Új hozzászólás Aktív témák
-
Szten Márs
nagyúr
Az ISO25600-asnál gondolom a Nikon D3-ra gondolsz (na meg a D700-ra), ahol a fullframes lapkán mindössze 12 MP dolgozik. Na igen, az szép példája annak, hogy ha nem szállunk el a pixelsűrűséggel teljesen, akkor igencsak durva dolgokat lehet kihozni egy digitális érzékelőből. Sajnos a pixelszámhajhászás fontosabb dolognak tűnik, mint a tényleges képminőség-javítás, és bár a Nikon szembeúszott az árral (és be is jött neki), félő, hogy nem sokan fogják követni a példáját.
A Dr Sevcsik - Hefelle féle Fényképészet című könyvre gondolsz? Az valóban igen jó volt Van egy fotóskönyv, ami állítólag jóra sikeredett, bár nekem még soha nem volt a kezemben, ez pedig: [link] Esetleg érdemes lenne megnézni, és ha tetszik megvenni. Na közben előttem belinkelték ugyanezt a könyvet Bár emlékeim szerint régebben jelent meg, mint fél éve - inkább másfél.
Harag természetesen nincs
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
A fotóskönyv szerint meg lehet a DFM nem ér sokat
Viccet félrerakva: szerintem nehéz beszerezhetősége miatt nem sokunknak volt a kezében ez a könyv, nekem legalábbis nem, így én is csak hallomásból nyilatkozhatok róla, aztán közben az igazság lehet odaát van, vagy legalábbis a DFM-nél, passz. Ha fent jársz Pesten egy rápillantást megérhet -
ottkar
addikt
A töltő pláne a két csatornás pont nem egyenlít ki semmit! Egyetlen töltö sem "tudja" hogy az akku tele van e. A -delta U nem azt érzékeli. A világ legjobb 4 csatornás töltője az IPC sem. Csak avval a töltések végén ki lehet íratni a betett mennyiséget csatornánként. És persze az se mellékes hogy elötte mód van tök azonos szintre sütni és arra tölteni.
A Pentaxom is csak azt jelzi hogy fogy a töltés az hogy töltött akku időben legyen nekem kell gondoskodni.[ Szerkesztve ]
-
ottkar
addikt
A fotólaborban nem nyomtatnak. Ha vegyi színes eljárással készítenek papírképet azt rávilágítják színes papírra és előhívják.logikailag hülyeség lenne beleavatkozni a megrendelő által készített színekbe.
A nyomtatók tintakészlete igen eltérő nekem négyszínű nyomtatóm van sárga, bíbor, kékeszöld, és fekete.Nekem megfelel bőven színre a nyomtatott képe.Ez a nyomtató úgy sötétíti a színeket hogy fekete pöttyöket tesz bele ami nagyító alatt persze látható. Egyes fotónyomtatók pld a pirosat úgy sötétítik hogy sötétlila pettyeket tesz bele.( a négy szín mellet van még 2 , 4 ) Erre mi történik ha a képen sok a piros felület ? Lila árnyalatú lesz az egész kép. A fotóeljárás a legjobb a szemcsékre mert a leghomogénebb színt adja. Annyi tónust nem kapsz az mindíg csökken kérdés hogy mennyivel.
[ Szerkesztve ]
-
KTTech
veterán
Fotólaborokban sRGB a színtér. Csak akkor nem nyúlnak bele, ha külön kéred, egyébként automatikus korrekció szokott lenni.
A papír mindig kevesebbet tud átfogásban mint a monitor (tehát korrekció szükséges lesz)... ráadásul a színeket (árnyalatokat) érdemes úgy igazítani, amilyen a megvilágítás lesz megtekintéskor...
www.kttech.hu //A szgépem/fényképezőm configja az adatlapomon
-
KTTech
veterán
Ott is megvoltak ezek a problémák... szóval nem volnál előbbre. FF-nél van olyan előny viszont, hogy barit papírra még csak nagyon kevés nyomtató tud képet alkotni.
Egyébként megoldás egy teljesen színkezelt rendszer (monitor, printer), normális nyomtatóval (papír/tintaváltásnál újrakalibrálva természetesen).
[ Szerkesztve ]
www.kttech.hu //A szgépem/fényképezőm configja az adatlapomon
-
philoxenia
MODERÁTOR
Analóg jelnél, ha gyenge, vagy többször is átjátszott könnyen elmennek a színek. Gyenge tv-vételnél is ugyanez van, először romlik, ha kisebb a jelszint, akkor fekete-fehér, ha még kisebb, akkor kásás is lesz a kép. A másik lehetőség a Secam-Pal eltérés...[link] Vannak a Secam -ot nem ismerő nyugati készülékek esetleg.
Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...
-
philoxenia
MODERÁTOR
A fényérzékelő minden eszköznél erősebb bemeneti jel több információ elven működik. Az infrakamera már nem lát színeket, sőt bizonyos megvilágítás alatt az emberi szem sem....
Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...
-
ottkar
addikt
Videokamera csövek
A videocsövek már csak régebbi készülékekben találhatók, a modern fluoroszkópiás berendezésekben CCD kamerákat alkalmaznak. A videocső is egy katódsugárcső, melyben a katódból kilépő elektronsugarat fókuszáló és eltérítő tekercsek kontrollálják és az anód mögötti célterületből származik a videojel. -
KTTech
veterán
A mai szenzorok 12+ FÉ-s dinamikával rendelkeznek, még az APS-C-k is... kérdés az az, hogy hogyan tudod összenyomni arra a kb. 4-5FÉ-re, amit a papír vagy a monitor tud...
A filmeknél is trükköztek a hívásnál (egyes területeket más hívási idővel hívták), így tudtak nagyobb átfogást elérni. A filmnek van még egy olyan tulajdonsága is, hogy nem lineáris a szolarizáció előtti rész, tehát jobban megmaradhatnak a csúcsfények. Ezzel szemben a digit szenzorok szinte tökéletesen lineárisak. Megfelelő kvantálással javíthatók a szenzorok sötét/világos tulajdonságai (pl. 14-16 bites AD-vel... a jpg 8 bites felbontása semmire nem elég).
www.kttech.hu //A szgépem/fényképezőm configja az adatlapomon
-
BEE
addikt
Az elkészült filmek, RAW-ok dinamikatartománya jóval nagyobb
mint amiken megnézhetjük őket. ( Mondjuk diánál lehet hogy közel van. )
A fekete-fehér negatívról pontosan átvinni papírra a kívánt tartományt
az bizony komoly alkímia lehet néha a sötétben, míg PC-n a feldolgozás
lényegesen gyorsabb és egyszerűbb.BEE
Fradi volt, Fradi lesz, amíg a földön ember lesz !
-
KTTech
veterán
Khm... hagyományos fotópapírra történő vegyszeres hívás (Fuji Frontier géppel, Fuji Crystal Archive papírra, 300DPI felbontással) jelenleg kb. 29Ft-ba kerül digitális állományból 10x15-ös méretben, 13x18-ban 59Ft, közel tökéletes minőségben. De ennek a minősége csak közelíti a legmodernebb tintasugaras nyomtatókét, köszönhetően a brutális fejlődésnek, ami ezen a téren történt. A legdrágább (Epson illetve Canon pro nyomtatókkal nézve az árat) rendszerekkel A3+ méretben kb. 800Ft-ra jön ki egy kép költsége. Egyedül ami eddig hiányzott - de ez is megváltozott a mai napra már - nem volt barit papír, ami a FF képek alapját adja szinte.
www.kttech.hu //A szgépem/fényképezőm configja az adatlapomon
-
BEE
addikt
A dia az egyáltalán nem béna !
Egy jó vetítővel szerintem nagyobb a megnézhető dinamikája mint
a mai átlagos monitoroké.
Vagyis a dia dinamikája ugyan kisebb mint a negatívoké,
de abból a kevesebből sokkal többet láthatsz, mint a papírképen.BEE
Fradi volt, Fradi lesz, amíg a földön ember lesz !
-
Szten Márs
nagyúr
-
Kazimír
őstag
"A dia az béna"
Én is kiváncsi vagyok mi alapján állítasz ilyesmit.
Igaz, hogy csupán néhány tekercs diafilmet lőttem el ezidáig, azokat is inkább az olcsóbb fajtából, mégis lenyűgöztek a vetítővásznon megjelenő színek, melyeket korábban egy papírképemen sem láttam.Be köll fizetni, azt' jólvan...
-
Szten Márs
nagyúr
Szeretsz erős kifejezéseket használni, erős, sőt, durva kijelentéseket tenni, miközben mögötte a tudásod a nullával egyenlő, ez kb. mindenki számára nyílvánvaló itt, csak neked nem. Ez nyílván nem való egy nyílvános fórumra, amit sokan olvasnak. Most is hülyeséget beszélsz. Egy diának nem csak a színei, de a részletvisszaadása is páratlan, az alacsony érzékenységű fordítós filmek ebben nagyon brutálisat alkottak az analóg világban. Nem mellesleg a dinamikát is túlértékeled, sokszor meg kell és meg lehet találni a módját annak, hogy egy diát is jól kiexpózz, és valahogy igen sokaknak ment és olyat alkottak vele, hogy a földön keresi az ember az állát. A fotózás nem csak a dinamikáról szól. Benne van az is, de még nagyon sok minden más. Na, meg ahogy írták, átvilágítva (is) szokás a diát nézni, úgy meg kissé más a történet a dinamikával is.
-
KTTech
veterán
"A dinamika nekem nagyon fontos"
Akkor a pontosan exponált dia pont ezt nyújtja kivetítve. Csak éppen 1/3FÉ-n belül pontosan kell exponálni (több pontos spot fénymérés és társai) és pontosan kell hívni. Elég jó kihívás, de nem lehetetlen. Az NG nem is olyan rég még csak így fogadott el képeket...
A projectoros kivetítéshez az a legjobb, ha a projektor natív felbontására van optimalizálva a képméret. TFT-n nézve lehet látni, hogy elég-e az élesítés vagy sem (mivel a projector is csak egy - vagy három TFT - esetleg egy színtárcsás mikrotükrök, de a feldolgozási út azonos).
www.kttech.hu //A szgépem/fényképezőm configja az adatlapomon
-
philoxenia
MODERÁTOR
Rosszul szántad, a fotós kifejezést nem alkalmazzuk rögtön arra, aki gépet vesz a kezébe, persze aki saját magáról állítja....
A mikrósnak, mint foglalkozási ágnak semmi értelme, bár igen kreatív módszerekkel lehet ételt is készíteni benne, de ez nem jellemző igazán.
A fotós a festő/szobrász stb. kifejezésekkel rokon inkább.Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...
-
máyköl
veterán
Szvsz, azt nem igazán lehet fotósnak hívni aki néha a telefonjával kattintgat, ha lát valami érdekeset. Viszont akik szeretnek kattintgatni és itt a fórumon osztják meg a fényképüket egymással, hogy mások véleményezzék és rendszeresen fotóznak 2-3-4 naponta, mert ez a hobbijuk, ezt szeretik csinálni szabadidejükben, az már fotós. Hobbifotós. Szvsz.
-
KTTech
veterán
Szerintem fotós az az aki a képeivel pénzt keres. Hobbifotós, aki saját kedvtelésére készít képeket. Hivatásos fotós pedig SZVSZ az, aki bevételeinek nagy részét a fotózásból keresi meg.
Persze ez szigorúan SZVSZ.
www.kttech.hu //A szgépem/fényképezőm configja az adatlapomon
-
ottkar
addikt
Meg kell különböztetni a fotózót és a fotóst. Aki a mobillal készít képet az fotózó lehet csak. A fotós már tudja hogy átlagosan milyen fényképezőgép kell a maga elé tűzött célhoz. És megtanulja az alapvető technikai és fotó ismereteket akár iskolailag akár autodidakta módon. Akinek már kiállításon volt falon képe az fotós független attól hogy pénzt keres e fotózással. Mikor pld fotóklubnak tagja valaki ott van hivatásos fotós is meg nem hivatásos akit amatőrnek hívnak de ez nem kevesebb tudást jelent. Nem egyszer fordul elő hogy az amatőr és a hivatásos egyformán díjazott egy kiállításon. Aki fest és jó képeket fest az festő.
-
ottkar
addikt
A mobil olyan mint az utcai kerékpár menni lehet vele de versenyre nem alkalmas.Aki komoly fotozásra adja a fejét annak eszébe se jut mobillal kezdeni.Az meg hogy valaki mit ír egy újságba, külön művészeti stílusnak eleve hülyeség írni mert a fotózáshoz tartozik. Jól néznénk ki ha kompakt stílusról beszélnének.
-
Én is hallottam már számokat, de ez nem egy egyszerű kérdés több okból is:
A szemünkben csapok meg pálcikák vannak. A pálcikák nagyon érzékenyek a fényre, de színeket nem látunk vele, míg a csapok kevésbé érzékenyek, de velük tudjuk megkülönböztetni a színeket (ezért van, hogy sötétben rosszabban látjuk a színeket). Ráadásul nem egyenletes az eloszlásuk (van ún. vakfolt is).
Plusz igaz, hogy a szemünkkel érzékelünk, de az agyunkkal látunk. Azaz az agyunkban áll össze a kép. És nem is akárhogy, ha megvizsgálsz valamit, akkor a szemed a körülötte lévő dolgokat is körbepásztázza és az agyunk "panorámaképpé" rakja össze. Am. maga az emberi szem - technikai paramétereit nézve - nem egy nagy durranás sem felbontásban, sem dinamikatartományban...Rengeteg leírás van a neten, barátod a Google
-
rhen
senior tag
"Ezt nagy létszámú csoporton végzett vizsgálatok eredményeként határozták meg, és általánosan elfogadott értéke egészséges ember esetében, az ideghártya legérzékenyebb területén 1 szögperc, másképpen írva 1’. (A szakirodalom egy része 1’ és 2’ közé teszi a szem felbontóképességét, hiszen függ a kortól, fáradtságtól, lelkiállapottól stb., de ezektől függetlenül is vannak egyéni eltérések. A továbbiakban az egyszerűség kedvéért maradjunk az 1’-es értéknél.) Ez azt jelenti, hogy akár közelről, akár távolról nézünk valamit (mondjuk egy képet), két egymáshoz közeli képelemet (pl. vonalat vagy pontot) akkor tudunk megkülönböztetni egymástól, ha közöttük legalább egy szögpercnek megfelelő távolság van. Közelről nézve ez kis távolságot jelent (a milliméter törtrészét), nagyon messziről nézve akár centiméterekben mérhető...."
"A fentiekhez hozzá kell tennünk, hogy a szemünk felbontóképességéről beszélve mindeddig fekete képelemekről beszéltünk fehér háttérben..."
"A szem színfelbontó képessége lényegesen kisebb, mint az említett 1’..."
[link] -
Szten Márs
nagyúr
K10D esetében RAW-ból konvertálva mindenféle alakítgatás és recovery nélkül kapásból nagyobb dinamikájú képet kapok, igen-igen sok részlet, ami már kiégett a jpg-ben, raw-ból még teljesen okés: ismétlem, mindenféle csúszka-húzogatás nélkül.
A többit, amiről meséltél, majd kipróbálom egy direkt összehasonlításon. Amúgy neked kompaktod van, a kompakt RAW-ját próbálgatod? Ott azért jelentősen kisebb tartalékok vannak a RAW-ban, mint DSLR-nél. -
KTTech
veterán
Azért, mert valamit nagyon nem jól csinálsz. Ha nem hiszed, egy óvatos számítás: a Canon 14 bites RAW-ot használ (elég régóta a dSLR-ekben, a 40D-től kezdve), azaz minden pixelsite 14 bites adatként van tárolva. Ebből dolgozik majd a debayer algoritmus és a többi. A JPG 8 bites, ráadásul 4:2:2 tömörítéssel. Ha a legegyszerűbb műveletet akarod elvégezni a JPG-vel, azonnal igen kemény roncsolást csinálsz a képen. Ez elkerülhetetlen, hiszen mindössze 256 lépcső áll rendelkezésedre a RAW 16384 lépcsőjével, ami ráadásul nincs is zanzásítva a JPG kompresszióval. Egyébként sem a Fill light, sem a Highlight recovery nem okoz mű hatást, ha nem viszed túlzásba, de még mindig nagyobb a mozgástere, mint JPG esetén, ahol szinte semmi nincs.
A végeredményt valószínűleg JPG-ben fogod menteni, tehát még egy tömörítés lesz. Akárhogy nézzük csak az, hogy újratömöríted a JPG-t, igen nagy részletvesztéssel jár (főleg színinformációban, és akkor a JPG blokkosodásról nem beszéltünk).
www.kttech.hu //A szgépem/fényképezőm configja az adatlapomon
-
KTTech
veterán
Igen, a kompaktoknál a RAW minimális előnyt jelent, hiszen kutyából nem lesz szalonna... Sajnos ott az érzékelők a gyenge láncszem, és nem is használnak túl nagy mintavételezést, főleg ilyen régi gépeknél (nem véletlenül nem erőltetik a RAW-ot ezeknél). Ami előny lehet: ha színeket kell módosítani az szebben megtehető, mint a JPG-nél, de egy dSLR-nél megszokott +-2,5FÉ korrekciós tartomány ott gyakorlatilag nincs.
www.kttech.hu //A szgépem/fényképezőm configja az adatlapomon
-
rhen
senior tag
a CHDK féle PowerShot S2 RAW fájl 10bites. ami annyit tesz, h nem sok 'tartalékod' van a kiégett részeknél. Ahogy én tapasztaltam, 1/3 - 2/3-ad fényérték előnyöd van. Ami annál erősebben ég ki azzal nem tudsz mit kezdeni.
Én a nagyobb szabadság miatt használtam raw-t a régi gépemen (PS A720). Valamint a képek zajosságának csökkentésére statikus témáknál.
Javaslom egyébként, hogy DNG-be fotózz inkább, mert abban elmenti a színprofilt is, így könnyebben kapsz a JPG képhez hasonló képet belőle.(A canon kompakt érzékelők sx200-tól kezdődően már 12bitesek)
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest