ELSŐ OLDAL
Hamarosan megjelenik a
Viva Pinata: Trouble in Paradise, mi pedig alaposan leteszteltük a Rare idei kínálatának első darabját. Hogy mit tapasztaltunk? Vért, könnyeket és szenvedést aligha, aranyos és szerethető pinaták tucatjait és humoros jeleneteket annál inkább.
A Viva Pinata 2006-os megjelenésekor egy nehezen bekategorizálható, furcsa játék volt. Az Xbox 360 egyik első "vidámabb", fiatalabb korosztálynak szánt játéka akart lenni, azonban az aranyos külső alatt egy vérprofi stratégia szabályrendszere volt felfedezhető. Nem találta, nem találhatta meg a célközönségét: ahhoz túl gyermeteg volt a külső, hogy az akkor éppen Gears of War-ra gerjedő nagyközönség is rákapjon. Ahhoz pedig, hogy a fiatalabb vagy causal játékosok táborát megcélozva milliós sikereket érjen el, túlságosan összetett volt, és a nevében sem volt "Wii" vagy "Nintendogs" - a játék egyetlen szerencséje így az lehetett, hogy a Rare hardcore rajongóközönsége nagyrészt értette, szerette, és ami a legfontosabb: megvásárolta a játékot. Azóta már bundle kiadásként többen is találkozhattak a játékkal, és valószínűleg ez az oka annak, hogy két évvel később már új VP játékkal játszhatunk, melynek címe Viva Pinata: Trouble in Paradise.
Adott a kérdés a játékot nem ismerők részéről: mi is tulajdonképpen a Viva Pinata? Valószínűleg mindenki találkozott néhány éve a tamagochi néven futó őrülettel, amelyben egy állatkát kellett nevelnünk, olyan feladatokat elvégezve időről-időre, mint az etetés, itatás, vagy éppen a sétáltatás. Képzeljük el mindezt nagyban. Adott egy kert, melynek mi vagyunk virtuális urai: építhetünk rá házakat, ültethetünk virágokat, fákat, füves területté vagy hatalmas tóvá alakíthatjuk a terepet. Eddig a pontig egy pc-s Tycoon, vagy épp egy lecsupaszított Harvest Moon is lehetne tesztünk tárgya: kertünk formája és a benne elhelyezett tárgyak azonban felkelthetik a pinaták, eme különleges "állatok" figyelmét. Ha egy pinata a kertünk lakója lesz, akkor kezdődik csak az igazi móka: figyelni kell egészségi állapotára, az őt vadászó ragadozókra, a vörös színű rosszakaróinkra, riválisaira: ekkor válik a Pinata egy igazi, minden porcikájában felturbózott tamagochi-játékká. Innen már csak egy lépés, hogy igazi rétegjáték legyen ebből: ez a lépés a játék grafikája volt. A stílus gyermeteg, az állatok az infantilistól kezdve a végtelenül aranyos kategóriáig terjednek, az összkép legjobb pillanataiban pedig erősen hajaz a vasárnap délelőtt látható rajzfilmek által nyújtott hangulatra. Ha eddig a pontig nem keltette fel az olvasó érdeklődését a játék, felesleges tovább erőlködni: a Trouble in Paradise maradt olyan infantilis, olyan humoros és olyan elvont, amennyire az első rész volt. Szerencsére.
Egy új kert kezdésekor minimális pénzzel, alapvető eszközökkel (ásó, locsolókanna és magok a befüvesítéshez), és egy darab pinatával kezdünk. A képernyő jobb felső sarkában láthatjuk az időt, a szintünket (amely folyamatosan fejlődik, ahogy újabb dolgokat próbálunk ki a játékban, és ahogy bővítjük kertünk felszereltségét, akár pinatákkal, akár eszközökkel). Ezzel és az X gomb lenyomásával elérhető menüvel (ahonnan a boltosokat is elérjük majd) készen is állunk a pinata-vadászatra. Hogyan zajlik ez a gyakorlatban? Minden pinata személyre szabott stílussal és követelményekkel bír - ezek pedig három kategóriába sorolhatóak. Az első feladat, hogy megjelenjenek fekete-fehér színekben a kertünk környékén. Ekkor már kiválasztva őket láthatjuk azt is, hogy milyen követelményeknek kell eleget tennünk ahhoz, hogy lakóvá váljon. A Bispotti például (katicabogár) néhány virágot szeretne látni a kertben, és máris a kert új állatává válik. A harmadik követelmény a párzással kapcsolatos: hogy két állat szerelembe essen, szükség van egy házra (amit nekünk kell megépíteni, persze) - és fajtól függően egyebekre is. Léteznek olyan pinaták, amelyek nem csak békésen mászkálnak a kertben: ezek a Sour Pinata névre hallgatnak (savanyúcukor, ha úgy jobban tetszik): ők bántják állatainkat, felzabálják az édességet, esetleg pusztíthatnak is. Még jobban oda kell figyelni a Ruffian típusra: ők mindig vissza-visszatérnek, és szintén káoszt és pusztulást idéznek elő. A Viva Pinata ekkor kezdi megmutatni foga fehérjét: nem elég, hogy más pinaták is vadászhatnak állatainkra, a Sour és a Ruffian támadások kereszttüzében figyelni kell a belső konfliktusokra (néhány állatfaj ki nem állhatja egymást, és gyakran összeverekednek), a rossz kaja okozta betegségekre - a játék ekkorra pedig önálló életet kezd élni. A Viva Pinata: Trouble in Paradise az a fajta játék, amit példaként lehetne felhozni egy játékelmélet-szemináriumon: attól válik játékká, hogy az ember magának állítja fel a szabályokat, és a saját kihívásainak próbál megfelelni. Kihívás pedig akad bőven, hiszen közel kilencven állatfaj vár arra, hogy megszelídítsük
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
