Egyből a mély vízbe!

Autós játékokkal nagyon jól el voltunk eresztve idén, a motoros alkotások azonban csak módjával érkeztek ezúttal is. Ha a néhány hirtelen említhető alkotás közül pedig kivesszük azokat, amik nem konkrétan a pályaversenyzéssel, hanem a motorozás egyéb sportágairól szólnak, akkor hirtelen elfogynak az aspiránsok, egyedül a tavalyi Ride az, ami kivitelezését és optimalizáltságát tekintve nem lett ugyan tökéletes, de legalább próbálkozik ebben a műfajban, ami mindenképpen értékelendő. Most itt az utód, továbbra is az olasz Milestone a fejlesztő, akik régóta jelen vannak ezen a piacon, viszont alkotásaik vagy nagyon középszerűek, vagy kiemelkedően jók lesznek, és általában van okunk félni azzal kapcsolatban, hogy inkább az előbbi érvényesül.

Az alapvető dolgok nem változtak a tavalyihoz képest, karaktert is hasonlóképpen szerkeszthetünk [+]

Sajnos ezt sejtette a termékoldal, hiszen a gyártó főként az új motorokkal és pályákkal dicsekedett, nem a játék alapjaiban lezajló, radikális változásokkal, vagy az irányíthatóság kiélezésével. Pedig a Ride 2 elméletileg szimulátornak született, és mint ilyen, számos szempontból vállalt be nagyon komoly kihívást, elég arra gondolni, hogy egy motoron mennyire fontos az első és hátsó fék megfelelő kezelése és a súlypont kontrollálása ahhoz, hogy igazán jó eredményeket érjünk el, mindent egy kontrolleren keresztül intézni pedig így még nehezebb, mint ha egy autóval kéne elsőként beszáguldanunk a célba.

Az első kör egy olyan géppel zajlik, ami a leendő kezdőmotorunk végsebességénél váltja a kettest... ilyennel mindenhogyan ijesztő [+]

Nincs is könnyű dolgunk, a játék egyből rádob minket egy 2016-os Yamaha YZF-R1-re, nincsenek kérdések, hogy mennyi rutinunk van, milyen nehéz szinten akarunk játszani, egyszerűen csak egy olyan lélekvesztőn találjuk magunkat, ami egy autónak is tisztességes lóerővel bír, tizensokezret forog, és ott váltja a kettest, amiért a legtöbb magyar közúton már biztosan megbüntetnének. Szép halál, szokták mondani ijesztgetésül azoknak, akik hasonló motort szeretnének kezdőként vásárolni, és bár a félelmet nyilvánvalóan n-edik gyökön kell értelmeznünk, hiszen a monitor mögött ülünk egy fotelben, ettől függetlenül a sebességérzet, mint fogalom, a Ride 2 esetén abszolút létezik.

Nem sokáig leszünk elsők, ha a legjobb helyett a legszebb íveket választjuk [+]

Persze a kanyarok előtt segít a fékasszisztens, az ideális íveket gyönyörűen kirajzolja a pályára, ettől függetlenül nagyon nehéz dolgunk van, és mire tudjuk értelmezni az irányítást, már régen sereghajtók vagyunk, ha épp nem estünk el valahol. Ilyenkor jön az, hogy nézzünk körül, és gyönyörködjünk abban, hogy 1080p felbontás mellett Xbox One-on zseniális a látótávolság, változatos a táj, tombol a közönség, és ha odapörkölünk a motornak, akkor bizony a hangok is gyönyörűen verődnek vissza az útmenti fákról. Ezért cserébe zavaróan hosszú töltési időkkel fizetünk, ami alatt persze nézegethetjük a motort és olvashatunk is a típusról meg a történelméről, de negyvenharmadszorra ugyanaz kicsit unalmasnak tűnik, és az ember unottan kopogtatja a kontrollert, és arra gondol, hogy vajon mikor forgathatja már bele a leszabályzásba a motort.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!