk, méghozzá személyes tapasztalatokon keresztül[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
Nem igazán függnek össze a gondolataid.
"két órával ezelőtt még bevallottan semmit sem tudtál a sávos-zajosodásról"
Pontosan."sőt, konkrétan kétségbe vontad a jelenség létezését, illetve urban-legendnek tituláltad"
Azt hiszem ezt már körüljártuk, csak valahogy teljes mértékben ignoráltad. Nekem a jelenség tálalása nem tetszett, ami a mértékét, jelentőségét igencsak magasra helyezte. A szóhasználat. Azt vontam kétségbe, hogy olyan jajj-de nagyon jelentős lenne, arra hivtkozva, hogy nem tapasztaltam. Ugyanakkor kiegészítettem azzal, hogy az ilyetén tálalás melegágya lehet mindenféle urban-legend elindulásának. Ez szerintem nem volt túl félreérthető, de utána, csak, hogy véletlenül se lehessen máshogy érteni, a #4924-ben pontosan ezt leírtam. Most ezek után mit gondoljak erről a félmondatodról? Ferdítés, vagy szövegértés hiánya, esetleg el sem olvasod, amit írok? Nagyon érdekes."most pedig, amikor kiderült, hogy nem az, hanem létező, dokumentált "hiba"... engem kezdesz el oltogatni, meg piszkálni a fórumozási szokásaim miatt."
Nem látok semmiféle logikai összefüggést. Valószínűleg azért, mert nincs. Én azért kezdtelek el "oltogatni" (bár nem hiszem, hogy égtél volna), mert a kérdésemre a "goto google" válasz nem volt számomra túl informatív. Amúgy szintén, visszaolvashatod, hogy mit írtam az oltásban, nem fogom elkezdeni újra leírni, és megmagyarázni. Az, hogy ez hogy kapcsolódik a hiba létezéséhez, egyáltalán miféle ötlet alapján írtad így egy mondatba vele, mintha kellene valamiféle logikai kapcsolatnak lennie köztük, számomra rejtély."több okosság van leírva a pentaxforums-on és a dpreview-n, tehát alkalmasabb is a tájékozódásra (hangsúlyozom: az elején még arról volt szó, hogy egyáltalán micsoda is a sávosodás."
Szintén nem értem a logikai összefüggést. Mit hagsúlyozol és főleg miért? Persze, az elején arról volt szó, hogy mégis mi ez. Meg lett válaszolva. Onnan arról lett volna szó, hogy mikor jön elő. Ez egy természetes sorrend, amiben a tájékozódás haladt, fordítva baromi nehezen haladhatott volna."mivel már jó ideje nem fotózok k10d-vel, nem is tudnám felidézni a pontos paramétereket"
Ez teljesen rendben van és megértem. Egyébként ez is mehetett volna válasznak nekem, hiszen effektíve ez lett volna a tényleges válasz a kérdésemre."nem stresszeltem magam azon, hogy mikor/hol/hogyan jön elő, nem próbáltam kinyomozni, hogy miért, és nem méricskéltem a kompenzációt, stb stb. "
Pedig ez a lényege az egésznek. Ahhoz, hogy egyáltalán beszélhessünk egy hibáról, tudni kell, hogy milyen körülmének között jön elő. Magas érzékenységen való fotózás pl, ha ISO1600-on normálisan kiexponálsz egy képet. Ha lősz egy képet ISO1600-on és felhúzod mondjuk 0,3-0,5 fényértékkel, az sem túl extrém használat. Ahogy írtam, ha ezt 1 vagy több fényértékkel felhúzod, az már nem a gép ISO1600-on vett képességeit reprezentálja, ezért egészen máshogy kell tálalni, és hozzáállni a jelenséghez."(és még csak nem is pixelbuzultam, ahogy az korábban rám lett sütve... )"
Gondolom ezt más sütötte rád, valamikor, valahol, mert ha nekem szól, akkor valamit nagyon félreolvastál."fotóztam vele, tudtam, hogy ilyen és igyekeztem elkerülni, hogy beleszaladjak olyan helyzetekbe, amikor a raw képek feldolgozása során előjön a sávos zaj."
Ha nem foglalkoztál azzal, hogy mikor/hol/hogyan jön elő, akkor hogy igyekeztél elkerülni, hogy ne fuss bele olyan helyzetekbe, ahol előjön?"mindig raw-ba fényképezek, ez is kérdés volt"
Szuper, látod, nem is olyan nehéz ezt is leírniÉn valahogy a fentiek fényében úgy látom, hogy tényleg elindult a kertelés-cunami. De te indítottad el most ezzel a hsz-eddel.
Ja még valami:
"nem általános a jelenség: micsoda megkönnyebbülés... és mit mond az ember egy kezdőnek, aki esetleg beleszalad egy ilyen "ritka kincsbe?" "óóó, semmi gond, épp kifogtál egyet a gyengébb szériákból, de tényleg semmi gond, nem mind ilyen, csak minden páros/páratlan X ezer példány.. használd alacsony iso-n, a bebukott részeken ne nagyon akarj világosítani, szóval csak legyints rá te is: nem kell foglalkozni vele, mert nem általános jelenség." hát köszi."
Apró megfogalmazásbeli különbség, vásárlás előttre: "ki lehet fogni olyan K10D-t, aminek sávosan zajosodik a CCD-je" vs "a K10D CCD-je hírhedten sávosan zajosodik"
Érted a különbséget? Ezt szerintem nem kell magyarázni, azt sem értem, hogy miért kell ide leírnom, annyira értelemszerű. És nyílván ennek a fényében ez:
"sávosan zajosodik a k10d ccd-je? sávosan." nem igaz kijelentés.
Így lenne igaz:
"van olyan K10D, aminek sávosan zajosodik a ccd-je? van" Ha úgy érzed, hogy a 3 példány elég ahhoz, hogy erőteljesebben kijelentsünk valamit, akkor akár: "jó esély van arra, hogy sávosan zajosodó K10D-t fogjunk ki? igen". Bár szerintem elég kevés statisztikai alapnak, de elfogadható. De ez, így nem. -
Szten Márs
nagyúr
válasz BiriBum #4931 üzenetére
Való igaz. Élőszóban valószínűleg ez az egész hülyeség ki sem alakult volna, hanem normális eszmecsere keretében meg lett volna beszélve a dolog, talán még érdekes is lett volna. Fórumon a hangsúlyozás hiánya, meg egyéb, ismeretlen okok miatt valamiért néha ilyesmik sülnek ki a dologból.
-
Szten Márs
nagyúr
válasz Agent87 #4994 üzenetére
Ha nem manuális objektívvel lőssz, akkor is tökugyanakkora a mélységélesség, mint ha manuálissal lőssz. A paralaxissal természetesen számolni kell, az, hogy nem számoltál vele, szintén nem a manuális objektívek hibája. Az élességet nehéz belőni, de szerintem némi gyakorlattal, na meg egy jobb keresővel rendelkező géppel (na meg esetleg úgy, ha beszerzel egy törőékes mattüveget ) azért nem is lehetetlen feladat, meg lehet szokni és bele lehet jönni.
-
Szten Márs
nagyúr
válasz macskajancsi #4999 üzenetére
Persze, amit linkeltél, az is egy parallaxis-jelenségből adódó hiba. Amire én céloztam, az is egy parallaxis-jelenségből adódó hiba. [link] - itt lsd az első mondatot.
Az, hogy a fényképészetben egy darab, a parallaxissal összefüggő hibajelenséget szoktak "a" parallaxis-hibaként emlegetni, csak simán elnevezésbeli hmm... anomália, mint a mellékelt ábra mutatja, félrevezető elnevezés. A parallaxis egy pusztán geometriai jelenség, millió dolog összefügg vele. -
Szten Márs
nagyúr
válasz macskajancsi #5003 üzenetére
Nézd meg az egész hozzászólását, és értelmezd, hogy mit mondott: [link]
Főleg itt a lényeg: "élességet belőttem középre mérve aztán utána komponáltam"Ugye manuális objektívvel a középső fókusz ponton van élesség-visszajelzésünk. Ez azt jelenti, hogy ha a fókusz-visszajelzésre akarunk hagyatkozni, a témát középre hozzuk be, és aztán komponáljuk újra a képet, hogy oda essen az élesnek kívánt rész, ahova akarjuk - mint ahogy a hsz alapján ő is csinálta. Ezt pedig a kamerának a forgatásával érjük el, magyarán a mozgatás nem párhuzamos az optikai tengellyel merőleges síkra, amit a képmező-elhajlástól most eltekintve az élesség síkjának tekinthetünk, hanem egy kötívet fut be hozzá képest. A köríven haladva pedig, bár a körív középpontjától mért távolság állandó lesz, de az érzékelő eredeti helyzetének síkjától való távolság nem - ez az oka annak, hogy ezzel a módszerrel, ha a tárgytávolság kicsi, magyarán a körív kicsi, akkor kis szögelmozdulással is nagy lesz az eltérés a beállított és a végleges élességi sík között, magyarán pontatlan lesz a fókusz. Lehet körülményesen magyaráztam el, de ez egy baromi egyszerű jelenség, és szerintem, ha kézbe veszi az ember a gépet, és átgondolja, egy másodperc alatt átlátható, sőt, nyílván komponálás közben is érzi az ember, így értelemszerűen ezzel a jelenséggel számol, ha a középső fókuszpont visszajelzésére hagyatkozik. Ha meg nem számolt vele, nos az nem az obi hibája
-
Szten Márs
nagyúr
válasz macskajancsi #5006 üzenetére
Nincs mit
Mondjuk épp sietnem kellett, amikor írtam, és nem maradt időm visszaolvasni, pedig egy helyen nem azt írtam, amit akartam, konkrétan:
"ha a tárgytávolság kicsi, magyarán a körív kicsi" - itt nem azt akartam írni, hogy a körív kicsi, hanem a kör átmérője kicsi, természetesen. -
Szten Márs
nagyúr
válasz Darkness1 #5039 üzenetére
Persze, igénytől függ ez is - mint minden más. Biztos, hogy lehet olyan felhasználást/igényeket találni, ahová tökéletes a 360-as Mindenesetre a forgatható fej szerintem igen sokaknak igen jól tud jönni, szóval törekedni szokás olyat ajánlani, ami rendelkezik ezzel a képességgel
-
Szten Márs
nagyúr
Azért az kemény, hogy a prohardver digicam melléklete még hírként sem hozta le a 645D bejelentését
-
-
Szten Márs
nagyúr
Mondjuk nagyon nem mindegy, hogy 17mm-ről, vagy 28mm-ről indul egy objektív. Teljesen más felhasználásra, teljesen más igényekre van kitalálva a kettő. Majdnem olyan, mintha egy Scania teherautót meg egy Yamaha motort kéne összehasonlítanunk, és eldöntenünk, hogy most melyiket vegyed. Szóval először magadban kell tisztáznod, hogy mit is akarsz, milyen látószögű, gyújtótávolságú objektív kell neked.
-
Szten Márs
nagyúr
Miért is van a Samsung a Pentax háta mögött? Lemaradtam valamiről?
A Pentax most a Hoya kezén van, a Samsunghoz legjobb tudomásom szerint nincs semmi közük és soha nem is volt. Némi közös fejlesztgetés volt, a Samsung adott nekik egy kemény érzékelőt, a Pentax meg pár vázat, amit a Samsung átcímkézett, de ennyi. -
Szten Márs
nagyúr
Ja, hogy az a baj, hogy éles az objektív - hát mindjárt eldobom az agyam. Szerintem azért ez már túl van a röhelyes kategóriáján. De kérem, ha arra van igény, hogy sz.r rajzú obivt használjunk, van lehetőség, vegyetek olyat, és akkor lehet örülni rajta, hogy milyen jó, hogy semmiféle vonalfelbontása nincs és nem látszanak a részletek. Arról nem is beszélve, hogy nehogy azt higgyétek, hogy a 85mm F/1,8-ak meg ezek az objektívek olyan hajjde lágy rajzúak.
Ha valaki el akarja simítani a bőrhibákat és hasonlót, arra megvannak a módszerek.
Ja igen, és volt alkalmam a 100mm F/2,8-al portrézni. Remek objektív erre. Nem kell senkinek elhinni, de azért ne terjesszük már azt, hogy "ha lehetne vele portrézni mindenki azt venné, szóval biztos nincs így", meg hasonló - már elnézést - marhaságokat, mert rosszat tesz a vérnyomásomnak.
Természetesen vannak objektívek, amik nem találhatóak meg a Pentax felhozatalában, ez sajnálatos, és persze, van akinek emiatt nem való a Pentax rendszer, ezzel nincs semmi gond. Nade ilyesmiket beleszőni ebbe a történetbe, amik most mennek, már eléggé komolytalan dolgok...
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
válasz Slowman #5273 üzenetére
"Nem tudom, ez most fórum, vagy lexikon? Miért csak a 100% helyes tartalmú írásnak van itt helye, nem lehet találgatni?"
Természetesen nem az a baj, hogy nem tudsz valamit, hanem az, hogy amikor valaki, tapasztalt tag elmondja neked, hogy hogy is van, akkor szépen megcáfolod, hogy szerinted nem úgy van az. Ha nem tudsz valamit, akkor nézz utána vagy/és halgass azokra, akik tapasztalatból beszélnek és nem találgatnak.
"hcs57-nek sztem nem azzal van a baja, hogy éles az obi, hanem azzal, hogy alkalmatlan portréra mert az egy makró obi..."
hcs57-nek pontosan az volt a baja, hogy túl éles az objektív. Azon kívül, hogy ha kell (és csak ha kell!) tud 1:1 leképzést is, és azon kívül, hogy a nagy elérhető tárgytávolság-tartomány miatt lassabban fókuszálhatnak, más különbség mi is lenne makróobi és nem makróobi között?
"Azt meg senki nem mondta, hogy a lágyrajzú obi itt a cél, és hogy a 85/1.8 nem rajzolna élesen."
Ha egy éles objektív nem alkalmas portréra, abból az következik, hogy a portrécélú(bb) objektívek nem rajzolnak élesen - ebben azt hiszem megegyezhetünk. Explicite nem lett ugyan kimondva, implicite azonban igen - nagyon is. Nem véletlen akadtam meg ezeken a hsz-eken.
"Ez a beszélgetés már régebb óta zajlik szerintem, ha ennyire zavart miért nem hamarabb mondod meg a tutit ahelyett, hogy most itt mindenkit kiosztottál. "
Ez most tényleg komoly kérdés? Nézd meg mire válaszoltam, aztán nézd meg, hogy az mikor jött szóba.
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
Ugyan, én csak továbbvezettem a gondolatmenetet
Viccet félretéve: azt felhozni egy objektív ellen, hogy túl éles, tehát kb. azt, hogy túl jó, nekem igen furcsa. Ezt szerintem nem kell magyarázni. Én szeretem pl, ha egy portrén a szem tűéles. Nem lágy, nem olyan, amilyen, hanem tűéles. A többit meg megoldja az ember, ha akarja. Lényeg, hogy legyen annyi az objektívben, hogy ha akarom akkor bizony igencsak jó rajzzal képezze le a témát.
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
válasz Darkness1 #5342 üzenetére
A Tamron 70-200 egy baromi jó objektív, teljesen más ligában játszik, mint a Pentax 50-200, vagy a Sigma 70-300. Amellé egy 1,4x-ezőt is lehet tenni szerintem nyugodt szívvel. Amúgy ha nem lényeg a fényerő, de kell a 300mm, akkor egy Pentax 55-300 is megfontolható szerintem. De a Tamron 70-200 egy jóval jobb objektív
-
Szten Márs
nagyúr
2010. augusztus 15. vasárnap, azaz ma:
World Pentax Day
Hajrá-hajrá minden Pentaxosnak. És aki fent van Pentaxforumson, küldhet is majd képet, hadd lássák mit tudnak a magyar márkatársak
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
válasz pentium4 #5481 üzenetére
Ez, amit linkeltél, kb. a pénzkidobás kategória. Ahogy írták,egyrészt combosabb kell, másrészt dönthető fej nélkül egy külső vakunak sok értelmét nem látom. Magasabb kategóriás gyári, vagy Metz-ekből valami értelmesebb darab, vagy egyelőre napolni a vakukérdést és később venni - ezek a bevállalható alternatívák.
-
Szten Márs
nagyúr
válasz pentium4 #5484 üzenetére
Amit linkeltél, az egy halszemobjektív. A halszemobjektívnek az igen erős geometriai torzítás a lényege, az, hogy dőlnek befelé a vonalak vele, ha azt használod. Klassz képeket lehet halszemmel készíteni, de ha sima ultranagylátót akarsz, ami nem torzít (legalábbis nem az a feladata), akkor inkább megpróbálnék keresni egy használt Pentax 12-24-et, esetleg újonnan egy Sigma 10-20.
-
Szten Márs
nagyúr
válasz simenon #5486 üzenetére
"A halszem a leggazdaságtalanabb"
Ugyanmár. Ez fotózási szokásoktól, ízléstől függ, ilyet kijelenteni egyáltalán nem lehet. Persze, én biztos relative keveset használnám, én alapvetően 50mm alatt is csak elvétve fotózok, de tök természetesn, hogy van aki 18mm felett fotózik elvétve. Ezt annak kell tudnia, aki veszi, nem nekünk.
-
Szten Márs
nagyúr
Nem, nem csak akkor. Az általad is említett szóródási körök megengedett maximális mérete változik a szenzorméret változásával, amivel változik a mélységélesség. Magyarán a szenzorméret igenis befolyásolja a mélységélességet, akkor is, ha sem a tárgytávolságot, sem a blenderekeszt, sem a gyújtótávolságot nem változtatjuk közben.
Kicsit bővebben: [link]
-
Szten Márs
nagyúr
"Ellenpélda: készítek egy képet az APS-C-s gépemmel. Lecroppolom a 30%-át fotosoppal. Megváltozik ekkor a kép mélységélessége? Nem. Köszönjük."
Legfeljebb köszönnénk, de a helyes válasz az lett volna, hogy "Igen"
A mélységélesség vizsgálatát azonos méretben kinyomtatott nyomatokon kell megtenni, erről írtam is, azt hiszem, de ha nem, akkor is elég triviális. Vagy ha nem is nyomtatjuk ki, azonos méretben kell néznünk. Nagyon egyszerűen megfogalmazva, hogy miért változik a croppolástól a mélységélesség: van egy szép nagy képed, kicroppolod x rérszét, és a kicroppolt részt ugyanakkorára nagyítod, mint az eredeti kép volt, így előfordulhat, hogy bizonyos részletek, amik az eredeti nagyon még élesnek tűntek, most a kisebbről felnagyítottan már életlennek fognak látszódni. Ha nagyon akarod, természetesen le lehet ezt bonyolultabban vezetni, ahogy a linkelt hsz-emben tettem, de szerintem felesleges, elég egyszerű belátni a dolgot.
A PSF az nem tudom micsoda, viszont a szóródási kör fogalmat te magad is használtad pár napja, szóval őszintén nem értem most miért lepődtél meg rajta Amúgy a szóródási kört angolul CoC-nek rövidítik: Circle of Confusion, de amiről itt szó van az a szóródási körök megengedett maximális mérete, azaz circle of confusion diameter limit.
Természetesen a gyakorlatban, ahogy említed, a nem azonos pixelsűrűségek miatt nem fog ilyen egyszerűen működni ez a dolog, az belejátszik a dologba, jó észrevétel
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
Az optika tulajdonságait miért kéne, hogy megváltoztassa bármi is? Egyáltalán hogy jön ez ide?
Természetesen a valóságban a nagyítógép ugyanúgy beleszól a dologba, ahogy az érzékelő pixelsűrűsége. Hogyne. Viszont ezek előre nem nagyon látható és kalkulálható elemek. Értem, hogy nem tetszik, és jogos is.
Viszont nagyon egyszerű a dolog. Amikor mélységélességről beszélünk, akkor arra vagyunk kíváncsi, hogy mi fog élesnek látszani egy adott képen, és mi nem. Ehhez meg kell határoznunk, hogy mit is jelent az, hogy éles. Itt sajnos önkényesen kell mondanunk valamit. Azt, hogy xy méretű képen z távolságról nézve stb stb... Igazából tök mindegy, hogy mit határozunk meg még élesnek, a lényeg az, hogy valamit meg kell határoznunk. És itt bejön az, hogy szükségünk van egy méretre. A mérettel bejön, hogy változik a mélységélesség a nagyítás mértékétől, tehát croptól, szenzormérettől, ilyesmiktől. Innen pedig bejönnek olyan kellemetlen dolgok, mint a nagyítógép, mint a pixelsűrűsége a szenzornak. Ha monitoron akarunk ilyesmit nézegetni, akkor annak is a pixelsűrűsége, na az különösen széppé teszi a dolgot. Összességében abszolúte megértem, hogy nem tetszik -
Szten Márs
nagyúr
"Ezt az egészet ki lehet ejteni azzal, hogy olyan szenzort, nyersanyagot használunk, aminek a felbontása optimális"
Amikor a fentiekről beszélünk, akkor pont, hogy olyan absztrakcióval élünk, hogy mind a szenzor felbontása optimális, mind a nagyítógép, plusz eltekintünk az általad említett leképzésbeli hibáktól. Mivel ez absztrakció, a gyakorlatban nem lesz igaz, de lsd az #5726-ot
"és a leképezett tárgynak a képét nagyítjuk egyformára, nem az egész szenzor képét"
Ezt nem értem. A kép egy kerek egész, úgy, ahogy van, mindenestől, ami a képen van, az a leképzett téma, úgy együtt. Lehet csak fáradt vagyok és valami nagyon egyszerű dolgot értek most félre.
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
Na, most te is félreértettél Éreztem, hogy nem vagyok formában
Viszont igen, az a baj, hogy így változtatni kell a tárgytávolságot. A makróobis példánál is közelpontban. Ez aligha jó módszer bármire is.Mercutio:
Amúgy az a helyzet, hogy már épp megértettem csakb fórumtárs gondjait a dologgal, amikor bejött ez a "tárgyat nagyítsuk ne a teljes képet" izé, ami most totál vakvágánynak tűnik számomra, meg kérdőjelháborút indított a fejemben
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest