Valaha vadon volt, most kert. Nem vagy büszke?
Kedvelem a western műfaját, melynek toposzait és férfimítoszát inkább a szóbeszéd legendáriuma, a ponyvaregények fikciója és a hatásvadász újságcikkek túlzásai ihlették, semmint a tényszerű valóság – még akkor is, ha Buffalo Bill Cody vagy Ülő Bika megérték, hogy viselt dolgaikról beszámoljanak. „Amikor a legendából tények lesznek, a legendát kell publikálni” – hangzik el az Aki lelőtte Liberty Valance-t (1956) tételmondata, és az önreflexív tanácsot a Red Dead Redemption 2 megfogadja: ugyanabból a gazdag mítoszból táplálkozik, amely karakteressé és maszkulinná teszi a műfaj legjobb írott és mozgóképes darabjait, mégse feledkezik meg hősei emberi mivoltáról.
A RDR2 nem palástolja a kései Vadnyugat brutalitását, és ahogy a Clementina, kedvesem (1946) optimista szemléletét a spagetti westernek amerikai értékrendből és az igazságszolgáltatás felsőbbrendűségéből kiábrándult, cinikus világa követte, úgy a játék is a törvényen kívüliek oldalára áll. Ők maradtak egyedül Szabad Emberek ugyanis, ahogyan a keleti parti civilizáció az érintetlen területeket felfalta, a vadvidéket pedig kertté szelídítette. A több tucat játékórát ígérő történet leginkább a Szerencsevadászok (1966), illetve a Vad Banda (1969) és korának profi westernjeit idézi fel, ahol a seriffet vagy a magányos pisztolyhőst kölcsönösen egymásra utalt csapatdinamika és tolvajbecsület váltja, olyan értékrenddel, amely bár nyers, mint antihőseinek modora, valahol mégis igazságosabb, mint a korrumpálódó törvény hatalmaskodása.
[+]
Az illúzióvesztéshez fantasztikusan kidolgozott hátteret nyújt a RDR2 képi világa, a havas hegycsúcsoktól kezdve a kopár dombokon át a mocsaras vízpartokig, a sivatagig és az éjjeli sötétségbe fényt hozó településekig. Az első pillanattól kezdve megvan az „ott vagyok” érzés: a táj, az arcok, a ruházatok, a kellékek és az akcentusok hamar megteremtik a westernhangulatot, a tempó pedig épp oly ráérős, akár a Volt egyszer egy Vadnyugat (1968) cselekménye. Leone és Peckinpah mellett Ford, Hawks, Mann, Boetticher, Corbucci, Altman, Eastwood és Costner hatása is tetten érhető, néha nyílt főhajtás formájában, aki pedig ráérez a műfajra, annak lejjebb tudok pár tippet adni további sarkantyús kikapcsolódásra. A RDR2 ugyanakkor éppúgy szól a felfedezésről és a barangolásról, a gyűjtögető-vadászó-halászó életmódról és a túlélésről, akár a Man in the Wilderness (1971) vagy a Jeremiah Johnson (1971). Morgan életben maradása mellett pedig lovainak egészsége és a banda jóléte is kulcsszerepet játszik és törődést igényel, ami bajtársiasság érzését fokozza.
[+]
A negyvenórás végjátszás a mellékszálakkal, a szabad bejárással, a tábortüzes sütögetésekkel vagy csak a napszakot és időjárást váltó táj csodálatával simán megduplázható, a történet lezárása után pedig hetekre a nyílt világban lehet ragadni, annyi tennivalót és audiovizuális vonzerőt kínál a játék. A bebarangolható terület jóval nagyobb, mint a GTA 5 térképe, lóháton ráadásul időigényesebb körbejárni, így több idő jut a helyszínek és részleteik csodálatára. Akad havas hegycsúcs fagyott tavakkal, fenyő- és lombhullató erdő vízesésekkel és kanyonokkal, virágmező és gejzír, mocsárvidék buja növényzettel, kopár fennsík és kaktuszos homoksivatag, a települések és porfészkek pedig beleillenek a mindenkori tájba. Végül egy nagyváros is akad fekete gyárkéményekkel, jelezve a második ipari forradalom beköszöntét.
[+]
A párórás bevezető után nagyjából a térkép fele nyílik meg, a többi majd a történet előrehaladtával, a rengeteg társas és egyéni akciót kínáló online módra váltva viszont az egész világ bejárható. Nem túlzás a westernszimulátor jelző, éppen ezért viszont, aki pörgős akcióra és villámtempóra számít, rossz helyen jár: más vérmérsékletet, sőt, néha türelem kell a RDR2 egyéni módjának végigtolásához. Az irányítást elsősorban külső nézetre igazították, a belső opció esetlenebb, viszont ez adja a nagyobb valóságérzetet. Mivel rengeteg a funkció és felszerelés, időbe telt, amíg a billentyűzet/egérkiosztást kiismertem (a ló megütése és megnyugtatása például két egymás melletti gomb, és többször nyomtam félre, szegény jószág kárára), utána a kezelés átlagos színvonalú lesz.
[+]
Egy akrobatikára és közelharcra termett Assassin’s Creed irányítása nyilván gördülékenyebb, míg itt egy 3D-s székben simán el lehet akadni, vagy egy kősziklán átbukva lovastul hatalmasat zakózni. A bunyó is lehetne kidolgozottabb, igaz: a test-test küzdelemnél hangsúlyosabb a hatlövetű, a Winchester, a reszelt csövű, a dinamit és a teljes western kelléktár bevetése az elég sután mozgó ellenfelekkel szemben. Ahogy az egyéni képességek, úgy a fegyverek és kellékek is fejleszthetők, amire idővel szükség is lesz. A ló több közlekedési eszköznél: a gazdájával való kapcsolata, tisztasága és felszerelése szintén kulcsfontosságú, hiszen a nyereg alá jóval több fegyver, étel és eladható kellék fér, mint Arthur erszényébe.
[+]
A természet dúskál az élővilágban: utunkat farkasok, nyulak, szarvasok, sólymok, medvék és aligátorok keresztezik, a legendás állatok és megfigyelésük mellé pedig rafinériát igénylő vadászat és horgászat jár, értékes jutalmakkal. A történet gerincét persze vonatrablások, úton állások, kocsmai verekedések, fosztogatások és puskalövések képezik, antihősünk pedig lehet kegyelmes és a lehetőségekhez mérten becsületes, avagy kegyetlen és becstelen, kihatással a történetelemekre. Kézzelfoghatóbb morális visszajelzés, hogy egy városka lakossága aszerint üdvözli vagy rója meg Arthurt, hogy az a lakóival korábban hogyan bánt, a túlzott banditizmus a törvény mellett pedig a fejvadászokat is a nyakunkra küldi.
[+]
Néhány megtekintésre érdemes westernfilm és sorozat:
A tűzparipa (1924)
Hatosfogat (1939)
Az üldözött (1947)
Vörös folyó (1948)
A 73-as Winchester (1950)
Délidő (1952)
Idegen a Vadnyugaton (1953)
Johnny Guitar (1954)
Az üldözők (1956)
Rio Bravo (1959)
A száműzött napja (1959)
Számadás (1966)
A halál csöndje (1968)
A zsoldos (1968)
A pap, a kurtizán és a magányos hős (1971)
Egy marék dinamit (1971)
Fennsíkok csavargója (1973)
Talpuk alatt fütyül a szél (1976)
A mesterlövész (1976)
Texasi krónikák: Lonesome Dove (1989)
Nincs bocsánat (1992)
Halott Ember (1995)
Fegyvertársak (2003)
Az ajánlat (2005)
A Jó, a Rossz és a Furcsa (2008)
Deadwood (2004-2019)
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
