Fall of Porcupine

Porcupine vénséges vén város – olyannyira, hogy az idő múlásának nyomai mindenütt láthatók. A helyi ünnep eleganciáját az ódon szökőkút veszélyezteti, a busz nem minden reggel tud elindulni, ha pedig egy nagyobb vihar dühöng a környéken, hát azt szinte minden ősöreg ház megszenvedi. És akkor még nem is említettük a krónikusan alulfinanszírozott kórházat: a Szent Ursuláról elnevezett intézmény legfelső, ötödik emeletét már évek óta lezárva, dohosan rothadva tartják, hisz nincs pénz a felújításra. A betegeknek a végsőkig feszített orvosok, nővérek és egyéb dolgozók persze így is megpróbálják a lehető legjobb törődést biztosítani, de egyes napokon ez szinte lehetetlennek tűnik. A Fall of Porcupine azonban nem csak a valódi világ áthallásairól és a lelki nyomorról szól, hanem inkább arról a küzdelemről, hogy az agyondolgoztatott átlagember miként tudja ilyen körülmények között is fenntartani optimista világlátását, vagy legalább pozitív mentálhigiénéjét.

Játékunk hőse Finley, egy nemrég az orvosi egyetemről kikerült fiatal doktor, aki egy cimborájával együtt a vidéki Porcupine-ban rezidenskedik a szigorú Dr. Krokowski figyelő szemei alatt. A mind grafikai stílusában, mind keserédes hangulatában, mind pedig az állat-karakterek használatában a Night in the Woodshoz hasonlító Fall of Porcupine egy több évszakot felölelő mesét mutat meg Finley új életéből: a nappali és éjszakai műszakokat a kórházban, a ritka szünnapok vidám élményeit, a rémálmokat és reményeket, no meg egy rakás más kalandot, kihívást és ünnepet. Az átlagos munkanapokon tényleg el kell látnunk Finley munkáját, ami általában három vizsgálatot vagy kezelést jelent – ezeket minijátékok formájában kell teljesíteni –, no meg a legtöbbször valami egyéb apró kalamajkát is. Amikor Finley a műszak végén nem olyan fáradt, hogy azonnal az ágyba dőlne, akkor magánéletébe, hobbijaiba is bepillanthatunk: lesz túrázás az erdőben, iszogatás a kocsmában, kosárlabda a suli udvarán, főzőcskézés, hógolyózás, koncertek – és még sokkal több.

[+]

Ahogy Finley legfőbb örömforrását barátainak egyre növekvő köre jelenti, úgy ő is támaszt nyújt majd cimboráinak, amikor azoknak szüksége van némi bátorításra. És hát lesz ilyen, mert az élet Porcupine-ban amúgy sem könnyű, fiatal, agyondolgoztatott, kispénzű orvosként pedig minden nap extra lelki terhelés éri az embert. Vagy galambot. Néha egy szimpatikus páciens állapota fordul válságosra, máskor egy kolléga kerül bajba, és ugye ott van az a rejtélyes ügy is, ami az egész játékot elindítja: Finley fura kalandja a lezárt emeleten, amelyben rajta kívül egy beteg is megsérült. Bár a Fall of Porcupine nem riad meg az érzelmes pillanatoktól, netán a játékos megkönnyeztetésétől, szerencsére nem egy véges-végig lehangoló, depressziós történetről van szó. A sztorira egyébként csak nagyon kis választások erejéig van kihatásunk – a legjelentősebb választás talán az, amikor azt kell eldönteni, hogy egy-egy műszak után melyik pajtival menjünk lazítani.

[+]

A körülbelül nyolc-tíz órán keresztül húzódó játékban ugyan sok időt fogunk tölteni a városban csatangolással, valamint a kórház bejárásával, ezek semmiféle kihívást nem jelentenek – és a kirándulások során talált enyhe platformrészek sem büntetik a játékost. Az egyetlen hagyományos jellegű kihívást a minijátékok jelentik, amelyek Finley munkáját és azon kívüli időtöltéseit próbálják szimulálni, több-kevesebb sikerrel. A fonendoszkópos vizsgálat például egy kifejezetten rossz ritmusjátékként jelenik meg, a kocsmai bunyót viszont egy egész mókás körökre osztott RPG-s harc formájában kapjuk meg. Az injekciók beadását egy jószerivel magyarázat nélküli minijátékkal szimulálja a játék, a diagnosztizálást meg a Mastermind színek helyett testrészekkel dolgozó helyi megfelelője próbálja bemutatni. E játékok közös jellemzője, hogy a hozzájuk járó, sokszor kifejezetten kaotikusan megfogalmazott leírást csak az első alkalommal mutatja meg a játék, ráadásul kontrolleres kezelésük igen távol esik a logikustól. Egy szerencse azért van: a rossz eredmények nem vezetnek game overhez, sőt, igazán még orvosi teljesítményünket sem befolyásolják – bár az tény, hogy Dr. Krokowski leszedi a keresztvizet Finleyről, ha az sorozatban rosszul teljesít.

[+]

Bár a játék végére a Finley munkájával kapcsolatos, így igen sokszor ismételt minijátékokból valószínűleg mindenkinek elege lesz, a Fall of Porcupine-nak akad még egy problémája. Reméljük, ez csak átmeneti, de ettől még tény: jelenleg minden platformon feltűnően sok programhiba rongálja az élményt. Konzolon picit rosszabb a helyzet: itt néha megmagyarázhatatlanul megjelenik az egérkurzor a képernyő közepén, ráadásul sokszor a gombkiírásnál is a billentyűzet gombjait látjuk – nem egyszer programkód-maradványokkal együtt. Az átvezető jelenetek után a program hajlamos elfelejteni az analóg kar kezelését, amikor a telefonban matatunk, néha kifutunk a képernyőből, és extra pofonként Xboxon az RB gomb helyett RT-t ír ki a program, ami kifejezetten gonosz dolog az egyik gombnyomkodós minijátéknál (Extra-extra pofon, hogy ez a minijáték sok laptopon nem játszható, mert azok nem feltétlenül tudnak egyszerre akár öt-hat gomblenyomást érzékelni!).

[+]

Számomra Finley emberközeli története kifejezetten szimpatikus volt – mindig örülök, amikor valaki egy videojátékban ritkán látott témát dolgoz fel, és a kórházi közösség bemutatása kifejezetten érzelmesre és őszintére sikerült. Porcupine lakóinak életét öröm megismerni, és az egész játék hangulata olyan, mint egy ölelés a léleknek egy nehéz nap közepén. Pontosan ezért olyan nagy hiba, hogy az újra és újra és újra elénk pakolt minijátékok nem élvezetesek! Ezek komolyan betesznek a játékélménynek, és biztos vagyok benne, hogy lesz olyan játékos, aki azért hagyja abba majd a játékot, mert tele lesz a hócipője az ezredik gyógyszerfelírós vagy vérvételes minijátékkal. Így aztán nem tudom tiszta szívvel ajánlani a játékot: csak annak lesz ereje végigkövetni Finley útját, aki egy kórházi alkalmazotthoz hasonlóan bírja a monoton munkát.

A Fall of Porcupine PC-re, PlayStation 5-re, PlayStation 4-re, Switch-re, valamint Xbox konzolokra jelent meg.

Összefoglalás

Kórházi mindennapok, de nem a Grace klinika állandó harsány drámájával, hanem inkább a Scrubs, a komoly és a bohókás közt váltogató hangulatát megragadva; és persze a Dr. Bubó főszereplésével készült rajzfilm is eszébe juthat az idősebbeknek. Finley első hónapjainak története Porcupine városkában kifejezetten érdekes és érzelmes mese – igazán nagy kár, hogy a legtöbbször látott minijátékokban nem sok élvezet van, ráadásul egyelőre a programhibák száma is a megbocsátható szint felett van.

A Fall of Porcupine legfőbb pozitívumai:

• Finley története érdekes és érzelmes kórházi mese;
• Porcupine városát és lakóit könnyű megszeretni;
• A pihenős-hobbis minijátékokkal nincs nagy baj.

A Fall of Porcupine legnagyobb hiányosságai:

• Az orvosi minijátékok gyengék és rengetegszer ismétlődnek;
• jelenleg nagyon sok programhiba van minden platformon.

Bényi László