The Sojourn teszt

Fény és sötétség örök harcára kell pontot tennünk, ezúttal nem fegyverek, hanem logikánk segítségével. A The Sojourn egy váratlanul remek utazás lett.

Többet ésszel, mint bármi mással

A tisztán logikai játékok műfaját okos dizájnnal, érdekes történetekkel, szép körítéssel jó néhány fejlesztő sikerrel dobta fel, így ezeknek a játékoknak a modern világban is van helyük és szerepük. Talán a legendás Myst sorozat örökségének tekinthetők ezek a címek, a kategória pedig olyan klasszikusokat termelt ki az elmúlt években, mint a The Talos Principle, The Witness, és még lehetne sorolni az érdekes alkotásokat (Pneuma, Turing Test stb). A brit Shifting Tides új játéka, a The Sojourn tökéletesen illik ebbe a sorba, és ha bizonyos tekintetben nem is ér fel a grandiózusabb, nagyobb társaihoz, mindenképp figyelemre méltó játék.

Most következne az a rész, ahol a produkció alapfelvetését és történetét taglalnánk, de a fejlesztők – sajnos vagy szerencsére, ezt majd ki-ki eldönti maga – nem erőltetik túl a témát. Röviden: egy rejtélyes világba érkezünk, ahol a fény mutatja az utat, a világ pedig a szemünk előtt jön létre, vagy alakul át. A kihívásokat megoldva tárhatjuk fel a valóság igazi arcát. Hogy kik vagyunk, miért jöttünk ide, arra igazából sosem kapunk választ, egyszerűen csak megyünk előre, és sorra oldjuk meg a feladatokat. A játék ennél fogva sajnos nélkülözi az olyan meta-sztorit, ami például a Talos Principle-ben vagy a Turing Testben van, így azon túl, hogy ott vannak, nem kapunk plusz motivációt a feladványok megoldásához. „Történet” gyanánt mindössze rövid bölcsességeket és életigazságokat kapunk, valamint néhány pillanatképet szobrokkal ábrázolva, de ezzel az erővel kínai szerencsesütiket is nyitogathatnánk, azokban is ilyen idézetek vannak.

A játékmenet szerencsére kárpótol a sztori viszonylagos hiányáért, és a fejlesztők becsületére legyen mondva, sikerült érdekes és agyroppantó feladványokat létrehozniuk. A játékban egy gyönyörű, 3D-s környezetben sétálhatunk, és különböző funkciójú szobrok és eszközök manipulálásán túl másra nincs is lehetőségünk. Néhány gombbal vezérelhető az egész, egyébként FPS nézetű kalandjáték. Ez pedig jó: az irányítás egyszerűsége miatt mindig tudunk a feladatra koncentrálni, és nincsenek időzítős, ügyességi vagy felesleges platformer elemek. A különböző mechanikákat a játék szép sorban adagolja, az alapok mindig egyszerűen megérthetők, így a kihívás tényleg abból adódik, hogy kitaláljuk, a rendelkezésre álló játéktéren hogy tudunk eljutni a szoba végébe, hogy ott kiszabadítsuk a fényt.

Kezdetben a játék egyszerűen indul, de hamar egyre összetettebbé válik, így az egyes szobrok funkcióiba nem is mennék bele komolyabban. Röviden a lényeg, hogy tudunk váltani a sötétség és a fény világa között, de nem mindig, és nem korlátlanul. Van például forrás, ami néhány méteres séta erejéig ellát bennünket az ehhez szükséges energiával, vagy reflektor, aminek a látómezejében átléphetünk a sötétségbe. Csak akkor tudjuk a szobrok funkcióit kihasználni, ha sötétben vagyunk, ezek a szobrok pedig sokfélék lehetnek. Az egyikkel bárhonnan helyet tudunk cserélni, a másik zenélni kezd, és összeomlott hidakat tesz járhatóvá, és így tovább. Később kapcsolók, kinyitandó ajtók, forgatható tükrök és más ravaszságok bonyolítják a képletet, úgyhogy a The Sojourn nehézsége határozottan és meredeken ível felfelé. Sajnos a kihívás nem egyenletes, gyakran futottam bele extrém nehéz feladványokba, hogy az utánuk következő két-három szobát viszont játszi könnyedséggel oldjam meg.

The Sojourn Xbox One

Tartalomban egyébként nincs hiány, sőt! A kaland többféle helyszínen játszódik, összesen csaknem száz szobát kínál, a legtöbbnek a megoldás után egy extra része is megnyílik, ahol további tekercseket szedhetünk össze, már ha kitaláljuk az odavezető utat. Ezek az opcionális feladványok még sokkal nehezebbek. Nagyon sajnálatos viszont, sőt igazából tervezési hibának is lehet mondani, hogy a játék teljesen lineáris, és nincs mód visszamenni a már megoldott szobákba, összeszedni az otthagyott extrákat. Vagy elsőre megoldunk mindent, vagy elölről kell kezdeni a teljes játékot, ha maximalisták vagyunk. Jó lett volna egy olyan világ, amiben szabadabban közlekedhetünk, vagy egyszerűen csak egy menü, ahol a már megoldott szobák közül válogathatunk.

A The Sojourn egyik legnagyobb erőssége mindenképp a látvány, az ugyanis gyönyörű. Aki játszott a Rime című klasszikussal, annak ismerős lesz a művészeti dizájn, bár a két produkciónak nincs igazán köze egymáshoz. Egy kissé stilizált, mégis csodálatos világban járhatunk, amiben nemcsak a feladványokat megoldani, de megállni és körbenézni is nagyon jó érzés. További pozitívum, hogy az erősebb konzolokon lehetőség van a képfrissítést előnyben részesíteni, így 60 fps-ben játszani (a „felbontás” mód 4K ugyan, de sajnos eléggé akadozik, még Xbox One X-en is). Mindenképp ezt a beállítást javaslom, a tükörsima mozgás mellett a stílusos grafika szinte semmit nem veszít a részletességéből.

The Sojourn Xbox One

Összességében azt lehet mondani, hogy aki kedveli a Talos Principle, Pneuma és hasonló játékokat, annak a The Sojourn is mindenképp ajánlható. Egy nagyon szép, ügyesen felépített és tökéletesen játszható alkotás, valóban okos és érdekes feladványokkal és kellemes zenékkel. Sajnos a világa nagyon üres, és a szinkron hiánya miatt kissé lélektelen is, így nem ér fel a műfaj nagyjaihoz, de pusztán puzzle játékként abszolút megállja a helyét. Ha a kezdeti, nyolcezer forint körüli ár egy kicsit magasnak tűnik, akkor egy leárazás alkalmával mindenképp érdemes beszerezni.

Pro:

  • egyszerű játékmeneti alapokra felépített, okos feladványok;
  • viszonylag hosszú és tartalmas kaland;
  • gyönyörű 3D-s világ;
  • 60 fps mód.

Kontra:

  • érdekes és valódi történet hiánya;
  • lélektelen, üres helyszínek;
  • rendszeres nehézségi tüskék.

70

A The Sojourn PC-re, Xbox One-ra és PS4-re érhető el 2019. szeptember 20-tól.

dreampage

Azóta történt

  • A Winter’s Daydream teszt

    Mitévő legyen egy tizenkilenc éves tanuló, ha arra megy haza, hogy a nagymamája fiatal lánnyá változott? Japán vizuális novella érkezett konzolokra.

  • Eastshade teszt (Xbox One)

    Konzolon is felfedezőtúrára indulhatunk, és bejárhatunk egy rejtélyes szigetet, megfestve annak legszebb tájait, és megismerve a különleges helyi lakosságot.

  • Draugen teszt

    Norvégia festői panorámája előtt várja a konzolos játékosokat egy rejtélyes és érdekes kaland, amely most PS4-re és Xbox One-ra is megérkezett. A Draugen egyszeri, de kellemes élményt nyújt.

Előzmények

  • The Talos Principle teszt (Xbox One)

    Hosszú évek után végre Xbox One-ra is megjelent a Croteam legendás puzzle játéka, mi pedig kipróbáltuk, hogy ennyi idő elteltével is tud-e újat mutatni.