Új világ, régi ellentétek
A Halo Infinite alig néhány évvel a széria 5. részének vége után veszi fel a fonalat, helyszíne pedig a Zeta Halo (Installation 07), amely a korábbi részekben felfedezett gyűrű-világok egyik különleges verziója. A Halo 5: Guardians végén (Pontosabban annak Legedary befejezése után) itt bukkant fel Cortana, aki kezdetben az ismert világegyetem ellen indított harcot, aztán természetesen nem minden úgy alakult, ahogy arra számítani lehetett. A játék nyitányában egy CGI videóban láthatjuk, hogy főhősünket (kicsit talán túl gyorsan) hidegre teszik (Ellenfeleink a Halo Wars 2-ből lehetnek ismerősök), végül némi sodródás után egy csapatszállítóval megjelenő, eddig ismeretlen személy veszi fel, aki csak szeretne eltűnni végre a harcok helyszínéről. Természetesen ez nem fog megtörténni, Chief és újdonsült társa pedig kénytelen a korábban valamiért megrongálódott gyűrűre leszállni, hogy ott visszaszerezzenek egy bizonyos Fegyvert, illetve kiderítsék, hogy pontosan mi történt az idegen világban.
Miután a kezdő küldetéseken túltesszük magunkat, egyből észrevehetjük azt, hogy ez a Halo játék eléggé megváltozott a korábbiakhoz képest. Ha nem számítjuk a Halo 3: ODST különleges felépítését, akkor az előző epizódok többnyire egy lineáris vonalat követtek a sztori teljesítése közben, ez azonban itt most nem tapasztalható. Egy részről egy adott sorrendben kell a feladatokat elvégeznünk továbbra is, viszont kaptunk mellé egy nem túl nagy nyílt világot is, amely bár elsőre merésznek és élvezetes újításnak tűnik, valójában “jelenleg” (Nem véletlen az idézőjel, erre később visszatérek) teljesen felesleges. Lehetőségünk van gyűjtögető életmódot folytatni, vagyis a térképen fellelhető extrákat felkutatni, amik lehetnek a korábbi játékokból megismert koponyák, audio logok, Forerunner építményekből származó adat töredékek, de megsemmisíthetünk több tucatnyi propaganda tornyot, megszerezhetünk extra festéseket a multiplayer módhoz, vagy akár páncél fejlesztéseket is.
Igen, az upgrade modulok behozatala talán az egyik legjobb dolog, ami történt a franchise történetében és bár akad ezekből több is (Extra pajzs, mozgás detektor, felállítható energia fal, mini hajtóművek a gyors oldalazáshoz), legtöbben minden bizonnyal a Grappleshotot, vagyis a kezünkről kilőhető csáklyát fogják használni. Ezzel nem csak a gyors helyzetváltoztatásra leszünk képesek, de tárgyakat, fegyvereket tudunk magunkhoz húzni, vagy akár az ellenfeleinket is megcélozhatjuk vele, amelynek a következménye, hogy az arcukba tudunk csapódni pillanatok alatt. Mindezek mellett extra célpontokra is szemet vethetünk, a több mint egy tucat ellenfelek legyőzésével speciális fegyverekhez juthatunk, amelyeket az előretolt bázisokon (FOB) tudunk igényelni. Ezek olyan helyek, amelyeket ha elfoglalunk az ellenfeleinktől, akkor aktiválják a gyors utazás lehetőségét, valamint különböző fegyvereket és járműveket is kérhetünk itt magunk és társaink részére (Ezeket csak mi vezethetjük sajnos). Utóbbiak sajnos csak a gép által irányított katonák, a játék jelenleg ugyanis nem rendelkezik kooperatív móddal, amely sajnos a legtöbb rajongó számára érthetetlen, hiszen az összes előző részben volt. (Jövőre megkapjuk természetesen, legalábbis a készítők ezt ígérik)
Alapvetően a fejlesztők sok mindenben próbáltak visszatérni a széria korai epizódjaiban látott elemekhez, ez látható a dizájnokban, a hangokban, valamint a helyszínek felépítésén is, amely sajnos részben pozitívum, részben negatívum, ugyanis nagyon sok ismétlődő elem és részlet jön velünk szembe a végigjátszás során. Ezt nem segíti az sem, hogy a 343 Industries valamiért jó ötletnek találta azt, hogy idegesítő, leginkább MMO-kban megszokott módon nyújtják a játékidőt. Spoiler-mentesen csak annyit mondanék, hogy a három légvédelmi torony és a három jelző torony inkább volt időhúzás mint élmény. Mindezektől függetlenül azonban nem szabad elmenni a tény mellett, hogy a Halo Infinite-vel játszani továbbra is nagyon jó. A gunplay, a játékmenet még mindig egyedülálló, a hangok és a visszatérő régi zenék az újabb dallamokkal fantasztikusak, a látvány pedig…nos…részben lélegzetelállító, azonban egyes részein a Halo mint helyszín, ha nem is az Xbox 360-as érát idézi, de nem tűnik valódi nextgen címnek. (Ez részben talán köszönhető annak is, hogy még előző generációs gépekre is megjelent)
Félreértés ne essék, akadnak bitang látványos elemei a játéknak (a belső terek bár nem mindenkinek tetszenek, nekem továbbra is őrült módon bejönnek), a dinamikus napszakváltás gyönyörű, az erdős részek sok helyen szépek, de sajnos egy idő után már unalomig ismételtnek tűnnek, hiszen nem kapunk semmi mást mint fás-köves-bokros helyszíneket. (Hol van kérem szépen a 20 éve megjelent Combat Evolved-ben látott havas, vagy mocsaras pálya?) Mindezen az sem segít, hogy ha repülőbe tudunk ülni, akkor magasba emelkedve még inkább látszik, hogy technikaileg nincs a magaslaton a program, konkrétan egy idő után minden fát a szemünk előtt rajzol ki a program, ami roppant elszomorító dolog. A végigjátszás során (Amely attól függően milyen szinten toljuk és mennyi mindent gyűjtünk össze lehet akár 8-50-100 óra is. Csak a fő küldetéseket nézve kb 7-10 óra normálon) számos érdekességet és rejtélyt kapunk, és bár sok kérdésünkre lesz válasz, a kérdőjelek a fejünkbe sokasodnak, főleg a Legendary befejezést látva.
Az biztos, hogy a történteknek nincs vége, remélhetőleg nem kell sok évet várnunk és megkapjuk a következő felvonást, amely vélhetőleg nem egy új játék lesz, hanem egy sztori kiegészítő. Itt szeretnék visszatérni arra, hogy miért tettem idézőjelbe azt, hogy jelenleg teljesen felesleges az open-world megléte. A fejlesztők korábban azt ígérték, hogy nem kevesebb, mint 10 évig támogatják majd az Infinite-t, amelyet a szóbeszédek szerint csak úgy tudnak megtenni, hogy az alapjáték időnként kap egy-egy nagyobb bővítést. Hasonló megoldást láthatunk a Destiny 2-ben jó ideje, ott évente kapunk egy új történetet, a Halo: Infinite nyílt világa pedig ehhez tökéles “héj” lehet, már amennyiben nem kell 3-5 évet várnunk majd. Innen nézve elfogadom azt, hogy a készítőknek meg kellett lépniük ezt a változtatást, kíváncsian várjuk, hogy mi készül a 343i boszorkánykonyhájában, illetve milyen módon tárják majd azokat elénk. Nem szabad elfelejteni, hogy a multiplayer mód teljesen free-to-play módban elérhető, a kampány pedig minden Game Pass tulajnak letölthető és végigjátszható, egy esetleges DLC-vel azonban esélyes, hogy már szép összegeket kell majd kifizetnünk, ha érdekel minket a történet folytatása.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
