2. Fórumok
  3. BLOGOUT
  4. Samus: Mi a titok?

Új hozzászólás Aktív témák

  • #43 Samus addikt Vakegérke #37
    Új Válasz #43
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Samus

    addikt

    válasz Vakegérke #37 üzenetére

    Csak tudod, ennyire könnyen nem megy. A srác nagyon jól tudta, hogy menyasszonnyal van dolga, akkor még iwiwen kint voltak a gyűrűk, alattuk a sok gratuláció hozzászólás formájában. Ennek az volt az oka, hogy lefogyott. Mikor megismerkedtünk, majdnem több volt, mint én, önbizalma körülbelül az enyémmel vetekedett (nulla alatt), úgy tudom az előző kapcsolata alatt történt, nem mentek sehová, mindig csak otthon...de nem tudom már minek higgyek. Lényeg, hogy mióta együtt voltunk, több mint 30 kilótól szabadult meg. Úgy, hogy amikor kicsit felfelé ment a mérleg, sírva fakadt, és órákat vigasztaltam, mire megnyugodott...és hát nemrég ez kezdett annyira meglátszani, hogy már csak azt hallottam, hogy mindenki azt mondja, Kinga milyen jól nézel ki, gratulálok, stb. Ekkor pedig az önbizalma annyira visszajött, hogy gondolom én már nem voltam megfelelően "menő" mellette...tudni illik két hónappal idősebb is nálam. Pedig még azt is mondta, hogy mióta így lefogyott, mennyien írnak Neki, és össze akarnak jönni vele, olyan, akiknek régen nem tetszett, de ez Őt nem érdekli, mert csak érdek, stb...igen, érdek, látom...De komolyan. Menyasszony volt, az Isten szerelmére...már másodszor, az előző is eljegyezte, bár ott a két gyűrű nem került annyiba, mint nekem az egyik. Nem sajnáltam rá, én egyszer terveztem ezt az életben, megadtam a módját.
    A legjobban az bánt, hogy azon az ágyneműn, amit eljegyzésre vettünk, most más fog aludni, mással fog hemperegni...pedig ott sem kicsinyeskedtünk, a két nagypárna, két kicsi és két takaró épp, hogy kijött 30k-ból, és még kedvezményt is kaptunk, irtó kényelmes is lett, két óráig válogattunk a JYSK-ben, végül a raktárból hozták már ki, ami akartunk...

    Tudod, Vakegérke, én az egész életemről lemondtam volna, csak hogy úgy maradjon örökre, mint az eljegyzés utáni hónap...

    Mindegy, megint jönnek a könnyek, de mit tehetek, mással fekszik épp, biztos...és még azt mondta a szemembe, könnyes szemekkel, hogy egy jódarabig nem kell neki senki, és nem is lesz. Közben akkor már megvolt, utána pedig azt írta neki, hogy nagyon fogja szeretni, ha ő is szereti. Pontosan: "Én nem foglak soha elhagyni, de persze ehhez az is kell, h megbecsülj. SZERETLEK. A jó kva éltbe, nekem is pont ezt mondta, szó szerint...emlékeztető, a "szakítás" után nyolc órával járunk, a "nem kell senki" történés után két nappal. A szakítást is iwiwen rendezte le...és pihenjen le, mert este nem fogja bírni...áááááááááááááá, na most besokaltam. Soha nem ütnék meg nőt, de őt most úgy pofán vágnám, hogy az nem lenne mindennapi...ekkor még a gyűrű nála volt. És ez ment azalatt is, még én voltam, az utolsó két hét alatt biztosan. Már képek is vannak fent...öcsém, komolyan, ekkora ordenáré ribanc? Na jó, ez már sok volt...nem sok tart vissza, hogy leradírozzam a profilját, bár belépni már nem tudok, jelszót változtatott, de volt annyira hülye, hogy a postafiókja jelszava ugyanaz...

    Jó, most kiakadtam. A zene pedig, nem az én ízlésem. Ide inkább ez illik: Insomnium - Since the Day It All Came Down

    Kiakadtam, kiakadtam...

    Bár köszönöm barátaim, leginkább Neked, Vakegérke, és CrystalHeart-nak...azt hiszem már nevezhetlek titeket a barátaimnak.

    '' Az élet egyszerű. Döntéseket hozol és nem nézel vissza.'' // Tomorrow's just your future yesterday!

Új hozzászólás Aktív témák