Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • csakb

    őstag

    válasz Szten Márs #5724 üzenetére

    "A mélységélesség vizsgálatát azonos méretben kinyomtatott nyomatokon kell megtenni, erről írtam is"

    Na, ez a baj ezzel a fotós definícióval. Miért változtatná meg az optika tulajdonságait az elkészült kép nagyítása? Teljesen független dolgokról van szó. Az optikát semmiképp sem befolyásolja a mögé helyezett szenzor, film, akármi. Az meg pláne, hogy utána hogyan nagyítgatjuk az így készült képet. A tárgynál közelebbi és távolabbi tárgyak hirtelen élesek/életlenek lesznek a nagyítástól? És a nagyítógép átviteli függvénye nem szól bele a nagyítás minőségébe? Nem tetszik ez az egész.

    "A PSF az nem tudom micsoda, viszont a szóródási kör fogalmat te magad is használtad pár napja, szóval őszintén nem értem most miért lepődtél meg rajta "

    PSF = point spread function. Azt jelenti, hogy az adott rendszer hogyan képez le egy pontszerű fényforrást. A fizikában, optikában évtizedek óta használt fogalom. A circle of confusion definíciója pont ez.

    Hogy miért lepődtem meg? Azért, mert miután beokoskodtam, elkezdtem alaposan utánajárni ennek, és egyre kevésbé tetszik. :)
    Szóval hamut szórok a fejemre, és maradok a mélységélesség szigorú, optikai definíciójánál, ami nem tartalmazza a képrögzítő matéria tulajdonságait és az utófeldolgozást, mert ezek függetlenek az optikától, ami a képet, és ezzel a mélységélességet is létrehozza.

  • csakb

    őstag

    válasz Szten Márs #5724 üzenetére

    "Természetesen a gyakorlatban, ahogy említed, a nem azonos pixelsűrűségek miatt nem fog ilyen egyszerűen működni ez a dolog, az belejátszik a dologba, jó észrevétel :K"

    Na, pont ez a bajom. Ha a képrögzitő anyag felbontóképességét és a nagyítást berángatjuk a definícióba, akkor illene az optika leképezési hibáit is bevenni. Pl. az 1.7/50 felbontóképessége teljesen nyitott rekeszen a szférikus aberráció miatt közel sem olyan jó, mint mondjuk f/2.4-en.

    Természetesen értem, hogy mit akarnak kiokoskodni ezzel. Ha nagyon alulmintavételezzük az optika által adott képet, akkor az ideálisnál kicsit életlenebb részletek is élesnek tűnnek. Ezt az egészet ki lehet ejteni azzal, hogy olyan szenzort, nyersanyagot használunk, aminek a felbontása optimális, és a leképezett tárgynak a képét nagyítjuk egyformára, nem az egész szenzor képét. Ez az igazi, független összehasonlítás, és egycsapásra lényegtelenné válik, hogy mekkora a szenzorok lineáris mérete.

Új hozzászólás Aktív témák