Rendszer, üzemidő, teljesítményprofilok
A Pocket 4-en az Android 11, míg a Prón az Android 13 egy egyedi változata fut, melyeket a készülékek hardveréhez és funkcióihoz optimalizáltak. Első indításkor egy inicializálási képernyő fogad minket: beállíthatjuk az időzónánkat, dönthetünk arról, hogy kapcsolódunk-e az internethez, valamint arról, hogy igénybe vesszük-e a Google Play szolgáltatásokat. Amennyiben nem, úgy nem lesz elérhető a Play Store, így az alkalmazások telepítését és frissítését külső forrásból kell majd megoldanunk, továbbá lesznek olyan programok, amik egyáltalán nem fognak működni. Ennek egyetlen elméleti előnye, hogy bizonyos háttérfolyamatok sem fognak elindulni, amiből néhány emulátor profitálhat teljesítmény terén.
Hirdetés
Ezt követően választhatunk, hogy mely javasolt szoftvereket – jelen esetben emulátorokat – szeretnénk előre telepíteni, melyek között egyébként az összes nagyobb név (pl. Dolphin, DuckStation, RetroArch) megtalálható. A rendszer emellett rákérdez arra is, hogy melyik játékindító kliensbe szeretnénk bebootolni (Retroid Launcher, vagy AOSP), ezek között viszont bármikor tudunk váltani, sőt, le is cserélhetjük, vagy akár teljesen ignorálhatjuk is őket.
Más gyártóktól eltérően a Retroid nem kínál a jóindulattal is szürkezónába eső, előre telepített ROM-okat, a konzol a Serious Sam egyébként nem működő Android átiratát leszámítva teljesen tisztán érkezik, így a játékokat is nekünk kell majd hozzá beszerezni. Egy tipikus retró konzolhoz képest tehát jóval több előzetes munka hárul így a felhasználóra, már csak azért is, mert az alapvetően telefonos használathoz belőtt androidos alapok miatt számos beállítást magunknak kell újrakonfigurálni. A teljesség igénye nélkül érdemes lesz kikapcsolni a képernyőzárat, maximalizálni a kijelző elsötétülési idejét, valamint kikapcsolni az értesítéseket, és felcserélni az A-B gombokat a konzol japán gombkiosztása miatt.
Értelemszerűen a sokféle emulátor (vagy éppen a RetroArch) konfigurálása egy külön, hosszadalmas procedúra, ahogy a játékok és BIOS-ok beszerzése és működésre bírása is, de ezekhez kiváló segédanyagok és útmutatók lelhetőek fel a neten (ezekből én ezt a videót ajánlom). Ami viszont fontos, hogyha a mellékelt emulátorok telepítése mellett döntünk is, mindenképpen bizonyosodjunk meg arról, hogy ezek a legújabb változatok-e, vagy elérhető hozzájuk frissítés a Play Store-on keresztül, mert egy-egy update sokszor drasztikus teljesítményugrást tud eredményezni az erőforrásigényesebb játékokban.
A Pocket 4 Próban egy 5000 mAh-s akkumulátor kapott helyett, ami pusztán a számokat nézve nagyjából 10%-os növekedést jelent elődjéhez, a Pocket 3 Plus-hoz képest. A gyakorlatban ez viszont akár 50%-os üzemidőbeli ugrást is eredményezhet bizonyos játékokban a frissebb modell jobb energiahatékonyságának köszönhetően. A skála azért még így is elég széles, hiszen a kevésbé erőforrásigényes, többnyire 2D-s programokat akár 10 óránál is tovább tudjuk rajta nyúzni alacsonyabb fényerőn, azonban grafikailag intenzív 3D-s játékok esetén be kell érnünk 2-4 órával, maximum fényerő, és különösen gyorsabb teljesítmény- és ventilátorbeállítás alkalmazása mellett.
Ami a teljesítményprofilokat illeti, ezekből három áll rendelkezésre, melyeket az Android felülről lehúzható menüjéből lehet kiválasztani. A Standard mód az alapértelmezett, míg a Performance és High Performance a gyártó által nem részletezett mértékben emel a készülék teljesítményén, melyeket manuálisan tudunk aktiválni.
A hőmérsékletet hasonló módon lehet szabályozni, a készülék hőeloszlásáért ugyanis aktív hűtés felel. A beépített ventilátor bár alapértelmezetten ki van kapcsolva, beállítható számára csendes, okos, valamint sport üzemmód is. A Performance teljesítményprofil használata esetén csak az utóbbi három, High Performance-nál pedig csak az utóbbi kettőből tudunk majd választani, a sportot pedig érdemes lesz kerülni, mert ijesztően hangosra képes felpörgetni az apró masinát.
A konzolnak egyébként van egy beépített teljesítménymonitorozó felülete is, amelyet a képernyő jobb oldaláról lehet előhívni. A menüben valós időben lehet figyelni a CPU és a memória kihasználtságát, az fps-t (mely értéket egy koppintással rögzíteni lehet), és a SoC hőmérsékletét is. Utóbbi még huzamosabb Genshin Impactozás közben, a legmagasabb grafikai beállítások ellenére se kúszott 58-59 Celsius-fok fölé. A hő főleg a készülék hátuljának közepén összpontosul, viszont ebből nem sokat fogunk érezni abból adódóan, hogy a kezünk főleg a konzol szélein fog pihenni a kialakítása miatt.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!