Új hozzászólás Aktív témák
-
#16118
And
veterán
800.henrik
#16117
And
veterán
válasz
800.henrik
#16117
üzenetére
Úristen, mit akarsz te ezzel wifi-n
?
Egyáltalán: mi ez? Erősítő, de akkor van rajta egy koax aljzat is, ami innen nem látszik?
1.) Hogy nem működik 2,4 GHz-en arra mérhet vehetsz,
2.) Hogy nem kétirányú arra szintén (márpedig wifi-hez az kellene),
3.) Nem 50Ω-ra van illesztve, bár ez volna a legkisebb probléma.
A wifi nem TV![ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
csigusz04
#16562
üzenetére
Először is olvasd el ezt, mert a témában 'alapmű' (shtml kolléga jóvoltából): Potméter méretezése hűtéshez.
"Uvmin= 4V (random, de ennyinek már csak megkéne állítani minden ventit)"
Ez egyáltalán nem biztos, régebben csináltam kontrolleres / PWM-es ventivezérlőt, az alany Coolink (talán 0,18A @ 12V) ventik még szépen mentek 4V-ról. Másrészt potméteres vezérlésnél nem szokott az lenni a cél, hogy a potival megállíthatóak legyenek a ventilátorok.
Mivel a ventilátorra eső feszültség minimumaként 4V-tal számolsz, ami a teljes tápfeszültség egyharmada, kétharmada esik ilyenkor a soros potenciométerre, ezért egy 50Ω körüli számított ellenállású ventilátorhoz kétszer akkora végértékű, tehát kb. 100Ω-os potméter nagyjából megfelel, legalább 1W-os kivitelben. A legtöbb hőt a potméter akkor fogja disszipálni, amikor az ellenállása megegyezik a ventilátoréval (ami ugye nem teljesen állandó, de ez más kérdés), egy eredetileg 12V / 220mA-es ventilátorral 6V-os ventilátor feszültség közelében kb. 0,7W-ot. Ezt a teljesítményt ugyan nem a teljes ellenálláspályán fogja leadni a potméter (a maximális terhelhetősége pedig arra vonatkozik), csak a felén, de egy 180mA-eshez gyárilag is ilyet adtak. Ha nagyon korrekt akarsz lenni, akkor 220mA-es venti mellé 2W-os potit teszel.
"akkor 350/2,31=151,5151
ami 220/151,5151=1,45(W)
szóval elméletben egy 150 Ohm 2W potméter elég...
Úgy érzem, itt már egy kicsit belekeveredtél: elmaradtak az értelmezések, illetve a mértékegységek. Honnan jött az a 350mA-es kiinduló adat, miféle táblázatból?
Az ugye világos, hogy a potméter teljesítményigénye és a szükséges végellenállásának értéke - mivel az azon eső feszültség áramfüggő - végső soron a felhasznált ventilátor függvénye, így univerzális megoldás nem létezik.
"no de meddig mehetek?"
Mivel mehetsz meddig??
"2*151,5151=303,0302(mA) ez lenne az?"
Mi lenne ez?
"szóval nézzük egyszerűen 300+300*0,1=330 [..]"
Ez szintén micsoda?
"szóval elméletben 150Ohm (150, mert google uraság csak 100as és 150es potot volt hajlandó nekem mutatni) és 2W potméter elég egésszen 270mA avagy 0.27A-s venti szebályozására min 4V-re"
Ha a ventilátor névleges (12V-on mérhető) árama / teljesítménye növekszik, az ugyanakkora feszültségminimum eléréséhez szükséges soros ellenállásnak (vagy potméter-végértékek) csökkennie kell. Egy 12V / 0,27A-es venti munkaponti helyettesítő ellenállása 44,4Ω, ha ezt állandónak vesszük, a 4V-os minimumhoz kb. 89Ω-os elméleti soros ellenállás tartozik.
A végére egy kis szőrszálhasogatás: a ventilátor-potméter témában ellenállásnál a tized- és század ohm-oknak és milliampereknek nem sok jelentőségük van, a ventilátor valódi árama sem szokott centire megegyezni a névleges értékkel, ráadásul némileg terhelésfüggő is. A másik pedig, hogy a tulajdonnévből képzett mértékegységeket kis kezdőbetűvel írjuk, ha valóban mértékegységként említjük azokat, pl.: 54 ohm. Természetesen ha személynévként emítjük (Georg Simon) Ohm-ot, akkor megérdemli a nagybetűt. -
-
And
veterán
válasz
MájMekk
#17332
üzenetére
Elvileg - az árkalkulátor szerint - alig több, mint egy százasból még csomagbontási költséggel együtt is kijönne egy darab ház + 6 érintkező. De ha nem előre rendelsz, hanem egyszerűen betoppansz a kisker boltjukba (az adatlapod szerint nem kell túl messzire menned), akkor nem számítanak fel erre pluszköltséget. Ezt le is írták az általános tudnivalók alatt, de a gyakorlatban is így szokott lenni. Ez amúgy is elég kurrens cucc, nem kell minden vevőnél csomagokat bontogatni.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
Pubszon
#17424
üzenetére
Kérdés, hogy esetedben mit jelent az, hogy 'elvinni' azt a led szalagot. Kapcsolóüzemben a hőtermelés számítása viszonylag egyszerű: P= Id^2 * Rds_on. Id (drain árama): 2A, az IRF520-as Rds_on értéke: 0,27 ohm, ezekből a disszipált teljesítmény P=~ 1,1W. A nyitott csatorna ellenállása nem állandó, függ valamelyest a nyitófeszültségtől, a megadott érték Ugs=10V nyitófeszültségre vonatkozik. A TO-220AB tokozás hőellenállása hűtés nélkül kb. 60 °C/W, tehát 1,1W-os disszipáció mellett a félvezető réteg legfeljebb 70 °C-szal lesz magasabb hőmérsékletű a környezeténél. Ugyan el fogja viselni (a félvezető réteg belső hőmérséklete legfeljebb 175 °C lehet), de azért nem marad hideg kívülről sem. Az IRF520-nál mindenesetre jóval kisebb csatorna ellenállású és nagyobb áramot elviselő fajták is léteznek ugyanilyen tokozással.
Mod.: Ha viszont lineáris áramgenerátor a célod a mosfettel, vagyis nem csak a csatorna ellenállása által megszabott minimális feszültség maradna az eszközön, akkor az előbbi értéknél jóval nagyobb lehet a disszipáció. Utóbbi esetben lényegében ugyanannyi, mintha a mosfet egy sima soros áramkorlátozó ellenállás volna: P= I * (U_táp - U_vf * n), ahol U_vf egyetlen led tipikus nyitófeszültsége, n pedig a soros ledek darabszáma.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
Pubszon
#17426
üzenetére
Elég necces az az 5V-os vezérlés, mert az a mosfet nem éppen 'logic-level' típus, 5V-os vezérléssel éppen csak hogy ki tud magából préselni 2A-es drain áramot. Ugs= 4,5V-on már csak 1A-t, tehát nagyon határon mozog a kimeneti karakterisztika szerint.
