Új hozzászólás Aktív témák
-
effero
tag
hi!
60-as rácssűrűség.
segítene valaki, hogy ez mit jelent?
azt tudom, hogy a minőségre utal, de azt nem, hogy dpi-ben ez mit jelent.
tehát egy jpg kép milyen felbontású kell, hogy legyen?
Rácssűrűség (Felbontás)
A nyomandó kép részletgazdagságának mértéke. Az egy négyzetcentiméterre jutó raszterpontok száma. A képfelbontás egysége a raszter. Az egy négyzetcentiméterre jutó pontok száma. Digitális feldolgozásnál egysége a dpi, (dots per inch), azaz az egy inch-re jutó pontok száma.
Boríték felülnyomásnál color vagy raszteres (árnyalatos) grafikánál a szükséges rácssűrűség 40, 44, 48 között legyen. A hajtásoknál, és a fülnél fellépő anyagvastagság miatt 60-as rácssűrűség nem kivitelezhető jó minőségben! -
effero
tag
-
joghurt
addikt
Na, ezt jól meg lehet szívni.
A digitális világban ismerjük a dpi-t és az lpi-t. Mindkettő az inchenkénti képpontok száma.
A nyomdai világban viszont rasztereznek. Ha megnézel egy gagyibb újságot, vagy óriásplakátot közelebbről, látod, hogy a képek kisebb-nagyobb körökből vannak összerakva. A rácssűrűség ezeknek a köröknek a gyakorisága.
Ha most úgy gondolod, hogy ez egészen olyan, mint a dpi, akkor nem is tévedsz nagyot. Azonban a magyar nyomdászok lelkében a mértékegység centiméter alapú, azaz egy 60-as rács 60*2,54 = 152-es dpi-nek felel meg. Persze az amerikai gyarmatosítással már itt is vannak olyan zöldfülűek, akik csak a dpi-t ismerik, nekik hüvelykben van a rács.
Ami a lényeg: Megnézed, mekkorába akarod kinyomni a képedet (centiben vagy inch-ben, amiben a nyomdász számol), és ezt megszorzod a rácssűrűséggel. Így megkapod, hányszor hány pixeles képet kell adnod.A tej élet, erő, egészség.
-
joghurt
addikt
(Ja, csak a miheztartás végett: Ha egy 300 dpi-s köpködős nyomtatóval dolgozol, az max. 37,5 dpi-s ráccsal tud rasztert rajzolni, ha truecolor árnyalatokra is szükség van. Nyomdászoknál ez kb. 15-ös rácsnak felel meg. Még szerencse, hogy rács helyett inkább ditherelve dolgoznak ezek a nyomtatók.)
A tej élet, erő, egészség.
-
Race-Face
tag
hi!
Joghurt kolléga leírásában felfedeztem néhány hibát, ha nem baj, pontosítanék
A 60-as rácssűrűség lpc-ben megadott érték. Ez lpi-re átváltva 150 (nem szoktak tökölni a 2,54 pontossággal). Ehhez is tartozik egy dpi érték, de ez a filmlevilágító berendezés fizikai felbontása, ami többezer dpi (nálunk pl. 3600). Ez neked csak akkor érdekes, ha filmen akarod leadni az anyagot.
A kép felbontása a megfelelő méretben minimum 300 dpi legyen, ha nem csak grafika, hanem pl. apró betűs szöveges elemeket is tartalmaz, én akár 600 dpi-ig is elmegyek. Ja, és szerintem nyomdai felhasználáshoz ne jpg formátumot használj, hanem TIF-et. CMYK színrendszerben, akár LZW (veszteségmentes) tömörítéssel.Kelj fel és járjunk!
-
joghurt
addikt
Hol a hiba? Na?! Gyere ki a hóra!
Lényegileg ugyanazt írtuk, nem? Én csak felhívtam arra is a figyelmét, hogy néhány vadember nem centis rácsot (nem lpc, hiszen a nyomdatechnika hőskorában az angol nyelv még sehol sem volt, német minden zsargon), hanem hüvelykben mértet (gondolom dpi-n nevelkedett az agyuk) használ. Konkrét szívásom volt egyszer ezzel, elképzelheted milyen trágyán nézett ki 2,5-szer kisebb ráccsal. A nyomtató/levilágító eszköz felbontása (dpi-ben) és a rácssűrűség közötti minimális arányokban sem hiszem, hogy eltérünk.
De hogy én is belédkössek: a JPEGgel sincs semmi gond, normálisabb programokban be lehet állítani a tömörítési szintet. 0-nál veszteségmentesen tömörít, és kb. akkora file-okat generál, mint egy LZW-s TIFF. Ha meg mondjuk egy digitális fényképezőből úgyis JPEG jön már, tök fölösleges átkonvertálni bármibe is.
Olyan digitális nyomdával már találkoztam, ahol csak JPEG-et tudtak fogadni. Ott is hagytam őket, mert az komolytalan DTP-s hely, ahol nem tudják, mi az a TIFF.A tej élet, erő, egészség.
-
Race-Face
tag
Konkrétan ott a hiba, hogy te kevered az lpi-t meg a dpi-t. Az lpi (line per inch) és az lpc között valóban 2,54 a váltószám. Erre mondtam, hogy nem szoktak tökölni, 2,5 és kész. A levilágító fizikai felbontása ennél jóval nagyobb, azt adják meg dpi-ben, pl. 3600 dpi.
Aminek meg semmi köze a felhasznált képek felbontásához, amit szintén dpi-ben adnak meg. Egy ''régi'' könyvben erre azt találtam, hogy optimális esetben ez a rácssűrűség 2,5-3-szorosa, tehát 150 lpi-nél 375-450 dpi, de ez azért eléggé leegyszerűsített.
A jpeg-ben igazad van, valóban van veszteségmentes jpeg, meg van veszteséges tiff (jpeg tömörítéssel, hurrá). Aki ezt kitalálta, fel kéne akasztani. Addig legalább lehetett tudni, hogy a tiff biztosan veszteségmentes. Abban igazad van, hogy ha a fényképezőgépből jpeg-ben jön az adat, akkor már mindegy, de van, aki szkenneléskor is jpeg-be ment (úgy értem, veszteséggel), pedig ott lehetne veszteségmentes formátumot is használni. Ott nem mindegy.Kelj fel és járjunk!
-
joghurt
addikt
Nem keverem, elég sokat DTP-ztem elég régóta.
Ugyanakkor sok rajzprogramból (de akár Word-ből is) nyomtatva egy képnél csak dpi-t adhatsz meg a programban, még ha mi tudjuk is, hogy az igazából az lpi-je lesz majd (mert a nyomtató mondjuk 600 dpi-je ugyebár fix), de legalábbis a ppi-je.
A többieknek meg itt van ez, és akkor megértik, amire mindketten gondolunk:
Bővebben: linkA tej élet, erő, egészség.
-
twollah
nagyúr
...az ofszet gepmester meg csak kuncog magaban...
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen