Új hozzászólás Aktív témák
-
#56474624
törölt tag
válasz Jhonny06 #1948 üzenetére
Ha egybetartozna, akkor zárójelbe kéne tenni. Mert nem tesznek ki egy pöttyöt, hogy ott szorzás van, és...?
A hatványozás magasabb rendű művelet, mint a szorzás, ez a lényeg, nem végezheted el előbb a szorzást, majd emeled azt hatványra. Csak zárójelezéssel lehetne felülbírálni.Mellesleg 2^-2-en 1/4.
a^-n = 1/(a^n) -
Jester01
veterán
válasz Jhonny06 #2574 üzenetére
Ez a lépés nem használta még a bizonyítandó egyenlőtlenséget. Pontosan annyi történt, ami oda van írva, vagyis alkalmazták az előző tételt a b és a-b számokra.
Hogy a változókkal kisebb kavarodás legyen, vegyük az előző egyenlőtlenséget x és y változókkal:
|x| + |y| >= |x + y|
Itt végeztek x=b és y=a-b helyettesítést, amivel egyszerűen adódik az ami a képen is van:
|b| + |a-b| >= |b + (a-b)| = |a|
[ Szerkesztve ]
Jester
-
#56474624
törölt tag
válasz Jhonny06 #3511 üzenetére
Úgy, hogy az 5 sugarú kör pontjainak megfeleltethető komplex számok abszolút értéke 5. Pontosabban pontosan ezek azok a pontok, amelyeknek a hossza 5. Trigonometrikus/polárkoordinátás alakban szerintem teljesen egyértelmű.
Im z = 2 például egy y-t 2-nél metsző, x-tengellyel párhuzamos egyenes. Re z = 3 pedig egy x-et 3-nál metsző, y-tengellyel párhuzamos egyenes, ezek meg az a+bi alakból látszódnak.
Hogy mondjak bonyolultabbat is. Ha az értelmezési tartomány pl. |z| <= 1, tehát az 1 sugarú zárt körlap, akkor erre ráeresztve az 1/z leképezést ennek a komplementerét kapod R^2 -n, tehát az egész sík mínusz az 1 sugarú zárt körlap.
[ Szerkesztve ]
-
axioma
Topikgazda
válasz Jhonny06 #3511 üzenetére
Bar tenyleg a polarkoordinatakban vizsgalat a legegyszerubb megoldas, de ha ott allsz, hogy a*i+b alaku komplex szamokat keresel, amelyekre a hossz = 5, akkor pont azt kapod, hogy a^2+b^2=5^2, ami azt jelenti, hogy az a,b parok pont megoldasai az x^2+y^2=5^2 egyenletnek, ami meg tudvalevoleg (remelem) maga a kor egyenlete.
szerk. lassu voltam
[ Szerkesztve ]
-
-
axioma
Topikgazda
válasz Jhonny06 #3535 üzenetére
A 225 az 180+45. Ez pedig tenyleg egysegvektorbol adodik, megkeresed a 45 fokos szoget (az x tengelyre meroleges berajzolasaval), es kiolvasni, hogy a gyok*(2)/2 (itt a sin/cos is annyi ugye) milyen elojeleket kap. A tg/ctg meg pont a sin/cos miatt nagysagra biztos 1 (de elojelet itt is figyelj).
Masik lehetoseg, hogy a fuggveny alakokra koncentralsz: melyik milyen alaku (sin/cos hullam, tg/ctg a vegtelenbe futok), melyiknek mennyi a periodusideje, es igy latod hogy pl. 90 es 180 kozott a cos mar negativ, a sin me'g pozitiv. Ebbol egy 120 fok mar kijon.
(Egyebkent meg a nevezetes szogeket meg ugy egyszeru, hogy a 30 fok a szab. haromszog fele, tehat a sin lesz az 1/2, fel alap a teljes szarral osztva, a magassag meg jon mar pitagoriszbol is peldaul, bar gyok 1 /2, gyok 2 /2 gyok 3 /2 sorozat a szinuszra megjegyezheto alaku onmagaban is.) -
axioma
Topikgazda
válasz Jhonny06 #3704 üzenetére
A kerdest nem ertem. Linearis az osszefugges, tehat ha 180 fok egyenlo Pi radian, akkor 585 fok egyenlo Pi*585/180 radian. Aztan egyszerusitgethetsz. De ezt nem csak nevezetes szogekre teheted meg, csak akkor lesz biztosan veges a torted.
A masik megoldas, hogy a teljes kor(oke)t kivonod belole, marad 225 fok, azt meg mar latod hogy 180+45, es osszeadod, hogy 2*Pi+Pi+Pi/4. -
Alg
veterán
válasz Jhonny06 #3706 üzenetére
Nagy valószínűséggel vagy 45 vagy 30 fok egész többszöröse lesz (ezek a nevezetes szögek, amik számológép nélkül számolhatók)
Vagy fogod és elkezded kézzel papíron elosztani 180-al, aztán ha végtelen szakaszos lesz azt átírod törtre
[ Szerkesztve ]
"I love not man the less, but Nature more" // Giant TCR Adv. '16 Di2 // Fenix 7 SS // FiiO BTR3 + Truthear ZERO