"Szerintem bordával már csak épp hogy langyos lesz."
Borda és borda között nagyságrendi eltérés is lehet a hőellenállást tekintve. -
And
veterán
válasz
Pubszon
#17433
üzenetére
"Ebben az esetben (65/12=5.4) 5.4-e lesz az átfolyó áram a MOSFET-en (1500mA/5.4=280mA) [..]"
Az áram annyi lesz, de ezt egyszerűbben is ki lehet számolni, hiszen 18W / 65V= 277mA.
A disszipáció csökkenése pedig nem az áramok arányával lesz arányos, mivel adott értékű ellenálláson a hőtermelést az áram négyzetével kell számolni. Az eredetihez képest ezért 1/7 értékű áram 1/49 részére csökkent disszipációt eredményez. Vagyis: Pd= 0,277A^2 * 0,27Ω= 21mW, ez az adott toknál semmilyen plusz hűtőbordát nem igényel statikus üzemben.
A PWM-vezérlés annyival bonyolítja a dolgokat, hogy a mosfet gyors kapcsolgatásához a gate-kapacitás miatt a kapcsolási frekvencia növelésével (illetve az átkapcsolási idő csökkenésével) egyre nagyobb gate meghajtóáramra van szükség. De esetedben valószínűleg nincs szükség túlzottan magas kapcsolási (PWM-) frekvenciára, hiszen már 1 kHz-es nagyságrendben sem lesz zavaró a villogás, így ez a hatás nem lesz jelentős. -
And
veterán
válasz
Pubszon
#17454
üzenetére
Egy led meghajtó mindig konstans áramot ad (állandó feszültséggel csak olyan kivitelű led-fényforrás használható, amely már tartalmaz áramkorlátot, ez pl. a led szalagok esetén jellemző), mivel a nyers ledek áramgenerátoros meghajtást kívánnak. A 20..40V DC azt jelenti, hogy a megadott áramot ekkora kimenőfeszültség-tartományban képes tartani, vagyis terhelésként kötött ledeket úgy kell bekötni, hogy a ledsor teljes várható nyitófeszültsége beleessen ebbe a tartományba. Egyes linkeken le is írják, hogy ez a modul 20..30 darab 1W-os (azaz 300mA-es névleges áramú fehér) ledekhez való, azokból 7..11 darab, egyenként 3 darab led párhuzamos kapcsolása köthető sorosan a táp kimenetére. Vagy akár 3W-os ledekből (amelyek egyenként 900mA-t igényelnek) 7..11 darab soros kapcsolását is kihajtja, olyankon nem kell párhuzamosan kötni a ledeket, nincs szükség az áram háromfelé osztására.
-
And
veterán
válasz
Pubszon
#17457
üzenetére
A ledek szempontjából nem számít, de a vezérlés oldaláról nézve problémás lehet, ha az nincs felkészítve a PWM-üzemre. Értem ez alatt, hogy például itt van ez a típus, amely meghatározott számú ledet (ergo nyitófeszültséget) feltételez a kimenetén. Ha te ezután kötsz egy külső PWM-es vezérlést mondjuk egy kapcsoló fettel megvalósítva, az azt fogja jelenteni, hogy kikapcsolt állapotban, mikor a ledsoron nem folyik áram, az áramgenerátorról nem tudni, hogy fog viselkedni. Nem véletlenül van megadva rajta a lehetséges feszültségtartomány, szélsőséges esetekben - szakadással vagy rövidzárral lezárva - azt nyilván nem fogja tudni tartani. Ha egy áramgenerátor terhelő ellenállását elkezded növelni, akkor a kimeneti feszültsége (az Ohm-törvény okán) szépen növekedésnek indul, szakadás esetén kiül egy jó nagy értékre. És ez az, amit az adott típusnál nem tudunk: mekkora lesz a maximális kimenőfeszültsége, megvan-e valahol fogva. Mivel a szakadás számára nem üzemszerű állapot, nem tudni, hogy a driver ezt hogy reagálja le, az sem biztos, hogy hosszútávon elviseli-e ez az erősen kínai kinézetű dobozka.
Mod: persze nem jelenthetjük ki, hogy ez biztosan káros a meghajtóra, meg lehet azt csinálni korrekten is, de az adott típus tervezésénél szerintem előrébb való volt a költséghatékonyság..[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
Pubszon
#17460
üzenetére
Tény hogy nem vagyok túlságosan járatos a gyári led-meghajtó modulok világában, de léteznek olyanok, amelyeknek van kifejezetten PWM-bemenetük, például ez: [link]. Driver IC-k esetén is létezik ilyen megoldás, tehát nem az áramgenerátor kimenetet kell szaggatni hozzá valami nagyáramú feten keresztül. (Nálad egyébként ez hogy nézett ki, mi volt a kapcsolóelem, amire a PWM-forrást kötötted?)
#17459: Nagyjából ugyanazt írtuk, ezt pedig:
"A példában szereplő 40V DC az áramgenerátor feszültségtartaléka."
épp az utánad következő hozzászólás cáfolja. Raktam már össze néhány fajta led-drivert, PWM-mel dimmelhető kivitelűt is, és bizony legtöbbször előfordul rajtuk egy OVP- (túlfeszültségvédő) bemenet, amely a ledről egy ellenállásosztóval juttat egy belső komparátorra jelet, és túlfeszültség (akár ledköri szakadás) esetén bizony tiltja a meghajtást. Egy dolog, hogy mi a specifikált kimeneti feszültségtartomány, amelyen belül a meghajtó szépen eldolgozgat a megadott hatásfokkal, és egy másik, amire képes kiülni szakadás esetén, hiszen itt mégis általában kapcsolóüzemű, belső szabályozókörrel ellátott meghajtókról beszélünk. Az adott típusnál a valós többlet a 'névleges' tartomány maximumához képest laza 60..80%. -
And
veterán
válasz
Pubszon
#17463
üzenetére
Ha eddig működött, valószínűleg ezután is fog. Látszik, hogy nem teljesen korrekt a dolog (például jóval 100% alatt eléred a maximumot), de a vezérlő szerencsére elviseli, bizonyos áramkörökkel ellentétben nem tilt túlfeszültség miatt, nem csökkenti le a kapcsolási frekvenciát, vagy nem elég gyorsan, stb. A lényeg, hogy megy, és ebben az áramkör viszonylagos egyszerűsége is szerepet játszhat.
Lompos48: no problem
. -
And
veterán
válasz
Pubszon
#17467
üzenetére
Miért kellene stabilizálni egy áramgenerátor kimenetén megjelenő feszültséget? Így pont az áramgenerátoros jellege veszne el. Egy maximális értéken megfogni éppen lehetne, de ezt inkább belsőleg - a saját szabályozókörében - kellene, nem utólag, kívülről. Az értelmét viszont még mindig nem látom, mivel úgyis annyi a kimenetén a terheletlen feszültség.
