Új hozzászólás Aktív témák
-
den89
tag
válasz
Dorian
#14706
üzenetére
Sajnos a lemosó permetezés ebben nem (sem) sokat segít. Az egy nagyon jó és fontos dolog a gyümölcsfák és egyéb dísznövények esetén is. De max pár hét a hatása, és az áttelelő képletekre/kórokozókra/kártevőkre van elsősorban. Sokak fejében él egy tévhit, ha lemosó permetez, akkor egész évre megvédi a növényeit, ez sajnos közel sincs így.
Nővéreméknek is moníliás lett tavaly a babarózsa, ezek szerint igencsak érzékeny rá, ezt elfelejtik mondani a kertészetekben... idén lefújtam nekik Chorus permetszerrel (hűvös tavaszi időben ez a legjobb, pár fokon is hat, és 2-3 óra alatt felszívódik) virágzás elején, amikor a kajszi, őszi fáimat is permeteztem, mert hasonló időben virágzik velük. Ezt egyszerűen ekkor szükséges permetezni, ha nem szeretnéd, hogy moníliás legyen. Tudom sokaknak ez furcsa, hogy virágzásban vagy virágzás elején permetezzen, de méhkímélő technológiával kell (naplemente környékén), és reggelre/délelőttre már nem okoz gondot a méheknek.
[ Szerkesztve ]
-
den89
tag
A klasszikus, lombhullató magnólia fának savanyú földre van szüksége. Vagy már eleve savanyú földbe kell elültetni, vagy folyamatosan savanyítani a talaját különböző módszerekkel (tápoldat, műtrágya, kávézacc, fenyőkéreg, stb). Egyedül az örökzöld magnólia, aminek nem feltétlen szükséges a savanyú talaj, de ártani annak sem árt.
Mivel nálad meg csak 3 éves és nem is sokat fejlődött így akár még nyugodtan kiszedheted jó nagy földlabdával és lecserélheted a földjét savanyúra. Már ha persze nem abba lett ültetve. Minimum 40-50 liternyit cserélj ki.
[ Szerkesztve ]
-
den89
tag
Nekünk van lombhullató és örökzöld is. Talajra figyelj oda ültetéskor.
A lombhullató elég korán virágzik, ezért esélyes, hogy 2-3 évente elfagy a virága. Persze ha csak virágzás végefelé fagy el, az már mindegy. De az nem túl szép látvány, ha virágzás elején történik ez. Ettől függetlenül nagyon szép és ajánlom is. Rengeteg fajtája van egyébként, van választék.
Örökzöld magnólia június környékén virágzik, gyönyörű szép tenyérnyi fehér/krém színű virágai vannak. A virágait meg szokta égetni a nap, és ha meleg van, 1-2 nap alatt elvirágzik. De nem egyszerre virágzik ki, hanem elhúzódóan.Legalábbis nálam, a fiatal növény. Lehet később összeér a virágzás. Szépen alakítható fa, nyugodtan lehet metszeni. Elég nagyra meg tud nőni, de lassan növekszik. Nálam minden évben besárgul jó pár levele, de azért nem vészes, nő helyette új.
Lehet nem a legjobb neki a talaj, ugyanis nem ültettem teljesen savanyú talajba, hanem inkább vegyesbe. Mert azt mondják ennek nem kell feltétlen savanyú talaj. De szoktam neki különböző módszerekkel savanyítani. Nyáron nem árt néha öntözni.[ Szerkesztve ]
-
den89
tag
Igen, sajnos sok mindent nem mondanak el a kertészetben. Csesznek rá, hogy az ember hogyan ülteti el a növényt... majd legalább vesz helyette újat, ha nem jön össze. Kérdezni kell, és remélhetőleg normálisan válaszolnak. De ez sem mindig jellemző. Kb furán néznek az emberre, ha kérdezni mer (tisztelet a kivételnek). Én most már utána szoktam olvasni mindennek, ha veszek valami növényt.
Én is kb ezeket a permetszereket használom. Nem feltétlen szoktam ennyit fújni, mint amit felsorolok, de papíron kb így lenne szükséges:
- Olajos rézkén/Bordóilé+kén neo sc/Vegesol:
Tél végén lemosó (legjobb, ha olajtartalmú, mert akkor a kártevőket is gyéríti). Az időzítés fontos, rügypattanás környékén szükséges.- Chorus és/vagy Topas monília ellen virágzáskor. Papíron 3x kéne virágzás közben... azért azt túlzásnak tartom. Én egyszer szoktam. Chorus előnye a Topas-al szemben, hogy hidegben is hatásos, akár 2-3 fokban is. Topast 10 fok alatt nem is nagyon ajánlják.Ellenben több mindenre jó, mint a Chorus (pl levélbetegségek, lisztharmat ellen is). De a Topast átrakták II. forgalmi kategóriába, ha nincs zöld könyved már nem tudod megvenni.
- Virágzás után almára/körtére/őszibarackra/kopaszbarackra: Score/Alfa Solo (ugyanaz)
- Kártevők ellen, ha azt szeretnéd, hogy hosszú ideig hasson (felszívódó, 2 hét hatástartam), akkor Mospilan. De ez is átkerült II-esbe, március 31-ig lehet még megvenni zöld könyv nélkül. Ha csak tetvek ellen fújsz, akkor elég a kontakt szer, pl Karate.
Minden esetben méhkímélő technológiával! Napnyugta környékén/után. Még ha azt is írják rá a permetszerre, hogy méhekre nem veszélyes, simán előfordulhat, hogy a permetszer szaga miatt nem engedik be a kaptárba.
[ Szerkesztve ]
-
den89
tag
válasz
totron
#14734
üzenetére
A gombaölő szerek nem ártanak nekik. Egyébként ezek a gombaölők, amiket írtam, mindegyik felszívódó, másnapra felszívódnak és belülről védik a növényt (1-2 hétig). De ott is lényeges, én úgy gondolom, hogy ne fújjuk telibe a méheket a szag miatt. Ha napnyugta környékén permetezel, másnapra (ha csak nincs túladagolva), a permetszer szaga már nem érződik, és nem zavarja a méheket.
Én sem szeretek virágzáskor permetezni, de ami moníliára hajlamos (csonthéjasok egy jó része), azt szükséges. Tavaly pl. a szilvafám virágainak nagy részét elvitte a monília, mert nem fújtam, amikor kellett volna. Idén már rajtam nem fog múlni.
Rovarölőt virágzó kultúrára pedig nem fújunk, én még akkor sem, ha azt írják rá, hogy nem árt a méheknek.[ Szerkesztve ]
-
den89
tag
Lehet igazatok van. De azért erre linkelhetnétek valami tanulmányt, vagy cikket, vagy valamit. Megköszönném, kíváncsi lettem.
A szigorítások inkább azért vannak, mert sokan össze-vissza fújkodnak, utánaolvasás és hozzáértés nélkül. Sokan nem tartják be a méhkímélő technológiát, illetve a gombaölőhöz hozzákeverik a rovarölőt és úgy fújnak napközben akár a virágzó fákat is, vagy még a jó istent is.
totron: el kell, hogy keserítselek, amit a hiper-szupermarketben veszel gyümölcsföket (ha csak nem bio), azok minimum 7-8x voltak permetezve. Én is próbálom otthon minimálisra venni, de azért 2-3x sajnos szükséges, egyelőre nincs bio cucc, ami bizonyítottan kiváltson pl. egy monília elleni szert. De pl. a kártevő rovarok irtására/csapdázására vannak jó bio cuccok, illetve csapdák, ezt aláírom. Én is próbálok afelé menni. Május eleje után én már nem szoktam permetezni, amikor már bárminek is közeledik az érése (málna, áfonya, stb).
[ Szerkesztve ]
-
den89
tag
Sajnos ilyen dolgok mindig benne vannak. Rengeteg rákkeltő dolgot eszünk, iszunk, fogyasztunk, szedünk. Pl a mankoceb tartalmú szerekről (pl. Dithane) amit orrba-szájba fújtak az emberek 50 évig, pár éve derítették ki, hogy rákkeltő hatású lehet... Azért egy kicsit aggódjunk magunkért jobban, mint a méhekért. Még ha alapvető fontosságú lények is (mármint a méhek).
Én csak a magam nevében tudok beszélni, hogy én úgy permetezek, hogy próbálok minél jobban vigyázni a méhekre.Valamint nem a tipikus manapság divatos füvünk és kertünk van (egy szem virág, virágzó fa és gaz nélkül). Rengeteg virágunk, virágzó bokraink és fáink vannak, a fűben is hagyom a pitypangot a méheknek, nem esek neki permetszerrel, stb. De azért a ló túloldalára sem szükséges átesni, hogy 1-2x ne permetezhetne az ember, odafigyelve a környezetére.
ncc1701: igen ez így egy hozzáállás, és van benne igazság.
[ Szerkesztve ]
-
den89
tag
válasz
totron
#14747
üzenetére
Nagyon sok mindent nem tudunk és nem látunk mögé, talán jobb is... A permetszerek nagyon kis hányada ennek. Rengeteg minden rákkeltő, amit el is fogyasztunk. De akár épp ezért is, ha választani kell, hogy az általam 2-3x permetezett gyümölcsöt egyem-e, vagy a hipermarketben vásárolható 8-10x permetezettet, akkor azért egyértelmű a választás. Ez talán nem vita tárgya.
Azért zárójelben megjegyzem, csak-csak különválasztanám, hogy a családomért aggódok jobban, vagy a méhekért.[ Szerkesztve ]
-
den89
tag
válasz
Phülöp
#14750
üzenetére
De azért választanék, ha nem haragszol. Látom, most nagyon ki lett hegyezve a méh témára és rám a dolog. Szerinted, ha nem permetezek a kertben, attól nem lehet beteg a családom? A sok szartól, amit elfogyaszt az ember? A stressz, a rossz levegő, a genetika, stb, stb?
Ahogy írtam, vigyázok a méhekre, amennyire lehet. De ne tegyük már egyenlővé a családom óvását, a méhek óvásával. Most engem akartok győzködni, hogy ne permetezzek? Folytassátok még több száz millió emberrel, akik sokkal jobban károsítják a környezetüket, mint én...
Nektek hogy néz ki a kertetek? Sok virágzó növény, virág, fa van? Vagy csak fű és örökzöld? Nem permeteztek semmi ellen? A fűben sem a gazt? Nem műtrágyázzátok a füveteket? Nem locsoljátok a füvet? Meg szoktátok hagyni nagyra a füvet, akár gazosan is? Vagy 5-7 naponta nyírjátok? Mert ez mind-mind hasonlóan káros akár a méhekre, a földre, a környezetünkre, mint a gyümölcsfa permetezés.
Csak otthon megtermelt, bio gyümölcsöt és zöldséget esztek? Vagy megveszitek a boltban? Igen, én próbálom minimálisra venni a permetezést. Fentebb is írtam, hogy papíron kellene úgy permetezni, ahogy leírtam, de én nem szoktam annyiszor. Sőt bioszereket és rovar csapdákat is használok.
A lemosóra is hiába mondják, hogy bio. Az sem 100%-ban az...
[ Szerkesztve ]
-
den89
tag
válasz
totron
#14757
üzenetére
Ezt te így kiszámoltad, hogy egyetlen permetezés felér egy élethosszig történő fűnyírással, gyep locsolással, vagy akár mediterrán hangulatú kert fenntartással, vagy sorolhatnám még? Ennek az egésznek se eleje, se vége, amibe belementünk. Én leírtam egy kollégának, hogy mivel lehet védekezni a különböző betegségek, kártevők ellen. Az, hogy ő mit kezd ezzel, az ő dolga.
Az agyatlan permetezésnek természetesen én sem vagyok a híve. Ha mindenki csak ennyit és így permetezne, mint én, jóval kevesebb lenne a rákos és jóval több méh maradna életben... Én sem hobbiból, vagy unatkozásból permetezek. Húzok egy határt, max 2-3x vagyok hajlandó rá. Az előző évek tapasztalatait is figyelembe véve, ha valamit tudok, hogy permetezés nélkül is elvolt, arra nem fújok csak azért is. Ha lehetne átállnék teljesen bio módszerekre. Néhány dologban már meg is tettem. Zöldséget június és október között teljesen biot eszünk. Te? Megveszed a boltit/piacit, amit jó néhányszor permeteztek, vagy megtermeli valaki a családban permetezés nélkül? Ugyanez a gyümölccsel, amit már fejtegettünk (2-3 permetezés a 8-10-el szemben).
Igen, igazatok van abban, hogy a házi termelő sokszor károsabban/össze-vissza/bután permetez. De naívak ne legyünk, gazdálkodásban jóval többször permeteznek, mint Józsi bácsi a hegyen, csak valószínűleg akkor, és úgy, ahogy kell (ami amúgy nem biztos, hogy kell, lehet a fele is elég lenne, de nem akarja/nem teheti meg, mert a nagytermelő bizony tökéletes gyümölcsöt akar előállítani). A nagytermelő 2x lemosózza a fát tél végén és 1x ősz végén, lefújja monília ellen 3x a csonthéjasokat virágzásban, 3x tafrina ellen a barackot, 3x lisztharmat ellen az almát, nyáron 2-3x lefújja rovarölővel a fákat (fajtától függetlenül), vagy pl. a cseresznyét az érés előtt 2 héttel. De holnapig lehetne sorolni.
[ Szerkesztve ]
-
den89
tag
válasz
totron
#14766
üzenetére
Ha a te szemedben én egy környezetszennyező méhgyilkos vagyok (és mindenki más, aki permetezni mer, akár egy évben egyszer is), akkor legyen így. Részedről már nagyon átment személyeskedésbe a dolog. Miért védem/védjük a méheket? Mert tartunk rovarhotelt, rengeteg virágzó fánk, bokrunk, virágunk van, nem gyepem van, amiben egy szál pitypang sincs, nem permetezem a füvemet, betartom a permetezési előírásokat, méhkímélő technológiával permetezek, és amennyire lehet minimálisra veszem a permetezést. A saját házad táján sepregess tovább. Köszönöm.
Egyébként egy kis olvasnivaló, mivel úgy látom a te szemedben (is) él a tévhit, hogy egyedül a méhek beporzó rovarok: [link]
Lehetőségeihez mérten mindenki próbálja óvni a környezetét, aminek a permetezés/nem permetezés csak egy nagyon kicsi szelete! Ehhez kívánok jó egészséget! Részemről téma lezárva. Jó kertészkedést a hétvégére![ Szerkesztve ]
-
#15055
den89
tag
its_grandpa
#15047
den89
tag
válasz
its_grandpa
#15047
üzenetére
H-Zol-nak is írom tafrina témában:
Lemosó volt-e? Nagyon fontos. De az is úgy, hogy ne túl korán, hanem amikor már dagadnak a rügyek. Lemosó sem mindenható, és nem hónapokig hat, hanem 1-1,5, max 2 hétig. Tehát tafrina szempontjából, ha túl korán permetezel, felesleges volt.
Valamint sokan elkésnek a Score/Alfa Solo kezeléssel. Index fórumon fejtegettük, hogy valószínűleg már virágzás elején, de legkésőbb fővirágzásban permetezni kellene (kb. ahogy monília ellen is). Ugyanis mire egérfül állapotban vannak, vagy kicsit nagyobbak a levelek, addigra valószínűleg már elkapta (már persze ha érzékeny rá a fajta), és ilyenkor általában már látszanak a tünetek. Ergo már virágzásban elkapja a tafrinát (A tünetek a fertőzés után kb. 1-2 héttel jelentkeznek). Ha a tünetek látszanak, már felesleges permetezni!!! Feleslegesen fújkodod szét a fát és a környezetedet. Ja és 15 fok felett nem fertőz. Nézzétek meg az időjárás jelentést... idén már teljesen felesleges fújni ellene. Egyébként én lemosón kívül egyszer fújtam Score-t virágzás elején (nem is lettem volna hajlandó emiatt 2-3x fújni). Minimális a tafrinás levél nektarinon (ami az egyik legérzékenyebb erre a betegségre).Konkrétan ezt írta valaki index növényvédelem fórumon:
"Tavaly itt írta valaki, és nem győzök neki hálálkodni, hogy tafrina ellen már mikor a virágszirmok megjelennek, mehet a Score/alfa solo, mivel már a szirmokon keresztül fel tud szívódni. Nem kell megvárni az egérfüles állapotot! Ez annyira jól működik, hogy se tavaly, se idén nincs tafrinám, pedig az egyik fa iszonyatosan hajlamos a tafrinára. Utána egy bő héttel még egyszer kapta ugyanazt. Előtte években mindig lett valamennyi tafrinám sajnos, ugyanazon fákon."[ Szerkesztve ]
-
den89
tag
válasz
Z.É.T.
#15057
üzenetére
Permetezéssel én úgy vagyok, hogy max 3 fújást hajlandó vagyok megadni a fáknak. Ha ez nem elég nekik, akkor így jártak/jártam (ezek a fáim vannak: őszi, kajszi, nektarin, szilva, mandula, csüngő eperfa + persze bogyósok, de azoknak nem fújok. Egyedül ribizlire az olajos lemosó a tetvek ellen)
- Tél végén lemosó (lehetőleg olajos, az áttelelő kártevők ellen)
- Virágzásban 1 fújás (kajszinak és szilvának 1 Chorus, őszinek és nektarinnak 1 Score. Ezt egy fújásnak számolom, mert letudom egymás után)
- Mospilan+Topas, amikor elvirágzott a szilva (másra is megy, amire szükségét látom, érzem, de nem mindenre!). Szilvára fontos tetvek és szilvadarázs ellen. Idén is már virágzás végén kezdtek bepöndörödni a levelek. 2 éve a fél lombját károsították a tetvek, nagyon ronda volt abban az évben a fa.Egyébként a gönci kajszim valószínűleg bioban is elműködne, ezért kap össz-vissz egy lemosót és egy Chorust. Minimális monília volt rajta, amikor kimaradt a Chorus. Pár ágat levágtam és ennyi. Barackoknak sajnos kell a Score, egyelőre nem tudok jobb megoldást, de max 1x. Szilvának kell, amiket írtam, mert érzékeny moníliára, és a Mospilanra is szükség van, az említett kártevők ellen.
+"bio" védekezések: szilvafára fehér lap a szilvadarázs ellen, később szilvamoly csapda. Ragacsos lapok a fák törzsére, ugyanis a hangyák farmolják a tetveket, de ezt már más is írta. Esetleg 1-2 sárga lap a fákra virágzás után, de ezt nem mindig szoktam. Málnák közé tavaly raktam almaecetet (műanyag flakonon lyukakat fúrva) a pettyesszárnyú muslica ellen, nem jött össze. Most olvastam egy új receptet (2dl vörösbor, 1 dl almaecet, 1 kanál cukor, 1 csepp mosogatószer). Írta valaki, hogy ez bejött neki. Nekünk 2 éve nagyon kukacos a málna, csak bio megoldásban gondolkodom. Főleg, hogy pár nappal érés előtt rakja bele a petét, akkor már hova permetezik az ember.
Igen, parasztbarack, az amit írsz.
[ Szerkesztve ]
-
den89
tag
válasz
rasotamas
#15086
üzenetére
Én most csak a málnára és a sövényre reagálnék.
Málna: vedd számításba a pettyesszárnyú muslicát, mielőtt nagyon bevásárolsz. A koraiakat és egyszer termőket eleinte még talán annyira nem károsítja (bár pár hét után már ott is akad bőven kukac), de a folytonérőnél benne van folyamatosan. Igazán jó védekezési lehetőséget még nem találtak rá. #15060 hozzászólásomban írtam rá egy elvileg (...) működő, vagy legalábbis állomány ritkító bio védekezési módot. Aztán fene tudja tényleg működik-e. Idén kipróbálom. Tavaly a sima almaecet nem jött be.
Permetezni teljesen felesleges, értelmetlen és saját magát mérgezi vele az ember, mivel az érés előtt pár nappal rakja bele a petéit a málnába.Sövény: szerintem, ha korrekt akarsz lenni, elhagyod el az egy métert. Erre rengetegen nem figyelnek, és ez nem jófejség... Nekünk a szomszéd beültette kb fél méterre a leylandikat a kerítéstől, át is kezdett nőni. Az a szerencséje, hogy egy részen nekünk is van, ahol neki, és ott tök mindegy. De kb 10 méteren többek között pont a málnához nő át, és minden évben 1-2x le kell vágnom az átnőtt ágakat. Ajánlom figyelmedbe és másoknak is az oszlopos (green rocket) leylandit. Én ilyet ültettem, 1,5-2 méter szélesre nő csak és max 8-10 méter magasra. De még ezzel is elhagytam 1 métert a kerítéstől... Kicsit lassabban nő, mint az alapfaj, de sokkal jobban kordában tartható. 30-40 centis növényeket vettem kb 4 éve, már bő 2,5 méteresek, még így is, hogy lassabban nő, mint az alapfaj.
[ Szerkesztve ]
-
den89
tag
válasz
Dorian
#15093
üzenetére
Betonalapú kerítés van köztünk, nem láttam még, hogy a túloldalon kinőtt volna nála a málna.
Azért ne hasonlítsunk egy 3-4 méter szélesre (és ha esetleg nem nyírná 10-15 méter magasra) növő sövényt a málnához. Szerinted az összefüggő, sűrű sövényben, ami fél méterre van a kerítéstől, alatta geotextíliával (+ a betonalapú kerítés), mennyi málna fog kinőni nála?[ Szerkesztve ]
-
den89
tag
Értelek, de a kolléga már kijelentő módban írta látatlanban, hogy az én málnám át fog nőni és kiírthatatlan lesz a szomszédnál. De ahogy írtam is ez nem túl valószínű, és nem is nőtt még át málna 4-5 év alatt. Ellenben az ő sövényével, amit folyamatosan nyírogathatok évente többször.
Egyébként én családi, baráti körben akinél láttam, hogy málna van, kb mindenkinek a kerítés mellett van. Nos, ha a túloldalon sövény van vagy pl. beton, térkő, ott nem nagyon fog kinőni.Ha ki is nő a sövényben, akkor az ott előbb-utóbb el fog pusztulni, el fogja nyomni a sövény. Igaz, még erre is lehetne mondani, hogy de a sövény, geotextília (és persze a betonalapú kerítés) alatt a gyökere tovább nőhet és a sövény túloldalán is kihajthat a málna. Na erre már nem tudok mit mondani.
Ha fű van a túloldalon (jelen esetben az), akkor úgy is lenyírja (vagy meghagyja, ha tetszik neki). Ha esetleg veteményes lenne a túloldalon és nem szeretne málnát, és átnő, az szívás, de nálunk nem áll fent ez a helyzet.Más olyan növényt nem ültettem kerítés közelébe, aminek a gyökere, vagy bármilyen része átnőhetne a szomszédhoz. (Mondjuk manapság divat a fákat is kerítés közelébe ültetni.) Egyelőre az oszlopos leylandi sem nőtt át. Meg szoktam nézni (még egy darabig meg tudom nézni, amíg még be tudok menni a sövény mögé). De elvileg ahogy írtam is, max 1,5-2 méter szélesre nő, nemigen kéne átnőnie, ha 1 méterre van a kerítéstől.
[ Szerkesztve ]
-
den89
tag
válasz
Dorian
#15098
üzenetére
Végig van alapja a kerítésnek. Mindegy, ha így is átnő, amire kevés esélyt látok, akkor így járt. Úgy is nagyon gyakran nyírja a füvet, észre sem fogja venni, ha mégis átnő.
Még mindig sokkal zavaróbbnak tartom a 3-4 méter szélesre növő sövény fél méterre ültetését a kerítéstől.Béke veled!
totron: sajnos ez mindig benne van a pakliban, hogy a szomszéd permetez valami ellen, és te azt majszolod. Mondjuk leylandit nem láttam még permetezni a szomszédot, és nagyon másokat sem, egyelőre nincs különösebb kártevője, betegsége. De ennyi erővel mást is permetezhet, akár a málnától 1,5 méterre lévő füvét is (vagy bármit, amikor nálunk érik valami), de 10-en 20-on méterekre is elfújhatja a szél a permetszert, tök mindegy hol van a gyümölcs a kertemben. Ebbe lehet jobb nem is belegondolni...
[ Szerkesztve ]
Lehet nem a legjobb neki a talaj, ugyanis nem ültettem teljesen savanyú talajba, hanem inkább vegyesbe. Mert azt mondják ennek nem kell feltétlen savanyú talaj. De szoktam neki különböző módszerekkel savanyítani. Nyáron nem árt néha öntözni.
Új hozzászólás Aktív témák
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Arena Breakout: Infinite
- Formula-1
- Milyen asztali (teljes vagy fél-) gépet vegyek?
- Milyen légkondit a lakásba?
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Milyen routert?
- Építő/felújító topik
- Házimozi belépő szinten
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest