-
GAMEPOD.hu
Új hozzászólás Aktív témák
-
#92251648
törölt tag
válasz csocsoszán #244 üzenetére
Ja hogy így érted a nagy kiadást, OK. Sajnos a High End PC forrás sokba kerül, nem 200 ezres kategória, de más forráskészüléket sem kapsz ilyen áron High End minőségben.
-
#71562240
törölt tag
válasz #92251648 #239 üzenetére
"helyén kell kezelni."
Alkalmasint ugyanott a formátum helye, mint a hangfelvétel minőségéé. Persze, a hangfelvétel minősége "fontosabb", a hangfelvételek minőségkülönbségei százezrekben, milliókban fejezhetők ki készülékárra vetítve, de ez nem jelenti azt, hogy formátumokról ne lenne értelme legalább annyi súllyal gondolkodni, mint a hangfelvételekről. A formátumon sok múlik, fillérért is lehajolunk, hát még forintért.
Ráadásul, igényesebb formátum jó eséllyel eleve igényesebb hangfelvételi folyamat mentén jött létre, tehát jobb eséllyel minőségi a "nagyfelbontású" hangfelvétel, mintha csak szimplán CD-szabvány mentén dolgoztak volna a stúdióban - sőt, talán DSD felvételnek is több esélye van jó minőségűnek lennie, mint PCM-nek. (Én persze annak örülök a legjobban, ha analóg.) -
csocsoszán
őstag
válasz #92251648 #251 üzenetére
Nana, ne kezdjünk el számolni!! Ami a kereskedőnél 1 milla abba benne van a villanyszámlától kezdve az alkalmazott, a számla(már amelyik ad!!) És sorolhatnám! Bocs a fejlesztést kihagytam. És akkor meddig is jutottunk el az 1 millából. Meg kell élni belőle, igaz. És pont. (A világ minden pontján így van ez persze. És sokan nem értenek hozzá, nem mindenki műszerész, van itt szakács is aki a főzéshez ért.)
Úgyhogy ezt hagyjuk, túl öreg vagyok én már a számoláshoz.
Nem haragszom én a kereskedőkre, már amelyikre. Mert sajnos a nagytöbbség folyamatosan alázza a másik munkáját. ("Az egy hülye, és nem ért hozzá!" Remélem mindenkinek ismerős amit mondok. Kevés az a kereskedő aki elismeri, hogy máshol is lehet ász, nem csak nála.)
Azt azért kiemelném nem szeretném a becsületes kereskedőket bántani![ Szerkesztve ]
Eladó Sennheiser Hd800 és egy B&W füles!
-
#71562240
törölt tag
válasz csocsoszán #254 üzenetére
Te simán tudnál magadnak nulláról csinálni egy szép asztali DAP-ot. Miért nem azt teszed?
-
-
fehér_ember
addikt
Én a körítés ismerete nélkül nem tudtam hová tenni a beidézett LP-s dolgot. De úgy látom mások simán tudják pozítívan és negatívan is értelmezni. Ilyenkor én meg azon tudok fennakadni hogy miért is baj az ékezetnélküliség; mikor a leírtak anélkül is tökéletesen olvashatók/megérthetők. Arról már nem is beszélve hogy a piciny telós billentyűzetek meg a sok külföldi használt laptopot használóktól amúgy se várnám el/kényszeríteném őket szenvedésre.
-
#07400704
törölt tag
válasz fehér_ember #260 üzenetére
Lehet azért mert magyarok vagyunk?
Vagy mert sokan képtelenek kivárni a tel. billentyűzetén, az adott betű lenyomvatartásával, hogy feldobja az ékezetes karaktereket, mert azzal veszít kb. 1 másodpercet.
Viszont a sok angol kiosztású billentyűzettel igazad van, effektíve sokan használnak olyat.[ Szerkesztve ]
-
fehér_ember
addikt
válasz fehér_ember #233 üzenetére
Összedobtam (beletettem az AT95E hangszedőt) és nagyjából lestopperoltam/lemértem a revolver lemezjátszóm fordulatszámát. 2:59:18 - 2:59:20 - 2:59:20 a három mérés.
Szóval 4,5 ezrelék eltérés. "A régi kor csodája"[ Szerkesztve ]
-
AMDFan
addikt
válasz szazbolha #265 üzenetére
Mi az hogy elfogadhatóbb?