-
And
veterán
válasz
Pubszon
#17470
üzenetére
Egy generátor / tápegység vagy feszültség-, vagy áramgenerátoros módban tud működni, a kettő együtt - egy időpillanatban - nem megy. Nem mellesleg adott feszültség mellett adott áramot felvevő fogyasztó csak fix ellenállású lehet (ezt az ellenállást pontosan a feszültség és az áram hányadosa adja), egy led vagy ledsor pedig eléggé nemlineáris alkatrész, pont ezért kell neki áramgenerátoros táplálás.
-
And
veterán
válasz
Pubszon
#17472
üzenetére
Mekkora annak a led sornak a nyitófeszültsége (hány darab led van sorosan kötve)? Mert ha jóval kisebb, mint 64V, akkor felesleges olyan nagy feszültségű táplálás, a fölös teljesítményt a soros ellenállás fogja elfűteni, ez pedig épp a jó hatásfoknak fog betenni. Márpedig eddig is egy 20..40V-os hasznos kimeneti tartományú 0,9A-es áramgenerátorral tápláltad. Ez legjobb esetben is 24V*0,9A= ~22W veszteséget fok okozni az ellenálláson, teljes áramnál. Ha a sor nyitófeszültsége 40V alatti, akkor ennél is bőven nagyobbat. Ez nem igazán praktikus, bazi nagy ellenállás kell hozzá.
Minden tekintetben jobban járnál, ha:
a.) vagy eleve PWM-es képességű áramgenerátort használnál, vagy
b.) olyan led sort / szalagot szereznél be, amely tartalmaz előtétet, és nem áramgenerátoros táplálást igényel. -
And
veterán
válasz
Pubszon
#17474
üzenetére
Ezzel annyi a probléma, hogy a gyári lámpa, amit belinkeltél, tartalmaz előtétet, mivel 230V-is hálózatról táplálható. Ezt te eltávolítottad (?) és a korábban említett 900mA-es áramgenerátorról tápláltad? Sehogy sem áll össze a kép, mivel az a panel 300 mA teljes áramot igényel a leírásod szerint.
Ha ezt olyan feszültséggenerátorra kötöd, amelynek kimeneti feszültsége a panel üzem közben mérhető valódi nyitófeszültségének a közelében - vagy mint esetedben, a konkrét tartományában - van, akkor nem marad 'tartalékod' az áramgenerátor vagy soros ellenállás számára. Ez a ledenkénti 3..3,6V-os nyitófesz tartomány túlságosan is tág, 18-cal felszorozva meg főleg az. Visszaértünk az egyik eredendő problémához, hogy miért nem táplálunk feszültséggenerátorról ledet: a meredek nonlineáris U-I karakterisztika miatt kis feszültségváltozás túlságosan nagy áramváltozást indíthat el a leden (ráadásul az adott áramhoz tartozó feszültség pontos értéke hőmérsékletfüggő, a led pedig üzem közben melegszik). A lényeg: nem tudható biztosan, hogy mi fog történni, ha egy stabil 60V-os tápra kötnéd a panelt. Ha az üzemi (300mA-es) áramhoz tartozó teljes nyitófeszültség >60V, akkor a panel árama kisebb lesz a névlegesnél, ha pedig a valós nyitófesz <60V, akkor túláramot kapnak a ledek (amitől még jobban melegszenek, attól pedig csökken a nyitófeszültségük, attól még nagyobb áram folyik rajtuk, és kész is a hőmegfutás, a panel hamar tönkremehet).
Tehát a nyitófeszültség mindenképp egy tartományt jelent, és az úgy nem megy, hogy mi egy feszültséggenerátort oda beállítunk és azzal tápláljuk a panelt. A helyes felállás mindig fordított, áramgenerátorosan táplálunk, amire majd kialakul a panelen valamekkora nyitófeszültség. A probléma áthidalható úgy, hogy a tartománynál lényegesen nagyobb értékű feszültségforrást alkalmazunk soros ellenállással, de esetedben ez nem túl praktikus a túlzottan nagy nyitófeszültség és a soros ellenálláson keletkező hőveszteség okán. (Hálózati 230V AC táplálásnál a soros áramkorlátozó elem jelentős részét kondenzátorral építik fel, így az egész kör kevésbé melegszik.) -
And
veterán
válasz
Pubszon
#17476
üzenetére
Valamiért leragadtam a 0,9A-es tápnál, de ezek szerint azt csak kérdésed (feszültségtartomány) miatt linkelted be, a valóságban nem olyat használsz.
"Szerintem a tápegységben van áramkorlátozó (mert a lámpában nincsen!) és az elé kellene beiktatni a MOSFET-et. Igaz?"
Ez zűrös ügy, épp azért, mert az egy AC-bemenetű előtét, feltehetően valamilyen belső kapcsolóüzemű tápegységgel. Akárhogy is, annak a bemenetére - a hálózat felé - több okból sem köthetsz mosfetet: váltakozóáramhoz az nem jó, és nem ad galvanikus leválasztást sem. Ráadásul ha valóban valamilyen kapcsolóüzemű táp / konverter van benne, akkor nem igazán mennél sokra fázishasításos (pl. triakos) vezérléssel. -
And
veterán
válasz
Pubszon
#17483
üzenetére
"Tudom, hogy nem az AC részhez kellene nyúlni hanem a DC kimenethez."
Félreértettem, mivel korábban azt írtad, hogy "Szerintem a tápegységben van áramkorlátozó (mert a lámpában nincsen!) és az elé kellene beiktatni a MOSFET-et", vagyis a tápegység elé, az nem ugyanaz, mint a ledek elé.
A számításhoz: említetted, hogy a jelenleg a ledsoron / panelen mérhető nyitófeszültség 64..65V, és így - ellenállás nélkül - is 300 mA folyik rajta. Ha a nyitófesz értékét pontosan Uf=64V-nak, a táp (feszültségforrás) feszültségét pedig Ut=65V-nak vesszük, akkor 6,8Ω-os soros ellenállással I=(Ut-Uf)/R= 150 mA körüli áramot kapunk. Persze a nyitófeszültség valamennyire áramfüggő is, de még mindig ott van a széles lehetséges értéktartománya, amit specifikáltak rá: 54...64,8V. Ha egy másik, típusra ugyanolyan lámpában csak egyetlen tizedvolttal kisebb a beépített ledek nyitófeszültsége (ugyanekkora nyitóáramnál) a lehetséges maximumnál, akkor a teljes ledsoré Uf= 18*3,5V= 63V lesz, ez pedig 6,8Ω soros ellenállással és 65V-os táppal már dupla akkora, 300mA körüli áramot eredményez, a legrosszabb esetben pedig (ledenként 3V, Uf=54V) már 1,6 ampert! Tehát nem elég, hogy az egyes panelek / ledsorok árama nem egyforma lenne, rossz esetben a megengedett vagy névleges érték többszörösére és növekedhet a nyitóáram. Ezért nem lehet a nyitófeszültséghez közeli tápfeszültséggel (feszültséggenerátorral) és kis értékű soros ellenállással áramot stabilizálni, ha túlságosan nagy a nyitófeszültség lehetséges tartománya.Mod. #17485 Bici: ha azok zárt vasmagos induktivitások, akkor az életben nem szeded szét azokat.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
Pubszon
#17491
üzenetére
Minél nagyobb a forrás feszültsége és a soros ellenállása, annál inkább tekinthető áramgenerátorosnak a táplálás, hiszen annál kevésbé függ az átfolyó áram a terhelésen eső valós feszültségtől. Ha a forrás például 100V, és a 'legrosszabb' esetre (Uf_min=54V) számolsz soros ellenállást 300mA-hez, akkor Uf_max=64,8V-ra még mindig 230mA fog adódni. 200V-os forrással ugyanez 300 és 278mA lenne Uf_min és Uf_max esetére. Könnyen belátható, hogy ez ugyan nagyon szép, csak így a veszteségek is növekednének.
Tehát az áramlimit miatt a minimális nyitófeszültséggel kell számolni az ellenállást, akkor esik a legnagyobb feszültség a soros áramkorlátozón. Viszont ha épp a maximum közelében lesz a kialakult nyitófeszültség, akkor (attól nem sokkal nagyobb tápfeszültség esetén) kicsi lesz a ledsor árama. Ez egy ilyen játék. Ahhoz, hogy minden jó legyen (állandó áram és a lehető legjobb hatásfok), lehetőleg DC-konverziós / kapcsolóüzemű áramgenerátort kellene használni.
A példádhoz: ha 3,3V a ledenkénti nyitófeszültség, akkor jól számoltál, de ha csak 3*3V, akkor 3V esne az ellenálláson is, és az áram 441mA-re (névleges+26%) állna be, ami nem mellesleg az adott ellenállás terhelhetőségének is sok lenne (>1,3W). Itt mindenesetre segítség az, hogy három darab soros lednél a nyitófeszültség szórása is kisebb, illetve a nagyobb áramú fehér teljesítményledek nyitófeszültsége valóban inkább pár tizeddel nagyobb 3 voltnál. De a tervezésnél illik a lehetséges szélső értékekre és a melegedésre is odafigyelni, ami ráadásul állandó áram mellett csökkenti a nyitófeszültséget.
A neten kismillió ledkalkulátor található, amelyek sok mindenre odafigyelnek, még javaslatokat is tehetnek. Például soros kapcsoláshoz: [link]. -
And
veterán
válasz
Pubszon
#17494
üzenetére
"Gondolom itt is figyelnem kell arra, hogy a forrásfeszültség (31.5V) nagyobb legyen mint a sorba kötött LED-ek max nyitófeszültsége"
Igen, de itt más az ok, mint egy soros ellenállásos áramgenerátornál: ez kapcsolóüzemű konverter, de csak lefelé képes konvertálni, vagyis a bemeneten mindig nagyobb feszültséget kér, mint amit ad (vannak felfelé vagy mindkét irányban konvertáló áramkörök is, ez nem olyan). A minimális dropout feszültsége 1,5V, tehát legalább ennyivel nagyobb bemeneti feszültséget igényel, mint amit elvárunk tőle a kimenetén.
"De a fent linkelt felállással mi történne ha csak 10 LED-et kötnék rá (2*5*3.3V = 16.5V, 700mA)? A konverter továbbra is közel a 31.5V-os forrásfeszültséget adná ki?"
Mivel ez a konverter áramgenerátoros módra (is) képes, 5 darab soros led esetén nyilván az annak megfelelő feszültségszint közelébe állna be a kimenete, de továbbra is az áramot tartaná stabil értéken.
Egyébként nem nehéz megtalálni, hogy a konverter IC típusa XL4001, és az adatlapja elég sok dolgot elárul a fent említett dropout-feszültségen kívül is: 2A-es maximális áramot adhat, a tápfeszültsége pedig maximum 40V lehet (viszont az eBay-en árult panelen csak 35V-os tűrésű kondenzátorok vannak, ezért annál ennyire specifikálták az inputra adható szintet). A konstans áramot az IC 5-ös (CS, current sense) lábára csatlakozó ellenállás állítja be, tehát akár módosítható is, Rcs= 0,155V / I_led, ahol I_led= a meghajtó kimeneti árama, amperben. A panelen tehát egy 0,44Ω körüli ellenállást lehet találni, amit láthatóan három SMD ellenállás párhuzamos eredőjeként alakítottak ki (Rcs= 1,3Ω II 1,3Ω II 1,5Ω = 0,453Ω).
Mod: Érdekes, hogy külső PWM-vezérlési lehetőséget nem említ az adatlap. A panelen a driver IC 6-os (engedélyező) lábára viszik ezt a bemenetet, de ez fordított működésű: alacsony szinttel engedélyezett, magassal pedig tiltott a meghajtó. Persze attól, hogy nincs specifikálva, még működhet is a külső PWM-funkció.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
Pubszon
#17552
üzenetére
(Hát igen, mégis csak érdemes elolvasni az adatlapot, és csak akkor használni PWM-mel, ha az kifejezetten említ ilyesmit. Márpedig az XL4001-es adatlapja erről nem ír, tehát ezeknek az olcsó paneleknek a fícsörlistáján szereplő tételeket nem igazán szabad fenntartások nélkül elhinni. Mindannyian gazdagabbak lettünk egy tapasztalattal, de hát utólag könnyű okosnak lenni
.) -
And
veterán
válasz
tvamos
#17573
üzenetére
(Szerintem pedig az adott feladatot nem ilyen utólagos kókányolással lehet tisztességesen megoldani, hanem olyan kapcsolóüzemű led-meghajtóval /áramgenerátorral/, amelyet gyárilag felkészítettek PWM-működésre, tehát deklaráltan támogatja azt, nem csak a panelt készítő távolkeletiek írják rá, hogy tudja, mikor valójában ez nem igaz. Sokféle ilyen univerzális tokot kapni nálunk is párszáz forintért. Ezt a digitális potméteres dolgot meg azért nem vágom, mert pont nem PWM-vezérlésre való, hanem analóg potméter kisjelű helyettesítésére.)
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
tvamos
#17575
üzenetére
"Ha digitális potméter, akkor nem kézzel hajtod, hanem az mcu-val."
Ez világos. Ami nem az, hogy itt PWM-es vezérlésről volt szó, illetve egy olyan panelről, amelyre azt írták, támogatja a PWM-inputot, a rajta lévő chip adatlapja viszont egyáltalán nem említette ezt. Ha egyszer PWM a cél, akkor miért kellene szórakozni a visszacsatoló ágba tett potméterrel? Ráadásul úgy, hogy az adott driver (XL4001) kimeneti áramát nem a visszacsatoló körben lévő ellenállások határozzák meg, hanem egy a leddel soros és a CS-inputra kötött pár tized ohm-os ellenállás (az FB-inputra csatlakozó osztó a feszültségmaximumot határozza meg, ennek áramgenerátoros módban valóban csak a limitálás a feladata). Tehát ennél a konkrét meghajtónál semmire nem mennénk egy akármilyen potméterrel, legyen az analóg vagy digitális. Valós PWM-vezérlés fogadására képes ledmeghajtóból meg van épp elég, csak az inkriminált XL4001 nem olyan. -
-
And
veterán
válasz
Magnat
#17681
üzenetére
Szerintem azzal lenne a kisebbik gond, hogy a Li-xx pakk magasabb (névleges) feszültségű volna, a frissen töltött 8-cellás NiCd is lehet 11V körül illetve afelett. A nagyobb problémát valószínűleg egy átlagos cellákból összeépített Li-xx pakk NiCd-nél jóval magasabb belső ellenállása okozná, egyszerűen nem volna képes elegendő áramot leadni teljes terhelés alatt. Persze léteznek kifejezetten nagy terhelőáramra méretezett Li-ion cellák is, 18650-es méretben például az itt - többek között - tesztelt AW IMR1600 (mod. kimaradt link: 18650 teszt), alacsonyabb kapacitással, beépített védelem nélkül (annak megléte amúgy is tovább növeli a belső ellenállást), azok talán képesek lennének kiszolgálni egy ilyen gépet. LiPo esetén ez talán eleve kisebb gond, annak meg az ára / választéka lehet problémásabb, mint a sima Li-ion típusok esetén.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
Magnat
#17684
üzenetére
Ez lehet üzletpolitika is, hasonlóan az új nyomtatók és a tonerek / tintapatronok témaköréhez. Egy apró fűszegélynyíróba éppen feleannyiért vettem utángyártott (!) NiCd akkutelepet, mint amennyibe az egész újonnan került, az eredeti akkujáért pedig az új termék árának 80..90%-át kérték volna. Az előbb linkelt akkuteszt eléggé tanulságos, egy 'átlag' 18650-es Li-ion úgy 0,12..0,15Ω belső ellenállással rendelkezik, a gagyibbak pedig még nagyobbal. A nagy áramterhelhetőségű típus pedig ennek a töredékét tudja, 20mΩ körül. Tehát utóbbi félig kisütött állapotában 5A-rel terhelve cellánként 3,55V-os lesz, az összes többi jóval kevesebb, akár 3V/cella alá esik (némelyikről nem is közölnek 5A-es kisütési görbét, mert annyira értékelhetetlen), és ez is csak új korukban igaz, az elöregedett, agyonnyúzott állapot sem igazán kedvez a belső ellenállásnak.
A 'túlfeszültség' miatt épp ezért nem igazán aggódnék, egy frissen töltött és extrém alacsony ellenállású 8 darabos NiCd pakk kapocsfeszültsége terhelve is lazán meghaladhatja egy ócskább hármas pakk Li-ionét. Egy alacsony belső ellenállású és új Li-ion csomag feszültsége már nagyobb lehet, terhelve is elérheti a 11,5..12V-ot, de ez maximum 1V-tal lehet magasabb egy jó állapotú 8-as NiCd pakk kapocsfeszültségénél. Vagyis egy átlagos és / vagy öreg lítiumion cellákból szerelt pakk energiatartalmának rossz esetben csak a töredékét tudja majd kihasználni a fúrógép az arra jellemző nagy áramterhelés miatt. -
And
veterán
válasz
LLKobe
#17769
üzenetére
Esetleg egy kétállású, egyetlen áramkörös váltókapcsolóval: SPDT-switch. A kapcsoló közös ág (középső kivezetés) a ventilátorok közösített pozitív oldalára, a két szélső pedig a +5 illetve a +12V-os tápágra kötendő. A ventik negatív pólusa pedig fixen 0V/GND-re.
-
And
veterán
válasz
BRIKLY
#17868
üzenetére
Normálisabb állapotú, nem kerek képernyővel rendelkező, használt 10..20MHz-es oszcilloszkópok olyan 100...150 euró környékén (esetleg kicsit olcsóbban vagy drágábban) mennek az ebay-en. De azok jó része kétcsatornás és láthatóan fejlettebb példány. Szóval ezért maximum az előbbi tartomány aljának felét-harmadát lehet elkérni ha valóban működőképes. Egy normális mérőfej sokat dobhat rajta
.
Mod: ha szeretnél jót tenni egy ismerősöddel, aki értékeli az ilyesmit, akkor - feltéve, hogy valóban kis hibája van, vagy működőképes - ingyen odaadod neki.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
BRIKLY
#17870
üzenetére
Igen, valami ilyesmi lett volna a javaslatom. Ha nem gond, hogy csak 200 kHz az analóg sávszélessége (tehát legjobb esetben is csak a hangfrekvenciás tartományt alig meghaladó jelek vizsgálatára alkalmas, akkor szerezz be egy ilyet, de sajnos ez egy elég súlyos korlátozás.Úgy 60 euró körül már lehet hasonló - de bedobozolt - 2 MHz-es típust is kapni, vagy olyan 20 MHz-est, amely csak egy USB-s dobozka kijelző nélkül, a PC-t használja jelfeldolgozásra és megjelenítésre, viszont ennyi pénzért már két csatornát és esetenként két mérőfejet is kapsz hozzá. Ilyen megoldás is lehet alternatíva.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
BRIKLY
#17872
üzenetére
Első körben azt kellene letisztázni, hogy mi lenne vele a célod. Hangfrekvenciás mérések esetén a keskeny sávszélesség a jelalak mérésében annyira nem korlátoz ugyan, de egy ilyen relatív olcsó megoldás természetesen mindig kompromisszumos. Amit linkeltél, az egy olcsó, egycsatornás DIY-kivtelű panel, nagyon alap funkciókkal és kezelőszervekkel, valószínűleg komolyabb menürendszer és doboz nélkül. Látni rajta ugyan egy USB-csatlakozót (?), de erről a meglehetősen szűkszavú leírás semmit nem említ.
Ehhez képest egy USB-s szkóp tudásban jóval többet adhat, másfajta kompromisszumokkal: nincsenek saját kezelőszervei, se képernyője, ezért azzal egy (Windows-os) PC-hez és szoftverekhez lennél kötve. Cserébe sokkal többre képes, persze a képességek javát a PC-s szoftverek adják. Utóbbival rengeteg olyan mérést lehet könnyedén elvégezni, amelyet az előbbi csak nagyon korlátozottan vagy egyáltalán nem tud: kurzorok használata, egy rakás jelparaméter közvetlen megjelenítése (valódi effektívérték, Upp, fel- és lefutási idők, túllövés, frekvencia / periódusidő, pulzusszélesség, DC-összetevő, stb.), matematikai műveletek a 2 csatorna jele között (összeg, különbség, fázismenet, stb.), FFT (spektrumanalizálás, felharmonikusok megjelenítése, torzítás, stb), együttműködés más szoftverekkel (táblázat- és adatbáziskezelő, függvénykönyvtárak, stb).
A hangfrekvenciás tartomány jelalakvizsgálatra természetesen az első is megfelel, és alapszintű mérésekre is alkalmas, legfeljebb többet kell hozzá használni a szemedet és egy kalkulátort. -
And
veterán
Szerintem a következőkkel lehet próbálkozni:
- kimenet hatásosabb szűrése (jó minőségű, low ESR pufferek, párhuzamos kerámiákkal, esetleg LC-szűrés),
- zárt magos induktivitás / trafó használata (toroid vagy zárt ferritmag),
- árnyékolás,
- az egész kapcsolóüzemű DC-konverter kiváltása lineáris stabilizátorral, LDO-val (ami persze adott áramigény és feszültséglépcső felett rémesen pazarló és melegedő megoldás). -
And
veterán
válasz
Archttila
#17923
üzenetére
(Biztosan nem jobban, mint egy átlagos lakás levegőjében állandóan jelen lévő 30..50..stb. százalékos relatív páratartalom. Ez a tisztító levegős flakonból lecsapódó pára elég minimális ideig tartózkodik csak a felületen, mielőtt elpárolog. Az összetétele nem korrozív, és kifejezetten ajánlják elektronikus áramkörök tisztítására is. Természetesen egyéb tekintetben nem feltétlenül egészséges és veszélytelen anyagokról van szó, a felületet viszont nem bántják.)
-
#18007
And
veterán
IstvánLászló
#18005
And
veterán
válasz
IstvánLászló
#18005
üzenetére
Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy mi lenne az egésznek az értelme? Már azon felül, hogy az elszíneződés zavar, az pedig gondolom pár év hatása. Ha a fetek (a fett az valami egészen más
) hűtést igényelnének, akkor gyárilag is hűtve volnának, de épp a kapcsolóüzem miatt valószínűleg nem disszipálnak annyi hőt, hogy külön hűteni kelljen azokat. Ettől a hűtőfelületük persze még lehet kézzel nehezen érinthetően meleg. Ha kiforrasztod azokat, és néhány centi vezetékkel odébb teszed, akkor a következőket érheted el a mutatvánnyal: például azt, hogy a fetek jobban fognak melegedni. Ez épp a nagyobb frekvenciás működésből és a hosszabb hozzávezetések parazita hatásaiből (plusz ellenállás, kapacitás és induktivitás) adódik, mert például a fet működéséhez szükséges vezérlő feszültség- (és ekkora frekvencián már áram-) impulzusok meredeksége nem lesz kellően nagy, az eszköz egy periódus alatt több időt tölt a lineáris működési szakaszon, ezzel nagyobb hőt termelve, csökkentve a hatásfokot. Ezt persze kompenzálhatja a nagyobb hűtőfelület, de ezek az eleve nem hűtőbordára tervezett típusok - kis hűtőzászló, furat nélkül - amúgy sem könnyen rögzíthetőek hűtőbordára. Hővezető gumi? Hát nem tudom, csillámról már hallottam, de ahhoz is furat kellene.
A működési frekvenciát (ebben az esetben valahol a néhányszor tíztől néhányszor száz kHz-es tartományban) a teljesítménytranzisztor maga nem igazán befolyásolhatja. Másik hatás lehet a hosszabb vezetékek által keltett nagyobb RF-zaj a gép házán belül. Mondjuk széles spektrumú zajból a gépben jelen lévő rengeteg négyszögjel és impulzus okán enélkül is van épp elég, de kifejezetten növelni nem szerencsés, a számítógépből eredő analóg kimenetek (audió, VGA) vagy épp bemenetek (audió, tuner) minősége is megérezheti.
Mindent összevetve szerintem nem éri meg ilyen projektbe kezdeni. Én egy eléggé öreg (>10 éves) alaplapot használok, még nem volt ebből gond. Lehet akár tervezési hiba is a te lapodnál, de ha az elszíneződés nem befolyásolja a működést, nem igazán foglalkoznék vele. Az említett hőmérsékletek nem tekinthetők extrém magasnak (terhelés alatt a processzormag sem éppen hűvös), esetleg jobban szellőző házzal vagy plusz ventilátorral javítható a helyzet.[ Szerkesztve ]
-
#18010
And
veterán
IstvánLászló
#18009
And
veterán
válasz
IstvánLászló
#18009
üzenetére
Véleményem szerint elképesztő macera az egész a korábban idézett elektronikai, de mechanikai okokból is: fetek kiforrasztása, hűtőborda rögzítése valahol a közelben, erre a fetek felerősítése és szigetelése, 'normális' (furatos, pl. TO-220) tokozás esetén komplett cseréje.
Az, hogy a feteket 'erősebbre', nagyobb teljesítményt elfűteni és / vagy nagyobb áramot elviselni képes típusokra cseréled, még nem hoz automatikusan semmiféle javulást. Vagyis a korábban felvetett nagyobb disszipáció a határadatok növelésével egy adott alkalmazásban nem csökken, sőt a melegedés még növekedhet is, ugyanis az más paraméter függvénye lehet. A nyitott csatorna ellenállása (Rds_on) ebből a szempontból egy fontos paraméter, ami nem áll szoros összefüggésben a határadatokkal, és a PC-k alaplapjain alkalmazott kényszerhűtés nélküli típusok Rds_on értéke elég jó (alacsony) szokott lenni. Az 1mm vastag akármilyen hővezető gumi hőátadása pedig valószínűleg sokkal rosszabb, mint a jóval vékonyabb szigetelő csillámé, és utóbbival jóval stabilabb rögzítés is megoldható.
Nagyobb áramú és magasabb frekvencián működő alkatrészek vezetékezését általában a lehető legrövidebben szokás megoldani, ez nem véletlen.
FET: field-effect transistor, egyetlen T-vel. -
And
veterán
válasz
Pubszon
#18025
üzenetére
"Én úgy gondoltam, hogy 700mA-al és 14.4V-al."
Az elgondolás nem rossz, de ugye e két feltétel közül egyszerre csak az egyik teljesülhet. A savas ólomakkuk teljes feltöltése (több más kémiához, pl. a Li-ionhoz vagy -polimerhez) hasonlóan két fő szakaszra bontható:
- áramgenerátoros mód (állandó árammal töltünk, a feszültség növekszik, míg a feszültséglimitet el nem érjük), majd
- feszültséggenerátoros mód (a kapocsfeszültséget tartjuk állandó értéken, ekkor a töltőáram már csökken).
Tehát jól megválasztott feszültséglimit esetén valójában nincs is szükség konkrét lekapcsolásra, a feszültséget állandó értéken tartva a töltöttség szinten tartható, terhelés hiányában a töltőáram nulla közelébe csökken.
