Új hozzászólás Aktív témák
-
Kékes525
félisten
válasz
rovtiv3
#22374
üzenetére
Az egyén számára. Viszont mindenkinek kellene hogy legyen legalább egy pici empátiája. Sőt, empátia nélkül is illenék látnia, hogy az emberek döntő többségének rossz, nagyon rossz a világ.
[ Szerkesztve ]
Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.
-
válasz
rovtiv3
#22496
üzenetére
Egy csomó kb védhetetlen fasság van benne persze, de attól még nem lesz az egész hülyeség. Az ószövetség ugye nem ~2000, hanem ~4000 éves, erőteljesen elavult, az Isten sokszor úgy viselkedik benne, mint egy szadista hülyegyerek. Ezek a hibákat javítja a Jézus Update.
Ugye az emberiség történetében mindig is volt vallás. Az alapvető erkölcsi normákat a vallás határozta meg. Ahogy a vallás fejlődött, az erkölcs is. Nyilván nem isten teremtett minket, hanem mi istent, s az erkölcsöt is az ember találta ki, csak ezt valahogy rögzíteni kellett. Én úgy gondolom, hogy a vallás szerepe mankó: az egyszerű embert valahogy rá kell venni, hogy viselkedjen. Manapság erre már nincs szükség, kinőttük a vallást. Tehát mi önmagunktól képesek vagyunk már az erkölcsi fejlődésre, nem kell hozzá vallás.
Az, hogy az erkölcs aktuális állapota van leírva a könyvben, nem igaz. Legalábbis ha az adott társadalmat nézzük, mert legfeljebb a felsőbb osztályokra lehet igaz. Tehát pl Európában rohadtul nem volt Jézus óta minimum keresztény szintű az erkölcs. Azért kellett jó párszáz év, mire sikerült oda eljutni.
[ Szerkesztve ]
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
-
#22512
Attila2011
aktív tag
rovtiv3
#22511
Attila2011
aktív tag
válasz
rovtiv3
#22511
üzenetére
Szándékosan írtam így, gondolkodtam, hogy miként lehetne frappánsan jellemezni őket, ez áll legközelebb a valósághoz.
"Az ateistának nincs, mert nem foglalkozik az egzisztenciális állítások bizonyításával vagy azoknak cáfolatával."
Nos pont azért ateista hitszónokok akikről írtam, mert foglalkoznak vele, könyveket írnak ezzel kapcsolatban, konferenciákat tartanak, stb.. -
#22514
Attila2011
aktív tag
rovtiv3
#22513
Attila2011
aktív tag
válasz
rovtiv3
#22513
üzenetére
A definíciót te határoztad meg, az alapján megfelelt, nem véletlenül idéztelek.
"Az ateistának nincs, mert nem foglalkozik az egzisztenciális állítások bizonyításával vagy azoknak cáfolatával."
Az, hogy Isten létezik, lényegében egy egzisztenciális állítás, hiszen Isten létét, létezését (existentia) firtatja. Egy teista hitszónok ennek az állításnak a bizonyítása mellett szónokol, az ateista hitszónok ezen állítást próbálja cáfolni, mint akár R. Dawkins.
-
válasz
rovtiv3
#22519
üzenetére
A francokat, Dawkins az konkrétan a vallásellenesség szimbóluma. Ez kb olyan, mintha azt mondanád, hogy Hitler nem náci volt, hanem csak anti-kommunista.
Dawkins összemossa az elmebeteg vallásosságot a felvilágosult vallásossággal. Elég kemény propagandát tol, ugyanolyan eszközöket használva, mint a milleriták és társaik, csak ő a ló túlsó oldaláról.
Egyébként Dawkinsszal se volt mindig probléma, sokat köszönhetünk neki, csak az utóbbi pár évtizedben lesüllyedt az elmebeteg vallásosok szintjére, aztán onnan osztja az észt. Nagyon keményen radikalizálódott, és egyáltalán nem toleráns, sőt kifejezetten soviniszta módon ateista.
[ Szerkesztve ]
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
-
#22523
Attila2011
aktív tag
rovtiv3
#22519
Attila2011
aktív tag
válasz
rovtiv3
#22519
üzenetére
"Richard Dawkins etológus. Az Önző gén illetve a Hódító gén (Extended Phenotype) című munkáival méltán írta bele magát a 20. századi neodarwinizmus nagykönyvébe."
Őszintén megmondom, hogy egy könyvét sem olvastam. Igazából etológiai munkásságát sem ismerem, se az evolúciót érintő eredményeit. De milyen etológiai és evolúciós kérdésekre adhat választ az efféle címmel kiadott könyve?
Isteni téveszme
A valóság varázsa. Válaszok az Univerzum nagy kérdéseire
Az Ördög káplánja - Válogatott tanulmányokVagy például ezen kijelentése miként kapcsolódik tudományterületéhez?
"Én azonban azt hiszem, ki kell jelentenünk, hogy a világon a legördögibb dolgok egyike a vallásos hit, amely a himlő vírusához hasonlatos, ám sokkal nehezebb felszámolni. A vallásos hit, minthogy hitről van szó, nem bizonyítékokon alapul, és ez bármely vallás legfőbb fogyatékossága."
(Most hirtelen csak a wikin nézelődtem.)Lehet, hogy természettudós (is), de egyben legalább akkora hitszónok, mint néhány fundamentalista amerikai neoprotestáns prédikátor. Így bár lehet az ateizmus nem hit (én sem gondolom annak), de esetében már kórosan az.
(#22521) rovtiv3
Ebben láthatóan nem értünk egyet.[ Szerkesztve ]
-
válasz
rovtiv3
#22521
üzenetére
Még mindig terelsz, szalmabáb érvelést használsz. Nem érted vagy nem akarod érteni, hogy miről van szó, nem velünk vitázol.
Nem általánosságban az ateizmusról beszélünk, hanem annak egy radikális típusáról. Közben találtam egy ilyet: New Ateism. Szóval erről van szó, szokták hívni fundamentalista ateizmusnak is.
Amit linkelsz az meg pont az elmebeteg fundamentalista vallásokról szól, melyek meg tudománytagadóak. Na az ugyanennyire radikális formája megvan az ateizmusnak is. Ezzel a kettő szélsőséggel van probléma, s azt kéne észrevenni, hogy a kettő között meglepően nagy a hasonlóság.
[ Szerkesztve ]
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
-
#22527
Attila2011
aktív tag
rovtiv3
#22524
Attila2011
aktív tag
válasz
rovtiv3
#22524
üzenetére
Ha figyelmesebben olvasod amit írok, nem kerülte volna el a figyelmedet, hogy én sem gondolom az ateizmust hitnek. Az ateista jelző nem jelent se többet se kevesebbet, mint Istenben, istenekben nem hívő ember.
Ettől függetlenül bátran merem állítani néhány ateista hangadóról, hogy hitszónok.
Nincs különösebben időm Dawkins könyveire, szóval kihagyom. Általában értelmesebb dolgokat olvasok, most például egy nem régiben magyarul megjelent Tolkien könyvet."Tény, hogy a modern tudományos eredmények ellentmondanak az évezredes hitbéli dogmáknak."
Mondj kérlek egyetlen ilyen dogmát. -
válasz
rovtiv3
#22526
üzenetére
1. Nem, ez legfeljebb szerinted a vita tárgya, az ateista hitszónokokról volt szó.
2. De terelsz, persze simán lehet nem szándékosan. Ez probléma.
3. Végig semmit, mert eleget láttam belőle.
4. Ja hát tudományos módszer vs hit. Köszönjük a szerzőnek, hogy felvilágosított minket, nélküle sosem tudtuk volna a nyilvánvalót.A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
-
válasz
rovtiv3
#22526
üzenetére
Nem minden vallásnak van Istene, Buddhistáknak sincs.
Mi azt mondjuk, hogy vannak ateisták, akik már küldetésüknek hiszik, hogy fel kell világosítaniuk szerencsétlen megvezetett vallásosokat. Ez az ő küldetésük, feladatuk ebben az életben, amit nyilván maguknak osztottak ki, elvégre Isten nincs, csak egy nemes harc a tudomány nevében.Látod mi is elismerjük, hogy vannak vallási fundamentalisták, hogy nem jó mindent szó szerint elhinni. Attól, hogy a Bibliában beleveszik, hogy 2+2=5 az még nem lesz igaz. Hogy ne azzal érveljünk, hogy böjtölj, mert Isten azt mondta, hanem, hogy Biblia szerint azt mondta, és ami a lényeg, még jót is tesz az egészségednek, kitartásodnak, akaraterődnek, ezért és ezért. Az csak hab a tortán, hogy Isten ezt mondta.
Szerinted egy ilyen kijelentés:
"Én azonban azt hiszem, ki kell jelentenünk, hogy a világon a legördögibb dolgok egyike a vallásos hit, amely a himlő vírusához hasonlatos, ám sokkal nehezebb felszámolni. A vallásos hit, minthogy hitről van szó, nem bizonyítékokon alapul, és ez bármely vallás legfőbb fogyatékossága."mennyiben akarja megnézni, hogy egy vallásnak van-e olyan eleme ami értékes? Erkölcsi rendszere, rituáléja? (Böjt, jóga, relaxáció, gyógynövények, népi bölcsesség?
Mennyire tudományos a fürdővízzel a gyereket is kiönteni? Aki ezt a tudomány nevében teszi mennyire racionális döntés mentén, s mennyire érzelmi felindulásból? Erre az érzelmi felindulásra mondom, hogy ez már rögeszme, elvakult hit abban, hogy ő tudja az igazat, s jót tesz. Hiányzik a tudományos gondolkodás egyik alapja: kétkedés
De ha neked jobban tetszik, legyen csak rögeszme. Nem az ateizmus, hanem az ahogy páran tudják csinálni: rögeszmésen, ugyanazokat a gondolkodási hibákat elkövetve, amit ti a megszállott vallásosoknak tulajdonosítotok. -
válasz
rovtiv3
#22545
üzenetére
Statisztika érdekes dolog. Konvergencia még nem jelent ok-okozati viszonyt.
Például megemlíti, hogy az Egyesült Államok néhány déli államában nem tanítanak általános iskolai szinten evolúciót.
Szomorú
Ír arról, hogy a börtönök életellenes bűnelkövetői között a vallásosak jóval felülreprezentáltak.
Ami nem mond arról semmit, hogy már bűnelkövetéskor is vallásosabb lett, vagy a börtönben változott meg az élete. Arról se, hogy vajon az ateisták milyen jövőképet tudnak nekik festeni a jövőről a börtön után, és a vallásosak. Közösség hatalmas erővel bír, ha le kell szoknod valamiről, akkor jó ha tudsz támaszkodni egy közösségreA magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők között pedig a vallásosak alulreprezentáltak.
Ebből szerinted az következik, hogy az értelmesek átlátják a vallási praktikákat s nem hagyják csőbe húzni magukat, vagy az értelmesebbek kétkedőbbek, és értelmesen beszélve lehet őket meggyőzni.A végstádiumú vallásos betegek érdekes módon jobban félnek a haláltól, mint az ateisták.
Érthető, egy ateista arra készül, hogy elenyészik, egy vallásos, hogy a pokolba vagy mennybe jut. Vajon mindent megbánt? Ami jót lehetett megtette? Ateistában max az merülhet fel, hogy mindent kifacsart az életből amit lehetett, bár halál közeledtével mi értelme van, ha el tudja mondani, hogy két misivel többre vitte, s megdöngethetett egy szépségkirálynőt? Ennek a meg nem történtén mit lehet bánni?Beszámol néhány esetről, amikor a gyerekkori hittanórán elhangzott pokolbeszámoló évekig maradandó pszichés sérülést okozott a gyereknek.
Erről is lehet beszélni jól és rosszul. Nem hiszem, hogy jót tesz a fejlődő szellemnek, ha folyamatosan mindent megteszünk azért, hogy nem szembesüljön a rosszal, de a másik véglet se jó. -
válasz
rovtiv3
#22545
üzenetére
Erre külön válaszolok:
Dawkins hangsúlyozottan (és ezt mindig megemlíti) NEM a hit ellen, mint lelki szükséglet ellen emel szót, hanem azért, hogy az embernek (sok esetben gyereknek) legyen valós választási lehetősége, ehhez viszont ismernie kellene az alternatívákat.Az elvvel egyetértek, de a kivitelezhetőséggel kapcsolatban komoly fenntartásaim vannak.
Arról beszélünk, hogy a gyerek szabadon, a saját értékei mentén hagy döntsön a vallásáról. Viszont az értékrendszere nagyban függ a vallástól ami körülveszi.
Igaz, le lehet választani a tízparancsolatban foglaltakat Istentől. Esetleg semmi történetet Dávidról,Józsefről, csakis Andersent és magyar népmeséket mesélni.
Érdekes azt mérlegelni, hogy vajon a Könyvek-könyve rajzfilmmel, Tom & Jerryvel, vagy Tini Nindzsa teknősökkel ártok jobban a gyereknek? Megmosolyogtató arra gondolni, hogy a Könyvek-könyvével, mert azzal tudat alatt befolyásolom a vallási meggyőződését, a többivel nincs gond.Ahhoz, hogy rendesen mérlegelni tudjon aktívan részt is kell vennie benne. A vallás egy közösség is, annak minden előnyével és hátrányával, ha nem engedem ebbe a közösségbe, akkor megfosztom egy fontos tanulási lehetőségtől is. Persze ebbe az is beletartozik, hogy akkor ő válassza ki, hogy mely közösségnek akar a része lenni, s csak nagyon végső esetben szólok bele.
-
válasz
rovtiv3
#22556
üzenetére
Nehéz ügy. Ha hiszel, akkor tényként kezeled, hogy Isten létezik. Hited mértékétől függően cselekszel ennek megfelelően. (Immel-ámmal tartod be a törvényeit vagy létezését aktív dologként kezeled, aki tesz is dolgokat stb.) Belátod, hogy több módon lehet Istennek tetsző életet élni, sok megközelítés, vallás lehet eredményes. (De lehet hibás is!)
Ha a gyereked nem hisz, akkor ezt tolerálod, remélhetőleg nem fogod rákényszeríteni a vallásod tanait. A karácsonyi készülődésre nem azt fogod mondani, hogy egy vallási irányzat szerint egy lehetőség, hogy karácsonykor Jézus, Isten fia megszületett, hogy a téli napfordulóhoz sok vallás kötött hiedelmet, hanem elmondod, hogy te hiszel benne, és talán hozzáteszed, hogy más vallások mit gondolnak a téli napforduló időszakáról.
De a gyerekednek (és bárkinek) mindenképp állást foglalsz a témában. Ateistaként is, csak akkor azt mondod, hogy szerinted ez nem igaz, nem bizonyítható, esetleg, hogy ez nem más mint az együgyű emberek ópiuma.
Aztán a gyereked vagy követi a példádat és értékrendszered vagy nem. (Általában igen)
Mondjuk jó kérdés, hogy egy ateista mit kezd azzal, ha a gyereke vallásos lesz."Az intézményesített vallási dogmák, történetek, példabeszédek viszont nem fikcióként vannak tálalva a gyerekek előtt."
Először is nem előírás, hogy csak kitalált történeteket lehet mondani (mesélni). Ott vannak a mondák, igaz történetekből is lehet tanulni. Mondjuk érdekes lenne Marco Polo utazását esténként felolvasni, de bizonyos kor fölött simán lehet, a korai magyarok nyugati kalandozásai, keresztes háborúk, Zrínyi stb.
Nem értem, hogy pl József, vagy Dávid története miért lenne hátrányos egy gyerek számára?
Jézus Isten fia volt dogma, csodák (pl Szent Imre, Szent László legendák)Az ismerjen meg más vallással egyetértek. Vallásosként azt mondom, hogy a cél a vallás értékeinek átadásával jó vallásost/embert neveleni, nem vallási fanatikust.
-
-
válasz
rovtiv3
#22594
üzenetére
De az nem maga a boldogság, hanem a testedben lejátszódó biokémiai folyamat, ami a boldogság érzését teszi lehetővé, de nem maga a boldogság. A boldogság fogalma ennél a kémiai folyamatnál jóval több, s már eleve megfogalmazni se egyszerű, logouton egy komplett bejegyzést erre szánt valaki és a topikja erről szólt.
[ Szerkesztve ]
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
-
kymco
veterán
válasz
rovtiv3
#22591
üzenetére
A Bibliának van meghatározott morális értékrendje, de ennek a meghatározásnak a középpontjában nem az ember áll, hanem Isten. Amikor gyerekként néztem egy rendező pályaudvaron a vonatokat, azt láttam, hogy a vonatok a tehervagonokkal össze-vissza mennek. Nem tudtam meghatározni egy rendszert, de ez nem jelenti azt, hogy nem volt rendszere a vagonok tologatásának, csak épp nem volt rálátásom az egész rendszerre, és hiányoztak alapvető ismeretek a valóságos állapot megfelelő értelmezéséhez..
Gyerekként mondhattam ténynek a rendezetlenséget, felnőttkén már meggondolatlanság lett volna ilyen kijelentés.Az ókori történelem tele van kihalt népekkel, leigázott népcsoportokkal. Nem volt ENSZ, nem létezett a demokratikus USA és a az Európai Unió sem. Nem léteztek a genfi egyezmények és még sorolhatnám, hogy mi nem volt. Egy nép, egy törzs idegen környezetben békés körülmények között nemigen maradt életben.
A zsidó nép története elég küzdelmes volt, sokszor a létük volt a tét. Persze ez a 21. században már idegen. Van olyan hatalma, elrettentő ereje a fejlett társadalmaknak, hogy nem kell tartani más népektől. Ha nem lenne ez az előny, nem lenne ilyen egyértelmű a helyzet.
Nem akarok szerecsent mosdatni, de ha nem Isten szemszögéből látjuk a történéseket, nem fogjuk érteni. Mint ahogy vannak, akik nem értik a sebészt, hogy miért vágja le a fertőzött, üszkösödött lábat, ahelyett, hogy meggyógyítaná. Ő van olyan ismeretek birtokában, ami döntéshozóvá jogosítja fel. És hiába beszél arról az orvos, hogy miért szükséges, a tudományos érvelés sem fogja meggyőzni, csak a bizalom az orvos kompetenciájában.Isten elvet népeket, hogy más népek élhessenek, az orvos levág egy testrészt, hogy az egész élhessen. Az orvos nem gonosz a kompetenciája miatt és nem következetlen a "rombolása" miatt, csak nem értjük őt.
A Tízparancsolat főleg a jézusi magyarázattal, értelmezéssel kiegészítve eléggé egyértelmű, sőt ebből egyértelművé vált , hogy az első része Isten szeretetéről, a második a felebarát szeretetéről szól.
Az ellentmondásokat az ember helyezi bele, amit más néven kiskapuknak hívunk. Addig, amíg a parancsolat ok okával és céljával komolyan nem foglalkozunk, valószínű, hogy ellentmondásokat fogunk felfedezni.
Korábban írtam, hogy a mózesi törvények jelentős része az ókori társadalmi életet szabályozó törvény rendelkezés volt, valamint kultuszi szabály. A kultuszi szabályok nem vonatkoznak a zsidókra, a társadalmi életet szabályzók elvei pedig nem ókoriak. Jó példa erre, hogy a zsidó nép a fogságban majd a római fennhatóság alatt is korlátozottan, vagy egyáltalán nem tudta a mózesi társadalom szabályzó és kultuszi rendelkezéseit gyakorolni, az uralkodó hatalom határozta ezt meg, főleg a BTK/PTK tekintetében. És az újszövetségi iratok ezt "szentesítik" is. Ugyanakkor sehol nem olvasunk arról, hogy a két nagy parancsolat, és annak leszármazása a tízparancsolat jelentőségét vesztette volna.
A tízparancsolatból nagyon is lehet morális értékeket tanulni. Melyik parancsolat az, ami ezt cáfolja?Azért nem vagyok zsidó vagy más vallású, mert Istennel való kapcsolatom arra vezetett, hogy Ő az, aminek a Bibliában kijelentette magát. És mivel a többi vallás mást mond, mint Isten kijelentése, ezért őket nem tudom követni. Nem lehetek egyszerre egy olyan vallás követője, amely még várja a Messiást, és egy másiké, ahol már ez bekövetkezett. Vagy eljött a Messiás már vagy még nem, nincs középút.
Nem lehetek egyszerre egy olyan vallás követője, amely azt hirdeti, hogy a cselekedetek alapján válunk méltóak arra, hogy Isten országának részesei legyünk, és egy másiké, aki azt tanítja, hogy kegyelemből, és nem cselekedetekért van üdvösségünk. Ezek egymást kizáró elvek.
Biztos van jelentősége, hogy hava születtem annak, hogy mikor és hogyan lettem kereszténnyé. De az a döntés lehetőség nincs korlátozva a hagyományosan keresztény kontinensekre. Számos, a keresztség felvállalását halállal,átnevelő táborokkal, kiközösítéssel, pogromokkal büntető, hagyományosan nem keresztény társadalmak szülötte vállalja keresztény hitét mindezek ellenére. Lehet kereszténynek lenni társadalmi beágyazódás, szocializációs "kényszer" nélkül is.www.refujvaros.hu
-
válasz
rovtiv3
#22599
üzenetére
Na pont itt a baj. Nekiállsz tudományosan magyarázni azt, aminek csak egy kis részével tud foglalkozni a tudomány, miközben a többi részével nem, mert hogy a tudomány nem erre való. S te azokat a részeket önkényesen kizárod vitából vagy egyenesen tagadod, mintha nem is léteznének, mert hogy nem tudományos, hanem filozófiai. Pedig pont a filozófia lenne a lényeg, ami ugye nem bizonyítható, csak hihetünk benne.
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
-
válasz
rovtiv3
#22616
üzenetére
Kérlek ne drága barátozzál, mert egyrészt nem vagyunk azok, másrészt nem kérek a leereszkedő stílusodból.
Ugyanezzel a logikával, ha tudományosan kimutatható az istenhit, mint biokémiai folyamat (és kimutatható!), akkor Isten létezik. Ugye mekkora baromság?
Pont ez a lényeg, hogy nem bizonyítható, mégis hiszünk benne. Nincs olyan tulajdonsága, hogy létezés, mert a létezésen kívüli, transzcendens. Ezért értelmetlen a létével foglalkozni, max hinni lehet benne. A boldogság és az Isten fogalma annyiban különbözik, hogy előbbiben mindenki hisz, míg utóbbiban nem (én sem), habár mondjuk felvilágosodás előtt mindenki hitt benne, ugyanolyan természetes volt, mint most bármelyik érzelem.
[ Szerkesztve ]
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
-
kymco
veterán
válasz
rovtiv3
#22615
üzenetére
Az emberi társadalomban viszont a morálnak az emberről kellene szólnia,
Ezzel egyetértek, de nem mond ez ellent annak, amit írtam. Egy jogszabály minden esetben meghatározza, hogy a hatálya kikre terjed ki. A jogszabály létrehozója nem feltétlen van ebben a körben. Tehát a tízparancsolat hatálya kiterjed az emberiségre.Ha az Úrnak konkrét elvárásai vannak a teremtményeivel szemben, miért nem tud konkrétan fogalmazni?
Ez nagyon izgalmas kérdés.
A zsidók is hasonló problémával küszködtek, ezért hozták létre a Talmudot, kvázi, mint a mózesi törvények végrehajtási rendeletét, ahol is a napi élet szintjére lebontva értelmezik a törvényeket, és igyekezne ezek szerint élni.
Minél részletesebb a szabályozás, annál kisebb az esélye annak, hogy az ember nem érti, mit kell, illetve mit nem szabad tennie.
De a részletes szabályozás gépiessé teheti az életet. Nem kell gondolkodni, nem kell mérlegelni, ha megteszem, jó vagyok Istennél, ha nem, akkor gáz van... vagy fordítva. Ha tiltott dolgot teszek, akkor bűnös vagyok, ha nem teszem, akkor tiszta.
Így születhettek olyan helyzetek, hogy valaki nem volt elítélhető, ha nem gondoskodott a szüleiről, mert azt az állatot, amit a szülőnek szánt, Istennek ajánlotta fel, majd kiderítette, hogy sérült az állat, így kegyesen nem ajánlhatta fel az Istennek, de már nem kellett a szülőnek sem adni...
Vagy a szombat napi munkavégzés tilalma oda vezetett, hogy Jézuson megbotránkoztak, mikor meggyógyított egy gyógyíthatatlan beteget szombaton.
Jézus tudatosan feszegette ezeknek az "értelmező rendelkezéseknek" a határait, és szerette volna, ha az emberek a törvény okával és céljával lennének inkább tisztában, nem pedig azzal, hogy szombaton hány lépés nm tekinthető munkavégzésnek.
A törvényeknek Isten oldaláról több szerepe is van. Egyrészt védelem, határkerítés, amin belül maradva biztonságban van a közösség, másrészt tükör, ami azzal szembesít, hogy nem tudunk soha tökéletesen megfelelni a törvényeknek, ha Isten és az embertárs szeretete oldaláról értelmezzük. Mert már az sem megy, hogy úgy szeressem "felebarátomat", mint önmagamat.
Ez az Isten kegyelmére való ráutaltságunkra mutat.
Tehát nem igazán jó szó az isteni elvárás az Isten törvényeire.
Van olyan írásmagyarázó, aki a héber igeidőket értelmezve úgy is lefordítja a tízparancsolatot, hogy ha Isten az első az életedben, nem kell lopnod, nem fogod kívánni, ami a felebarátodé, nem kell ölnöd stb...
Mivel nem tudok héberül, ezt nem tudom alátámasztani, de érdekességként leírtam.
Isten elsősorban azt várja el, hogy kapcsolatba legyünk vele, engedjük, hogy vezessen, és többi, emberi kapcsolatokkal összefüggő szabályok betartása nem lesz lehetetlen.Nem értem, hogy mire gondolsz.
A keresztény morál alapköve a tízparancsolat. Ha azt írod, hogy : "hogy a Bibliának nincs meghatározott morális értékrendje", akkor én a tízparancsolatra fogok gondolni
Az a két bekezdés pedig azért született, mert továbbgondolva a kultuszi, és az ókori zsidó társadalom ügyes-bajos dolgait szabályozó mózesi rendelkezések a mai szempontok szerint problematikusak. Ellentmondás-e, hogy miért nem kell körülmetélni ma egy keresztény család gyerekét, ha erre mózesi törvény van? Ellentmondás-e, hogy rabszolgákkal kapcsolatos rendelkezések is vannak a mózesi törvények között? Vagy hogy ki kellett irtani a más vallásúakat Izrael törzse közül?
Ezekre igyekeztem kitérni. De, ha ez nem volt a kérdésedben, akkor ne vedd figyelembe.www.refujvaros.hu
-
válasz
rovtiv3
#22631
üzenetére
Létezhet olyan történet az újszövetségen kívül, ami megfelel az újszövetségben foglalt normáknak, s azt is lehet történetként mesélni. Persze azért felmerül két kérdés:
Elégséges-e ha nem ellentétes az újszövetségben lefektetett normákkal? (Pl. Fű zöld kijelentés közömbös az újszövetséggel.)
A történetnek mi lehet a forrása? (Ószövetség/apokrif iratok/(szentek|elismert teológusok) munkája/(görög|római) mondák/korán/budha tanítása stb...)Az erkölcsöt én nem tekinteném olyan rendszernek, amit pár szabállyal könnyen le lehetne írni. Kérdéses, hogy sok-sok törvény gyűjteményeként mint a jogot le lehetne-e írni? (Biztos nem lenne teljes.)Ha leírnánk használható lenne? Sokkal célravezetőbbnek tartom a mostanit, hogy megtanulod, és neuronhálóban tartod nyilván. Mesterséges intelligenciához hasonlóan van egy tanulási fázis, aztán elkezded használni, a tanult minta alapján az erkölcsi rendszerednek van egy megbízhatósága, ezt visszacsatolásokkal ha akarod folyamatosan javítod. Sosem lesz 100% megbízhatóságú, viszont szerintem a törvény bebiflázásával se lenne az, nagyságrenddel hamarább van eredmény, ráadásul az agyadban neuronháló van, és nem CPU, hogy az if..then szerkezetet tudja könnyen kezelni.
Az erkölcsi ellentmondások szerintem ebből adódnak, hogy a te erkölcs neuronhálód még nem elég tanult, ezért látod ellentétesnek. -
kymco
veterán
válasz
rovtiv3
#22631
üzenetére
Bocs a nagy szünetért, de mostanság elég sok dolgom akad.
Az Ószövetség és az Újszövetség bármennyire is hihetetlen egy egységet képez. Az Ószövetség teremtő, prófétákat, törvényeket adó Istene azonos az Újszövetség Istenével.
Tehát az ószövetségi "adomák" teljesen helyesen vannak jelen. De az is igaz, hogy a keresztény ember az ószövetségi történeteket csak az újszövetségi tanításokon, történeteken keresztül értheti meg. Nem kényünkre-kedvünkre emelünk ki vagy szelektálunk történeteket az Ószövetségből, hanem Jézus Krisztus történetén, tanításain keresztül értelmezzük.
Így nincs nagyon értelme a szalonképességről beszélni.
A templom nem áll, nincs áldozó oltár, a frigyláda ismeretlen helyen van, a kultuszi törvényeket már csak ezért sem lehet betartani a hithű zsidóknak sem. De nem is kell, mert Máté is leírta, hogy a templom kárpitja Jézus halálakor kettészakadt, tehát az, ami elválasztotta az embert Istentől (amit csak a kultuszon keresztül lehetett elérni) megszűnt.
Az újszövetségi zsidó-keresztényeknek nagy kérdés volt a zsidó kultusz folytatása vagy nem folytatása... Máté erre választ adott az evangéliumban.
Nem sokkal később a körülmetélkedés kérdését is elővették, és az a döntés született, hogy a nem zsidó származású keresztényeknek nem kell elvégezni, és a kultuszi törvényeket sem kell megtartani egy-két kivétellel (a több százból). És ezek újszövetségi iratokban olvashatók. Nem a pápák stb ötletelései, hanem az apostolok döntése.Emellett a napi társadalmi érintkezést szabályzó passzusok sem alkalmazhatók a mai korban, és erre indirekt módon a páli levelek is rámutatnak kifejezvén hogy minden keresztény ember engedelmeskedjen a "világi" hatalomnak. Már akkor és ott is világos volt, hogy amelyik országban élnek a keresztények, annak az országnak a jogrendjét kell betartaniuk.... tehát nem az ószövetségi zsidó, társadalom szabályzó jogrendet. (Ez már Jézus idejében sem volt megtartható, mert a római birodalom nem engedte a halálos ítélet meghozatalát csak a provincia vezetőjének, ezért kellett Jézust Pilátushoz vinni.)
Az Isten képére lettünk teremtve, de ezt a kifejezést csak akkor értjük igazán, ha tudjuk, hogy az ókorban a pénzre az uralkodó képét nyomták, és az azt jelezte, hogy a császár pénze. Továbbá a provinciákban a császár képmásával jelezték, hogy a császár uralkodik.
A provinciák vezetői a legtöbb esetben az uralkodó képmása alatt hozták az ítéleteket jelezve, hogy a császárt képviselik.
Ebből adódik, hogy az istenképűségünk azt jelenti, hogy Isten tulajdona vagyunk és azt is, hogy képviseljük Őt a teremtett világban.Ha most elvonatkoztatunk a kultuszi törvényektől (ami a tízparancsolat Istenre vonatkozó részének zsidó végrehajtási utasításai) és a társadalomszabályzó zsidó PTK-tól (ami a tízparancsolat zsidó emberekre vonatkozó végrehajtási utasítása), akkor marad tisztán a tízparancsolat.
Ez szerintem nem ellentmondásos és egyértelmű abban az esetben....ha az ember szeretetkapcsolatban van Istennel és az embertársaival.
Mondok egy példát...
Nem kérdés nekem, hogy mi a megcsalás, ha szeretem a feleségem. De amennyiben már ez a szeretet meghidegül, de hű akarok maradni, rögtön jönnek a korábban elő sem kerülő kérdések. Megcsalás-e, ha flörtölök más nővel, megcsalás-e, ha kétértelmű vagyok egy másik nővel, megcsalás-e ha együtt vacsorázom vele, de otthon nem beszélek róla, megcsalás-e, ha átölelem, de nem történik semmi több, megcsalás-e, ha csókolózunk?
Ilyeneken nem gondolkozunk, amíg a szeretetkapcsolat erős a párunkkal, mert az a fontos, hogy azért vagyok hű, mert szeretem, azért teszek/nem teszek valamit, mert fontos nekem.Így van Istennel is... ha szeretem és fontos nekem, akkor egyértelmű a dolog. Amikor ezek háttérbe kerülnek, marad a puszta szabály, amit valahogy be akarok tartani úgy, hogy nekem is jó legyen... és ekkor jönnek a kiskapuk... De itt már nem a másik a fontos, hanem az "én" (nekem is jó legyen) a kapcsolatban.
www.refujvaros.hu
Új hozzászólás Aktív témák
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Samsung Galaxy Watch4 és Watch4 Classic - próbawearzió
- Rendkívül ütőképesnek tűnik az újragondolt Apple tv
- Eredeti játékok OFF topik
- Milyen processzort vegyek?
- MIUI / HyperOS topik
- Otthonfelújítási program (2024.)
- Tudományos Pandémia Klub
- Autós topik látogatók beszélgetős, offolós topikja
- Futás, futópályák
- További aktív témák...
