Ó Amerika...
A Far Cry sorozat saját védjegye volt, hogy mindegyik rész egy-egy különleges helyen játszódott. Az 5. részben nem egy különleges szigeten, de nem is egy hegyvidéki területen leszünk kénytelenek rendet tenni, hanem Amerikába, Montana államba vezet az utunk, hogy újoncként, egy nagyon kicsi csapat (!) tagjaként letartóztassuk a hírhedt Joseph Seedet, aki két fivérével és a hugával közösen uralja ezt a kis Isten háta mögötti helyszínt. Miután a játék felvázolta nekünk az alapokat, mi megyünk a helyi templomba, hogy a nagy szónoklat után letartóztassuk a már első látásra is őrült vezetőt, aztán persze nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy szeretnénk. A helikopterünket leszedik, társainkat elhurcolják, mi pedig menekülőre fogjuk, nem szeretnénk ugyanis, hogy a feldühödött csürhe mielőbb elvegye az életünket. Kis megjegyzés ehhez a részhez: Emlékeztek a 4. részben arra, hogy volt egy bónusz/titkos végigjátszás, amelyben ha nem reagáltunk a játék elején semmire, akkor jött egy bejátszás, ami után megkaptuk a stáblistát? Nos itt nagyjából megkapjuk ugyanazt.
Nyilván spoilerezni nem fogunk, de érdemes lehet utána olvasni a dolog mikéntjének. Semmilyen jutalom nem jár érte, azonban kis easter-eggként felfogható ez a közel 10 perces végigjátszás. Nos ott tartottunk, hogy balul sült el a letartóztatás, mi menekülünk az erdőben, utánunk az elvakult helyi lakosság, mi pedig ott állunk egymagunkban, és próbálunk túlélni. A játék ezen része mindenki számára ugyanaz, vagyis egyelőre nem mi döntjük el, hogy mi fog történni, az alap küldetést először mindenképp teljesítenünk kell. Na de amint ezzel megvagyunk, kitárul elénk a Far Cry 5 hatalmas világa, ahol szó szerint azt csinálunk amit akarunk. Pontosabban amit a játék enged, de a lényeg, hogy nem lesz megkötve a kezünk, olyan irányba vághatunk neki a harcoknak, ahogy csak szeretnénk. Nyilván a végcélunk az őrült fazon levadászása lesz, de addig bizony sok idő el fog még telni. Alapvetően a térképünk nem tűnik olyan nagynak, de a későbbiek folyamán rájövünk, hogy bizony lesz itt mit csinálnunk. Montana e kis zuga három nagy területre van felosztva, ezeket Seed két fivére és nővere irányít. Utóbbi (Faith) többek között különböző drogokkal bírja jobb belátásra a követőket (természetesen velünk is bepróbálkozik), Jacob Seed a megfélemlítéssel próbálkozik, valamint a felfegyverzett követőkkel szeret érvényesülni, illetve John a helyi keresztelőt próbálja eljátszani több kevesebb sikerrel (És még több hullával a nyomában)
Miután velük végeztünk, lesz lehetőségünk összecsapni az Atyával, azaz Joseph Seeddel, de addig még sok-sok órát el fogunk tölteni a játékkal. A különböző területeket nem lesz egyszerű elfoglalnunk, ugyanis ahogy nem ugorhatunk neki a nagy vezetőnek egyből, úgy nem támadhatjuk meg a testvéreit sem. Ahhoz, hogy csatába vonulhassunk az őrült família tagjai ellen számos mellékküldetést kell megcsinálnunk. Ezekból pedig akad rengeteg, így pihenni nem lesz időnk. Ezek teljesítésével ellenállás-pontokat kapunk, egy bizonyos egység felett pedig az adott terület vezetőjével, vagyis az egyik testvérrel akasztjuk majd össze virtuális bajszunkat. Ezt természetesen háromszor kell teljesítenünk ez idő alatt pedig a legkülönfélébb fegyvereket, járműveket (akár repülőket, helikoptereket) vethetjük be, ezeket pedig játékbeli pénzért akár fejleszthetjük is. Nem maradunk társak nélkül sem, hiszen a felszabadított pályarészekről akár egy-egy önkéntes is mellénk szegődhet, de akár állatokat is felszedhetünk magunk mellé, legyen szó kutyáról, vagy medvéről. (Talán spoileres széljegyzet: Most komolyan, hogy lehet egy medvét sajtburgernek hívni? :D) Ha már szó esett a társakról. Külön érdemes megemlíteni, hogy a Far Cry 5 nem csak egyedül, hanem teljes egészében végigjátszható egy élő játékossal is, kooperatív módban is neki indulhatunk levadászni a Seed családot. Ez külön pozitívum mindenképp, azonban érdemes megjegyezni, hogy egy kivételével, az összes megszerezhető achievementet és trófeát csak akkor kapjuk meg, ha egyedül fejezzük be a játékot.
Érdemes kis kitérőt tenni a Far Cry 5 technikai részére. Természetesen a legjobb látványvilágot PC-n, valamint Xbox One X-en kapjuk (Valamint PS4 Prón), de sima Xbox One S-en is kifejezetten jól néz ki a program. Néhány helyen időnként belefuthat az ember kisebb-nagyobb bugokba (pl. Volt egy részlet ahol a patak egy részéből eltűnt a víz textúrája), valamint alap konzolokon a töltési idő is hosszabb lehet, de összességében akkor is elmondható, hogy fantasztikusan néz ki a játék. Ugyanez elmondható a hangokról és a zenékről is, utóbbit kifejezetten ajánljuk a stílus kedvelőinek, érdemes lehet beszerezn a hivatalos OST-t. Nem szabad elmenni egy dolog mellett, amely engem a leginkább zavart. Az eddigiek alapján elmondható, hogy az Ubisoft egy olyan folytatást hozott el nekünk, amellyel próbált az elődök legkedveltebb részeit összeszedni azok nélkül, amelyeket a legjobban utáltunk. (Végre nincsenek kötelezően megmászandó tornyok. Áldassék az Ubisoft) Ez azt jelenti, hogy nem lépett merészet a fejlesztő csapat, de ezzel nincs is gond összességében, de azért egy-két furcsa, zavaró döntésről szívesen megkérdezném őket.
Ami a legjobban zavart az a random, vagyis véletlenszerűen leszülető ellenfelek. Nem vicc, van hogy a térkép legtávolabbi pontján próbál az ember horgászni, alig két percen belül tuti, hogy feltűnik valamilyen vadállat, vagy fanatikus helybéli és az életünkre tör. Olyan is előfordult, hogy a játék konkrétan egy méterre a karakteremtől tette le a fegyveres őrültet, én pedig csak néztem mint hal a szatyorban, hogy mégis hogy történhet meg ez. Nyilván nem olyan vészes ez, mint amilyennek hangzik, de időnként meg tudja emelni az ember vérnyomását egy-egy hasonló eset.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