A feszültséglimit pontos értéke a felhasználás módjától függ. Ciklikus üzem (teljes töltés, utána kisütés) esetén a limit magasabb lehet 2,4V/cella értékig (12V-os névleges feszültségű, 6-cellás akku esetén ez 14,4V-ot jelent), készenléti vagy szinten tartó üzem esetén 2,25..2,3V/celláig (13,5..13,8V-ig). Ha a töltés módja ciklikus, a lekapcsolás alsó áramlimitre történhet: mikor a feszültséggenerátoros módban a töltőáram a kezdeti (áramgenerátoros módban megszabott) érték töredékére, mondjuk tizedrészére csökken, a töltés befejezettnek tekinthető. -
And
veterán
válasz
Pubszon
#18030
üzenetére
"Meddig merülhet ez az akku?"
Erre nincs konkrét adat, mint egy Li-ion vagy NiMH/NiCd esetén. Az érték típus- de főleg áramfüggő, nagyobb terhelőáram esetén bőven 10V alá is mehet a lekapcsolási pont. Az igaz, hogy relatív kis áramok (<C/3) esetén a tipikus érték 10,5..10,8V. -
And
veterán
válasz
kmisi99
#18257
üzenetére
"Akkor ezek szerint a feszültség csökkenésével egyenes arányban nő az áramerősség? Szóval 12 1A=6v 2A?"
Nagyjából igen, de ahogy PHM is említette, ebből lejön még a veszteség.
"Ilyen konverterem van. [link] Elvileg 96% körüli hatásfokú [..]"
Természetesen a hatásfok nem mindig állandó, függ a be- és kimeneti feszültségtől, valamint a terhelőáramtól. Ez nagyjából minden kapcsolóüzemű konverterre igaz. Az LM2596 adatlapja szerint a te esetedhez legközelebb álló hatásfok-görbék szerint az valahol 80% körül lesz Ube= 12V, Uki= 5V és maximális 3A-es terhelés mellett (kisebb terhelésnél csökken). Vagyis 12V / 1A-es (12W-os) bemenetből 5V-on 1,7...1,9A-es kimeneti terhelhetőségre számíthatsz. -
And
veterán
válasz
kmisi99
#18421
üzenetére
A maximális hőmérséklet anyag / kivitelfüggő: a szénrétegnél úgy 100..120 °C, fémréteg vagy metaloxid kivitelnél néhányszor 10 °C-kal több is lehet. Huzalellenállások legnagyobb hőmérséklete a 200 °C-t is meghaladhatja. Az biztos, hogy a névleges megengedett legnagyobb disszipáció esetén nagyon meleg, kézzel nem érinthetően forró lesz az ellenállás, legyen szó bármely típusról, szóval ez akár normálisnak is tekinthető. Nagyobb méretű és elosztott ellenállásokkal mindenképpen jobban jársz, mivel a nagyobb méret általában eleve nagyobb disszipációs képességet jelent, ha pedig többet használsz soros vagy párhuzamos kapcsolásban, akkor a hőfejlődés is eloszlik közöttük.
Ha 3,5V-os nyitófeszültséggel számolunk, akkor az ellenállás közel 1/4W-ot kénytelen elfűteni, egy kisebb méretű huzallábas ellenállás pedig legfeljebb ennyire képes. De a ledeket amúgy sem szokás teljesen párhuzamosan kötni, mivel a karakterisztikájuk nonlineáris és nem tökéletesen egyforma, ezért az árameloszlás nem lesz egyenletes közöttük. Az előbbi példánál maradva az össz áram 150mA lesz, ledenként 30mA, az lehet, hogy amúgy sem kevés az adott típusnak. Ha a nyitófeszültséget 3,5 helyett 4V-tal számoljuk, akkor a soros 10Ω disszipációja 0,1W lesz, a ledenkénti áram pedig 20mA.
#18422: Az igaz, hogy a fehér típusok nyitófeszültsége a legnagyobbak közé tartozik, ugyanakkor a soros ellenállás disszipációját (adott, állandó áram és kötött tápfeszültség esetén) az éppen csökkenti, hogy nagyobb a led-en eső feszültség, hiszen ebben az esetben az ellenálláson fog kisebb feszültség esni. -
And
veterán
válasz
dragonfx
#19514
üzenetére
Ha azt szeretnéd, hogy világítson, akkor az nem fog menni: ezek csak akkor világítanak, ha tápfeszültséget kapcsolsz velük. Márpedig a PC alaplapjára csatlakozó on / reset kapcsoló kontaktusok csak kisáramú jeleket továbbítanak: a bekapcsoló gomb sem visz terhelhető tápfeszültséget, a reset meg pláne nem. Funkcionálisan persze működhet a dolog (mindkettő pillanatkapcsoló, non-latching / momentary switch szokott lenni), de a kapcsoló legfőbb képessége, a fénye az alaplapi áramkörben nem lesz működőképes.
-
And
veterán
válasz
MrDerekas
#19518
üzenetére
Hiába ad közel 5V feszültséget az alaplap, ha a forrásimpedanciája nagy, így a kapcsolón kialakuló áram harmatgyenge. Egyszerűen túl kevés egy led üzemszerű meghajtásához. A dolog nyilván alaplapfüggő is, de egy régebbi lapom (Abit NF7) power switch érintkezőin a kapcsolási áramot rövidzárlatban mindössze 0,5mA-nek mértem. A kapcsoló LED-jén ennél valamivel kevesebb lenne, mert - ahogy említették - annak is van saját soros ellenállása. Ennyire alacsony áramról derengene ugyan kicsit a LED, de azért messze nem világítana normálisan.
Egyébként van áthidaló megoldás: mint a kapcsoló bekötésén látszik, a váltókontaktus és a LED tápja teljesen el van különítve, vagyis megoldható, hogy egy szimpla kapcsolt tápágat vigyünk a nyomógomb ledjéhez, ami lehet akár 5, akár 12V-os is, és annak megfelelő kapcsolót választunk. Ráadásul azon felül, hogy kicsi az alaplap által szolgáltatott áram, az még állandó is (tehát a led állandóan világítana róla), és terhelve előfordulhat, hogy az alaplap folyamatosan úgy érzékelné, mintha nyomnánk a bekapcsoló gombot.
A reset-kapcsolón az adott alaplapon ugyan az előbbinél jóval nagyobb áramot (közel 10mA) mértem, de arra meg nem sok értelme van onnan tápot adni, maximum úgy, ahogy az előbb javasoltam: kapcsolt 5 vagy 12 voltos tápról.
Mod: a félreértés abból fakad, hogy úgy gondoltam, csak az alaplapi power (illetve reset) kapcsolószálat visszük ki a kapcsolóhoz, ami nyilván megkerülhető az adott kapcsolónál, éppen a len külön tápja miatt, ezért sorry. Valóban megtáplálható a MB power-led kivezetéséről is, utóbbi esetben talán jobban járunk, ha a legkisebb elérhető feszültségre (3V) tervezett példányt használjuk, mert abban a legkisebb a leddel soros áramkorlátozás.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
noidslu
#20642
üzenetére
Ha tényleg fehérek azok a ledek, akkor abból két darab soros kapcsolása nem fog működni 5V-ról, 3.3V-ról meg pláne nem. Próbálkozhatsz rögtön 12V-os táppal is, a lényeg, hogy ne közvetlenül kapják ezt a ledek, hanem legyen egy megfelelően nagy soros ellenállás (elsőre 1 ... 2,2 kΩ) is a körben, mert akkor a kialakuló nyitóáram semmiképp nem tehet kárt a ledekben.
Mod.: ha meg lehet tenni, mérj rá DMM-mel azokra az 'ellenállásokra'! Bár ha jól látom, eléggé össze vannak taknyolva ragasztóval vagy műgyantával. De mindegy is, ha teszel egy plusz ellenállást a körbe, akkor nagyobb kiinduló tápfesszel sem tudsz mellélőni, illetve áramméréssel még következtetni is lehet a belső ellenállások értékére illetve a szükséges (kiegészítő ellenállás nélküli) tápfeszre.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
noidslu
#20653
üzenetére
Annyit tegyél meg, ha lehet, hogy működés alatt mérj rá az 1k-s ellenálláson, illetve egyetlen leden (ezek most sárgák vagy fehérek?) eső feszültségre! Ebből meg lehet tudni a jelenlegi áramot, és akár a panelen lévő ellenállások értékét is. Utóbbiak nagysága akár közvetlenül, ellenállás mérésével is megállapítható, csak nem a kivezetéseiknél kell mérni, ami ugye nem hozzáférhető. A kapcsolás ismeretében - amit először le is rajzoltál, de később töröltél - nagyjából ki lehet következtetni, hogy mekkora a lehetséges tápfesztartomány kiegészítő / külső ellenállás nélkül. Vagy ha relatív magas tápfeszt használnál hozzá, mint most a 12V-ot, akkor a maximum áramból kiindulva lehet mondani egy minimálisan szükséges külső soros ellenállást.
-
And
veterán
válasz
Nerazim
#20801
üzenetére
Ezzel esetedben annyi a probléma, hogy a linkelt antenna még véletlenül sem 'komolyabb', semmilyen tekintetben nem szárnyalja túl az eredetit. Meg sem próbálják - pedig ez e műfajban elég gyakori - nagyobb nyereségűnek feltüntetni, mint amennyi valójában lehet. Ezek valószínűleg hagyományos dipólok, 2 dBi-t alig meghaladó nyereséggel. A hivatkozott típusnál a pigtail-kábel antennától távolabbi végén U.FL-csatlakozó van, ez a "pattintós" csatlakozó, de ezt nem eltávolítható antennáknál le szokták spórolni, mert felesleges költségnövelő lenne az eszközben. Az illesztéssel nem lenne gond, ezek a külső antennák (és a gyári is) nagyon nagy valószínűséggel 50Ω-osak, viszont ilyen beltéri kivitelben, körsugárzóként eleve nem nagyon létezik óriási nyereségű példány (legfeljebb 7..8 dBi), és nem biztos, hogy megoldaná a gyenge kapcsolattal összefüggő gondokat.
[Mod.: ezek a pici kütyük és antennájuk amúgy is helyiségen belüli kapcsolatra vannak kialakítva, ott pedig nem szokott gond lenni a jelszinttel, inkább a többi wifi miatti interferenciával.]
Mellesleg az a Tronsmart a támogatott wifi-szabványok alapján egysávos (2,4 GHz-es), egy ilyen kapcsolat (802.11n, MIMO nélkül) amúgy sem barátja a nagyobb linksebességnek.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
-
And
veterán
válasz
májkimiki
#21244
üzenetére
Nem kell semmihez nyúlnod, hiszen az alaplapi 4-pines aljzat bekötése szabványos, megegyezik azzal, amit linkeltél. Az nem lenne szép, ha az egyes ventik csatlakozója ettől eltérne (a 3 / 4-pines ventik bekötése más tészta, előbbiek nem igénylik a PWM-jelet). Az a TKG és a 2510 felirat nem a pinek bekötését jelenti, hanem a csatlakozó típusára utal: [link].
-
And
veterán
válasz
Archttila
#21300
üzenetére
Li-ion és -polimer akkuk kisütési végfeszültsége 2,7 ... 2,8V körül van, ezen szint alá nem illik meríteni azokat (ha az akkuban van belső védelem, az ennél pár tized volttal alacsonyabb szintnél aktiválódik).
" Ugy tudom, hogy van egy minimum fesz. szint ami alatt a vezerlo dead-nek cimkezi az akkut, es bele sem kezd a toltesbe."
E miatt kár aggódni, a szimpla töltésvezérlők nem csinálnak ilyet. A TP4056 - ami az általad linkelt töltő vezérlője is - adatlapján szerepen egy trickle charge threshold nevű paraméter (értéke tipikusan 2,9V), ami azt mutatja meg, hogy ennél alacsonyabb akkufeszültség esetén a töltő még nem engedi rá a cellára a teljes értékű, külső ellenállással beállítható töltőáramot, csak annak a tizedrészét. Vagyis nem tagadja meg a töltést, csak kímélő árammal kezdi.
"Van bennem egy kis felsz, hogy az Alirol ujkent erkezo akksi tulsagosan le lesz merulve, es a fenti okok miatt nem tudom majd feltolteni."
Ezen sem érdemes parázni: a Li-xx akkuk (de egyébként ez a többi kémiára is jellemző) terhelés hiányában nagyon hosszú ideig nem mennek mélykisütött állapotba. Többször rendeltem már Ali-ról és máshonnan is Li-ion / polimer cellákat, sosem volt még olyan, amelyiken az érkezésekor túlzottan alacsony feszültséget mértem volna. -
And
veterán
válasz
Archttila
#21360
üzenetére
Nem szükséges tölteni, eleve magasabb nyugalmi feszültséget mértél rajta, mint a névleges feszültsége. Azért egy Li-polimer akku önkisülése sem olyan nagy, hogy két hónap után mindenképp töltésre szoruljon. Szépen lassan állásban is kisül ugyan, de károsan mélykisütött állapotba csak nagyon-nagyon hosszú idő után jutna. Ha majd megjön a többi alkatrész és összerakod a cuccot, utána feltöltöd.
-
And
veterán
válasz
lanszelot
#21375
üzenetére
Egy kis összefoglaló az alapokról, hogy ne menjünk messzire: "Földelés". Egy handheld / kézi eszközben nyilván nem lehet jelen semmilyen föld(potenciál). Akkor sem, ha éppen dugasztápon van, mivel utóbbiak is galvanikus leválasztanak a hálózatról. Ami egy picit megtévesztő lehet ilyen esetben, az pl. a kapcsolási rajzokon látható GND ('ground'), mert sokszor így nevezik a DC-betáplálás negatív- vagy nullpontját, ami lehet a belső táp- és jelvezetékek közös viszonyítási pontja, de nem sok köze van a valós földpotenciálhoz.
?
.
.)
.
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs