Page 1

Alaposan fel kell kötnie az alsóneműjét annak, aki az innováció szándékával lép be az akciójátékok piacára. A zsáner finoman szólva is telített, dugig jelentős, mi több, patinás sorozatokkal. A LucasArts és a Day One Studios megpróbálta - és ez, vagyis az innováció szándéka a legerősebb érv, amit a Fracture védelmében meg lehet, és meg is kell említeni.

Ilyen nyitány után nem várok az utolsó két mondatig, hogy leírjam a “Fracture nem túl jó játék” szóláncot. Most, hogy túlestünk rajta, nézzük, hogy mi vezet a nem túl fényes végkövetkeztetéshez. Elsőként például a sztori. A Fracture a nem túl távoli jövőben játszódik, az Egyesül Államok éppen szakad kétfele. A Keleti Part áll szemben a Nyugati Parttal, előbbiek az élet minden területére bevezetnék a génmanipulációt, utóbbiak meg ellenzik. Az eddig csendes vita Dühös Generális Úr belépésével fajul polgárháború-szerűséggé, a generális génkezelt csapatok támogatásával lázad, a játék legelején (a tölthető demóban is szereplő oktató-misszió) őt kéne letartóztatnunk. Valószínűleg nem árulok el titkot, ha elmondom: a generális nem vonul börtönbe, inkább nyílt háborút indít az Államok kormánya ellen.
A fentiekből akár klassz, tisztességes méretű háborús sztori is kerekedhetne - de nem kerekedik, a Fracture története három nagy fejezetben elmesélt, viszonylag elszigetelt összecsapásokra korlátozza magát, csak a végén (Washington ostroma) mutat fel epikus ambíciókat, de az alaphelyzet által feldobott magas labdát itt sem sikerül leütnie. Kár, hogy a tábornok szimpla karikatúra-gonosz, kérdéses motivációval, és olyan tervekkel, melyektől egy átlagos szombat délelőtti rajzfilmben is elszégyellné magát a soros rosszember. Kár, hogy héroszunk, Jet Brody sem sokkal különb: a feje búbjáig kötelességtudó, más karakterjegyeitől tökéletesen megszabadított katona, aki maximum annyiban különbözik a többiektől, hogy ő fogja megállítani a hibbant generálist. És manipulálni tudja domborzatot.

Igen, EZ a Fracture nagy újítása, a domborzat átalakításának lehetősége. Az előző generációban a Red Faction egyszer (sőt, kétszer) már próbálkozott ilyesmivel - kérdéses sikerrel. A Fracture annyiban nyújt többet, hogy látványosabb a deformáció, de alap játékmenettel - harmadik szemszögű perspektívából szemlélt akciójáték, esetünkben - itt sem sikerül jól párosítani. Brody egy gombnyomásra emeli meg, vagy süllyeszti le a talajt. Nem brutálisan, az emelés / süllyesztés erősen behatárolt, hősünk dombocskákat emel és gödröket ás, gyakorlatilag. A játék kézikönyve szerint pompázatos új taktikai lehetőségek nyílnak meg előttünk ezáltal. Pedig dehogy: a talaj alakítgatása jópofa, az első egy órában elszórakozol vele, aztán már csak akkor fogod használni, ha nagyon muszáj, értsd: ha a továbbjutás elé gördített akadályt kell eltakarítanod az útból. A deformáció azért válik (harc közben) feleslegessé, mert sem az összecsapások ritmusa (a Fracture kifejezetten pörgős játék), sem a jellege nem támogatja azt, és minimális mértékben sem bátorít a használatára. Minek emeljek fedezéket magam elé, ha az ellenfelek kapásból megkerülik, vagy később figyelembe se veszik? Miért bújjak gödörbe, ha az első fejezet utolsó traktusától olyan opponenseket hajigál a nyakamba a Fracture, akik ugrani, repülni, vagy teleportálni is tudnak, és így totálisan mindegy nekik, hogy merre csavarom a domborzatot? Miért próbáljak taktikázni a deformációval, ha az agresszív mesterséges intelligencia a saját egyszerűségének elfedésére egyre több ellenfelet dobál be egyre szűkebb területekre, ha kell, több hullámban is? A válasz: SEMMIÉRT. Inkább lövök, meg gránátozok - a Fracture olyan játék, ahol gyakran az ellenfél irányába üvöltve eleresztett sorozatok, és a félig vakon elhajított gránátok bizonyulnak nyerő stratégiának.

Fegyverből szerencsére akad bőven, a szokásos gépfegyver - sörétes puska - rakétavető arzenálon kívül akad pár ötletes darab is - jópofa a robbanóanyagot torpedóként a talaj alatt úsztató gránátvető, és nagy kedvenc volt az ellenfeleket magába szippantó vortex gránát is. Lőszered mindig lesz bőven (minden lelőtt ellenfél után marad), a játék a négyféle - talajemelő, süllyesztő, oszlopot emelő és vortex - gránátokat is viszonylag bőségesen adagolja. A nagy harcolászáson kívül a Fracture “logikai” feladatokat kínál - az idézőjel nem véletlen, roppant egyszerű kis feladatocskák ezek, az egész játékban két (kettő) olyan helyszín akad csak, ahol szimpla emelés / süllyesztésen némileg továbblépve kell manipulálnod a környezetedet a továbbjutáshoz.
A Fracture grafikai motorja tisztességes darab, technológiai szempontból mindenképpen. Maga a prezentáció és a játék vizuális stílusa már kevésbé érdemel dicséretet, a helyszínek sokszor unalmasak (a második fejezet generikus gyártelepe különösen ásítós), és a harcok ezer színben pompázó, “minden robban, minden szikrázik, minden repül” összképe sem feltétlenül kedves a szemnek - néha annyi minden történik egyszerre, hogy nehéz megkülönböztetni a feléd repülő ellenfeleket, tereptárgyakat, és az ellenséges gránátok által villódzva megemelkedő talajt. Ilyenkor lehet nagyon meghalni - nem azért, mert szupernehéz a játék, hanem azért, mert összezavarodsz, és a saját arcodba pattan vissza a gránát a folyamatosan átalakuló domborzatról.

Multiplayer van, nem rossz, de nem is kiemelkedő. A megszokott játékmódokat (deathmatch és CTF variációk) átugorva az Excavation módusz érdemel külön említést, ez egy kifejezett jópofa taktikai pont foglalós multi mód, ahol kényszerítve vagy a tisztességes csapatjátékra. Szintén piros pontot érdemel a játék zenéje: a futurisztikus / militáns akciójátékokat jellemző bombasztikus heroizmus helyett komorabb, visszafogottabb, és legfőképpen komplexebb muzsikát kapunk - Michael Giacchino-t (Lost) nem véletlenül jegyzik manapság a legjobbak között.

Summa summarum, most már önismétlésként: a Fracture nem túl jó játék. Végig lehet játszani, nem állsz fel mellőle káromkodva, nem bántja a kiskutyákat. Méretét és minőségét tekintve is egy hétvégés játék, ami megpróbált ugyan újítani, de nem sikerült neki. Így maximum annyira dugja ki a fejét a teljesen átlagos lövöldék tengeréből, amennyire Jet Brody a domborzatot megemelni képes. Alig.