Galaktikus csapat!

Ha valaki manapság multiplayer akciójátékokkal szeretné tölteni idejét, számtalan lehetőség közül választhat – a piac minden szegmense tömve van jobbnál-jobb alkotásokkal. Jószerivel csak azt kell eldöntenünk, hogy melyik stílus hangzik a legérdekesebben számunkra. Looter shootert akarunk? Ott a Destiny 2 vagy a Warframe, esetleg a frissen megjelent The First Descendant. Ha battle royale-ra fáj a fogunk, máris lehet izzítani a Fortnite-ot, a Warzone-t vagy a PUBG-t. A hagyományos FPS-eknél az utóbbi néhány Call of Duty uralja a mezőnyt, de itt is számtalan kisebb címet találni a szórakozáshoz. Aztán ott vannak a hero shooterek a maguk egyedi képességekkel felruházott karaktereivel - itt az Overwatch, a Rainbow Six Siege és az Apex Legends a legnépszerűbbek. A kínálat hatalmas, és ami még vonzóbbá teszi e változatos műfajkavalkádot az az, hogy e játékok legtöbbje ingyenesen kipróbálható. Persze pénzt lehet mindben költeni, és hogy ezt motiválják, e játékokat hosszú évek óta bővítik fejlesztőik – nem egy már szinte felismerhetetlen, ha induláskori önmagukkal vetjük össze őket.

[+]

Természetesen nem minden játék követi a F2P formulát: fizetős, és mégis időtálló siker a Siege, vagy éppen a Sony által gondozott, az idei év elején megjelent Helldivers II, amely árcédulája ellenére az év egyik legnagyobb multiplayer sikerévé vált. Nagyon hasonló tervei voltak a 2018-ban elsősorban volt Bungie-fejlesztőkből összeállt Firewalk stúdiónak is, és még az is hasonlít, hogy őket is a Sony karolta fel – olyannyira, hogy őket tavaly fel is vásárolták. A tavaly májusban bemutatott Concord iránt tehát óriási volt a kiadói bizalom: a hero shooterek közé tartozó, vagyis egyedi hősökkel készülő FPS egyszerre jelent PC-n és PlayStation 5-ön. Az első ötleteket is számítva nyolc évnyi fejlesztés után alig néhány nappal ezelőtt megjelent a teljes kiadás, én pedig a jól sikerült bétateszt után óvatos optimizmussal vetettem bele magamat a játékba. A Concord tehát egy 5v5 felállású harcokra kihegyezett FPS, amelyben a Northstar űrhajó legénységének egyik tagját irányíthatjuk. Célunk az, hogy összecsapjunk más bandákkal, majd legyőzve őket minél nagyobb hírnévre és minél értékesebb szajréra tegyünk szert.

[+]

Oké, tegyük a kezünket a szívünkre és valljuk be, hogy egy multiplayer játékban nem azért töltünk el százórákat, mert annyira kíváncsiak lennénk a történetre, de a Concord esetében legalább próbálkoztak valami extrával a fejlesztők. Egyfelől heti rendszerességgel kapunk egy-egy átvezető videót, lényegében egy igényes ajándék cutscene-t amely továbbviszi az adott sztoriszálat, mellette pedig ott van a Galactic Guide, ami… hát egy nagy térkép egy csomó ikonnal és még több olvasnivalóval. Minél többet harcolunk, annál több minden nyílik itt meg és akár hosszú órákon át tanulmányozhatjuk a játék világát és annak történéseit, szereplőit, frakcióit. Bár a Destinyben is volt egy hasonló kódex, az ugye nem mindig a versus küzdelmekről szólt, ott voltak lassabb pillanatok is – a Concord viszont egy arénákat használó hero shooter, ahol az az alap elvárás, hogy minél hamarabb a következő meccsben találjuk magunkat. Dicséretes dolog a fejlesztők részéről, hogy ennyire kidolgozott világot raktak össze, de egy kampány vagy sztorimód nélküli játékban ez jószerivel felesleges. Sokkal többet ért volna, ha a csapat egy pár órás sztorimóddal egészíti ki a programot, aminek a végigpörgetése után kicsit több kontextussal ugorhattunk volna a multiplayerbe.

[+]

Na de térjünk át a lényegi dolgokra: mi történik ha végre belevetjük magunkat a csapatos csihi-puhiba? Alapból 16 karakter közül válogathatunk kedvünk szerint, és ezek között az összes jól ismert archetípussal találkozhatunk. Böhöm és szívós tank szerepét szeretnénk magunkra ölteni? Ott van Starchild vagy 1-Off, akit én csak az intergalaktikus kukának szoktam becézni. Ha gyógyításra koncentrálnák, vagy a csapat támogatását tűznénk ki célul, nem is lesz jobb választásunk mint Daw, de akadnak gyors és (ideiglenesen) láthatatlan karakterek ugyanúgy, mint folyamatos offenzívára kialakított alakok. Bárkit is választunk, fix fegyvereket kapunk hozzájuk, amelyekhez egy passzív és két aktív képesség is dukál. Utóbbiak érdekes módon meglehetősen alacsony újratöltődési időt kaptak, így egy meccs alatt többször is használhatjuk őket. Ha valakiről úgy gondoljuk, hogy mégsem ő illik legjobban a helyzethez vagy az ízlésünkhöz, halálozás után rögvest válthatunk másik harcosra. Sokszor érdemes átgondolni, hogy kivel akarunk csatába menni, ugyanis ha ellenfeleink leuralják a pályát mondjuk két tankkal, akkor valakinek a mi oldalunkon is érdemes lesz arra átváltani, ha nem akarjuk idejekorán elveszíteni az adott kört.

[+]

Örömmel vettem észre, hogy a bétához képest a készítők kicsit dolgoztak a játékegyensúlyon, így már egy fokkal izgalmasabb meccseket tudtam játszani, még akkor is ha voltak “érdekes” momentumok is. Nyilván ezt idővel finomítja majd a banda, de jó dolog hogy figyeltek a visszajelzésekre. Ahogy a korábbi beszámolónál is írtam, első néhány alkalommal a játék lassabb mozgási rendszere furcsa volt, ám végül sikerült beleszokni, és végül megtaláltam a hozzám legjobban illő karaktereket is a maguk trükkjeivel – itt elég csak IT-Z teleportálgatós képességére gondolni. Ő lett amúgy az abszolút kedvencem a csapatból a maga villámgyors SMG-jével és a önerősítő képességével; ha ügyes voltam, őt irányítva a legerősebb ellenfelekkel is hamar végeztem.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!