A jótékony jakuza
Méregdrága kígyóbőr cipő, piszkosfehér öltönynadrág, karmazsin selyeming –Kazuma Kiryu divatérzékének nem kellene ilyen jól működnie, ám valamiért mégis ő a legstílusosabb karakter a Yakuza-széria legújabb részében. A „nem kellene működnie, mégis nagyszerű” leírás pedig az egész sorozatra is ráillik, hisz a Yakuza sok tekintetben kilóg a mai játéktrendeket követő riválisai közül, néhány tekintetben meglepően primitív, ám az összkép most, legalább hetedjére is nagyszerű lett.
Hiába a hatos számozás, a Song of Life a sorozatot nem ismerők számára is teljesen fogyasztható lett; nyilván itt-ott felkapja a fejét a széria veteránja egy-két ismerős helyszín vagy karakter láttán, de az új játék története kerek egészet alkot. De azok kedvéért, akik nem találkoztak még a Yakuzával, vegyük át a lehető legvázlatosabban az alapokat! Főhősünk neve Kazuma Kiryu, aki ifjú jakuzaként kezdte megannyi játékkal ezelőtt karrierjét Japán legfőbb bűnszervezetében. A ranglétrán gyorsan lépkedő harcos azonban meglehetősen hamar belekerült egy sokmilliárd jenes ingatlanpanamába, és végül megszakította kapcsolatát a jakuzákkal. Legalábbis megpróbálta, hisz ahogy az Michael Corleonéval is megtörtént, őt is állandóan visszarántják a bűn világába. Néha egy haver kerül nagy pácba, máskor egy kis zsarolás lép be a képbe, vagy éppen a fogadott gyermeke, Haruka életében megjelenő rosszarcú alakok jelentik az okot, de valahogy Kazuma sosem tud végleg elszakadni a jakuza-klánok komplex világától.
[+]
Az ötödik rész vége komoly következményekkel járt Kazuma életére: hősünket ismét lecsukták, ezúttal három évre. Mikor – már néhány ősz hajszállal gazdagabban – kiszabadul, már okinawai visszavonulását tervezgeti, de természetesen a „boldogan él, míg meg nem hal” terv megint nem jön össze. A Kazumát ismét rosszarcú alakok közé sodró történet még a szokásosnál is drámaibban indul: rég nem látott Harukát Tokióban elgázolja egy autó, és hogy még cifrább legyen a sztori, a kómába esett lányról kiderül, hogy időközben anya lett, egyéves-forma kisfiára pedig az állami gondozottak sorsa vár. Aki követte már Kazuma bármely korábbi kalandját, az tudhatja: az árvaként felcseperedett ex-jakuza azonnal elrabolja a kölköt, és karján a bömbölő csöppséggel rögtön nyomozásba kezd. Először megpróbálja kideríteni, hogy mi történt Harukával az elmúlt években és hogy ki is lehet gyermekének apja, majd a hangsúly átkerül annak megértésére, hogy a legnagyobb jakuza-klánok, a kínai tongok és a triádok legújabb háborújának ehhez az egész ügyhöz mi köze lehet.
Noha a Yakuza-sorozattól cseppet sem idegen a több főszereplő használata (a gigantikus ötödik rész például már öt karaktert, és velük együtt öt várost adott), a Song of Life kizárólag Kazuma nyomozására és az ezzel összefüggésben megjelenő ügyeire koncentrál. Helyszínből ezúttal kettőt kapunk: a szokásos tokiói piroslámpás negyed, Kamurocho mellett egy Hirosima-közeli falucska, Onomichi utcái biztosítják a játékteret. Nem kell GTA-méretű pályákra gondolni: a Yakuza eddig is és most is nagyságrendekkel kisebb játékteret biztosít a nyitott világot használó riválisaihoz képest, ám az a nagyszerű tervezés miatt még 30 óra után sem válik unalmassá.
[+]
Az egész nyomozást igencsak megnehezíti Haruto, a fiatal gyerkőc, akit Kazuma vérszomjas apamedveként véd mindenféle esetleges veszélytől – jaj annak a suhancnak, aki oktalan asztalcsapkodással felébreszti a végre álomba szunnyadt kölyköt. Természetesen Kazuma megint óriási horderejű balhékba csöppen bele, még akkor is, ha minden erejét latba vetve próbál távol maradni egykori klánja ügyeitől. Amikor Onomichi egyik legsatnyább jakuza-klánocskája végül tiszteletbeli taggá avatja, ismét egy rakás minijáték nyílik meg előtte – talán nem annyi, mint korábban, de unatkozni most sem fogunk.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