Egy felül vagy aluláteresztő szűrő (hangváltó) ugyanazon elv mentén működik akkor is ha passzív váltó, ha aktív váltó, vagy ha még a digit jelet vágod meg (dsp filter). Bár ez nem teljesen igaz, mert DSP esetén tudsz lineáris fázisú filtereket használni. -
#71562240
törölt tag
válasz szazbolha #265 üzenetére
Egy "vérbeli hifista" számára sokkal "elfogadhatóbb" egy ilyen szabályzó. Nem is igazán összehasonlítható DSP-vel vagy EQ-val, bár a hangtónusra vonatkozólag a céljuk-hatásuk persze hasonló.
A képen levő szabályzók jellemzően egyszerű ellenálláslétrák szoktak lenni a hangdobozokban, és jellemzően nem jelentenek plusz alkatrészt a hangjel útjában. Ugyanis (mint azt már te is többször megtapasztaltad volna, ha többször készítettél volna többutas hangdobozt, mint ahányszor egyutasat), többutas hangdoboz esetén majdnem biztos, hogy a középsugárzó(k) és a magassugárzó(k) érzékenysége/hatásfoka magasabb, mint a mélysugárzó(k)é. Az érzékenység-hatásfok különbségeket jellemzően ellenállás beiktatásával szintezzük, a frekvenciamenet linearitását segítendő: vagy egy szimpla soros ellenállással, vagy L-paddal, függően attól, hogy milyen hangszóróról van szó. Az ilyen szabályzóval érintett hangszórók elé tehát nagy eséllyel akkor is szükséges valamilyen értékű ellenállást beiktatni, ha nincs ilyen szabályzó. Egy ilyen ellenálláslétra pedig azt teszi lehetővé, hogy kiválaszthatod, hogy milyen értékű ellenállás legyen ott, ahol általában amúgy is lenne valamilyen. Öröm és boldogság.
Manapság elég ritka, hogy hangdobozokba ilyet tesznek, régebben kicsit elterjedtebb volt. Tehát az ilyesmi általában ellenálláslétra olyan hangszórók előtt, amelyek előtt akkor is lenne ellenállás, ha nem lenne ilyen szabályzó. Ergo, nincs is mit tárgyalni rajta elfogadhatóság szempontból, inkább csak az a kérdés, hogy szüksége van-e a felhasználónak erre a szolgáltatásra, akar-e ilyesmiért fizetni a felhasználó a hangdoboza árában. -
#71562240
törölt tag
Egy ilyen ötutas (négyésfélutas) hangdoboz esetében, mint a Kappa 9, a négy szabályzó akár már kb. 200Hz-től kezdve viszonylag kifinomult fekvenciamenet-szabályzást tesz lehetővé anélkül, hogy plusz alkatrészt tettünk volna a hangjel útjába.
Szerk.: Ugyebár ez a szabályzó nem bántja a fázismenetet, azt a keresztváltó szűrőtagjainak optimális megválasztásával valamelyest linearizálták a tervezők, attól függetlenül, hogy ez a tónusszabályzó van-e vagy nincs.[ Szerkesztve ]
-
-
#71562240
törölt tag
válasz Lompos48 #271 üzenetére
Szia, köszönjük szépen, BÚÉK!
Azon ellenállásnak a zajában, amelyen átmegy az áram, nem lesz még füllel sem mérhető különbség amiatt, hogy van mellette négy másik ellenállás, amelyeken nem megy át az áram.
A magyarázatomban ugyebár abból indultam ki, hogy majdnem biztosan akkor is szükség van az adott hangszóró jelútjában egy érzékenységszintező ellenállásra, ha nincs ez a szabályzó. Ez a szabályzó annyi különbséget jelent, hogy azon egy ellenálláson kívül, amely ezen szabályzó nélkül is ott lenne a jel útjában, van még másik négy, fakultatíve választható ellenállás, és az ötből négy mindig üresben, holtágban van. Tehát egy darab ellenállás akkor is van a jelútban, ha nincs szabályzó, és ha van szabályzó, akkor is csak egy darab ellenállás van a jelútban, ötből négy pedig üresben van. (De legalábbis a FLAT szabályzóállás esetében biztos, hogy így van, a pluszos vagy mínuszos állásokat alkalmasint néha soros vagy párhuzamos egybekapcsolással oldják meg, tehát a pluszos vagy mínuszos állásokban megeshet, hogy két ellenállás kerül soros vagy párhuzamos összekapcsolásba.)Szerk.: Legyünk végtelenül korrektek: mondjuk a szóbanforgó Kappa 9 szabályzóval ellátott négy hangszórójából legalább háromnak biztosan akkor is szüksége lenne egy szintező ellenállásra a jelútban, ha nem lenne ez a szabályzója. Mondjuk, ha az egyik hangszórónak nem lenne szüksége szintező ellenállásra, akkor azon hangszóró esetében a szabályzó miatt belekerül egy ellenállás a jelútba pluszban.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz fehér_ember #264 üzenetére
Az öcsédé hajmeresztő abszurd, ott ugyebár valami hiba van. A tied szép korrekt a kategóriájában.
-
csocsoszán
őstag
válasz #71562240 #272 üzenetére
Lehet, hogy nem jól értem a magyarázatod!
Ott nem ellenállást változtatnak, mivel az ellenállás változásával a frekimenet is változna. (Nem mindegy hogy az erősítő milyen ohmot lát a magas, közép fele!) Az egy ellenállás osztó, amelyik a hangszóró felé mindig azonos értéket kell hogy mutasson. (Két ellenállás huzal van benne)
Teljesen egyértelmű, hogy egy ilyen mechanikával ellátott "poti" rosszabb mint egy ellenállás.
Arról ne is beszéljünk, hogy inkább megfelelő db-s hangszórók összeválogatása hozza a jobb eredményt.
Ezek kényelmi szempontok régebbi hangfalaknál divat volt. Bizonyosan van oka, hogy manapság ritkán látsz ilyet.
Így talán jobban érthető.Eladó Sennheiser Hd800 és egy B&W füles!
-
#92251648
törölt tag
válasz csocsoszán #276 üzenetére
"Ezek kényelmi szempontok régebbi hangfalaknál divat volt. Bizonyosan van oka, hogy manapság ritkán látsz ilyet."
Aktív dobozoknál gyakori, esetleg a nagyon olcsó példányoknál spórolják le. Az enyémen is van szintállítási opció (is), még ha nem is potméteres, hanem DIP kapcsolós kivitelben.
Mikor hangsugárzót készítek, a végső hangolást a felhasználás helyszínén állítom be és általában megkérem a tulajdonost, néhány nappal később jelezzen vissza, kér-e módosítást. Ez ellenállások cseréjével történik, illetve több értéket is be szoktam építeni, amik között egy sima átkötéssel lehet váltani, véglegesítésnél pedig kiszedem a felesleget. Szóval van ennek létjogosultsága, de megértem a kommersz gyártókat, hogy sokszor kihagyják. Kisgyerek kezébe sem adunk kalapácsot.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz csocsoszán #276 üzenetére
"az ellenállás változásával a frekimenet is változna"
Na de éppen ez a cél, e célból készül a szabályzó, hogy a frekimenetet változtassuk, szabályozzuk vele."Nem mindegy hogy az erősítő milyen ohmot lát a magas, közép fele"
Nem mindegy, de itt éppen azzal változtatjuk az érintett hangszóró relatív érzékenységét (decibel), hogy változtatjuk az Ohmot (impedancia és DC ellenállás), amit az erősítő lát felőle. Ez nem elkerülendő ez esetben, hanem éppen ez a cél, éppen e célból készül a szabályzó, ez a módszere."Az egy ellenállás osztó, amelyik a hangszóró felé mindig azonos értéket kell hogy mutasson"
Hogy létra vagy osztó, az minőségi kérdés, és mint írtam, néha keveredik is a két módszer, de éppen arról van szó, hogy változtatjuk azt, hogy a hangszóró és az erősítő(!) felé milyen Ohm értéket mutasson. Tehát nemhogy nem kell, hogy azonos értéket mutasson, hanem az kell, az a cél, hogy a szabályzó beállításától függő értéket mutasson - az erősítő felé. Az ilyen szabályzók különböző állásaiban mindig egy kicsit változik a hangdoboz egészének impedancia- (és ellenállás-) menete, de ez jelen esetben nem elkerülendő, hanem ez a cél, ezért csináljuk, ugyanis ennek révén változtatjuk a hangdoboz egészének frekvenciamenetét, amely frekvenciamenetváltozás megintcsak nemhogy elkerülendő lenne, hanem éppenhogy cél. A hangdoboz impedancia- (és DC ellenállás-) menetének manipulálásával manipuláljuk a frekvenciamenetét. 4-5 Ohm eltérések az adott hangszórónál eredményeznek 2-3 decibel eltérést az adott hangszórónál."Arról ne is beszéljünk, hogy inkább megfelelő db-s hangszórók összeválogatása hozza a jobb eredményt."
Na de ilyen esetben is "megfelelő" dB-ű hangszórókat válogatnak össze, csak ezen "megfelelőségen" felül adnak még egy "megfelelőségi" szabályozási eszközt a felhasználó kezébe, hogy neki még megfelelőbb legyen a frekimenet a helyi akusztikai körülményektől és a saját ízlésétől függően.Aminek az elkerüléséről beszélsz, az ennél az eszköznél maga a cél. Az a cél, hogy az erősítő más Ohmot lásson az adott hangszórónál, és ezáltal változzon a frekvenciamenet. Az a módszer, hogy az Ohm értékek változtatásával változtatjuk a frekvenciamenetet. Nem elkerülendő, hanem éppen ellenkezőleg, ezért készül!
Nem kell megijedni attól, hogy az Ohm értékek manipulálásával dolgozunk. Két (három) okból sem kell megijedni. Egyrészt "elenyésző" a manipuláció mértéke ahhoz képest, hogy minden hangszórónak önmagában mennyire durva impedanciamenete van, 3-6 Ohm-os völgyekkel, több tíz Ohm-os hegycsúcsokkal. Ehhez képest a szabályzó miatti változás "elenyésző". Másrészt, azért sem kell megijedni, mert az eszköz révén kvázi megemelődik az adott hangszóró minimumimpedanciája az erősítő felé. Ugyebár az erősítőre (hangszóróra) alapvetően a minimumimpedancia a veszélyes, és egy ilyen szabályzó a beiktatott ellenállások révén többé vagy kevésbé, de mindenképpen eleve kvázi megnöveli az adott hangszóró minimumimpedanciáját (és DC ellenállását). Harmadrészt, az ilyen eszköz kvázi simítja is az adott hangszóró impedanciamenetét, hiszen 4 Ohm-os minimum és 40 Ohmos maximum között tízszeres az arány, 6 Ohm-os minimum és 42 Ohmos maximum között kisebb az arány, 8 Ohmos minimum és 44 Ohmos maximum között sokkal kisebb az arány. Ergo, egyenletesebb impedanciamenetet lát az erősítő, magasabb impedanciaminimummal. Az erősítő örül.
Aminek az elkerülendőségéről szólsz, az ennek a szabályzó eszköznek éppen maga a célja, eszköze, módszere. A frekimenet manipulálása az Ohm-ok manipulálásával.
Amiben igazad van, az az, hogy ha figyelmesen megnézem a szóbanforgó Kappa szabályzóit, akkor minden jel szerint az látható belőle, hogy ő valóban nem ellenálláslétrát ("dzsekszlit") alkalmaz, hanem csúszópotenciométert. A potenciométer valóban gyengébb hangminőségű megoldás, mint az ellenálláslétra. Az igényesebb megoldások ellenálláslétrát használnak, persze azok esetében jóval kevesebb fokozat van, általában két vagy három fokozat, tehát azok kevésbé finomszabályozhatóak, mint a Kappa 9.
-
#92251648
törölt tag
válasz #71562240 #278 üzenetére
Csocsoszán jól írta, hiszen nem a hangsugárzó ellenállását, impedanciáját akarjuk módosítani, hanem a hangsugárzóra jutó feszültség mértékét. Egy korrekt szintszabályzó beavatkozás nem változtat az erősítő által érzékelt impedancián. Persze spórolásból sokszor egyszerűbb megoldásokat használnak, pl. a soros ellenállást módosítják, de ez nem csak a hangszóróra jutó energiát, hanem a szűrő karakterisztikáját is megváltoztatja.
[ Szerkesztve ]
-
csocsoszán
őstag
válasz #92251648 #279 üzenetére
Ha ez egy audió kultura, akkor ne essen csak off-ban arról szó, hogy egyes "cégek" (hulladék gyártók) milyen "megoldásokat" használnak.
Tehát van egy hangfalam kétutas(könnyebb megértés végett)
A magassugárzó hangosabb mint a mély (már roszul kezdődik! Miért nem egyforma?) Berakok egy ilyen " dupla potit" bemérem aztán kiveszem és behelyetesítem fix értékü ellenállásokkal. Mondjuk inkább "elszabályoznék" ha már választani kéne.
De ha én a "felhasználó kezébe" adok egy hangolási lehetőséget, akkor egy biztos pont sincs amivel ki tudom fordítani a földet a helyéből! Az adott pillanatban tetszik de bármit cserélek kezdődhet minden előről.
Tehát a hallgató helységben letelepítem a méréshez szükséges eszközöket (mikr...stb) bemérem azt az legalább biztosan jó. Ha nem tetszik máshol kell keresnünk a hibát!
De ezt amit leírtam a szakemberek biztosan tudják.
(Van egy "magasba húzós"(teli piros wimával!) erősítőm, akkor nem a kábelekkel és a hangfal hangolásával rakok "rendet")
Na mindegy, túl sokat is írtam. Jó fórumozást!Eladó Sennheiser Hd800 és egy B&W füles!
-
#92251648
törölt tag
válasz csocsoszán #280 üzenetére
Ezért írtam korábban, hogy megértem a gyártókat, miért nem adják ezt a szabadságot (kalapácsot) a felhasználók kezébe. Emlékezzünk vissza a 90-es évekre, mikor divat volt a grafikus EQ használata. Döbbenetes hangszíneket tekergettek ki egyesek.
Hangszín szabályzásra én sem használnék kábeleket, egyéb varázslatokat, de tisztában vagyok vele, sokan ilyen cseréktől várják, hogy előkerüljön az áhított basszushang, vagy a magasabb oktávok felbontása. Nem fog, amennyiben a készülékben, hangszóróban nincs meg a képesség rá.
-
alphamooncam
őstag
válasz #92251648 #281 üzenetére
Az hogy milyen képességű, felbontású egy hangszóró mennyiben befolyásolja, hogy milyen mágnes tipust (ferrit, AlNiCo, Neodymium, Elektro stb.) használtak hozzá, illetve annak erőssége?
Konkrétan ez a Sonido SFR 175a érdekelne, van-e erről tapasztalat, illetve a Bl értékkel - ami itt 7,454 Tm - kapcsolatban, amit tudni érdemes.
Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.
-
#71562240
törölt tag
válasz #92251648 #279 üzenetére
"Csocsoszán jól írta, hiszen nem a hangsugárzó ellenállását, impedanciáját akarjuk módosítani, hanem a hangsugárzóra jutó feszültség mértékét."
Az adott hangszóróra jutó feszültséget az ilyen szabályzók alapvetően az erősítő által látott Ohm-érték változtatásával szabályozzák - tehát ellenállásértékek variálásával. Passzív hangsugárzóról beszélünk, tehát így lehetséges. A példánk szerint nem az impedanciát akarjuk módosítani, hanem a feszültséget akarjuk, de a feszültség módosítását az impedancia változtatásával tudjuk elérni. Kénytelenek vagyunk az impedancia módosításával elérni, mert így lehetséges egy ilyen passzív szabályzóban. De te is erről beszéltél az előbbi kommentedben, azazhogy "Ez ellenállások cseréjével történik". Akár szimpla soros ellenállás, akár L-pad, ez most az elv szempontjából mindegy, az Ohm-érték változtatásával történik a hangszóróra jutó feszültség változtatása, ezáltal a hangszóró hangerőszabályzása. A szóbanforgó szintszabályzók (passzív hangsugárzó!!!!!!!!!!!!) az adott hangszóróra jutó feszültség/áram szintjének szabályozásával változtatják az adott hangszóró hangerejét, és ezt a feszültségváltoztatást a hangszóró Ohm-értékének változtatásával teszik. Másképp nem megy. Mondom, passzív hangsugárzó, passzív áramkörökkel!
Hogy ez "korrekt"-e vagy sem, arról az előbb félórát vitatkoztunk csocsoszánnal telefonon. Neki ez barkács megoldás, és mélységesen fel van háborodva rajta, hogy a gyárak ilyet csinálnak - lásd, közben be is írta, jelezvén, hogy ez nem audiokultúra -, de ez van, ez az élet, nem tehetsz mást, mint belenyugszol - illetve belenyugszik az, aki a passzív hangsugárzójába akar ilyen szabályzót. Ellenállásértékváltoztató szabályzót építenek be az ilyesmivel foglalkozó hangdobozgyárak az érintett passzív hangsugárzótípusaikba - tehát vagy ellenálláslétrát vagy csúszópotenciométert. Ez van, that's life. Kevés hangsugárzóba építenek ilyet a gyárak, manapság különösen ritka az ilyesmi, de ha van, akkor az ilyen passzív sugárzókban az ellenállás értékét változtatják, ezt kénytelen volt csocsoszán is tudomásul venni, abban maradtunk, hogy fel van háborodva, mert "barkácsmunka".
Aminthogy számodra is, őszerinte is azért barkácsmunka, mert ugyebár a hangszóróra értelmezett impedanciamenet megváltoztatása természetszerűleg valamelyest visszahat a hangszóró keresztváltási szűrőtagjai által mutatott szűrési karakterisztikára. Egy kicsit meredekebben szűr a szűrőtag, egy kicsit laposabban szűr a szűrőtag az impedancia aktuális értékeitől függően. Alkalmasint egy kicsit el is tolódik a keresztváltási frekvencia, alkalmasint nem lesz olyan pontos a keresztváltás, alkalmasint nem lesz olyan egyenletes a frekvenciamenet a keresztváltási frekvenciánál, mint amilyen az eszmei állapotában. Ez van, ezt kell szeretni annak, aki akar ilyen passzív szabályzót a passzív hangdobozába, és a szabályzót használni akarja. Aki nem akar ilyet, másik hangdoboztípust választ. Akinek ilyen hangdoboztípusa van, de nem akarja a tónusát szabályozni, az FLAT állásban hagyja a szabályzót, és akkor nem kavar be szegény keresztváltója szűrőtagjainak.
Aki igazán igényes, felhívja szobára Tibit vagy más finom embert, és helyileg beállítanak mindent, és úgy választják ki a szűrőtagokat az adott kiválasztott impedanciamenetekhez, hogy minden ideális legyen, már amennyire egy többutas hangdoboz keresztváltása egyáltalán valamelyest képest lehet megközelíteni bármi ideálisat, helyi rendszertől, akusztikától, ízléstől függetlenül is, nemhogy függően. De te is arról beszéltél, hogy helyben cserélsz ellenállásokat a helyi kívánalmak szerint, oszt jónapot, arról nem beszéltél, hogy ezenkívül a helyi kívánalmak lekövetéseképpen még az érintett hangszóró szűrőtagjait is kicseréled, amikor tónust szabályozol az ellenállások cseréjével. "Mikor hangsugárzót készítek, a végső hangolást a felhasználás helyszínén állítom be és általában megkérem a tulajdonost, néhány nappal később jelezzen vissza, kér-e módosítást. Ez ellenállások cseréjével történik, illetve több értéket is be szoktam építeni, amik között egy sima átkötéssel lehet váltani, véglegesítésnél pedig kiszedem a felesleget." Nem cserélsz ott még szűrőtagokat is az embernél, kivéve, ha Krőzusról beszélünk, aki kicserélteti 4,7uF-os kondit 4,5uF-osra, újabb ötvenezret ráköltve arra, hogy minden decibel ezrelék pontosságú legyen - megjegyzem, ennél általában jóval nagyobb a szűrőalkatrészek értékeinek gyári szórása, tűrése.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz csocsoszán #280 üzenetére
"Ha ez egy audió kultura, akkor ne essen csak off-ban arról szó, hogy egyes "cégek" (hulladék gyártók) milyen "megoldásokat" használnak."
Ilyen szempontból a kérdést felvető kolléga kérdése arról szólt, hogy melyik megoldás hulladékabb, azaz kevésbé audiokulturális egy ilyen passzív többutas hangsugárzó frekvenciamenetének felhasználóbarát szabályozására, a passzív ellenállásváltás-potenciométerezés vagy az aktív DSP-EQ. Ki-ki a passzivitás vagy aktivitás iránti elkötelezettsége szerint, erre a kérdésre válaszoltunk, ha már elhangzott on-ban.
Szerintem például ez a hulladék megoldás kevésbé hulladék megoldás, mint a DSP-EQ. Függetlenül attól, hogy én nem használom egyiket se, hanem fix keresztváltást használok, és ha a hangdobozom frekvenciamenetén-tónusán változtatni akarok, akkor a keresztváltó áttervezésével teszem.
[ Szerkesztve ]
-
#92251648
törölt tag
válasz #71562240 #283 üzenetére
Én értem, amit mondani akarsz, csak rosszul fogalmazol, amikor ezt írod:
"Az adott hangszóróra jutó feszültséget az ilyen szabályzók alapvetően az erősítő által látott Ohm-érték változtatásával szabályozzák - tehát ellenállásértékek variálásával."
Az erősítő ugyanazt az impedanciát fogja látni végig, ugyanazt a teljesítményt pumpálja a hangsugárzóba, miközben egy korrekt L-Pad segítségével változtatod a hangszóró által leadott teljesítményt. A különbséget nem az erősítő által leadott kisebb teljesítmény adja, hanem a nem kívánatos teljesítményt elfűtjük az ellenállásokon. A gagyi megoldásoknál az eredő impedancia is változik, ezáltal az ellenállás módosításával a szűrőt is elhangoljuk pont olyan mértékben, amekkora szintváltoztatást hoztunk létre.
"Szerintem például ez a hulladék megoldás kevésbé hulladék megoldás, mint a DSP-EQ."
Ezzel sajnos nem tudok egyetérteni. A DSP-nek nincs hangminősége, csak szolgáltatásai, amik sokkal nagyobb mozgásteret adnak, mint bármilyen passzív eszköz. A kapott hangminőség a DSP környezetétől, az A/D és a D/A fokozatoktól függ, nem magától a processzortól. Minden zene, amit hallgatunk, életében legalább egyszer átfutott egy DSP-n.
Abban viszont igazad van, egy többutas hangdoboz átviteli problémáit, hibás keresztváltást, magas torzítást nem lehet DSP-vel sikeresen kezelni. Minden hibát ott kell megoldani, ahol keletkezik. A DSP a hasznos jelbe nyúl bele, nem a hibás eszközbe.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz #92251648 #285 üzenetére
"Az erősítő ugyanazt az impedanciát fogja látni végig, ugyanazt a teljesítményt pumpálja a hangsugárzóba, miközben egy korrekt L-Pad segítségével változtatod a hangszóró által leadott teljesítményt. A különbséget elfűtjük az ellenálláson."
Nem egészen így gondolom, lásd a korábbiakat.
"A DSP-nek nincs hangminősége"
Én pedig, ha a DSP-vel kapcsolatban gondolkodom, akkor éppen a hangminőségéről, azaz ab ovo hangminőségrontó effektusáról gondolkodom. Alkatrészek a hangjel útjában, ergo, torzítások - alkatrészhalomba a szoftver is beletartozik. Manipulációk a hangjelen, ergo, torzítások. A feltételezhető előnyei óhatatlan hátulütőjeként.
"Abban viszont igazad van, egy többutas hangdoboz átviteli problémáit, hibás keresztváltást, magas torzítást nem lehet DSP-vel sikeresen kezelni."
Ebben nem lehet igazam, mert ezt valószínűleg nem gondolom, ilyen kijelentést nem tennék, nem tettem. A többutas hangdoboz átviteli problémáit, hibás keresztváltását feltételezem, hogy lehet DSP-vel többé-kevésbé "sikeresen" kezelni, hiszen részben éppen erre találták ki - másrészt a rendszer többi eleme, benne az akusztika tónustulajdonságainak a szabályozására. De csak feltételezem, hogy többé-kevésbé alkalmas arra a DSP, amire kitalálták, ebben én nem akarom letenni a garast, mert nekem ez mindegy. Nem akarok arról kijelentést tenni, hogy mire alkalmas szerintem a DSP és hogy mire nem, mert én egyéb okból eleve elzárkózom a DSP-től. Lásd, zavaró (fizikai és szoftveres) alkatrészhalom a hangjel útjában. Tapasztalatszerzésnek számomra is érdekes, de használati eszközként eleve nem. Axióma (magatartásforma) nálam - a gyakorlati tapasztalatok mellett. Kvázi "Occam borotvája".
[ Szerkesztve ]
-
python1
veterán
válasz #71562240 #287 üzenetére
Igaz nálam még kevés a "DSP-s" tapasztalat,de abban 100%-ig biztos vagyok,hogy minőségileg semmit nem vesz el a hasznos jelből ahogy Fapaci is írta. Most addig eljutottam, hogy a szubokat szépen belőtem a szobához ill hallgatási pozícióhoz,mindkét szubot külön külön,zárt szubokról beszélünk,frontok egyelőre csak a DSP-n mennek keresztül. DE a kapott végeredmény annyi,hogy a 25-éves hifis pályafutásom alatt füllre,szemre,mérőszalaggal éjfélkor telihold álláskor,gyertyafénynél hifis imákat mormolva, ilyen eredményt még csak közelíteni sem tudtam,még csak nyomokban sem.
Arra folyamatosan felhívom a figyelmet, hogy akusztikai kezelést még mindig nem kapott a helyiség, de azt is kizárólag műszeres mérések,és profi bevonása után vagyok hajlandó megvalósítani.[ Szerkesztve ]
-
#92251648
törölt tag
válasz #71562240 #287 üzenetére
Az állandó impedanciájú feszültségosztó működése nem vélemény kérdése, de OK, az egyet nem értés tudatával lezárhatjuk a kérdést.
Annyit azért még leírnék, hogy a DSP nem alkatrészhalom, hanem egyetlen chip. Nem hangsugárzók átviteli hibáinak korrigálására találták ki, sokkal inkább hangkeltésre, illetve a digitális hangeszközök számítási feladatainak elvégzésére. Ugyanúgy jelen vannak az elektronikus hangszerekben, hangmixerekben, effekt processzorokban, mint a kommersz berendezések egyre nagyobb hányadában. Nem kell szeretni őket, de nélkülük nem létezne digitális hangtechnika.
-
#71562240
törölt tag
válasz #92251648 #289 üzenetére
Az állandó impedanciájú feszültségosztó működése kapcsán nincs köztünk differencia. A "Nem egészen így gondolom" kitétellel arra akartam visszautalni, hogy a szóbanforgó (főleg régi!) hangdobozokban általában ellenálláslétrák vagy potenciométerek vannak, mondjuk kb. 3 dB-nyi szabályozást megengedve maguknak. Lásd, "hulladékok, barkács". Függetlenül attól, hogy a fotón mellékelt Kappa 9-ben mi van - abban ránézésre akár állandó impedanciájú feszültségosztó is lehetne.
"a DSP nem alkatrészhalom, hanem egyetlen chip"
Vagyis eleve jó nagy adag alkatrészhalom! Amellett, hogy van ott még más is a chip kiszolgálására, de az már tényleg szinte mindegy egy ilyen chip alkatrészhalmához képest.
(Plusz a szofver/firmware.)"Ugyanúgy jelen vannak az... (...) Nem kell szeretni őket, de nélkülük nem létezne digitális hangtechnika."
Ennek is jelentős szerepe van abban, hogy amit lehet, analógban hallgatok - márminthogy a felvételkészítés és hanghordozókészítés minden egyes etapja analóg volt. A '80-as évektől ugyebár elkezdett megfogyni az ilyen, mint hifi zenehallgatót engem alaposan seggbelőtt az ármány.
[ Szerkesztve ]
-
python1
veterán
válasz szazbolha #293 üzenetére
Nincsenek beforgatva mivel olyan alacsony ferquencián vannak vágva, járatva,hogy iránykaraktere behatárolhatatlan a szubok a padlón vannak,puha,rugalmas elcsatolással a padlótól. Hangsugárzók kb 30 cm-re vannak tőle,tehát nincsenek fizikailag érintkezésben. Egyelőre a front falon van mindkettő a sarkokban,de majd lesz végleges helyük,de szépen kisímítottam a recéket,lehetne még finomítanbi,de egyelőre így is tökéletes.
[ Szerkesztve ]
-
#92251648
törölt tag
-
alphamooncam
őstag
válasz alphamooncam #282 üzenetére
Elég nehéz tapasztalatot gyűjteni, ha hallgattok.
Szóval bárkinek eszébe jut valami erre?
Köszi
Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.
-
ozzy711
őstag
válasz alphamooncam #282 üzenetére
Nem igazán a mágnes anyaga a meghatározó a hangminőség szempontjából, az igazi különbség az a súlyuk, a ferrit a legnehezebb, az "újabbak" lényegesen könnyebbek.
Ezért pl a magas-sugárzóknál sűrűn alkalmaznak pl. neodymiumot. Könnyebb, erősebb.[ Szerkesztve ]
-
alphamooncam
őstag
Köszi a helyreigazítást, pongyolán fogalmaztam.
Tulajdon képen még azt sem tudom pontosan mit is akarok kérdezni, de azért megpróbálom.
Nevesebb hangszóró gyártóknál megadnak egy Teslaméter nevű paramétert.
Miről szól ez a paraméter? Mit lehet, érdemes tudni erről ? Általánosan minél nagyobb ez az érték, annál "jobb"?
Használt mágnes és a tekercs milyensége, kapcsolata mennyire befolyásolja a hangszóró felbontóképességét ( gyorsaságát ), az elérhető érzékenységet, ill. hangnyomást? Van itt egyáltalán valamilyen kapcsolat?
Az összes mozgó tömeg, és a "Teslaméter" aránya, mit mutat meg, ha egyáltalán van értelme ennek a paraméternek?
Nagyjából most ezek érdekelnének.
Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.
Új hozzászólás Aktív témák
- HP Probook 340S G7 i5-1035G1/8GB/256SSD/Windows 11 -10% Csak ameddig a készlet tart!89.780 Ft
- iPhone 14 Pro 128 GB Space Black, 11 hónapos, kártyafüggetlen, 2024. május végéig garis , akku 91%
- Asus VivoBook X509JA-BQ904T
- HP EliteBook 640 G9 Ezüst (14" / Intel i5-1235U / 16GB / 512GB SSD / Win 11 Pro) -10% Most 203.990 F
- Lenovo M810z AIO Core I5 6400 4x2700/8GB/120G SSD/wifi/cam 21,5 -10% 66.950 ft