Új hozzászólás Aktív témák

  • Dalai Láma

    őstag

    válasz C64 #4916 üzenetére

    Mint már írtam, remek felismerés. De mint írtam, innen van tovább. Ez nem egy végállapot. Az istenhit és a szánalmasság sem függnek össze.

    Számomra eleve gyanús, ha valaki hívők felé ilyen nagy indulattal van. Egy valóban kiegyensúlyozott, boldog ember miért barmozza le azokat, akik hisznek valamiben, amiben ő nem? Nyilván azért, mert komoly érzelmi kapcsolatban áll az adott dologgal. Továbbá nem elég kiegyensúlyozott és boldog, hogy felülemelkedhessen ezen vélt, vagy valós sérelmein.

    És mivel nyilván nem találtad még meg azt, ami az ember életében hiányként jelentkezik, (hiszen akkor a bölcsek nyugalmával kerülted volna el a topicot) nem is állíthatod bizonyossággal, hogy Isten szükségtelen az ember életébe.

    Amiket leírsz, tipikus tünetek, egész tudományág foglalkozik vele, és szakirodalma is van. Érdekes megtapasztalni azt, amit eddig csak elméletben ismertem.

    Nietzsche sem véletlenül volt olyan markánsan ateista! Amiket írt, azok jogos kritikák, de amivel ő találkozott, az nem az igazi kereszténység. Egy keresztény Nietzsche sok gondolatával azonosulni tud. Nietzsche által megismert istenkép egy hamis istenkép. Nálad is normális, hogy egy kamu, kitalált istenről belátod, hogy nem valódi. Erre írtam azt, hogy árcsak sok keresztény ember eljutna idáig!

    ''Ugrott apósom, nagy régi sólyom, mindene az illegalitás''

Új hozzászólás Aktív témák