Új hozzászólás Aktív témák
-
joghurt
addikt
Na, ezt jól meg lehet szívni.
A digitális világban ismerjük a dpi-t és az lpi-t. Mindkettő az inchenkénti képpontok száma.
A nyomdai világban viszont rasztereznek. Ha megnézel egy gagyibb újságot, vagy óriásplakátot közelebbről, látod, hogy a képek kisebb-nagyobb körökből vannak összerakva. A rácssűrűség ezeknek a köröknek a gyakorisága.
Ha most úgy gondolod, hogy ez egészen olyan, mint a dpi, akkor nem is tévedsz nagyot. Azonban a magyar nyomdászok lelkében a mértékegység centiméter alapú, azaz egy 60-as rács 60*2,54 = 152-es dpi-nek felel meg. Persze az amerikai gyarmatosítással már itt is vannak olyan zöldfülűek, akik csak a dpi-t ismerik, nekik hüvelykben van a rács.
Ami a lényeg: Megnézed, mekkorába akarod kinyomni a képedet (centiben vagy inch-ben, amiben a nyomdász számol), és ezt megszorzod a rácssűrűséggel. Így megkapod, hányszor hány pixeles képet kell adnod.A tej élet, erő, egészség.
-
Race-Face
tag
hi!
Joghurt kolléga leírásában felfedeztem néhány hibát, ha nem baj, pontosítanék
A 60-as rácssűrűség lpc-ben megadott érték. Ez lpi-re átváltva 150 (nem szoktak tökölni a 2,54 pontossággal). Ehhez is tartozik egy dpi érték, de ez a filmlevilágító berendezés fizikai felbontása, ami többezer dpi (nálunk pl. 3600). Ez neked csak akkor érdekes, ha filmen akarod leadni az anyagot.
A kép felbontása a megfelelő méretben minimum 300 dpi legyen, ha nem csak grafika, hanem pl. apró betűs szöveges elemeket is tartalmaz, én akár 600 dpi-ig is elmegyek. Ja, és szerintem nyomdai felhasználáshoz ne jpg formátumot használj, hanem TIF-et. CMYK színrendszerben, akár LZW (veszteségmentes) tömörítéssel.Kelj fel és járjunk!
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen