Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Bohus

    aktív tag

    válasz 5leteseN #1171 üzenetére

    Önmagában a belső levegő használata nem nevezhető hatásfokrontónak. Sőt ellenkezőleg, hűtő és fűtő üzemben is kisebb hőfoklépcsővel dolgozhat a készülék, mivel bemenetként nem a szélsőséges hőmérsékletű kinti levegőt használja. Vagyis minden adott a kimagasló hatékonysághoz. Persze ez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen.
    Valójában a kinti levegőt használja a készülék, némi kerülővel. Mivel csak a kidobott levegő ág csatlakozik a külső térhez, emiatt a helyiség depressziós lesz, vagyis a külső levegő be fog áramlani a belső térbe. Már amennyire tud...

    Semmi akadálya, hogy átalakítsd a készüléket, és a forrás oldalt közvetlenül kintről biztosítsd. Léteznek gyárilag is kétcsöves megoldások, amelyeknél forrás oldalon az épület fokozott légtömörsége már nem jelentkezik limitáló tényezőként.

    A Föld legnagyobb problémája maga az ember.

  • Attila2011

    aktív tag

    válasz 5leteseN #1171 üzenetére

    Ehhez szerintem azt kellene megérteni, hogy működik a hőszivattyú. Nincs benne varázslat, hasonlóan, mint a hűtőgéped a konyhában. Van két hőcserélő, a hűtőkörfolyamat által egyik hőcserélőn elvonja adott közegből a hőt, másik hőcserélőn pedig ezt a hőt átadja a másik közegnek. Na ha te ugyan abból a közegből akarod elvonni a hőt, amit fűteni/hűteni akarsz, tehát aminek leadod, ott jön a hiba.
    Szóval értelemszerűen egy mobil klímának is két kivezetése kellene legyen, egyiken beszívja a külső levegőt, kiveszi belőle a hőt (vagy hűtés esetén átadja neki), majd másikon ezt a levegőt kidobja.

  • Bohus

    aktív tag

    válasz 5leteseN #1174 üzenetére

    Ha egy célra több technikai megoldás is születik, akkor érdemes az előnyöket és hátrányokat összevetni, majd az adott célnak megfelelőt kiválasztani (értelemszerűen kompromisszumokkal).

    A mobil klíma hermetikusan lezárt térben nem tudna működni. A kidobó venti depressziót hozna létre a helyiségben, de levegő utánpótlás nélkül már nem szállítana, beállna egy egyensúlyi állapot. Ez lenne a totális öngól, mert - ahogy @Attila2011 is írta - a belső tér lenne a forrás és a kiszolgált oldal egyaránt. A helyiségben így csak annyi fűtés lenne, mint amennyit a kompresszor és a venti eldisszipál, vagyis amennyit villamos oldalon felvenne a berendezés. COP=1, a hőszivattyús működési elv nem tudna érvényesülni.
    Vagyis az "egycsöves" mobil klíma működéséhez mindenképp szükséges filtrációt biztosítani, a kívülről beszivárgó külső levegő - belső levegővel keveredve - lesz a hőforrás. A legnagyobb hátrány épp ez, fokozott légtömörségnél nem lesz megfelelő légcsere, ami rontja a hatékonyságot. Ilyen esetben pl. légszeleppel lehet megkönnyíteni a légutánpótlást, ami persze ellenérzést válthat ki. De a kikényszerített légcsere akár előny is lehet, pl. jól jöhet, mint szellőztetés. Friss levegőt juttathatunk be, kidobhatjuk a belső páradús levegőt. De ha a belső légállapot egyéb úton már biztosított - pl. hővisszanyerős szellőztetéssel -, akkor nem célszerű mobil klímával felborítani az egyensúlyt.

    Split klímánál hőcsere van, légcsere viszont nincs a külső és belső tér között. Az, hogy ez jó, vagy sem, ismét megítélés kérdése.

    Önmagában nem szabad egyik megoldást sem favorizálni, vagy mereven elutasítani, a használhatóságot kell mérlegelni. A mérlegelésnél viszont figyelembe kell venni az épület funkcióját (lakóépület <>raktár, kell v. nem kell légcsere), adottságait (légtömörség, új nyílászáró v. gerébtokos ablak), és a meglévő gépészetet (van egyéb légtechnika ill. fűtés, ha van milyen). Szóval ez sem fehér vagy fekete, látni kell az árnyalatokat.

    [ Szerkesztve ]

    A Föld legnagyobb problémája maga az ember.

  • Madwe

    nagyúr

    válasz 5leteseN #1245 üzenetére

    Ezzel nem értek egyet, az ablakok hővesztesége ugyan lehet nagy, de a felületük jellemzően elhanyagolható, ha megnézzük mekkora felületen mekkora javulás érhető el mennyi pénzért, jellemzően az ablakok végeznek leghátul a sorban (ok, lehet lábazati, de annak nem is az a szerepe).
    Viszont ha az ember egyszer ablakot is cserélne, érdemes azzal kezdeni homlokzati elött, hogy ne kelljen visszajavítani.

    [ Szerkesztve ]

  • MM

    őstag

    válasz 5leteseN #1245 üzenetére

    Ha nyílászáró cserét nem követi az épület szigetelése, akkor jellemzően az történik, hogy az új, jól záró nyílászárók + elégtelen szellőztetés + szigeteletlen falak kombója miatt elindul a penészesedés a hőhidaknál (koszorúknál pl.), ez nem ajánlott.

    Az ajánlott sorrend:
    - födém szigetelés (beépítetlen tetőtér esetén) -> messze itt érhető el a legnagyobb megtakarítás egységnyi összegért, a szigetelés szinte anyagárban van, csak le kell teríteni.
    - homolkzati/lábazati szigetelés (lehetőleg nyílászárók cseréjével, esetleg anélkül)
    - ha ezek kész vannak, akkor jöhet a fűtés korszerűsítése, figyelembe véve a már lecsökkent energiaigényt

    Csak nyílászárókat cserélni általában a legrosszabb forgatókönyv.

    [ Szerkesztve ]

  • Tesztelo.hu

    senior tag

    válasz 5leteseN #1254 üzenetére

    Ez nekem nem opció sajnos, íves felületek vannak, rengeteg ablakkal, még a "szakik" közül sem vállalja mind.

Új hozzászólás Aktív témák