Új hozzászólás Aktív témák

• #43271 #71562240 törölt tag #16820480 #43264

  Új Válasz 2015-10-15 08:14:09 #43271

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  #71562240

  törölt tag

  válasz #16820480 #43264 üzenetére

  Fizika ez, "rezgésfizika" azaz hullámfizika és "észlelésfizika". (Az élettelen világra vonatkozólag ugyebár értelmezhetetlen a hang (mélyhang, magashang) fogalma, mert az egy biológiai konstrukció, észlelési folyamata bizonyos rezgések keltette bizonyos hullámoknak BIZONYOS KÖZEGBEN.)

  Akkor gondold még hozzá (minden mindennel összefügg, minden relatív), hogy a mélyhang a valóságban nem csak a hullámhosszt jelenti, hanem az "automatikusan" hozzáillő amplitúdót is. A fejhallgatóban levő kis dómsugárzószerűség ugyebár nem tudja létrehozni az adott hullámhosszhoz a "mélyhangiságban" "automatikusan" hozzátartozó amplitúdót. "Lapos" a hullám, ezért (is) hallod magashangnak a valós térben, amikor nincs a füleden. Amikor a füledre teszed, akkor az agyad nem a valós térreferenciák alapján kezdi értékelni azt a levegőrezgést, amit hangként észlel, egyúttal a két (hangszóró és fül) membrán kicsi távolsága miatt a kettejük által létrehozott virtuális térben új referencia jön létre. A korábbi, a valós térben aprócska hullámamplitúdó az új viszonylatú virtuális térben relatíve nagy amplitúdóvá változik. Ugyebár minél közelebb nyomod a fejhallgatómembránt a fülmembránodhoz, a kettejük csökkenő távolsága által létrehozott virtuális tér összehúzódása révén egyre nagyobb relatív amplitúdóvá válik az a kicsike amplitúdó. Elkezded sokkal mélyebb hangnak hallani az összehúzódott virtuális térben, mert abban a pöttöm térben a relatív amplitúdó alaposan megnő a valós referenciáit elvesztett fül és agy számára.
  Ráadásul, jól ismerjük a jelenséget, hogy minél tovább tartod a füleden a fejhallgatót, annál inkább feladja az agy a benne lévő memorizált tér-hangreferenciáit, annál inkább bemeséli magának, hogy itt most a valós térben észlel (úgymond hall) nagy nagy hullámhosszokat-amplitúdókat, így egyre kevésbé észleled fejhallgatóhangnak a fejhallgatóhangot, egyre inkább hangdobozhangnak észleled, sőt horribile dictu!, hovatovább egyre inkább hangszerhangnak! Hogy fülhallgatókról már ne is beszéljünk, ott ugyebár még nehezebb ez a folyamat...

  Beszéltünk már itt (a minap is) a fejhallgató hangszórójának membránszéléről, korábban alkalmasint a B&W P7-re hívtam fel a figyelmet. A dinamikus hangszórójú fejhallgatók szinte mindegyike esetében a hangszórójuk kialakítása eléggé hasonlít a hangdobozok többségében található dómkupolás kiképzésű dinamikus magassugárzóhoz. A membránszélük a membrán merev anyagából kerül kiképzésre, ergo alig van kilengése a membránnak, azaz a lökethossza szinte nulla, így az általa keltett hullámamplitúdó magyon picike. Ciceregnek ezek csak. Jeleztem anno a B&W P7 megjelenésekor, hogy teljesen más élmény, mint a "szokványos" fejhallgatók, ugyanis, ahogy azt a B&W természetesen erősen meg is marketingelte, abban "hangdobozszerű" "szélessávú" hangszóró van, azaz a hangszóró kiképzése nem a dómsugárzókéra, hanem a kónuszos mélyközépsugárzókéra hasonlít, egyúttal a membránszél rugalmas anyagból, gumiból került kialakításra, ennek révén komoly lökethossza van a membránnak, amely így viszonylag komoly hullámamplitúdót tud létrehozni. Emiatt ebből a szempontból sokkal valóságosabb élményt tud nyújtani, ebből a szempontból sokkal jobban hasonlít a valóságos térben működő mélyközépsugárzó hangdobozmembránhoz. Még amikor nincs a füleden, akkor is más, de a füledre téve érzed a hang szelét, nyomását. Valóságközelibb az élmény, hangdobozosabb a hang, főleg a mélyhang. Most már ugyebár a P5 mk2-ben is ilyen hangszóró van, amplitúdó szempontból az is sokkal valóságközelibb mint az előd P5.

  [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák