Új hozzászólás Aktív témák

  • Exodius

    őstag

    Én egyébként teljesen meg vagyok már zavarodva, hogy mire kezdjek el gyűjteni. Eddig van 100 ropim, de teljes a rendetlenség a fejemben. Elhatároztam 2019-re, hogy ha törik, ha szakad én ebbe a szenvedélyembe, hogy hi-fi, igenis bele akarok tolni még plusz pénzt, mert van még hová fejlődni. Távol van az a szinergia, amit mindannyian keresünk......némelyek azóta is kutatják, mások 5-10 év után megállapodtak.
    De merre induljak? Van egy "régi" Denon DA-300-asom, ami nyáron lesz 5 éves. 85 ropiért hozattam be Angliából még 2014 nyarán. Azóta sokáig stabilan tartotta is a 130K-s árát itthon. Írogatom itt kifelé egy listára a "talán" jobb DAC-okat, pedig új fejest akartam venni, noh de előbb a DAC-ok:

    1. Tascam UH-7000, de ez is 2014-es, ki tudja mennyire up-to-date.
    2. Chord Mojo nagyon felkapott lett, meg is lepődtem mikor láttam, hogy nemsokkal fiatalabb, mint a Denonom, olyan másfél évvel idősebb, 2015-ös termék ez is. A méretét megmosolyogtam, mert számomra a hifi az (szerintem szerintetek tévesen) a nagy dolgokkal kezdődik, amikben van anyag. Noh már most nekem ez a Chord külsőre nagyon...gyerekes és komolytalan. De ezért majd seggbe rúgtok, hogy a méret a hifiben már annyira nem számít és a kicsi DAC is tud olyan lenni, mint ezek a nagyok, akiket még a listára írtam. Bár nálam a vas az vas a súly meg súly akkor is. :D
    3. A TEAC UD-503 2016-os ugyan, de.....nem tudom.

    Azt sem tudom, hogy menyivel kéne többet költenem DAC-ra, hogy halljak különbséget. Vagy inkább erősítőt vegyek, mert az fontosabb? Azon belül is jobb a csöves mint a sima tranzisztoros?
    És ha veszek egy több százezres DAC-ot, ami az egyik legjobb a kategóriájában (RME annak tűnik), de nem tudja úgy kihajtani a jelenlegi ATH-AD500X-emet, akkor meg csalódjak? Mert nincs benne annyi, hogy leessen az állam tőle, hanem azon a fronton is jöhet akkor három remeknek tűnő kiszemelt, amiért oda-meg vissza vannak sokan: Amiron, A1000Z vagy Sundara. Bennük már meglehet az a plusz (úgy sejtem igen).

    Nem látom az arányokat, hogy a hang minőségében melyik 3 eszköz (DAC-erősítő-fejes) veszi ki az oroszlánrészét a legjobban és emiatt kellene arra költeni a legtöbbet. És akkor még nem is tudom, hogy a tapszűrös, lineáris tápos-kábeles szegmens hol helyezkedik el ebben a 100 %-ban.

    De hajt a kíváncsiság a felfedezés élménye, hogy jobban halljak. Jobban halljam azokat a zenéket, amiket a szívembe zártam oly sok év alatt, és amik akkora hatással voltak rám, hogy hol fölálltam a székből és egy szál bokszer-alsóban ugráltam egy fokossal a kezembe azt imitálva, hogy gitározok, hol lebiggyedt a szám (vagy éppen vicsorogtam) és csak sírni tudtam a gyönyörűségtől, miközben tonnányi szomorúság száguldott keresztül az agyamon, hol meg csak vicsorogva (vagy éppen csücsörítve) lég-doboltam miközben max. hangerőn tombolt a fülemben a zene. Az évek alatt műfajról-műfajra ugráltam, diszkográfiákat hallgattam végig és fedeztem fel magamnak ezt a végtelen zenei univerzumot. Rengeteg műfaj, rengeteg zene. Mint egy kis űrhajó, úgy hajóztam én a végtelen űrben, ami a zene volt. Itt-ott leszálltam egy-egy bolygón és felfedeztem, megnéztem magamnak az adott műfajt. Apró szeletek, nagy örömök ebből a csodálatos világból. Shoegaze-Dream Pop, Post-Rock, Post-Punk, Alter/Indie Rock & Pop, Britpop, Folk, Indie Folk, Downtempo, IDM, Ambient, Drone (Tim Hecker mit csinálsz, te ember), Deep House, Balearic Beat, Big Beat, Witch House, Trip Hop, Psychedelia, Chillwave és nagy arányban a filmzenék. Istentelenül gyönyörű világ az. 2010-től 2017-ig folyamatosan mentek a felfedezések. Alig volt nap, mikor nem hallgatta semmi újat. Most tartok egy kis szünetet, bár azóta is betalált pár új zene. Legutóbb ettől kaptam szívrohamat meg stroke-ot. Csak egy kis jazz: [link]
    Kedves audiofil társaim már keresik is DSD-ben (de minimum FLAC-ben) [romantikus elképzelés, fantázia, de azért jó volna belegondolni, hogy ti is megőrültök bele], hogy jobban érezzék. Jól is teszitek. Sirassátok csak meg. Sirassátok meg és gondolkozzatok el a zenén. Az életen, ha úgy tetszik, miközben hallgatjátok ezt a gyönyörű dallamot. Évek óta nem talált úgy szíven zene, mint amit az öreg Miles Davis itt bemutatott. Azonnal bele is szerettem rögtön ebbe a fajta Jazz-be. Instant love. És pont milyen szomorú zenét találtam. Afféle szinergiára leltem. Szinergia a zene és a lelkem között.

    Nagyon tanácstalan vagyok. Szerintetek mi tévő legyek? MELYIK ÚT VEZET A SZINERGIÁHOZ??!! :U :( :W :)

    Jah és bocs a szentimentális-romantikus félig off-topic (egyébként ritka és szép) ömlengésemért, de gondoltam hátha találok itt fajtám-bélit....és olyat, aki segít eligazodni. Elvégre csak több tapasztalattal bírtok, mint én. Aztán ha némelyetek elérzékenyülne meg elmosolyodtam azon, amit írtam, akkor legalább szép volt a pénteketek (bár nem vagyok annyira önző, hogy azt mondjam csak az irományom miatt, ki tudja miket rejt még a nap magában).
    Nekem igen, hogy kiírhattam és megoszthattam ezt veletek (csak tudnám mi ütött belém). :)

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák