-
GAMEPOD.hu
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
sihu
tag
Sziasztok!
Lehet a kérdés bután fog hangzani, de Arduino vásárláson gondolkodok. Eddig NXT-vel foglalkoztam(tudom nem a legkomolyabb), ezért egy olyan kérdés merült fel bennem, hogy ennek a ki-be kapcsolása hogy működik??
-
moha21
addikt
Ezeken is AVR ic van ugye? NXT-ben 128-as van nem? Én anno Atmega88-al foglalkoztam, arra a panelre egy rs232 volt forrasztva és az ic-ben volt bootloader.
Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.
-
Speeedfire
nagyúr
válasz Lompos48 #10127 üzenetére
Isten nem ver bottal....
Megvettem a 10db biztosítékot, hazahozom, hogy betekerjem erre nincs is meg a biztosíték fedél.
Remélem csak kiesett a padláson....amúgy így szétkapva egyben van minden. 1-2 huzal van kicsit "megnyomkodva". Kondik épek ránézésre.Fotóim https://fb.com/toth.szabolcs.art || IG: http://instagram.com/_tothszabolcs_ || Weblapom http://szabolcs-toth.com
-
atesss
addikt
No az Atmega-s dolgok engem is érdekelnek, mivel ugye most tanulom-tanultam a Kandón.
Elég jól is megy, ezt mutatja az is, hogy 5-ös is lett belőle a labor és az EA tárgyam is
Tulajdonképpen mit is tud ez Az Arduino ?
"A mikrokontrollert Arduino nyelven lehet programozni ami a Wiring nyelvén alapszik" link ??Mert ahogy moha21 is mondta, alapvetően assemblyben és C-ben lehet programozni az AVR-eket.
Az utasításkészletben (mármint asm-ben) csak apróbb eltérések vannak attól függően, hogy melyik AtTiny/AtMega/AtXMega : linkmoha21
Hmm, pont Atmega 88 soros porttal, mint nálunk tavalyelőttig.
Nem véletlenül Kandós voltál ?[ Szerkesztve ]
-
Sucuka
senior tag
válasz atesss #10160 üzenetére
Üdv!
Az Arduino nem más, mint egy AVR-t tartalmazó mikrogép, aminek saját fordítója van, és egy eléggé lebutított C-nyelven tudod programozni.
Aki komolyan foglalkozik AVR-el, annak nem ajánlott, aki viszont nem akar az elektronikai részébe belemenni, valamint az MCU-k lelki világát kiismerni (pl megszakítások, wachdog, verem stb), hanem egyszerűen csak szeretne hobbiból robotokat építeni, vagy egysezrűbb céleszközöket, na annak inkább ajánlatos.Én személy szerint PIC-ekkel kezdtem, de mostanában nem foglalkoztam a témával a nyáron született kislányom, meg a rengeteg meló miatt.
-
atesss
addikt
válasz Sucuka #10161 üzenetére
Na akkor ez nekem nem fog kelleni.
Az furcsa, hogy a C-t hogy "butitják" le. Majd utánanézek részletesebben.
Mondjuk ha van egy csomó beépített függvény + egy adott boardra fordítasz, úgy sokkal egyszerűbb tud lenni kapásból.
Találtam egy jó kis oldalt Arduino-s robotépítésről: [link]Mi elég részletesen vettük az MCU-t is, bár laboron sajnos pl. megszakítások egyáltalán nem voltak - ezt magamnak kell kitalálni a gyakorlatban. Előadásból meg a watchdog csak érintőlegesen, csak hogy mire való, konkrét megvalósításról nem volt szó.
"Én személy szerint PIC-ekkel kezdtem" Mármint a Kandón ?Azon lepődtem meg a doksiban a fogyasztási adatokat nézegetve, hogy a watchdog azért jó "sokat" fogyaszt (legalábbis az alap power down fogy.-hoz képest). Power Down módban 1uA vs. 22uA ha ki és ha be van kapcsolva a watchdog.
-
atesss
addikt
Nem a fűtés vezérléséhez gondoltam igazából ezeket figyelembevenni.
Hanem ahhoz, hogy pl. adott hőmérséklet-beállítás mellett mennyit is fogyasztott a fűtés.
Meg pl. milyen a gyakorlatban a kazánod, a hőszigetelésed, az egész lakásod energetikai hatásfoka (bár ezt a modern rendszereknél eléggé pontosan lehet már számolni).
Mivel ugye a külső körülmények nem állandóak, így ez meghamisíthatja a mérést.
Persze elöször egy függvényt kell felírni, hogy pl. hogyan változik (fix belső hőmérséklet-beállítás mellett) a fogyasztás 1C külső hőmérséklet csökkenésre.
Vagy szélnél ugyanígy.Bár amúgy az időjáráskövető vezérlők is kezdenek terjedni, valószinűleg nem véletlenül. De ez gondolom csak hőmérsékletet figyel álltalában.
-
And
veterán
válasz atesss #10162 üzenetére
"Azon lepődtem meg a doksiban a fogyasztási adatokat nézegetve, hogy a watchdog azért jó "sokat" fogyaszt"
(Aminek ugye pontosan az az oka, hogy a watchdog-áramkört egy, a konfigurációs szóban beállított fajtájú óragenerátortól teljesen független belső RC-oszcillátor vezérli, és annak muszáj járnia sleep (vagyis f_clk= 0 Hz) közben is. Ez az oszcillátor pedig igényel valamennyi tápáramot. 16F877A típusnál azért ennyire nem szélsőséges a helyzet (tipikusan 1,5 vs. 10,5µA @ Vdd=4V), és érdekes módon utóbbi értéknél már működő LP-oszcillátorral is alig eszik többet, tápfesztől függően 20..35µA-t, 32kHz-es órajelnél.) -
atesss
addikt
Elég 'hülyén' néz ki egy kontroller mellet egy rakás olyan logika, amelyek feladata egyébként a szoftverben is megoldható volna.
Igen, teljesen igazad van, most már jobban átlátom a dolgot, úgyhogy mindegy, hogy közös anódos, vagy közös katódos kijelzőt használok.Azóta aztán megcsináltam a 7 szegmenses kijelzős modulomat az Atmegához.
4 db Lomexes leértékelt "SC52-11GWA (KIN) 7 SEG GRE 13mm 5.6mcd (N3;N4) 12.4x17.55mm" kijelző, SS98-as Mosfetekkel vezérelve, és asszem 180Ω-os szegmens-előtétellenállások.
De próbanyákon raktam össze, hát a szegmensek összekötése kis vezetékekkel baromi nagy munka volt. Úgyhogy következőnek multiplexes kijelzőt használok, vagy esetleg előhívott nyákon még összeköthetem, de azt is próbálom inkább kikerülni.Ez most működik szépen, a digitális órához viszont a megszakítás működését még tanulmányozom. Meg ugye ahhoz majd a pontosság miatt időalapnak 16 bites timer kell, nem elég a 8-as, stb.
Viszont ha ezzel meglennék, szeretném megépíteni is az órát valami pofásabb kinézetben.
(Akár még ajándékba is mehetne karácsonyra, ha addig össze tudom hozni.)Itt lehet nagyobb kijelzőt is használnék, ezért is úgy akarom megoldani, hogy az anódot és a katódot is tranzisztorral/mosfettel kapcsolom, nem közvetlen az MCU lábról menne.
Akkor végülis mit ajánlanál az anódok és a katódok vezérlésére ?
Az ULN2803 IC-nek [link] most jobban is utánanézek, de nem értettem teljesen a működését.Illetve azon gondolkoztam, hogy egy fényerő-szabályzást meg lehetne úgy oldani, hogy a kijelző-táp rész előtt van egy változtatható fesz.-stabilizátorom (pl. LM317).
Beraknék a fesz-stab beállító potijával sorban egy ellenállást, amivel beállítom max. effektív kijelzőáramot (ami pl. ennél a típusnál 20mA). A potival ezt csak csökkenteni lehetne.
Természetesen a szegmens-előtétellenállások megmaradnának, de azt is beállítanám egy ennek megfelelő értékre.Ami még kellene:
Egyenlőre asszem csak külső tápról (pl. 12V-os, bár a hatásfok miatt, ha stabil, lehetne 5V-os is) működő elég lenne, viszont az időbeállítás megtartásához, vagyis az MCU-hoz kellene egy (pl. 9V-os) elem.
Az külső/elem MCU-táplálás közti átváltást hogyan lenne jó megoldani ?
Klasszikus esetben relével, de az nagy, drága, sokat fogyaszt.
Mosfettel lehetne ezt is ?
Az átváltási idő alatti stabil tápellátáshoz (bár ez inkább csak a relénél kellhet) meg ha berakok egy elko-t az MCU VCC-je elé, az ok ?Kellene egy pofásabb múszerdoboz is.
De sem a Lomexnél, sem a RET-él nem nagyon látok olyat, aminek átlátszó előlapja lenne. Átlátszó fedlapú (fekvő) még van a Lomexben (pl: "P16C MŰSZERDOBOZ 171x121x 80 G223C (GAI) MÜA. POLIKARBONÁT IP65 NEOPRÉN TÖMÍTÉS, V.SZÜRKE+ÁTLÁTSZÓ FEDÉL, -40°C+120°C" - 2170.00 Ft netto), bár az is nagyon drágán.
De olyan fekvőt, aminek az előlapja lenne átlátszó, hol találhatok ? -
And
veterán
válasz atesss #10166 üzenetére
"De próbanyákon raktam össze, hát a szegmensek összekötése kis vezetékekkel baromi nagy munka volt."
Hát, ez ismerős , de a probléma szerintem egy maratott nyákon nem létezik, csak a dugdosós-összekötögetős próbapanelen.
"Ez most működik szépen, a digitális órához viszont a megszakítás működését még
tanulmányozom. Meg ugye ahhoz majd a pontosság miatt időalapnak 16 bites timer kell, nem elég a 8-as, stb."
Ezzel nem értek egyet: a 8-bites timer éppen ugyanolyan pontos (merthogy ugyanaz) óragenerátor vezérli, mint a 16-bitest. Az egyetlen hátrány, hogy olyan órafrekvencia esetén, amely nem kettő egész számú hatványa, az időzitők értékét túlcsordulás esetén az ISR-rutinban piszkálni kell. De ehhez egy 8-bites is tökéletes, ha jól ki van számítva (hogy ne nulláról inkrementálódjon ismét, hanem az általad megadott értékről), ill. az adott timerhez tartozó előosztó is jól van konfigurálva. Ezért kifejezetten órához nagyon hasznos a 32,768 kHz-es kvarccal működő LP-oszcillátor, de ugye ez nem mindig járható út, főleg ha közben egészen mással is kell foglalkoznia a procnak.
"Akkor végülis mit ajánlanál az anódok és a katódok vezérlésére ?"
Még mindig ugyanazt: kisáramú (a közös elelktródánál már figyelni kell az áramlimitre), pici tokozású (hagyományos alkatrésszel TO-92 vagy SMD-ben SOT-23), a polaritásnak megfelelő csatornájú mosfetet vagy bipolár-tranzisztort. Az ULN2803 egy 8-fokozatú, NPN-darlingtonokat tartalmazó meghajtó tömb, az is megfelelő (mondjuk a közös katódok vezérléséhez), az adatlapján szépen ki van rajzolva egy-egy fokozata. Az egyes szegmenseket viszont szvsz. csak akkor éri meg külön meghajtókról járatni, ha valami extrém nagyáramú vagy halvány kijelzőt használsz.
"Illetve azon gondolkoztam, hogy egy fényerő-szabályzást meg lehetne úgy oldani, hogy a kijelző-táp rész előtt van egy változtatható fesz.-stabilizátorom (pl. LM317)."
Közös anódosnál valószínűleg járható, de közvetlen szegmensvezérlés esetén csak akkor, ha a stab kimenőszintje nem lépi át az MCU tápfeszültségét. Ilyesmivel én nem bonyolítanám az életet, de ez tényleg ízlés kérdése.
"Az külső/elem MCU-táplálás közti átváltást hogyan lenne jó megoldani ?"
A legegyszerűbben egy-egy diódával, amelyeket a külön tápokkal sorban kötsz be. Nem kell ezt bonyolítani: ha csak az elem van a körben, akkor az áramkör azt terheli, ha viszont külső tápról megy, akkor azt. Ennek feltétele, hogy a külső táp feszültsége mindenképp nagyobb legyen, mint az elemé, ellenkező esetben bekapcsolt tápnál is terhelődik az elem. A két dióda a kis feszültségesés miatt célszerűen schottky típus lehet, az anódjuk a két külön pozitív tápág felé kötve, a közösített katódjuk pedig mehet az MCU-t ellátó stabilizátor bemenetére. Stabilizátorból pedig olyat illik választani, amelynek a nyugalmi árama nagyon kicsi (ilyen 7805-ös klónok nem jók, azok 4..5 mA-t zabálnak alapban). Pl. Chipcad-nél kaphatóak olyan Ricoh stabilizátorok, amelyek 1-2 µA körüli sajátfogyasztással is elvannak (pl. R1154H050B). Ipari redundáns tápok 'szavazó' moduljai is ilyen kétdiódás megoldással működnek.
"De olyan fekvőt, aminek az előlapja lenne átlátszó, hol találhatok ?"
Hát, ez bizony problémás. Pár éve feljesztettünk egy pici műszert, és akkoriban egyetlen elérhető műanyag műszerdoboz volt, amely átlátszó kijelzőablakkal és elemtartóval is rendelkezett. Az Elektrokontha árulta, de azóta már kifutott, 2-3 éve is úgy rendeltek a kedvünkért külföldről pár darabot. Szóval a megfelelő dobozt aztán keresgélheted, egyes katalógusokban (pl. ELFA) vannak szép számmal, de kis darabszám esetén nem olcsók, és a beszerzés / szállítás sem az. Böszme, ablaktalan fém műszerházakból viszont sokféle méret létezik. -
Jancsi
aktív tag
válasz Lompos48 #10152 üzenetére
Köszi!
atesss
Fényerő szabályozásra ott a PWM, fix tápfesz esetén egy áramkorlátozó ellenállás és egy tranzisztor az egész.
A két táp összekötését, 1-1 diódán keresztül meg tudod oldani.
De az a legegyszerűbb ha nézel egy valósidejű órát [link] a legtöbbhöz lehet elemet vagy szuperkapacitást csatlakoztatni.
Attól függ ébreszteni-e kell-e az órának akkor is ha nincs hálózati táplálás. Ha kell ébreszteni, akkor step-down MC34063-al 6,8-6,9V-ra és 80-120mA-es áram limittel, és mehet rá közveltnül egy 0.8-1.2Ah-s 6V-os ólomakksi, arról pár napot tuti menne az óra, utána pedig egy mezei 7805-ös. -
atesss
addikt
(Most csak gyorsan az egyik témakörre, a többit este nézem) :
"A legegyszerűbben egy-egy diódával, amelyeket a külön tápokkal sorban kötsz be. Nem kell ezt bonyolítani: ha csak az elem van a körben, akkor az áramkör azt terheli, ha viszont külső tápról megy, akkor azt. Ennek feltétele, hogy a külső táp feszültsége mindenképp nagyobb legyen, mint az elemé, ellenkező esetben bekapcsolt tápnál is terhelődik az elem."
Az eredeti elgondolásom alapján a külső táp feszültsége lehethogy alacsonyabb lenne.
De persze ezt akkor, ha a szegmenseket külön meghajtókról járatom.
Ekkor erre a részre egy 5V-os táp elég lehetne, azzal elmegy a 16MHz-es Atmega is (4,5V-5,5V).
Elemnek meg szerintem egy 9V-os lenne jó, azaz ez magasabb fesz. Hacsak nem ide is berakok egy stabot, de az már tényleg körülményes.A fényerő változtatás jól jönne, úgyhogy - hacsak nem nagyon bonyolult, de annyira kétlem - azt szereném megoldani.
Ja és még Atmega-t kéne olcsón találnom.
Az egyik tanár azt mondta, az Elektrokonthában lehet kapni ~600ft-ért az Atmega 128 (asszem 64 lábas) SMD tokjához átalakítót, amivel furatos, konkrétabban tüskesor ajlzatba berakható kivezetésűvé tudom tenni.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Jancsi #10168 üzenetére
(Mondjuk az tény, hogy LED-kijelzős órát elemről működtetni elég rossz üzlet, és ilyenkor a legkisebb gondja lehet a hagyományos stabkocka pár mA-es sajátfogyasztása. A 6V-os ólomakksi viszont egyrészt a 7805-höz a drop miatt már elég necces, ha merülni kezd, másrészt nem túl kompakt. Az ilyen kisfogyasztású sz@rakodásnak valóban csak inkább közvetlen LCD-meghajtás esetén volna értelme.)
Mod #10169: A PWM se rossz megoldás, de jóval a multiplex frekvencia fölé kell választani a PWM-frekvenciát, hisz az időosztásos vezérlés miatt a kijelző eleve villog. 9V-os elemről meg esélytelen értelmes időtartamra - 20mA-es szegmens-csúcsáramok mellett - ledes órát működtetni. A valósidejű óra (RTC) meg ilyen fogyasztás mellett szerintem felesleges: ezt a funkciót a kontroller is el tudja látni, és amúgy is mindkettő igényli az első időbeállítást. Az RTC egyetlen előnye lehet, hogy teljes tápkimaradáskor is jó ideig tartja az időt (ahogy Jancsi írta, pici lítiumelem vagy goldcap elkó segítségével), de jelen esetben szerintem nem egyszerűsíti az életed.
"Az eredeti elgondolásom alapján a külső táp feszültsége lehethogy alacsonyabb lenne."
Hát, akkor elemet leválasztó kontaktussal rendelkező tápfesz-aljzat és egy 'nagyobb' pufferkondi is elmegy, amellyel áthidalható az a pár tizedmásodperc.[ Szerkesztve ]
-
Jancsi
aktív tag
Valóban a 7805-ös helyett KF50 jobb lenne.
Multiplexelni párszáz Hz bőven elég szerinem, a PWM pedig lehet akár 2 nagyságrendel nagyobb frekvenciájú is.
6 V 1, 3 Ah, 97x24x56mm 0,33 kg, a tömege nem kicsi, de méretre talán belefé, végülis rajta kívül minden más, maxiumum 20 mm magas.atesss
Ehhez felesleges Atmega128, de még általánosságban Atmega is, egy Tiny bőven elég. -
Sucuka
senior tag
válasz atesss #10162 üzenetére
"Én személy szerint PIC-ekkel kezdtem" Mármint a Kandón ?
Nem, itthon hobbiból Bár a kandón kezdtem volna, akkor most nem itt tartanék. Nincs fősulim, szimpla elektrotechnikus vagyok sok szakmai tapasztalattal."Azon lepődtem meg a doksiban a fogyasztási adatokat nézegetve, hogy a watchdog azért jó "sokat" fogyaszt (legalábbis az alap power down fogy.-hoz képest). Power Down módban 1uA vs. 22uA ha ki és ha be van kapcsolva a watchdog."
Nyilvánvaló, hisz watchdog-nál minden egyes cikluskor "felébred" a proci, majd ha minden rendben van, akkor "visszaalszik" (olyan mint a 5,5 hónapos kislányom )
-
atesss
addikt
válasz Jancsi #10171 üzenetére
And
Hát, akkor elemet leválasztó kontaktussal rendelkező tápfesz-aljzat és egy 'nagyobb' pufferkondi is elmegy, amellyel áthidalható az a pár tizedmásodperc.
Itt ugye olyanra gondolsz, ami a jack aljzatoknál szokott lenni pl. (belső hangszóró lekapcsolása, ha a fülhallgató be van dugva) ?
Nem is gondoltam volna, hogy ilyen létezik tápfesz-aljzatban is, de tényleg logikus.Multiplexelni párszáz Hz bőven elég szerinem, a PWM pedig lehet akár 2 nagyságrendel nagyobb frekvenciájú is.
Eredetileg nem akartam a kontroller programját még ezzel is megbonyolítani, de aztán eszembe jutott egy ötlet:
Mi lenne, ha a multiplexelés frekvenciáját felrakom inkább a pár kHz-es frekvenciába, és a PWN-nek nincs még egy külön rutin, hanem annyit csinálok, hogy a fényerő csökkentésekor a közös katódokat/anódokat egy ideig lekapcsolom.
Tehát pl. fél fényerőnél 4 kijelzőnél: 1ms 1. ; 1ms 2. ; 1ms 3.; 1ms 4. ; 4ms semmelyik.Ehhez felesleges Atmega128, de még általánosságban Atmega is, egy Tiny bőven elég.
A gyakorlópanelünk, a T-Bird csak a JTAG-al programozható AVR-eket tudja programozni.
Illetve az sem biztos, hogy működik is egy külsőleg rádugott AVR-el a felprogramozás, meg tudnád nézni ez alapján : [link] ?
Illetve úgy tudom, hogy a boltban "1db-ként" megkapható AVR-eknek csak az egy részében van bootloader, hogy fel is tudjam így otthon programozni (és ne kelljen egy 20+e ft-os bootloadert is programozni tudó programozó), erről mit tudsz ?Az AtTiny-k, és a 32 pin-es tokozású AtMegax8 család a JTAG hiánya alapján (azoknál debugWIRE van) kiesik ha jól gondolom.
Hacsak nem veszek egy másik programozót, de ha a T-Bird-el működne ez, akkor egyenlőre nem akarok.
Vaterán amúgy egész olcsón lehet találni:
2800ft: [link]
4000ft: [link]
AVR JTAG ICE - 3500Ft: [link]
Ha van még valami kérdés a T-Birdről, mert ez nem elég eldönteni, akkor megpróbálom megválaszolni. -
Jancsi
aktív tag
válasz atesss #10174 üzenetére
A PWM nem túl nagy bonyolítás szerintem.
Ezek a progamrozók jók hozzá, az egyszerűbb mikrokontrollereket ISP-n keresztül lehet programozni. [link] [link]
De ha van párhuzamos port a számítógépeden akkor az STK200 a legolcsóbb megoldás [link] Annyi szépséghibája van talán, hogy a buffer nélküli verzión néha beragad a reset, akkor vagy újraindítod PC-n keresztül, vagy lehúzod a progrmaozó kábelét.
Bootloader felesleges szerintem, elvégre ott van a programozó, annak akkor lenne értelme, ha pl soros porton keresztül akarnád a későbbiekben frissíteni a programot.
A kijelzőt kezelését valahogy így lehet szerintem megoldani, így lényegében csak a tranzisztorok szabják meg a maximális áramot [link] Igen, a bázis áram korlátozó ellenállsok lemaradtak. -
atesss
addikt
válasz Jancsi #10175 üzenetére
No így a kapcsrajz alapján már értem mire gondolsz a PWM-nél.
De az én ötletem is megfelelő a célra, nem ?
És nem kell plusz elektronika, és a kontroller programja is talán egyszerűbb (bár ez nem biztos, ugyan nem kell egy plusz időzítés a PWM-nek, de a "nemvilagit" idejét ugyanúgy állítanom kell a gomblenyomás függvényében).Hát még az is lehet beruházok egy ilyen programozóra, végülis 2800 nem olyan sok. De még a 4000 is elmegy.
De a T-Bird akkor szerinted nem jó programozónak ?
A párhuzamos portos azért nem a legjobb. Ahhoz USB átalakítót nem nagyon lehet csinálni, meg párhuzamos port még kevesebb gépen van mint soros (az asztali gépemen is csak max. kivezetéssel van, de lehet úgysem nemtom hirtelen).
Ja és az az egyik, hogy felprogramozni tudom, de debuggolni mivel lehet / mivel nem ?Bootloader felesleges szerintem, elvégre ott van a programozó, annak akkor lenne értelme, ha pl soros porton keresztül akarnád a későbbiekben frissíteni a programot.
Pontosan, a frissítés lehetőségét mindenképp meg akarom tartani. Lenne egy csatlakozó aljzat a nyákon erre a célra, és arra szalagkábellel rádugnám a programozót ha kell.
De az is kell, hogy a boltból megvett chipet tudjam ezekkel a programozókkal felprogramozni rögtön.
Úgy tudom, ehhez kell valamilyen alap programnak lennie a kontrollerben (nem ez a boot-loader ?), ami a boot elején ellenőrzi, hogy nem-e jön adat a programozó interfészről (az ISP nem tudom egyenlőre mit jelent, utánanézek). Ha jön adat onnan, akkor - az asszem org 0x00-s - megszakítással programozási "üzemmódba" lép.
Az "üres" kontroller nem tudja ezt, azt máshogy lehet csak felprogramozni.
Legalábbis én erről hallottam, vagy ez hülyeség ?
Persze az is lehet, a boltban db-ra kaphatókon mind van "alapprogram", és emiatt nem kell foglalkoznom ezzel ?Köszi hogy csináltál róla kapcsrajzot.
Milyen programmal készült ?
Mert kellene valami jobb "szimulátor" program is, a MicroCap nem igazán használható szimulációs (vizuálisan jól láthatóan - pl. világít-e a led vagy sem) célra.[ Szerkesztve ]
-
14adam
addikt
Hello
a ym3045n-es félvezető helyére keresnék másikat aminek az értékei megegyeznek ezzel, valaki tudna pár példát mondani -
kriszbon
őstag
Sziasztok!
Lenne egy problémám (mit egy több is) mégpedíg hogy (ezen) a rajzon a ZY200 zener diódát ki lehetne cserélni másra, vagy helyettesíthető-e valamivel (egyébként minek ekkora oda)? Nem találok ilyent sehol a közelben, és hozatni meg drága lenne.
Ha valakinek lenne ötlete hogy mit lehetne tenni, azt megköszönném.
Ja bocs, ez egy villanypásztor lenne, és kész nyák van már, meg a többi cucc.Mindörökké az első tökösebb gépem 4S akkuval: https://www.youtube.com/watch?v=ryVAamO5QpI (a többit már magam építettem kicsit jobbra) Netuddki, valahol a térben és időben! Vazze eltévedtem! Valaki?? Segitsééééééég!!
-
-
kriszbon
őstag
válasz Lompos48 #10179 üzenetére
Aha szóval lehet úgy is kötni(nem igen értek ezekhez), amúgy nem nagy (összeg) lenne(igaz helyettesítők), csak hát ezek a cégek szállítási díjai nem igazán kifizetődők.
Amúgy nem lehet találni valamiben(Tv, Pc táp stb.)
Ja és köszönöm a választ.Mindörökké az első tökösebb gépem 4S akkuval: https://www.youtube.com/watch?v=ryVAamO5QpI (a többit már magam építettem kicsit jobbra) Netuddki, valahol a térben és időben! Vazze eltévedtem! Valaki?? Segitsééééééég!!
-
Lompos48
nagyúr
válasz kriszbon #10180 üzenetére
200V-os nem tudom miben található a bolton kívül. A többiről meg annyit mondhatok, hogy itt-ott, sokfelé, még ha röhejesnek is tűnök. Mindenesetre ha több diódából kombinálod nem "árt" ha ugyanolyan feszültségűek, akkor a túlfesz. energiáját egyformán osztják egymás között. TV-ben van, de meg nem mondom kapásból, hogy milyen.
Még valami: ha a ZY 2W-os, akkor több dióda esetén ez a teljesítmény is osztódik, tehát lehet kissebb teljesítményű diódákat is használni.[ Szerkesztve ]
-
Jancsi
aktív tag
válasz atesss #10176 üzenetére
Jó a te ötleted is, de így talán kicsit szebb és lesz egy álalánosan használható kijelző meghajtód. Amit később kevesebb gondal tudsz illeszteni más áramkörbe.
A T-Bird-ről most hallok először, de ha van rajta JTAG rossz nem lehet.
Nekem egy USBTinyISP projektem fut, azzal fogom kiváltani az STK200-at és az asztali gépet.
Sorosportnak az esetek többségében megteszi egy USB soros illesztő is, sok "gyári" progrmaozóban is olyan van.
Debugolni úgy tudod, hogy megnézed a kijelzőt, ha az van rajta amit látni szeretnél akkor örömbódottá, ha nem akkor megpróbálsz rájönni hol a bibi. De néhány mikrokntrollerben van debugWIRE On-chip Debugging, amiről fogalmam, hogy működik.
Ha otthagyod az ISP csatit a kész panelen akkor azon keresztül tudod frissíteni a programot, akkor nem kell bootloader.
A boltból megvett chip-eket gond nélkül lehet programozni, legalábbis ISP-n tuti. És tuti üresek, mert egyszer poénból megnéztem mi van bennük gyárilag, üresek voltak.
Tina-val készült, a kezelőfelülete nekem kicsit nyűgös (sosem azt fogja meg amit én szeretnék), de sok felesleges prototípus építéstől kímélt már meg, pár perc alatt ki lehet deríteni benne életképes-e a konstrukció. -
pohár
félisten
üdv mindenkinek
van aki találkozott már Hama 8 az 1-ben univerzális távirányítóval? az istennek se akarja irányítani a TV-met
37cm Orion, S/N: 314483, Model: T1428MTXSasszem ez már a török gyártmányú TV
[ Szerkesztve ]
GB = gigabyte, Gb = gigabit, olyan nehéz ez? | %-kal, 2-t, 0-s, 0-ra, 0-hoz, 0-val, 0-n, 3-as, GB-tal, MHz-cel, 1-gyel, 2-vel, 3-mal, 4-gyel, 5-tel, 6-tal, 7-tel, 8-cal, 9-cel, 10-zel, 100-zal, 1000-rel |
-
mezis
nagyúr
Üdv.!
A régebbi szerkezetek három számjegyű kódokkal működtek. Az újabbak már négy számjegyűvel nyomulnak.
(Sajnos a gyáraknak derogál közölni a készülékük kódját , pedig nem hiszem, hogy sokan vesznek e miatt originál távirányítót. A csúcs a Thomson TV-m, amelyik a kezelési utasítása végén egy nagy táblázatban felsorol egy csomó VCR,DVD készülék kódját, de saját TV kódját véletlenül sem közli. Talán EU-s előírással kellene kötelezővé tenni az adatközlést.
mezis
-
Lompos48
nagyúr
Nem egyedülálló eset. Nekem van egy Logitech 880-as távirányítóm. Talán 16 cuccot képes vezérelni, bármilyen kombinációban programozható internetről (50000+ készülékből lehet válogatni). Egyetlen dologra képtelen vagyok rávenni: hogy oltsa le a Panasonic TV-t. Mást mindent elvégez.
-
And
veterán
válasz Lompos48 #10185 üzenetére
(Olyannal találkoztam, hogy egy ilyen netről frissíthető, ezen felül külön is tanítható - szintén valamelyik Logitech modell - képtelen volt leadni egy dvd / hdd videorekorder OK / enter kódját, anélkül meg egyszerűen nem engedett be a menüjébe. Az igaz, hogy épp a szóbanforgó típus nem volt a Logitech-től letölthető adatbázisban, viszont egy nagyon közeli típusszámú igen, amellyel minden más funkció működött, csak ez az enter nem. Az eredeti távirányító sajnos nem volt meg hozzá, a tulaja használtan vette. Erre összedobtuk a Winlirc-hez szükséges néhány alkatrészt /COM-port, soros ellenállás, IR-led/, és azzal hajlandó volt végre működni a rekorder. Na, gondoltuk ezt most megtaníttatjuk a Logitech-kel: tanítás mód, kód lead, távirányító örül, vette a kódot, de azért kiírja, hogy ismételjük meg. Ismétlés, Logitech még jobban örül, minden frankó, kód eltárolva. Ok, akkor próbáljuk ki: tanított enter-kód elküld, a rekorder meg se nyikkan. Azóta is csak a Winlirc hajlandó jobb belátásra bírni..)
-
atesss
addikt
válasz Jancsi #10182 üzenetére
A T-Bird-öt, hogy használható-e erre a célra, megpróbálom megkérdezni ma bent a tanártól.
Viszont azt még nem mondtam, hogy a kapcs rajzodban meg belezavarodok a sok tranzisztorba.
Minek ide ennyi ?
Ennyit beszerelni sem kevés (panelfúrás, forrasztás), meg a nyákot megtervezni hozzá is nehezebb.
Nekem csak annyi kellene, hogy a kijelző rész külön helyről kapja a tápot, és azt kapcsolja az AVR.
A közös anódos / közös katódosban meg akár rugalmas vagyok, amelyikkel egyszerűbb megtervezni és kivitelezni a nyákot, lehet az benne akár.
Mivel úgysem zöld lesz, hanem piros, ezért a Lomexes akciós kijelző nem jó hozzá, és kétlem hogy komolyabb különbség lenne árban a közös anódos és közös katódosak közt.
Meg sajnos amúgy sem a kijelző lesz a drága dolog az egészben, hanem a doboz (meg először is próbálok keresni még plexi előlaposat...), a gombok (még ezt sem tudom hogyan valósítom meg, ötlet ?), az AVR, a külső táp, stb.Illetve N csatornás Mosfet-el (pl. BS270, SS98) ugyanúgy kiválthatom a tranzisztor + bázis áram korlátozó ellenállásokat. Vagyis a PNP-ket nem, mert oda P csatornás mosfet kellene gondolom.
De a "Select"-ekhez miért kell egy NPN és egy PNP is ?
A PWM-nél szintén ?Akkor ez most ahogy látom közös anódos kijelzővel van. Vagy mégsem ?
Mivel ugyan az 5V-os táp felül van (a kijelző közös pont felé), de a szegmens mégis magas szintre kapcsol be.Kipróbáltam a Tina-t is, egész jónak tűnik elsőre, csak majd "beszerzem" a nem demót, mert ebben még menteni sem lehet...
Viszont asszem az sem írta, amikor leraktam egy 7 szegmensest, hogy az most közös anódos vagy közös katódos lett-e."Sorosportnak az esetek többségében megteszi egy USB soros illesztő is, sok "gyári" progrmaozóban is olyan van."
Persze, ezt tudom. És sok esetben az is egy Atmega."Debugolni úgy tudod, hogy megnézed a kijelzőt, ha az van rajta amit látni szeretnél akkor örömbódottá, ha nem akkor megpróbálsz rájönni hol a bibi."
Hát így is lehet végülis, de azért ez nem a leg kifinomultabb megoldás.
Én most eléggé hozzászoktam a debuggoláshoz a T-Bird-el a laborokon."De néhány mikrokntrollerben van debugWIRE On-chip Debugging, amiről fogalmam, hogy működik."
Na akkor ezt is megpróbálom megkérdezni.Az ISP alatt azt hittem az SPI-t értetted.
De aztán kiderült hogy tényleg létezik ISP is google ,csak az egyenlőre nem tudom mi.
Találtam arról is egy részletes építési leírást: link[ Szerkesztve ]
-
mclaren777
senior tag
Sziasztok!
Azt hiszem jó helyre írok:
Szóval vegyünk egy gyári készüléket: lehet ez MP3 lejátszó, navigáció, mobiltelefon, stb.
Lényeg hogy legyen beépített/cserélhető akkumulátora.Tegyük föl van a készülékben egy 1000 mAh akksi gyárilag.
Ezt kevesellem és kicserélem 1500 mAh-ra.
Persze a névleges feszültség szigorúan egyezik.A gyári töltő és a készülék kihasználja ezt? Tehát megnő az üzemidő? És a töltés hossza?
Illetve olyankor mi van, ha a gyári töltőt cserélem le mondjuk egy 2x annyi mAh-ra és a gyéri aksi marad. Megrövidül a töltési idő? Az aksira ez milyen hatással lesz?
Bocsánat az amatőr kérdésért, de érdekelne a dolog.
Köszönöm előre is!
-
And
veterán
válasz mclaren777 #10189 üzenetére
"A gyári töltő és a készülék kihasználja ezt? Tehát megnő az üzemidő? És a töltés hossza?"
Valószínűleg ezekre a kérdésekre igen a válasz. Kérdés ugyan, hogy miféle töltővel rendelkezik az a készülék, de ha mondjuk nem kizárólag időzítésen alapul a töltési folyamat befejezése (ami egyáltalán nem valószínű), hanem valamilyen automata lekapcsolással rendelkezik, akkor nem lesz gond. Ja, és nem elegendő a névleges feszültség egyezése, természetesen az újabb akku típusának kémiailag is azonosnak kell lennie az eredetivel (tehát egy 3,6V-os Li-ion helyett három 1,2V-os NiMH hasonló tokban nem játszik, de erre megint csak alig van esély).
"Illetve olyankor mi van, ha a gyári töltőt cserélem le mondjuk egy 2x annyi mAh-ra és a gyéri aksi marad."
Maradjunk annyiban, hogy a töltőnek csak jellemző áramértéke van, ami sima amper vagy mA. Az Ah és a mAh az akkukapacitás egysége.
"Megrövidül a töltési idő? Az aksira ez milyen hatással lesz?"
Alapvetően igen, a töltési idő a nagyobb töltőáram miatt rövidülhet. És most jön a de: nem mindegy, hogy mekkora lesz az a megnövelt töltőáram. Ez még azonos kémiájú kivitel és ugyanakkora kapacitás esetén sem mindegy. Pl. két AA-méretű, 2 Ah körüli NiMH-cella esetén sem ugyanakkora a (melegedés, gázképződés nélkül) elviselt töltőáram. Némelyik 700mA-es áramtól is felforr, másik meg ennek a dupláját is simán elviseli. Szóval attól függ. Li-ionok esetén is van ésszerű határ, de az inkább a kapacitástól függ, tehát a nagyobb kapacitású példány elvileg nagyobb töltőáramot visel el. -
Speeedfire
nagyúr
Üdv!
Vizsgára készülök és egy feladattal gondom van.
Szuperpozícióval kell kiszámolni a 10ohmos ellenállás áramát, feszültségét és teljesítményét. Nem is lenne gond, de a könyv szerint más eredmények vannak. Nem tudom most én számoltam-e el valamit vagy a "tanár".
Nekem ez jött ki:
I 10ohm: 0-1+2=1A
U 10omh: 0-10+20=10V
P 10ohm: 10WKönyvben meg negatív előjelesek (U, I).
A többi :
I 5ohm: 3-0.5+0=2.5A
U 5ohm: 15-2.5+0=12.5V
P 5ohm: 31.25WI 15ohm: 0-1-0,5= -1.5A
U 15ohm: 0-15-7.5= -22.5V
P 15ohm: 33.75WA generátorok teljesítményének számolására még nem jöttem rá.
Fotóim https://fb.com/toth.szabolcs.art || IG: http://instagram.com/_tothszabolcs_ || Weblapom http://szabolcs-toth.com
-
Lompos48
nagyúr
válasz Speeedfire #10192 üzenetére
Estefelé lenne rá időm...
-
Speeedfire
nagyúr
válasz Speeedfire #10192 üzenetére
Nem teljesen értem én ezt az elektromos áramot. Egyszer az előjele megegyezik egyszer ellentétes. Nincs benne semmi logika.
Vagy csak én nem jöttem még rá. Tinával átnéztem a számításaimat. A számok stimmelnek csak a mért számok előjelei nem.Fotóim https://fb.com/toth.szabolcs.art || IG: http://instagram.com/_tothszabolcs_ || Weblapom http://szabolcs-toth.com
-
moha21
addikt
válasz Speeedfire #10195 üzenetére
Az előjel az áram irányát adja meg.
Szuperpozíciónál első lépésben csak véletlen felveszel egy irányt és miután előjelesen összegezted a gerjesztéseket megkapod a tényleges irányt.Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.
-
Speeedfire
nagyúr
válasz moha21 #10196 üzenetére
Na igen, de mi alapján lesz az egyik negatív vagy pozitív?
Felveszem a referencia irányokat ha nincsenek megadva ugye. Ha ellentétes előjelűek akkor negatív, ha megegyező előjelűek akkor pozitív.
De pl itt már nem így van:
R1, R2 jobbról balra. R3 fentről lefelé.R1=16V
R2= -8V
R3= -8VVagy van valami ami még nem tiszta nekem. Ezzel a szuperpozícióval ki lehetne engem kergetni a világból. Csomóponti potenciál vagy hurokáram legalább megy.
[ Szerkesztve ]
Fotóim https://fb.com/toth.szabolcs.art || IG: http://instagram.com/_tothszabolcs_ || Weblapom http://szabolcs-toth.com
-
moha21
addikt
válasz Speeedfire #10197 üzenetére
Egy generátoros hálózatban a generátor nyilván csak termelő lehet.
Termelő generátorra pedig igaz, hogy a feszültségének iránya ellentétes a rajta átfolyó áraméval.P= -U x I termelő esetén a P tehát negatív.
A program nem helyesen írja a feszültségeket.
Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.
-
Speeedfire
nagyúr
válasz moha21 #10198 üzenetére
Ezt én is így tudom, csak sajnos hiába próbálom használni az irányokat mindig más eredmény jön ki valami miatt. Pedig maga a számolás nem bonyolult (áramosztó, feszültségosztó). Egyedül a helyes irányok meghatározása a gázos, mert ha az nem megfelelő akkor a végén nem jó eredmény jön ki. Főleg ha van benne 3-4 generátor már.
Fotóim https://fb.com/toth.szabolcs.art || IG: http://instagram.com/_tothszabolcs_ || Weblapom http://szabolcs-toth.com
-
pohár
félisten
válasz Speeedfire #10199 üzenetére
ha van több generátor, akkor asszem körökre kell bontani az áramkört, és egyesével kiszámolni az ellenállásokok folyó áram milyenségét
de ha megtalálom az elektrofüzetem, lefényképezem és megmutatom, valami ilyesmi rémlikGB = gigabyte, Gb = gigabit, olyan nehéz ez? | %-kal, 2-t, 0-s, 0-ra, 0-hoz, 0-val, 0-n, 3-as, GB-tal, MHz-cel, 1-gyel, 2-vel, 3-mal, 4-gyel, 5-tel, 6-tal, 7-tel, 8-cal, 9-cel, 10-zel, 100-zal, 1000-rel |
Új hozzászólás Aktív témák
- Az NVIDIA szerint a partnereik prémium AI PC-ket kínálnak
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Xbox Series X|S
- Anglia - élmények, tapasztalatok
- Konzolokról KULTURÁLT módon
- BestBuy ruhás topik
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- 3D nyomtatás
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Kihívás a középkategóriában: teszten a Radeon RX 7600 XT
- További aktív témák...